Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-13 / 266. szám

Persona non grata HAZUGOK A HÍREK? Több találat érte Dubrovnik óvárosát A jobb anyagi helyzet a cél Nem keresztény kurzus A bérből ét fizetésből élük anyagi helyzetének javítását tűz«« ki fiijául a tavaly májusban alakult Keresztény Szakszerve­zet. A sokakat érinti», nehéz feladat jegyében rendezi meg most hétvégén második országos konferenciáját, amely egyút­tal a szakszervezet nyílt közgyűlése. A nagy érdeklődésre szá­mot tárté rendezvény november lt-án, szombaton t érakor Budapesten a Vili. kerületi Baross utca 61.-ben kezdődik. Az egész napos ö««zejöveteá érdemi részeként — az elnöki megnyitóé es dis'zbesxéileket követően — várhatóan 11 éra 36 perétől vita után módosítják az alapszabályt. Délután aa új vezetőséget választják meg, végül szervezeti kérdésekkel foglalkoznak. Svédország kiutasította Irak stockholmi nagykö­vetségének ügyvivőjét — edta tudtul a svéd külügy­minisztérium hivatalos köz­leménye. Mohammad Szaid Al-Hani, akit kémkedésért és „státusával össze nem egyeztethető” tevékenysé­géért persona non gratá- nak minősítettek, kedden elhagyta a svéd fővárost. Rendőrségi forrásokra hi­vatkozó stockholmi sajtóje­lentések szerint a diploma­ta Svédországban élő iraki menekültek után kémke­dett. Hasonló tevékenység miatt februárban négy' ira­ki követség alkalmazottat utasított ki a svéd külügy­minisztérium. Horvátországba irányuló tiltott fegyverszállítást lep­lezett le a velencei ügyész­ség. Letartóztattak hét sze­mélyt, és a vizsgálóbíró to­vábbiakat is köröztet. Állí­tólag 5 millió dollár értékű fegyverrakománnyal kifu­tás előtt állt egy hajó egy meg nem nevezett olasz ki­kötőben, amikor a hatósá­gok közbeléptek. A csend­őrség telefonlehallgatás út­ján jutott a csempészban­da nyomára. A letartózta­tottak olasz kereskedők és és egy izraeli üzletember. A körözés alatt állók több- eége külföldön tartózkodik. A velencei ügyészségen kedden megkezdődtek a ki­hallgatások, amelyek való­színűleg vádemeléssel vég­ződnek. Az ügy számos részletét eddig vizsgálati titok fedi. A nemzetközi fegyver- szállítási tilalom és az Dubrovnik óvárosát ked­den több találat érte, meg­rongálódott a rektorpalota, egy kolostor és két bástya­torony is. A város fölött hatalmas füstoszlop látha­tó, egyre gyakoribbak a robbanások, több kisebb hajó találatot kapott és el­süllyedt a kikötő bejáratá­nál. Teljes mértékben hazug­olasz törvények megszegé­sével Horvátországba irá­nyuló szállítmány az érte­sülések szerint egyebek kö­zött föld-föld és föld-levegő rakétákat, géppisztolyokat, lőszereket (gránátokat, töl­tényeket) tartalmazott, sőt radioaktív hasadóanyago­kat is, amelyek rendelteté­se egyelőre nem világos. A fegyverek „kelet- és nyu­gat-európai, illetve izraeli gyártmányok vegyesen” — közölték az ügyészségi for­rások. A csempészbanda olasz tagjai a hadiiparral állnak kapcsolatban. Más országokból, köztük meg nem nevezett kelet-európai országokból is beszereztek fegyvereket a szállítmány céljára. További szállítmá­nyok is álltai: előkészület­ben, több millió dollár ér­tékben, a horvát hatósá­gokkal már megkötött szer­ződések alapján. súgnak minősítette az újvi­déki tartományi területvé­delmi erők főparancsnok­sága azokat a híreket, hogy nagyobb arányban sorozná­nak be a jugoszláv szövet­ségi hadseregbe magyar származásúakat annál, mint amiilyen arányt a magyar nemzetiség Üjvidéken kép­visel. A főparancsnokság cáfolata ugyancsak valót­lannak mondja, hogy min­den ötödik magyar nemze­tiségű besorozott életét vesztette volna a horvátor­szági harcokban. Az össze­csapások kezdete óta a te­rületvédelmi egységekben szolgáló magyar nemzeti­ségűek közül egy halt meg, hét másik pedig megsebe­sült — állította a főpa­rancsnokság