Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-20 / 272. szám
ISMÉTELT IGÉNYBEJELENTÉS A nyugdíjemelés nem kárpótlás A politikai okokból 1939 és 1989 között elítéltek és sza hódságukban korlátozottak kárpótlásáról szóló törvényjavaslat még nem került az Országgyűlés elé, de máris számosán érdeklődnek a kárpótlási igények bejelentésének módja után. Tütő» Sándor, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnökhelyettese az MTI érdeklődésére elmondta, hogy az említett törvényjavaslat esetén az érintetteknek újabb igényt kell majd benyújtaniuk a Kárpótlási Hivatalhoz. Az igénylőlapokat külön kérelem nélkül — saját nyilvántartása alapján — a Kárpótlási Hivatal küldi el az érintetteknek. A tavalyi kormányrendelet alapján az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadság- harccal összefüggésben elítéllek, valamint nyugdij- csökkenéssel sújtottak, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálj'a alatt állt személyek nyugdíj- emelésre váltak jogosulttá. A személyes szabadság korlátozásának tényleges időtartamáról és az emelés összegéről, az érintett személy kérelmére, a Kárpótlási Hivatal hatósági bizonyítványt adott ki, ami alapján a nyugdijat folyósító szervek külön kérelem nélkül jártak el. A?, esz évi 74-es számú kormányrendelet az 1938—1945 közötti időszakban faji vagy nemzetiségi hovatartozás, illetőleg a nácizmus ettem magatartásuk miatt deportált, munkaszolgálatot teljesített, vagy egyéb személyes szabadság korlátozása alatt állt személyek nyugdíj- emelését tette lehetővé. A .nyugdíjemelés egyik esetben sem minősült kárpótlásnak. Kétoldalú szerződések Széles körű nyitás a szomszédok felé November utolsó napjaiban Magyarországra látogat Borisz Pankin. A szovjet külügyminiszter kézjegyével hitelesíti a magyar —szovjet alapszerződés teljes egészében tető alá hozott szövegét, emellett vendéglátójával, Jeszenszky Géza külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseken előkészítik Antall József moszkvai látogatását — jelentette be Herman János külügyi szóvivő kedden megtartott sajtókonferenciáján. A kétoldalú szerződések sűrű szövésű biztonsági hálójának létrehozását célul tűző magyar diplomácia újabb lépésként alapszerződés-tervezetet juttatott el Romániának. A projektum az együttműködés széles körét átfogó, megújuló kapcsolatrendszert vázol fel délkeleti szomszédunkkal. NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK, SZAKSZERŰSÉG Nem zsák permet okozhat bajt Ez év tavaszán alakult meg a Növényvédő Mérnöki Kamarák Országos Szövetsége. Az újsütetű szervezet már a közelmúltban hallatott magáról. amikor összehívta a növényvédő mérnökök országos fórumát, Dr. Herczeg Gyula, a szövetség alelnöke úgy vélekedett, hogy a magyar mezőgazdaság átalakulása a növényvédelmi munkákban is új feladatokat jelent, Az agrokémiai szakemberek szeretnének ennek a folyamatnak is alkotó részesei lenni. Ezért minden régióban, így Pest megyében is, megalakították a szakma területi szervezeteit. A Növényvédő Mérnöki Kamara a múlt év végén Bács megyében bontott zászlót, s ehhez a szervezethez az országban harmadikként a Pest megyei szakemberek csatlakoztak. Dr. Herczeg szerint a lakosság, a fogyasztó csak a minőségileg tökéletesen megfelelő, feldolgozottságában a kor színvonalán álló élelmiszereket igényli. Elvárja azt is, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek szakszerű növényvédelmet kapjanak a földeken. Luxus lenne tehát — hangsúlyozta a neves szakember —, ha az európai mércével szemlélve is jelentős szellemi erőt képviselő háromezer jól képzett növényvédelmi szakmérnök más munka- területre vándorolna a mezőgazdaság átszervezése során. A jelenleg hatályos növényvédelmi kódex foglalkoztatási kényszert ír elő a téeszeknek, s ennek értelmében igazán hatékony, nagyüzemi felhasználásúnak minősített készítményeket csak akkor vásárolhatják meg, ha növényvédő mérnököket alkalmaznak. Természetesen ma még nyitott kérdés, hogy a jövőben mit tekintenek majd mezőgazdasági nagyüzemnek. Ugyanis egy szövetkezetből, netán állami gazdaságból tucatnyi dolgozóval alakított ház vagy félezer hektáros birtok még nem nagyüzem. Viszont egy tíz, vagy ötven hektáron intenzív' növény- termesztést folytató kertész — több tízmillió