Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-01 / 256. szám

A jugoszláviai harcok a nemzetközi békét fenyegetik Lekerülünk a COCDM-fistúró!? A kelet-európai országok­kal kapcsolatos új kereske­delmi törvénytervezetet ha­gyott jóvá szerdán az ame­rikai képviselőház — jelen­tette a Reuter. A tervezet, amely üzleti körök nyomá­sára született, a TÄSZSZ szerint a Kelet-Európába irányuló — elsősorban táv­közlési és számítástechnikai export — ellenőrzési rend­szerének könnyítését készíti elő, s egyúttal újabb — a térség országai számára ugyancsak könnyítő jellegű — egyezményeket vetít előre a COCOM-bizottság számára, sőt, egyik pontja értelmében az Egyesült Ál­lamok akár javasolhatja is Magyarország, Lengyelor­szág és Csehszlovákia tör­lését a COCOM-listáról, Minden szempontból el- fogadhatatlannak és sajná­latosnak nevezte a szovjet külügyminisztérium az irá­ni parlament elnökének és egy parlamenti képviselő­nek a nyilatkozatát, amely­ben az iszlám elleni had­üzenetként értékelték a madridi fórumot, és fizikai megtorlással fenyegették meg a közel-keleti béke- konferencia résztvevőit. Á Die Welt csütörtöki számában megjelent tudó­sítás szerint Magyarország a legrosszabbtól tart: a jugoszláviai polgárháború nemcsak időnként csap át magyar területre, de ki is terjedhet rá. A magyar kormány keze azonban meg van kötve. Minden reakció csak tovább ronta­na a Jugoszláviában élő Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa zárt ajtók mögött megtartott konzultációján úgy találta, hogy megsértik a Jugoszláviában harcoló felekkel szembeni fegyver­szállítási embargót. A tes­tület elnöke szerint a jugo­szláviai helyzet továbbra is fenyegetést jelent a nem­zetközi békére és bizton­ságra. Nagy-Britannia és Ausztria felvetette egy Ju­goszláviával szembeni olaj- szállítási embargó lehető­ségét. Ezt attól tennék füg­gővé, hogy az Európai Kö­zösség milyen lépéseket tesz majd. A Tamjug jugoszláv hír­A szovjet külügyminisz­térium reményét fejezte ki, hogy Mahdi Karrubi parla­menti elnök nyilatkozata nem a teheráni vezetés ál­láspontját tükrözi, és Irán politikai bölcsességről ta­núbizonyságot téve kihasz­nálja a közel-keleti béke- konferencia nyújtotta lehe­tőséget a nyugalom meg­teremtésére a térségben. magyar kisebbség tragikus sorsán. A budapesti kor­mány visszafogottságának másik oka Magyarország katonai gyengesége. Buda­pest attól tart, hogy Európa a szép szavakon kívül nem nyújtana semmit, ameny- nyiben a támadás nem érné el a hódító háború szintjét — írja a lap. ügynökség értesülése sze­rint az EK módosította a Szerbia által eddig elutasí­tott jugoszláviai rendezési tervet, s nem követeli már Koszovó és a Vajdaság ön- rendelkezésének helyreállí­tását. A Reuter ugyanak­kor azt jelentette, hogy az EK már kidolgozta a Ju­goszlávia elleni gazdasági szankciókat, amelyeket a béketervet elutasító szerb álláspont változatlansága esetén a jövő héten jelente­nének be. EK-szakértők szerint szélesebb körű nemzetközi támogatásra van szükség a kereskedel­mi embargó bevezetéséhez. Tizenegy, segélyt szállító hajó érkezett az ostrom­lott Dubrovnik kikötőjébe. A szállítmányt horvát köz­életi személyiségek, színé­szek, művészek is elkísér­ték, élükön Stipe Mesic horvát politikussal, aki formálisan még mindig a Dán Quayle amerikai al- elnök és a három balti or­szág miniszterelnökének jelenlétében a héten nem­zetközi bizottság alakult, amelynek célja, hogy füg­getlen szakértők tanácsaik­kal