közleménye. Branco Kostic, a jugo­szláv elnökség alelnöke, a csonka elnökség vezetője általános mozgósítást he­lyezett kilátásba arra az esetre, ha nem fogadják el a testületnek a kék sisa­kosok Horvátországba kül­désére vonatkozó kérését. Kijelentette: „Amennyiben nem használják ki ezt a le­hetőséget, nem marad más hátra, mint hogy az elnök­ség kihirdeti a hadiállapo­tot, az általános mozgósí­tást, és a fegyveres erőket megbízza a horvátországi lázadás szétzúzásával.” Diplomáciai források sze­rint az ENSZ nem áll ké­A világ 24 fejlett országa 1989 óta 45 milliárd dollárt ajánlott fel Kelet-Közép- Európa támogatására, de az összegnek eddig csak valamivel több mint húsz százalékát folyósították — jelentette kedden Brüsszel­ből a The New York Times. A lap szerint az OECD- államok tanácskozásán Frans Andriessen, az EK- támogatás összehangolója közölte: a megajánlott ősz- szegek 80 százaléka az EK és az EFTA tagjaitól, tehát az európai államoktól szár­mazott, míg az Egyesült szén arra, hogy rövid időn belül békefenntartó erőket küldjön Jugoszláviába. A jugoszláv ENSZ-misszió nem, ismeri el törvényesnek a csonka elnökséget, sem annak határozatait, ame­lyeket a teljes államelnök­ség nevében hoz — jelen­tette ki a Borba keddi szá­mában megjelent nyilatko­zatában Darko Silovic, Ju­goszlávia ENSZ-nagyköve- te. Szerinte a csonka elnök­ség tudatosam kerülte meg a hivatali utat, mert tudja, hogy nem hozhat törvényes határozatot. Az ENSZ-misz- szió ellenjegyzése vagy a szövetségi külügyminiszter aláírása nélkül az ENSZ- erők küldetéséről szóló ké­relem nem is lehet a Biz­tonsági Tanács rendes ügy­menetének tárgya — mond­ta Silovic. A jugoszláviai helyzet el­kerülhetetlen következmé­nyének nevezte Frans And­riessen, az Európai Közös­ségek Bizottságának alel­nöke, a G—24 miniszteri értekezletének elnöke azt a döntést, hogy a 24 legfej­lettebb ipari ország felfüg­geszti a balkáni ország számára nyújtott segély­programokat. Ez azt jelenti, hogy az Európai Közösség november 8-i, hasonló ér­telmű határozatát követően a 12 másik fejlett tőkés or­szág is megszünteti a 24-ek keretében összehangolt se­gítségnyújtást. Államok elmaradt vállalt kötelezettségeinek teljesí­tésével. Lawrence Eagleburger, az amerikai külügyminiszter első helyettese, az amerikai segélyprogramok összehan­golója, aki Brüsszelben kép­viselte országát, nem volt elérhető a lap szerint, de egy meg nem nevezett ame­rikai kormánytisztviselő kijelentette: nem felel meg a valóságnak, hogy Wa­shington elmaradt volna az ígért segítség folyósításával Romániának és Bulgáriá­nak. hívott fel az egész térség­ben, hogy a csecsének és Ingusok függetlenségének megvédését elősegítse. Ilyen körülményék között ült össze az oroszországi legfelsőbb tanács, amely­nek ülésén heves bírálatok hangzottak el a régi erő­szakos megoldások megis­métlése ellen, s úgy dön­töttek, hogy semmissé nyil­vánítják az elnökség dön­tését a csecsenföldi rend­kívüli állapotról, és haza­hívják az odaküldött orosz csapatokat. Kimondták: Oroszország egységét meg kell őrizni, de politikai módszereket szabad csupán alkalmazni. DTJDAJEV HÍVEI ujjong­va fogadták a határozatot. S hogy Oroszország veze­tői csökkentsék Jelcin te­kintélyveszteségét a lesza­vazás miatt, a rendkívüli állapotra vonatkozó javas­lat előterjesztését Ruckoj alelnök nyakába varrták, akinek ez az ügy esetleg hivatala elvesztésébe ke­rül. A nyugati sajtó most egyöntetűen üdvözli azt, hogy a demokrácia ez idő szerint felülkerekedett az erőszak felett egy nemzeti­ség esetében. Árkus István A Keresztény Szakszer­vezet a konferencia előtt kiáltványt fogalmazott, amely tartalmazza, miért és hogyan kívánja fölvenni a harcot a bérből és fizetés­ből élők anyagi helyzetének javításáért. A felhívás egye­bek közt