Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-01 / 256. szám

n TORGYAN JÓZSEFET BESÚGÓNAK TARTOM (CihkiSssk €s 3. ckS&lon) JPEST ■ MEG YEI XXXV. ÉVFOLYAM, 25C. SZÁM Ara: 8,60 forint 1991. NOVEMBER 1., TÉNTEK Támadás érte szerdán a késő éjszakai órákban egy Baranya megyébe telepí­tet rádiólokátor-állomás fegyveres őrségének egyik tagját — tájékoztatta az MTI munkatársát Keleti György eziredes. A HM szóvivője elmon­dotta, hogy az őrszolgálatot teljesítő sorkatonát — mi­után őrhelye közelében egy hason rejtőzködő személyt fedezett fel, majd intézke­désre készülve géppiszto­lyát tűzkész állapotba he­lyezte — hátulról leütötték, és egy késsel megszúrták. A késszúrást téli ruházata felfogta. A sorkatona — mielőtt elvesztette volna eszméletét — fegyveréből egy lövést adott le, amire katonatársai segítségére siettek. Az ismeretlen tá­madók elmenekültek. Az őr nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szen­vedett. csütörtök délelőtti állapota még nem tette le­hetővé kihallgatását. A szóvivő tájékoztatást sze­rint az esemény kivizsgálá­sa folyamatban van. scums több M mászom geo Segélyből fizetheti as A hideg napok beköszön­tővel ismét nekiláthattunk a fűtésnek, de a borongós ősz végi hangulatunkat to­vább ronthatja hogy tud­juk, a közüzemi számlák végösszege megint többet fog mutatni. A díjbeszedők a tanúi annak, hogy egyre többen vannak olyanok, akik rendszeresen vagy ese­tenként képtelenek kifi­zetni számláikat. A közelmúltban a távfű­tések díjának emelkedése okozott sokaknak megold­hatatlan problémát. Mint ismeretes, ennek kompen­zálására a Pénzügyminisz­tériumtól az önkormányza­tok anyagi támogatást kap­nak, melynek elosztásáról hamarosan döntenek. Gödöllőn Barna Arpád- né, a népjóléti iroda veze­tője elmondta, hogy az ön- kormányzat is azt tartja reálisnak, ha az 1 millió 782 ezer forintos PM támo­gatást nem a távfűtőmű- vek kapja meg, mert akkor a magasabb jövedelmű és a kispénzű családok is egy­formán részesülnének a központi segélyből. Ezért a népjóléti bizottság fogja elbírálni az egy főre eső jö­vedelem alapján, illetve a helyszíni környezettanul­mány után, hogy ki kap­hat a segítségből. Gödöllőn körülbelül kétezer lakás­ban van távfűtés, de egye­lőre még nem lehet tudni, hogy mire lesz elég a köz­ponti támogatás. Mint a vezetőnő elmondta, tudják, nemcsak a távhőszolgálta- (Folytatás a 3. oldalon) Vakvágányra futottak a vasutasok Vasutasberkekben már hetek óta rebesgették, hogy sztrájkra készül a Vasutas Dolgozók Szabad Szakszerve­zete, bár a MÁV vezérigazgatósága képviselőjének ré­széről elhangzott a nagy nyilvánosság előtt, hogy érthe­tetlennek és értelmetlennek tartják a sztrájkot, hiszen véleményük szerint a többi iparágban dolgozókhoz vi­szonyítva időben megtörtént a vasutasok bérrendezése, és százalékarányosán is a jók között vannak. A tizenkét szakszervezet­be tömörült vasúti munka- vállalók viszont azt állít­A HÁZASSÁG BIZONY MEGROMLOTT Ha egyszer pont kerülne az i-re... Kerepestarcsa megyénk egyik legnagyobb települése a városok után. Csaknem 18 ezer lakosa évtizedekkel ez­előtt békében élt a régi Kistarcsán és Kerepesen az oda tartozó Szilasligettel együtt. A hetvenes évek végén azonban az akkori hatalom centralizálási törekvése el­érte ezeket a