segítsék Lettország, Litvánia és Észtország gaz­daságának átalakítását. Az amerikai és nyugat-euró­pai szakemberekből álló testületben Kelet- és Kö- zép-Európából az egyetlen tag Tardos Márton közgáz­szövetségi elnökség elnöke. Dubrovnikben a helyzet továbbra is súlyos, hiá­nyoznak az alapvető szol­gáltatások, nincs villany, csak néha működnek a te­lefonok, akadozik a vízel­látás. A városban sok tíz­ezer menekült zsúfolódott össze, mert sokan éppen az óváros falai között kerestek menedéket a környéken zajló harcok elől. Dubrov­nik környékén még mindig időről időre fellángolnak a harcok, csütörtökre virra­dóra is lövöldözések vol­tak. Csütörtökre súlyosbodtak a harcok Vukovárnál, a hadsereg ágyúkkal lövi a várost — jelentette a hor­vát rádió. A harcok a Vu- kovár környéki települése­ken is rendkívül hevesek. Az összecsapásokba szerb önkéntesek is bekapcsolód­tak. si képviselő. A baltiak ta­nácsadó testületét az In­diana Egyetemen hívták életre, ugyanott, ahol ta­valy a magyar átalakulást segítő nemzetközi Kék Szalag Bizottság megala­kult. A magyar tapasztala­tok alapján hozták létre független, különböző poli­tikai és gazdaságpolitikai nézeteket képviselő szak­értőkből a baltiakat támo­gató bizottságot. KUTYAFOGÓCSKA Az Amszterdamból déli irányba vezető vasútvonalakon — így Belgium és Franciaor­szág felé — csütörtökön húsz percre megállt az élet. Nem baleset vagy áramkimaradás miatt, csupán azért, mert a holland rendőrség és a Schiphol repülőtér ható­ságai egy elszabadult pitbull terriert kerget­tek. A hajtóvadászatot végül is siker koronázta, s a vasút szóvivője be­jelenthette, hogy egy vasúti alagútban sike­rült lelőni a veszedel­mes állatot, amely ku­tyául megfuttatta üldö­zőit. f Külföldi i egw mondatban U-*— ........ .................................................................................1 M ihail Gorbacsov szovjet elnök, aki részt vett a mad­ridi közel-keleti békekonferencia megnyitásán, majd Franciaországban Francois Mitterrand elnökkel folyta­tott megbeszéléseket, csütörtökön este visszaérkezett Moszkvába — jelentette a TASZSZ. A A belgrádi tö­megtájékoztatás eddig még nem említette, hogy a bu­dapesti jugoszláv nagykövet elismerte: valóban jugosz­láv repülőgép hatolt be Barcsnál. A Tanjug ugyan er­ről kiadott egy rövid jelentést, de azt a? újságok nem vették át. A Helmuth Kohl német kancellár csütörtö­kön az Odera menti Frankfurtban felszólította a nyu­gati ipari államokat, hogy közösen teremtsék elő a ke­let-európai gazdasági megújuláshoz szükséges pénzt. — A németek ugyan erőteljesen elkötelezik magukat, de egyedül nem vagyunk képesek azt a terhet cipelni — mondta. Irán politikai bölcsessége Az iszlám elleni hadüzenet? Európa csak szép szavakat nyújtana Magyar szakértő a balti állmokér t dász, magyar országgyűle­r " 1 --------------------------­I ZRAEL 1948-as megala­pítása óta először ült tár­gyalóasztalhoz arab szom­szédaival a térség békéjének rendezésére, amerikai és szovjet védnökség alatti konferencián. Ezt az 53 évet állandó terrorcselek­ményekkel bővelkedő fe­szültség jellemezte, s 1956- ban, 1967-ben és 1973-ban arab—izraeli háborúk is kirobbantak. A zsidó állam ezekben a fegyveres konf­liktusokban jelentős terüle­teket foglalt el szomszédai­tól. Bush elnök a madridi konferenciát megnyitó be­szédében nem véletlenül beszélt a „területi komp­romisszum” szükségességé­ről. Izrael ugyanis az 1967- es háború óta megszállva tartja Ciszjordániát, a gá­zai övezetet, a Golan- fennsíkot és Kelet-Jeruzsá- lemet. Ciszpordánia a Jordán folyótól nyugatra eső pa­lesztin terület, amelyen —HZ OLVASÓ KÉRDEZWK/M A KÜLPOLITIKUS VÁLASZOL HM MIRŐL TÁRGYALNAK MADRIDBAN? A most megkezdődött madridi értekezlet nyomán gyakran hangzik el, hogy hosszú és kemény tárgya­lásokra számítanak. Melyek a napirenden szereplő fő problémák és mik a fö aggályai? — hangzik S. zánk eljuttatott kérdése. 