forintos árbevétellel — már annak tekinthető. A Növényvédő Mérnöki Kamarák Országos Szövetségének alelnöke a továbbiakban szólt arról is, hogy a növényvédelmet többen is a permetezéssel azonosítják. Ám ez a művelet csak egyik eleme ennek a munkának. Egyébként jelenleg hazánkban 650-féle engedélyezett növényvédő szert tartanak nyilván. A mezőgazdasági tömegárukat, amelyek vagy emberi fogyasztásra, vagy állati takarmányozásra szolgálnak, a mai nagyüzemekben szerencsére szakszerű növényvédelem mellett termelik, illetve állítják elő. Ezen áruk zöme csak hónapok múlva, túlnyomórészt az ipari feldolgozást követően kerül a fogyasztók asztalára. Viszont a friss fogyasztású zöldségek — a saláta, uborka, paprika, paradicsom — zöme már jelenleg is, későbben pedig szinte teljesen, kevésbé ellenőrzött, szakmailag alacsony színvonalú növényvédelmi technika mellett jut a vásárlókhoz. Sajnálatos módon a természetben visszamaradó növény védőszer-maradékok okozta bajok következményei beiáthatatlanok. Éppen az utóbbiakra tekintettel kívánja a Növényvédő Mérnöki Kamara erőtclje- jesen szorgalmazni azt, hogy a kialakuló új termelési módszerekhez igazodva kell szakembereknek ellenőrizni a növényvédő szerek felhasználását. (gyócsi) Törésvonal az ellenzék és a kormánypárt között Újabb szociális feszültséghez vezet Kedden reggel néhány perccel tíz óra után megkezdte munkáját az Országgyűlés plenáris ülése. 204 képviselő jelenlétében a Ház elsőként a három adótörvény — a fogyasztási adóról, h gépjárműadóról, valamint a földadóról szóló jogszabály — államtitkári expozéját hallgatta meg. Összevontan terjesztett• elő Szabó Tatnás pénzügyi államtitkár a fogyasztás adóról, a földadóról, valamint a gépjárműadóról szóló törvényjavaslatokat. Az általános vita első fordulójában a pártfrakciók vezérszónokai a fogyasztási adóról fejtették ki álláspontjukat, s ebből kiderült: a törésvonal ezúttal is az ellenzéki és a kormánypártok között húzódik. Az MDF, az FKGP és a KDNP támogatásáról biztosította a kormányzati koncepciót, míg a három ellenzéki párt elvetette azt. Az ellenzéki képviselők elsősorban azért marasztaltak el a kormányt, iiogv a törvényben foglalt határidő ellenére mind ez ideig nem terjesztette be a jövő évi költség- vetést megalapozó törvényt, márpedig — álláspontjuk szerint — ennek hiányában érdemben nem tárgyalhatok a most beterjesztett adótörvények sem. Nem értettek egyet azzal sem, hogy a kormány — az Országgyűlés f elhatni mazása nélkül — határozza meg az adómértéket. A ' három adótörvény részleteit illetően a kormánypárti képviselők is találtak kivetnivalót. így például számos termék esetében sokallták a fogyasztási adó tervezett mértékét, és elismerték, hogy az ártámogatások leépítése — főként a háztartási energiánál, valamint a víz- és csatornadíjaknál — újabb társadalmi, szociális feszültséghez vezethet. Délután Boross Péter belügyminiszter bejelentette: a kormány átdolgozásra ..visszakéri” a köztisztviselők jogállásáról korábban benyújtott törvényjavaslatot. Rövid indoklásában a miniszter elmondta: a kéré* eka részben a módosító indítványok nagy száma, részben az, hogy a jogszabálytervezet megalkotása óta jelentős változások történtek. Az új törvényjavaslatot hamarosan ismét a* Országgyűlés elé terjesztik. Lezárták a világkiállítási törvény általános vitáját este 8 órakor az Országgyűlés plenáris ülésén. Miután újabb felszólalók sora jelezte, hogy szólni kíván, az elnöklő Szűrös Mátyás javaslatot tett az általános vita lezárására, s ezt a T. Ház megszavazta. Ugyancsak döntöttek arról, hogy a törvényjavaslatot (várhatóan a jövő héten) részletes vitára bocsátják. Este 7 órakor az elnöklő Szűrös Mátyás berekesztet- te az Országgyűlés plenáris ülését. A képviselők a keddi munkanap végén a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényjavaslatot vUattäk meg, de az általános viUk nem sikerük befejezni. A parlament legközelebbi plenáris ülése várhatóan jövő hétfőn délután kezdődik. Egy alapítvány díjai „Ipar a környezetért” November 25-én az ipari miniszter adja át az „Ipar a környezetért’’ alapítvány díjait. Ez lesz az első alkalom, hogy a tavaly novemberben létrehozott alapítvány feltételeinek legjobban eleget tevő cégeket, illetve magánszemélyeket kitüntetik. Az „Ipar a környezetértm alapítványt tavaly november 28-án 3S ipari vállalat 33,5 millió forintos vagyonnal hívta életre. Céljuk: hozzájárulni az ipar környezetkárosító hatásának mérsékléséhez, az ipari szennyezések korrekt meghatározásához, a kármegelőzés és kárelhárítás módszereinek kidolgozásához. Az alapítvány a környezet- védelmi tudatformálás érdekében az oktatást, továbbképző tanfolyamok, valamint szimpóziumok rendezésének támogatását is tervezi. ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS Adó a juttatásokra? Az 1992-es személyijöve- delem-adózásból az adómentes sóv megemelését támogatja az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala, de mint a keddi jövedelempolitikai ülésen a szakértők hangsúlyozták: nem 100 ezer, hanem minimum 120 ezer forintig legyen adómentes a jövedeElszaporodtak az állatok, főnnek a vadászok Fuff&fomn lövik a Elmúlt már egy évtizede is amnak, hogy megalakult a Kiskar tali Kutatásfejlesztő Dámtársaság. Tagjai-sorában van egyebek között a GATE Vadbiológiai Intézete, a MA VAD, valamint az agrár tudományi egyetem gödöllői tangazdasága. Ennek a Kiskartalon lévő mezőgazdasági művelésre alkalmatlan 186 hektáros területén valósították meg, a vadbiológiai kutatási program keretében, a zártkertes dámvadtenyésztést, Az új társasági törvény elfogadása után az említett szervezet is átalakult, s felvette a Kiskarta- li Dám Betéti Társulás nevet. E szervezetben beltag lett a tangazdaság, míg a kültagok sorába lépett a Gödöllői Agrártudományt Egyetem és a MAVAD. Éveken át jól jövedelmezett az alapítóknak ez a különösen nagy keresletnek örvendő vad. A Cseih és Szlovák Köztársaságba, valamint Jugoszláviába exportálhattak élő dómokat. Dr. Puskás Attila, a GATE Tangazdaságának igazgatója a napokban arról panaszkodott, már harmadik esztendeje, hogy egyetlen élőállatot sem tudnak az említett országokba exportálni, pedig északi szomszédaink évente átlagosan 200-300 darab dámot vettek meg, lényegében a teljes éves szaporulatot. A jugoszláviai remények, az ismert körülmények miatt stílszerűen szólva, szétlőve. így hát nem is lehet azon csodálkozni, hogy a dámvadak elszaporodtak. Olyannyira, hogy sürgősen szükségessé vált ritkításuk, vagy ahogy dr. Puskás Attila említette, a ,,letermelésük”. Ennek tudható be, hogy sor kerül 40-50 trófeán dám kilövésére, s ezen a vadászaton hazai résztvevők is indulhatnak, ha megfizetik a 18-30 ezer forint közötti árat darabonként. Igaz, ennek fejében elvihetik az állat trófeáját is. Nyugati vadászoknak ezer márka a tarifa. A kimondottan selejtezésre szánt dámvadak száma meghaladja a kétszázat. Kilövésükre lőállásokból kerül sor, vagyis futóvadlövészet során kerülnek terítékre. Ez utóbbi vadászati forma Európában eddig ismeretlen volt, legalábbis az utóbbi fél évszázadban. Az USA-ban viszont dívik. Az említett dómok sorsa november 24-én pecsételődik meg. Belga és német vadászok ezen a napon magyar pénzre átszámítva 20 ezer forintért kedvükre lövöldözhetnek. A trófeát megkapják, viszont az állatok húsát a társaság a MAVAD-on keresztül értékesíti. Gy. L. lem. Jövőre ugyanis körülbelül ennyi lesz a létminimum összege. Elfogadhatatlan, hogy még a létminimumot is megadóztassák. Érthetetlennek és antihumá- nusnak nevezték a bányászati és más veszélyességi pótlékok adóztatását. Ugyancsak az adómentességet indokolták a sztrájksegélynél, az érdekvédelmi szervezetektől kapott más segélyeknél 200 ezer forintos jövedelemig. Nem lehet adót kivetni — mondták — az étkezési hozzájárulásra 800 forintig, valamint a munkaruha-juttatásra. Még ma is megoldatlan az úgynevezett láthatatlan jövedelmek adóztatása, pedig inkább innen szerezhetne nagyobb bevételeket a költségvetés. A munkaadói részről többen kifogásolták, hogy a személyi jövedelemadó — o társasági adóhoz képest — hátrányos helyzetbe hozza az egyéni vállalkozókat. Az egyéni vállalkozó cégnyereségét nem szabadna összekeverni a személyes jövedelmével. Az egyéni vállalkozó például befektetései után nem tud osztalék jellegű jövedelmet érvényesíteni. Sérelmezték a befektetési kedvezmények megvonását is. Az egyeztető tárgyaláson szó volt még a társasági adó tervezetéről. A szakértői javaslatok alapján vitatja meg a témakört az ÉT plenáris ülése.