megállapítja, egy­re kisebb az esély, hogy bárki vállalja a munkások, az alkalmazottak, a külön­böző intézményeknél, válla­latoknál dolgozó kétkezi vagy szellemi munkások érdekvédelmét. „A mérhe­tetlen létbizonytalanság ma­holnap a rendszerváltás be­teljesítésének is gátja lesz”, szögezi le a programnyi­latkozat, majd arra a kö­vetkeztetésre jut, hogy „ ... a szabad szakszerveze­tek kialakítása a szociális piacgazdaság egyik fontos eleme”. A Keresztény Szakszer­vezet a kormánytól, a par­lamenttől, vagyis a politi­kai érőktől elvárja, hogy zöld utat nyissanak a szabad szakszervezetek, az érdek- védelmi körök szerveződé­sének, azazhogy megal­kossák a szakszervezeti tör­vényt és kiírják a szakszer­vezeti választásokat. Ennél több beavatkozást nem kér és nem is óhajt igénybe venni, mert az már a . .gyászos emlékű, felülről szervezett, partikuláris tö­rekvések alapján szelektált érdekvédelem ...” lenne, vagy legalábbis arra vésze­sen hasonlítana. Az egyértelmű program ezután kimondja, hogy ép­pen ezeknek a veszélyek­nek az elkerülése végett alternatívát, választási le­hetőséget kínál mindazok­nak — politikai, szakmai, világnézeti vagy etnikai hovatartozás nélkül —, akik erkölcsi érzékük alapján el­fogadják a keresztény ér­tékek mentén szerveződő, európai szintű, társadalmi szükségszerűség alapján önállóan létrejövő érdekvé­delmet. A jobb anyagi helyzetért vívandó harc érdekében — szólít fel a kiáltvány — kívánatos lenne, ha meg­alakulnának a Keresztény Szakszervezet sejtjei, és az érdekeltek csatlakoznának hozzá. Az érdekeltek önál­lóan is jelentkezhetnek, és kérhetik a szervezési se­gítséget. Mindazokat vár­ják, akik egyetértenek a felhívásban foglaltakkal, ilyesfajta védelemre, segít­ségre szorulnak. A Keresztény Szakszervezet szakmai tagozódású és regio­nális szerveződésű szakszerve­zet. Aki jelentkezni kíván, munkanapokon 12 és 14 óra között a 138-0163-as telefonszá­mon vagy levélben az .1088 Bu­dapest, r.ródy Sándor utca 27.-ben Lántzky Lászlónál te­heti. Kitüntetések Göncz Árpád köztársasá­gi elnök a Magyar Köztár­sasági Érdemrend középke­resztjét adományozta Bor­bánéi Gyulának, a Mün­chenben élő irodalomtörté­nésznek, a Látóhatár, Üjlá- tóhatár című lapok meg­alapítójának, illetve szer­kesztőjének tudományos és közéleti munkásságának el­ismeréseként. Az Egyesült Államokban élő B. Rácz Istvánnak, az egykori Független Ifjúság Szervezet volt elnökének, volt kisgazdapárti ország- gyűlési képviselőnek, a Magyar Köztársasági Ér­demrend tisztikeresztjét adományozta a köztársaság elnöke. A kitüntetéseket kedden Horváth Balázs tárca nél­küli miniszter adta át. Külföldi események — egy mondatban Az Egyesült Államok Kormányzói Nemzeti Egyesületé­nek két vezetőjét fogadta Moszkvában Mihail Gorbacsov szovjet elnök. A Tizenöt ország miniszterei — köztük James Baker amerikai, Vatanabe Micsio japán és Csien Csi-csen kínai külügyminiszter — részvételével tartják Szöulban a világ legdinamikusabban fejlődő régiójának értekezletét. A A Nyugat politikai intézményeit, a NATO-t és a Közös Piacot úgy kell átalakítani, hogy be­fogadhassák a keleti új demokráciákat — mondta John Major brit kormányfő, aki úgy vélte, most a szovjetköz­társaságoknak is van esélyük csatlakozni a nyugati de­mokráciák családjához, de annak is megvan a kocká­zata, hogy a politikai konfliktusok és gazdasági nyomo­rúság mély szakadékéba zuhannak. A NÉGY EMLÍTETT »utonóm köztársasági ön­kormányzatú terület a Kaukázusban fekszik a Fe­kete-tenger és a Káspi-ten- ger közötti hegyes vidéken, e az Oroszországi Föderá­ció része. A volt szovjet­köztársaságok közül a leg­nagyobb, Oroszország 17 millió négyzetkilométeres területéből ezek az auto­nóm önkormányzatok alig 1-3 százalékot foglalnak el, s lakosságuk száma szinte elenyésző az orosz