Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-13 / 266. szám
Amerikai férfiak rózsaszín sortban Nem baj, lesz másik? Folytatta munkáját az Országgyűlés Horthy Miklós történeti megítélése a történészek elvégzendő feladata Tíz-tizenöt milliós nyereségük volt még tavalyelőtt is. Ma kihalt minden. Alig lézeng ott pár ember. A beszélgetőpartner minden második mondatában benne van: finanszírozási gondokkal' küszködünk. Szentendrén az Ipari Kisszövetkezet zsugorodik, beteg, s mint ősszel a természet, lassan elszunnyad. A több mint 1200 négyzetméteren lévő csarnokban, az adminisztrátorokon kívül hat-hét emberrel találkozunk. A konfekciórészleg az utolsókat rúgja. A hatalmas szabászati teremben rózsaszín-fehér kockás, konyharuhára emlékeztető anyagot szabnak unott arccal. — Ezt még leszabjuk, megvarrjuk az amerikaiaknak, férfi sort lesz belőle, azután decembertől megszűnik a részleg — legyintenek. Amulunk az anyag színén. Ebből lesz nadrág? Ki vesz föl ilyet? Azután visz- szazökkenünk a valóságba, hogy a húszéves munkaviszonyú asszonyok, akik korábban darabbérért dolgoztak, görnyedtek a varrógépek fölött potom hat-hétezerért, most egyik napról (Folytatás az 1. oldalról.) Amint az már most tapasztalható, az üzleti életnek, a piacnak könyörtelenek a játékszabályai. Csak azok képesek versenyben maradni, aki maguk mellé tudják állítani a fogyasztókat. Méghozzá jó minőségű áruval és az átlagpolgár keresetére is tekintettel lévő árakkal. A belpiacon javában éled a konkurencia, szaporodnak a maszek vágóhidak és húsüzemek. Ahol csak lehet, elhódítják a piacokat, üzleteket. Kihívásra pedig kihívással lehet válaszolni. Vagyis minőségre minőséggel, árra árral, de nem olyannal, ami elriasztja a vevőket. Gyócsi László ★ A Pest—Nógrád Megyei Húsipari Vállalat prognózisa szerint a sertéstőkehúsáremelést követően a marhahúsfogyasztás emelkedése várható, annál is inkább, mert e termék ára két éve változatlan. Jelenleg egy kiló színmarhahús 220 forintba kerül, 55 forinttal kevesebbe, mint a sertéskaraj. A piaci jelzések szerint élénkül a kereslet a viszonylag olcsóbb készítmények, a felvágottak és a vörösért* — a parizer, a virsli, a szafaládé — iránt is. E termékek árát továbbra sem emeli a vállalat. Ezt, a recepteknek a szabvány adta keretek közötti változtatásával éri el, vagyis a sertéssel szemben növeli például a parizerben a marhahús arányát, ami végeredményben a termék minőségét javítja. Az eredeti receptek eleve nagyobb hányadban írnak elő marhahúst. csak az elmúlt években növekedett a sertéshús részaránya. Most e folyamat megfordult. A vállalat az év végéig a rendeléseknek megfelelő mennyiségben, várhatóan magukat. Nem tudják, mihez kezdjenek majd. A főkönyvelő, Maholányi Pálné tájékoztat arról, hogy talán az üzletrészüket kifizetik, és kapnak 2-300 ezer forintot. Abból azután újra kezdhetik? Ha tudják, mert 1500—1800 tonnányi húskészítményt szállít a kereskedelemnek. Ez valamivel több, mint amennyit az elmúlt év utolsó két hónapjában küldtek ki. A terv szerint néhány, marhahúsból készült újdonsággal is kirukkolnak, az egészséges táplálkozás rendjébe jobban beilleszthető szárazabb, zsírszegényebb, kevesebb koleszterint tartalmazó marhahúst igyekeznek meg- kedveltetni a fogyasztókkal. Űjabb „bomba’4 robbant a héten: 11-én bejelentették, hogy egyes húsipari vállalatok — költségeik növekedésére való hivatkozással — drágábban adják a húst. Az áremelkedés átlagos mértékét 10-15 százalékra jósolták, de ez jelentheti azt is, hogy néhol változatlan áron vásárolhat húst a lakosság, míg másutt jóval többet kell majd fizetnie az élelemért. A Falutévé riportere, dr. Sárossy Lászlót, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárát kérdezte: mi a véleménye az újonnan előállt helyzetről? — Én el tudom képzelni, hogy egy adott megyei húsipari vállalat, amelyik rosz- szul szervezi meg a felvásárlását, mondjuk 300 kilométerről szállítja a vágósertést, abból a pillanatnyi árbóf nem tud kijönni. Azt ennyiből ma nem sokra mennek. A hatalmas épületkomplexumot hasznosítani akarják, vagy el kell adniuk. Ok már nem tudnak mit kezdeni benne. Úgy vélik a hitellehetőségek beszűkültek, nem bírnák ki egy új részleg elindítását. — Az emberek ma nem vesznek ruhát, nem kell a konfekció, inkább élelemre költik azt, amijük van. A részleg lassan, de folyamatosan