1948-ban az ENSZ döntése szerint a palesztin állam­nak meg kellett volna ala­kulnia, de amire a háború miatt nem kerülhetett sor. A harci cselekmények so­rán Jordánia szállta meg a területet, s ez 1967-ig a jor- dán királysághoz tartozott. Izrael történelmi alapon formál jogot a terület bir­toklására, és csupán bizo­nyos autonómiát akar adni az arab lakosságnak, a zsi­dó állam keretein belül. A gázai övezet míndösz- sze 378 négyzetkilométer­l-keleti rendezés jelenlegi Z. ceglédi olvasóink hoz­nyi terület, amelyen a há­borúk elől több százezer palesztin keresett menedé­ket. Ez is a palesztin ál­lamhoz tartozott volna, de Izrael 1967 óta állandóan megszállva tartja. A jeru- zsálemi kormány’ főleg stra­tégiai helyzete miatt ra­gaszkodik birtoklásához. A Golan-fennsíkról Samir kormányzata szintén stra­tégiai fontossága miatt nem akar lemondani. Ez az 1967-ig Szíriához tartozott hegyvidék közel fekszik az izraeli határhoz, és Da­maszkusz védővonalát is alkothatja. Szíria természe­tesen hevesen visszaköve­teli ezt a birtokát. Kelet-Jeruzsálem az 1967-es háborúig Jordániá­hoz tartozott, s akkor száll­ták meg az izraeli csapa­tok, majd az általuk egysé­gesen a zsidó államhoz tar­tozónak kimondott várost tették meg fővárosuknak. Az ENSZ döntése szerint eredetileg nemzetközinek nyilvánított várost, a világ- szervezet később kettős, izraeli és jordán igazgatás alá helyezte. A MEGSZÁLLT terüle­tek kiürítésén túl az arab delegációk az ott létreho­zott zsidó települések meg­szüntetését is követelik. Iz­rael viszont, ahová 1989 közepétől 300 ezer szovjet zsidó érkezett, további egy­millió, onnan bevándorolt­ra számít 1995-ig. Így arra hivatkozik, hogy jelenlegi 4.5 milliós lakosságához ilyen tömeget csak akkor képes befogadni, ha az új állampolgárai a jelenleg megszállt területeken tele­pednek le. Vkegrád megint szép lesi? Színvonalas munkák ér­keztek a visegrádi, nagy­marosi térség tájrendezésé­re, folyószabályozására ki­írt tervpályázatra — mon­dotta Sámsondi Kiss György, a dunai vízlépcső kormány- biztosa a csütörtöki ered­ményhirdetésen. A kilenc pályamunka közül hatot fogadtak el, ebből négyet díjaztak, kettőt megvásá­roltak. A kiírással össz­hangban valamennyi terv- javaslat arra kínál meg­oldást, hogy a nagymarosi körtöltés elbontásával, va­lamint a visegrádi oldalo sziget, félsziget kialakító savai lehessen helyreáll tani az eredeti Duna-mec rét. Megfelelnek annak célnak is, hogy bizonyé duzzasztás révén a dömsöi részen is biztosítva legye nek a hajózás feltételei. A bírálóbizottság első dt jat nem adott ki. A négy díjazott tervja vaslat alkotói megbízói kapnak egy részleteseb közös tervanyag készítésé re. Ha egyszer pont kerülne az i-re... (Folytatás az T. oldalról.) A kerepesi községrészen tartott falugyűlésre elmen­tek vagy ötszázan, s ahol ennyi ember zsong, ott bi­zony nehéz eldönteni, ki mit akar. Elszabadult in­dulatok, durva közbeszólá­sok is tarkították a kép­viselők beszédét, érveit. A legtöbben azonban a szét­válást szorgalmazták, úgy vélekedtek, ha átmenetileg