köztár­saság 147 milliós tengeré­hez hasonlítva: Csecsen- Ingusföldön 1,2 millió, Oszétiában 634 ezer, Da- gesztánban 1,7 és Tatár- sztánban 3,6 millió. A hely­zetet bonyolítja etnikai szempontból, hogy mind a négy autonóm területen 22- 44 százalék közötti az orosz bevándoroltak lélekszáma, s ugyanennyi ottani nem­zetiség él diaszpórá­ban az autonóm terüle­ten kívül, közülük a legtöb­ben a csecsének közül, akik a hetedik legnagyobb nem­zetiségnek számítanak Oroszországban, s arányuk \AZ OLVASÓ KÉRDEZ —- A KÜLPOLITIKUS VÁLASZOL A CSECSEN-INGUS ESEMÉNYEK Dél-Oszétia, Dagesztán és Tatárszlán után mos a Csecsen-Ingusföldről érkezett hírek kerülnek í világsajtó első oldalaira. Hol vannak ezek a terüle tek, kik lakják azokat, s mi keltette a rendkívül nemzetközi érdeklődést? — hangzik F. G. nagykő' rösi olvasónk hozzánk eljuttatott kérdése. a föderációban 6,6 százalék. Vallási szempontból az em­lített autonóm területek la­kosságának többsége szun­nita mohamedán, s vala­mennyien küzdelmet foly­tatnak a teljes független­ség kivívására. A Csecsen- és Ingusföld lakosságának 53 százalékát kitevő csecsének és a 14 százalékot elérő' ingusok a múlt hónapban, Moszkva által illegálisnak kikiál­tott elnökválasztást szer­veztek, s ezen Dzsahar Du- dajev 47 éves nyugállomá­nyú tábornokot választot­ták meg függetlennek nyil­vánított köztársaságuk ál­lamfőjévé. Amikor pedig a kaukázusi autonóm terüle­ten érvényesíteni akarták a voksolás eredményét, az oroszországi parlament el­nöksége rendkívüli állapo­tot hirdetett a „lázadó” te­rületen és katonai erőket küldött a korábbi állapot helyreállítására. A rende­letet Jelcin írta alá azzal az indoklással, hogy meg kell akadályozni Oroszország szétesését. A válasz az volt, hogy a 14 kaukázusi nép kép­viselőit tömörítő „Hegyi Népek Konföderációja” ne­vű szervezet — amelyben dagesztániak, dél-oszé- tiaiak és tatársztániak is találhatók — önkéntesek általános mozgósítására AZ ÁR ELLEN ÚSZVA VEGYES Vegyes tapasztalatokkal szolgálnak a vegyes tu­lajdonú szervezetek, ahogyan a hivatalos szóhasz­nálat jelöli azokat a cégeket, amelyekben külföldi tőkebefektetés is szolgálja a minél eredményesebb tevékenységet. Az idén felgyorsult az ilyen szer­vezeteknek a megalakítása a megyében, és számuk most már az ezerhez közelít. Ami jelentős. Még akkor is az, ha némely cég már-már parány, mint­ha zsebpénzből alakították volna... hiszen 10 vagy 15 ezer dollárt aligha lehet jelentős tőkeként ke­zelni. Gond ez is, de még inkább az, hogy a hazai szemszögből nagyon is fontos mezőgazdaság ko­rántsem vonzerő a külföldi tőkés számára. A me­zőgazdaságban összesen fellelhető vegyes tulajdo­nú szervezetekben 600 millió forintnál alig több külföldi tőkebefektetést könyvelhetünk el. Ami biztos jele annak, milyen mértékben óvatos és bi­zalmatlan a befektető ennél a nemzetgazdasági te­rületnél. Ha a márkáknak, dollároknak, fontoknak és frankoknak csupán a 0,4 százaléka jutott a me­zőgazdasági vegyes tulajdonú szervezeteknek, ak­kor ez valamit — sokat! — kellene hogy jelezzen a mi számunkra is. Esetleg azt, hogy valóban jó irányban keressük-e ezen a területen a kibonta­kozás lehetőségeit. Része az említett vegyes tapasztalatoknak az is, hogy a cégek egy részénél a külföldi tulajdonos a legkisebb fennakadás esetén is a tőkekivonással riogatja a partnereket, magyarán, egy icipicit zsa­rol ... Országosan fél év alatt 26 milliárd forint ér­tékben érkezett be külföldi tőke, ami tőkehiányos gazdaságunkban nem lebecsülhető összeg. A ve­gyes tapasztalatok sem cáfolják ezt. Pusztán arra intenek, hogy az érintetteknek többet kell törőd­niük a tőkehasznosítás mikéntjével. (M) Tiltott fegyverszállítás Horvátországba A 45 milliárd 20 százaléka A huszonnégyeksegélyei

Next

/
Thumbnails
Contents