épült le. Mára hét varrónő maradt. Év elején kivált a bőrdíszműrészlegünk is, ők egy másik kisszövetkezetet alapítottak, de nekik sem megy rózsásan. Ügy látom, ma minden kisszövetkezetnek finanszírozási gondja van. Ott fenn pedig úgy vannak vele: megszűnik? Nem baj. majd alakul egy másik — mondja rezignáltan Maholányi Pálné. A raktáruk teljesen kiürült. a polcokon csupán néhány doboz cérna árválkodik. Az épület első részét már bérli egy részvénytársaság, de hogy mi lesz a többivel, kell-e valakinek, az ma még talány. is el tudom képzelni, hogy ő a költségnövekedését, áremeléssel próbálja kompenzálni. Azt már viszont nem tudom elhinni, hogy ez valamennyi megyei húsipari vállalatnál ugyanolyan költségnövekedést okoz — mondta az államtitkár. — Miért, hiszen, ha például egy Győr megyei vállalat megszervezi, hogy csak a vállalat környékéről vagy maximum a szomszéd megyéből hozzák a vágósertéseket, akkor annál ezek a szállítási többletköltségek nem fognak jelentkezni. Ugyanakkor viszont az is kétségtelen, hogy egy meglehetősen indokolatlan sertésfelvásárlási árcsökkenés már a kereslet-kínálatnak megfelelően normalizálódott. Ezt a feldolgozó- ipar — ha úgy tetszik — felvásárlási áremelkedésként kívánja most megélni, Kedden reggel 10 órakor őszi ülésszakának 23. munkanapját kezdte meg az Országgyűlés. A képviselők elfogadták, hogy sürgősséggel tűzzék napirendre a földadóról szóló törvényjavaslatot, majd folytatták az 1906. évi világkiállításról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Az 1996-os világkiállításról szóló törvényjavaslat keddi parlamenti általános vitájában a pártálláspontok jottányit sem közeledtek, jobbára az eltérő gazdaság- politikai koncepciók ütköztek meg. politikai felhangokkal fűszerezve. A vita ezúttal is több ízben a személyeskedésig fajult, a képviselők az elmúlt heti ülésen elszenvedett sérelmeket „torolták’' meg. Dönteni kell A vitába bekapcsolódó Kádár Béla külgazdasági miniszter óvakodásra intette azokat, akik akár rövid stúdium elvégzése nélkül vállalkoznak gazdasági kérdésekben hozzászólásra. Érvelése szerint a növekvő GDP mindössze 0,64 ezrelékről folyik a vita, miközben senki nem teszi szóvá a munkanélkülieknek kifizetendő sokmilliárdos összegeket. Kádár Béla gyors döntést sürgetett, amelyet az Országgyűlésnek vállalnia kell. A vitában szóba került, hogy a kormány tervezi -e az eredeti törvényjavaslat módosítását. Kádár Béla úgy fogalmazott. hogy a tervezetet a kormány ne m kívánja módosítani. ám a megalapozott képviselői Indítványok nyilván változtathatnak azon. Bár az általános vitában még jó néhány képviselő jelentkezett felszólalásra, a több mint három órán át tartó polémiát az elnöklő Dörnbach Alajos idő hiányában berekesztette. A miniszterelnökhöz intézett interpellációval nyitotta szokásos kedd délutáni munkáját — az interpellációk és kérdéseik ríiegholott valójában itt csak a normális piaci árait álltak elő. Én úgy vélem, hogy ebben a kérdésben a minisztériumnak feltétlenül közbe kell avatkoznia. Nem a régi, centralizált minisztériumi stílusban, hanem a Versenyhivatallal való együttműködés alapján. Konkrétan, tételesen meg kell nézni, hogy vajon egy áremelkedést költségnövekedés indokol-e vagy sem. — A húsipari vezetők még büntetést is kaphatnak, ha bebizonyosodik, hogy indokolatlanul emelik a hús árát? — A parlament elfogadta a versenytörvényt, annak alapján nyilván ilyen szankciókra is van — meghatározott esetekben — mód és lehetőség. Ha szükséges, ezzel élni is fog a kormányzat. hallgatását — az Ország- gyűlés. Jánosi György szocialista képviselő a kormány nagybányai Horthy Miklós rehabilitációjával és újrate- mettetésével kapcsolatos szándékai felől érdeklődött, minthogy meglátása szerint egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek ez ügyben a kormány tisztviselői. Für Lajos miniszter például egy kijelentése alkalmával kritikusan ítélte meg Horthy Miklós tevékenységét és képességeit, s azon reményét fejezte ki, hogy nem kavar nagy vihart hamvainak hazahozatala. Egy későbbi, februári keltezésű külügyi hivatalos közlemény magánjellegű családi eseménynek tekintette az újratemetést. Az igazság- ügyminiszter október 21-én lett nyilatkozatában viszont a kormányzó politikai rehabilitációjáról szólva magától értetődőnek tartotta. hogy rövidesen felvetődik ez a téma; s hogy