falvakat is. Egyesítették a településeket, anélkül, hogy a lakosság véleményét kikérték volna. Mára a gondok megsok­szorozódtak. Az ellentétek, ellenségeskedések, igaz, már 4-5 évvel ezelőtt is érezhe­tők voltak a nagyközség­ben, de válásra nem került sor. A jelenlegi önkor­mányzati képviselők közötti azonban a régóta érlelődő ellentétek napjainkra oda vezettek, hogy közülük nyolcán kezdeményezték ez év szeptemberében a községegyesítés megszün­tetését. A beadványt a polgár- mester akkor nem minősí­tette, a képviselők pedig érveltek. Az indítvány be­adása óta eltelt két hónap. Ez alatt több testületi ülés napirendjén is szerepelt a szétválás témája, dűlőre azonban a kettészakadt tes­tület tagjai nem jutottak. Az egyik oldal 90 százalé­kos részvételi arányt sze­retne az esetleges népsza­vazásra, míg a kezdemé­nyezők jóval alacsonyab­ban akarják meghatározni e számot, A polgármester, Rapavi József, a legutolsó egyez­kedésről azt mondta el, ők, vagyis a mellette állók már engedtek, lementek 70 szá­zalékra, a kezdeményezők pedig 40 százalékos részvé­teli arány mellett állnak ki. A segítséget, a döntést a köztársasági megbízottól várják. „ — így nem lehet dűlőre jutni, nem lehet kompro­misszumot kötni. Hogy mi­korra lesz kiírva a népsza­vazás, nem tudom, ilyen hozzáállással nehéz eldön­teni — foglalta össze Ra­pavi József. Hogy a lakosság, a leg­inkább érintettek, akik vé­leményének első helyen kellene állnia, miként vé­lekedik, azt nehéz eldönte­ni. Az azonban tény, hogy a közelmúltban megtartott két falugyűlés sok érdekes­séggel szolgált. (Folytatás a 2. oldalon) Raffay Ernő honvédelmi államtitkár a leghatározottab­ban cáfolta egy állítólagos közös osztrák—magyar gyorsalakulat felállításának a tervét. S kijelentette, hogy a két honvédelmi miniszter által a közelmúltban aláírt együttműködési megállapodás nem irányul harmadik or­szág ellen. © Az OKISZ és tagsága megértéssel fogadta a helyi adók bevezetését, mint az önkormányzatok tá­mogatásának egyik formáját, sérelmesnek tartják azon­ban, hogy ugyanarra a vagyonra, tevékenységre több címen is adót szednek. ják, hogy rengeteg tartozá­sa van a MÁV-nak a bér- fejlesztés terén, és hogy a MÁV szolgálati főnökségek alig észlelték a megígért bérfejlesztést. Olyan esetek is voltak, amikor csupán tizenöt százalékos bérfej­lesztésre került sor. Tegnap zöldasztal mel­lett történt egy utolsónak tűnő érdekegyeztetési tár­gyalás, amelyen a munka- vállalók nevében megjelen­tek a különböző szakszer­vezeti képviselők és az igazgatóság magas beosz­tású tisztségviselői, de meg­egyezés nem történt az ügy­ben. A munkavállalók azt kérték, hogy a tervezetten felüi hajtsanak végre egy 2-3 százalékos bérfejlesz­tést, ami lefordítva a szá­mok nyelvére, ez a MÁV­(Folytatás a 3. oldalon.) ÖRÖK MAGÁNY (Erdősi Agnes felvétele) Szóvivői íójékoztciíé Lehallgatás, titkos kutatás A kormány csütörtöki ülé­sén ismét foglalkozott a világkiállítással — mondot­ta Juhász Judit szóvivő. Miután az Országgyűlés Házbizottsága felkérte a kormányt, hogy tegyen ja­vaslatot az Expo-törvény- tervezet sorsát illetően, a kabinet egyhangú szava­zással úgy döntött: az Or­szággyűlés keddi plenáris ülésén kéri, hogy a Ház kezdje meg a törvényter­vezet tárgyalását. A szava­záson egyébként