nehezebben is, de maguk jobban boldogulnak. Kere­pes tehát — úgy tűnik az első összejövetel után — a válást támogatja. Ugyanez nem mondható el a fiatalbb, kevesebb lo­kálpatriótával rendelkező Szilasligetről. Ott már nyu- godtabb, békésebb volt a falugyűlés és nagyobb volt a vélemények szóródása is. Sókan még nem határozot­tak, nem tudják mérlegelni, mi is lenne a jobb. A tes­tület pedig áll és vár. Hogy mire, azt talán maguk sem tudják. Jó volna kompro misszumot kötni, mundo gatják, mindkét részről Dolgozni viszont kell, aká; válnak, akár nem. A mun ka pedig ilyen légkörber nem mindig úgy megy ahogyan azt elvárhatják i választók. A viszony a kép­viselők között megromlott s ezt érezni is. Tudnak-t együtt tevékenykedni? Hát ez is nagy kérdés. A kap­csolat olyan, mint egy meg­romlott házasságban. A kistarcsaiak, úgy tűnik, ag­gódnak a kerepesiekért, Aggódnak, pedig talán fe­lesleges. Nem látja senki, mi á kiút, mi lesz a vége a bomlási folyamatnak. A válási ügy lezárására a köztársasági megbízott tesz majd pontot. A lakos­ság pedig örülne, ha ez a pont akár így, akár úgy, de rákerülne végre arra a bi­zonyos i-re. Árvái Magdolna Már megint ez a fránya kormány Bizony, emberek, megáll az ember esze. Ki gondolta volna, hogy a Barcson megszületett nagy-nagy rettegé­sért a kormánynak kell felelnie az emberek előtt? Tu­dom én jól, hogy a történtekért hibáztatni kell valakit, azt is tudom, hogy ez tűrhetetlen állapot, de attól már megdöbbenek, amikor azt olvasom egyik napilapunk új­ságírójának a tollából, hogy „ennek a kormánynak sem­mi sem drága! Miránk hullik az áldás.” „De írja meg azt is, mi úgy látjuk, a kormány ebben a nem akármilyen dologban sem tesz semmit. Mert még­iscsak neki kellene lépnie.” Mi ez, ha nem tudatos hangulatkeltés? Mégis mit kéne tennie Antall Józsefnek és a magyar kormánynak? El kellett volna rendelni az azonnali mozgósítást? Vagy parancsot kellett volna adni a magyar légierő pilótái­nak, hogy szálijanak fel, és erőszakkal válaszoljanak az erőszakra? Netalán gyorsan rendeljünk Patriot rakétá­kat? Egyszerűen érthetetlen ez a hangulatkeltés. Az ország politikusai óriási erőfeszítéseket tesznek, hogy diplomá­ciai úton próbáljanak hozzájárulni a térség békéjének a megoldásához, úgy politizálnak, hogy lehetőleg a leg- messzebbmenően gondját tudják viselni a szomszédos országokban élő magyarságnak, és amikor úgy tűnik, hogy legalább az ország külpolitikájának az alakításá­ban konszenzus van a politikai pártok között, akkor né­hány meggondolatlanul papírra vetett mondattal egye­sek megpróbálják felrúgni az ésszerűség minden bizton­ságot nyújtó szabályát, - és azt szeretnék elhitetni, hogy a kormánynak kell felelnie a történtekért. Az illető újságíró azt sem felejti el leírni, hogy a bar­csiakat elküldik a munkahelyekről, sőt a fizikai mun­kát végzőket egyenesen elzavarják régi munkahelyeik­ről. Tessék már megmondani, hogyan lehet összekapcsolni a repülőről lepotyogtatok robbanószerkezeteket a mun­kanélküliséggel? Az ilyen logika alapján azt is mond­hatná akárki, hogy ha megszüntetik a munkanélküli­séget, akkor már nem kell félni egy újabb felelőtlen repülőgépes berepüléstől. De akár úgy is általánosíthat­nánk, hogy amennyiben tovább nő a munkanélküliség, akkor többször fognak provokációt elkövetni ellenünk. Szóval, emberek, úgy érzem, a hangulatkeltés is okoz­hat akkora bajt, mint a felelőtlenül ledobott bombák. ABEL Arkus István

Next

/
Thumbnails
Contents