nyilvánvalóan a róla alkotott kép is rendeződik. A végeredmény szempontjából pedig lényegtelennek tartotta, hogy a család, valamilyen szervezet vagy a kormány végzi az újratemetés teendőit. E kijelentésben tehát az az értelmezési lehetőség is benne rejlik — mutatott rá a képviselő —, hogy ismét felvetődött Horthy állami újratemetésének kérdése. Égy esetleges állami újra- temettetés vagy kormányzati részvétel pedig a politikai rehabilitáció első lépéseként is értékelhető — zárta a gondolatsort Jánosi György. Ezért azt tudakolta a miniszterelnöktől: változott-e a kormány álláspontja a külügyi nyilatkozat óta, s mi a személyes véleménye Horthy politikai rehabilitációjáról. Akadály nélkül Antall József válaszában először is sajnálattal állapította meg, hogy a képviselő megsértette a törvényt: nevezetesen azt a jogszabályt, amely megtiltja a nemesi előne vek használatát, Jánosi pedig már interpellációja címében is alkalmazta azt. Majd felidézte, hogy Horthy István özvegye 1990-ben a lisszaboni nagykövetségen keresztül kérvényezte Göncz Árpádtól apósa hamvainak hazahozatalát és újratemetését a családi kriptában. — Ezzel szemben semmiféle akadályt nem kíván gördíteni a kormány — jelentette ki a miniszterelnök. Egyúttal leszögezte: a kormány Megállapodás született a Magyar Államvasutak vezetése és a MÁV-nál működő szakszervezetek döntő többsége között. A munkavállalói érdekképviseletek -— a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete kivételével, amely a sztrájkfenyegetést a továbbiakban is fenntartja — számos kérdésben megállapodtak. A vasútnál dolgozó 6 ezer mozdonyvezetőt tömörítő Mozdonyvezetők Szak- szervezete sem vesz részt a munkabeszüntetésben. Egyelőre nem helyeznek kirészéről fel sem vetődött Horthy Miklós hamvainak állami szertartás keretében való eltemetése; Jogi felelem ben vett rehabilitációjának kérdése sem merülhet fel — folytatta '1—, miután sem magyar, sem nemzetközi bíróság nem ítélte el és nem tekintette őt bűnösnek. — Horthy Miklós történeti megítélése pedig nem kormányzati, nem is bírósági kérdés, hanem a magyar történettudomány még elvégzendő feladata. Rehabilitációja történettudományi értékeléssel összefüggésben jelenik meg. De megítélésében semmilyen körülmények között nem tartom elfogadhatónak a róla eddig kialakított közképet — jelentette ki Antall József. Nem látta egyébként ellentmondónak a miniszterek nyilatkozatát, minthogy azok — meglátása szerint — egészen másról szólnak. Végezetül helytelenítette, hogy politikai szemszögből közelítsenek egy temetéshez. Mind Jánosi György, mind az Országgyűlés elfogadta a választ. Üres padsorok Az interpellációk után ac Országgyűlés kedden délután ellenszavazat nélkül, két tartózkodással elfogadta a Gyermek Jogairól szóló New Yorkban, 1989. november 20-án kelt egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. Az egyezmény már korábban életbe lépett, kihirdetését most törvénybe cikkeflyeztélk. Röviddel a keddi ülésnap befejezése előtt az Országgyűlés elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely több ponton módosítja a gazdasági társaságokról 1988- ban alkotott törvényt. A kormányzati előterjesztés, valamint az ahhoz benyújtott képviselői módosító indítványok is elsősorban a szabályozás egyszerűsítésére, a joghézagok korrigálására vonatkoznak. így például a módosítás értelmében a jövőben egyszerűbbé válik a kis cégek végelszámolása, és a pénzügyi, kamatfizetési rendelkezések is összhangba kerülnek a polgári törvénykönyvben előírtakkal. A tervezettnél egy órával később, este nyolckor fejezték be plenáris ülésüket kedden az országgyűlési képviselők. Jóval a határozatképes létszám alatt zárták le az általános vitát a* 1991. és 92. évi vagyonpolitikai irányelvekről. A plenáris ülés ma reggel 9 órakor kezdődik. látásba és nem hirdetnek sztrájkot — állapítja meg többek között az MTI-hcz eljuttatott állásfoglalásuk. A Liga Vas- és Fémipari Szövetsége is közleményt juttatott el az MTI-hez, Eszerint ők támogatják, illetve szolidárisak a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének sztrájkfelhívásával, követeléseivel egyetértenek. a másikra az utcán találják SEMMI JÓVAL WEM BIZTATNAK A vásárló tartsa talpon a hásipart? —árvái' Indokolatlan emelésért büntetés is járhat Feltétlenül közbe kell avatkozni MÁV-os megállapodás Még sztrájkolhatnak is