valameny- nyi miniszter, illetőleg a hiányzókat helyettesítő ál­lamtitkár részt vett — fűz­te hozzá a szóvivő. A rendőrségről szóló tör­vényjavaslatot — első ol­vasatban, a belügyminisz­ter előterjesztésében — ugyancsak megvitatta a kormány. A javaslat, mint Juhász Judit elmondta, fi­gyelembe veszi az ország állami, jogi és politikai éle­tében bekövetkezett válto­zásokat, különösen a jogál­lamiság megteremtésére kisgazdák döntése nem érinti a kormány működését A Miniszterelnöki Sajtó­iroda csütörtök délután az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez: „A kormány mai ülésén napirend előtt megvitatta a Független Kisgazdapárt Or­szágos Vezetősége által ki­adott állásfoglalást, ame­lyet írásban nem kapott meg, és csak a tömegtájé­koztatáson keresztül szer­zett róla tudomást. Véle­ményének kialakításakor figyelembe vette a Magyar Demokrata Fórum és a Ke­reszténydemokrata Néppárt állásfoglalását is. Egyidejűleg a miniszter- elnök levelet kapott az FKGP parlamenti frakció­jának helyettes vezetőjé­től, amely az alábbiakat tartalmazza: „Mint isme­retes, az FKGP Országos Vezetősége október 30-án a kisgazdapárti kormányta­gok és politikai államtitká­rok megbízatását 1991. ok­tóber 31.-én lejártnak te­kinti. A vezetőségi ülés el­lentmondásosságai, a körü­lötte kialakult politikai lég­kör miatt, továbbá mert felmerülhet a vezetőségi ülés határozatképessége is, azzal a kéréssel fordulok a külföldön lévő dr. Pásztor Gyula frakcióvezető nevé­ben önhöz, hogy az orszá­gos vezetőség javaslatától eltérően szíveskedjék a kor­mányzati lépésekkel a párt (Folytatás a 3. oldalon.) irányuló kezdeményezése­ket, amelyek feltétlenül szükségessé teszik egy kor­szerűen működő rendőrség kialakítását. Az új szabá­lyozásban a demokratikus követelmények kerülnek előtérbe: a rendőrségnek mindenekelőtt az alkotmá­nyos alapértékeket kell szolgálnia. Alapvető felada­ta a közbiztonság és a bel­ső rend védelme. A törvényjavaslat — amelynek készítői a hazai joganyag mellett főként a nemet és svéd előírásokat vették figyelembe, s szem előtt tartották a legfonto­sabb nemzetközi egyezmé­nyek normáit is — rögzíti, hogy a belügyminiszter az érdemi döntéseken kívül mindennemű utasítást ad­hat a rendőrségnek. Ami pedig a közvélemény ér­deklődésére fokozottan szá­mot tarthat: a tervezet részletesen szabályozza a titkos kutatás, a lehallga­tás, valamint a levél-, a postai és távbeszélőforga­lom ellenőrzésének, továb­bá az informátorok alkal­mazásának lehetőségeit. Üj elemként bevezeti a tervezet a biztonsági ellen­őrzés alá helyezés intézmé­nyét — ami nem téveszten­dő össze a REF-fel. Ez a többszörösen visszaeső bű­nözők kontrollját tenné le­hetővé, ám csakis bírói ha­tározat eredményeként. A tervezet kitér továbbá az adatkezelés szabályozásá­ra: komoly garanciák vé­denék e téren az állampol­gárokat. Megjelöli a rend­őri intézkedések különbö­ző . válfajait és az alkal­mazható kényszerítő esz­közöket, köztük — fontos­ságára való tekintettel kü­lön alfejezetben — a rend­őr fegyverhasználatát. Vé­gezetül a törvénytervezet intézkedik az állampolgá­ri jogvédelemmel kapcso­latosan arról is, hogy szük­ség esetén a rendőrségi el­járásokkal szemben a bíró­ságokhoz lehet fordulni jogorvoslatért.

Next

/
Thumbnails
Contents