Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-05 / 234. szám

I. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM 1991. OKTÓBER 5.. SZOMBAT D U NAJAJ SZENTENDREI.SZIGET • CSEPEL-SZIGET • DUNAKESZI • RÁCKEVE • SZIGETSZENT­MIKLÖS • FŐT • GOD Ember a magasban Megértj ük egymást Ha idős és élénk szelle­mű emberrel találkozom, mindig arra vágyom: így szeretnék élni, mint 6. Ilyen aktívan, mert így a legjobb, fiatal öregnek lenni. Csíki Jenő, a leányfalui nyugdíjasklub elnöke kis motorkerékpárral landol a művelődési ház előtt. Pon­tos a kifejezés, mert a ma­gasból érkezett. Fent la­kik a hegyoldal valamelyik utcájában, ahová gyalogo­san a szíve miatt nem tud már felbaktatni. Ebben a benzinparipa segít. Ügy hírlik, közelebb kerül las­sanként a nyolcvanhoz, mint a hetvenhez. Tiszte­lik a környéken, jól ismerik majdnem minden Duna menti településen. Ez ab­ból Is ered, hogy sok köze van a vízvezetékrendszer kialakításához. Aktív ko­rában irányítója volt a helyi termálfürdő építésé­nek. Ezen kívül előtte is sok szép, maradandó al­kotás részese volt, iskolai végzettsége jóvoltából. A metróépítés hős-, vagy in­kább őskorában már épí­tésztechnikusként dolgo­zott. Később a Hídépítő Vállalat elismert szak­embereként tartották szá­mon. A Vízügyi Építő Válla­lattól ment nyugdíjba. Az építőiparban dolgozó em­ber sorsa a gyakori hely- változtatás, míg aztán végleg kiköt valahol. így lett leányfalui polgár, olyan közismert és meg­becsült ember, akiről fel sem tételezik már, hogy máshol ringott a bölcsője. Pedig annak messze tájon faragták a fáját. Az erdős, hegyes, téli mezőit farkas járta Erdély földjén. Ez is történelem. Mint gón- ­dolkodó és szabadságszere­tő lényének ára, melyet életének majdnem min­den szakaszában, változó rendszereiben megfizette. Ez külön regény. Talán egyszer megírja valaki, mert a hányattatás egyben szigorú tanító is, életegye- tem, mely bölcsebbé tesz. Az építés előfeltétele a szervezés. Aki ehhez nem ért, hozzá sem kezdhet a fal felrakásához, mert kép­letesen és valóságosan rá­dől az. Csíki Jenő bátyánk — ha szabad őt így emlí­tenem — ehhez is ért. Bi­zonyítéka a klub pezsgő élete. Pontos tájékozott­sága, aminek alapján el­mondhatja nekem, hogy Leányfalun ötven olyan személy él, aki idősebb a hatvannál, vagy negyve­nen érték meg a nyolc­van év fölötti életkort. Húsz idős ember lakik a Református Szeretetotthon­ban. Ö, aki a Nyugdijasklu- bok és Idősek — Életet az Éveknek — Országos Szö­vetsége elnökségi tagja, most egyetemet szervez falubeli kortársainak. Nagyjából tudja már, kik lesznek azok az előadók, akik szívességből, barát­ságból, méltányos honorá­riumért adnak majd elő a nyugdíjasok egyetemén. Közülük eddig is nagyon aktív — és kedves volt például Kubis Boglárka ta­nárnő. — Mire való egy ilyen egyetem? — Közhasznú ismeretek átadására, idős korban is korszerű gondolkodásra. A nyugdíjasok vetélke­dőin tapasztalható, mifé­le tudnivalók hiányoznak, mit kell pótolni. Például a közhasználatú idegen Ráckevei körzet Fordulók és mérkőzések A szeptember 28-i serdü­lőeredmények: Dömsöd— Majosháza 11-0, Szigetbe­cse—Ráckeve 0-4, Sziget­esé?—Áporka 2-0, Kiskun- lacháza—Szigetújfalu 0-12, (Halásztelek—Dunaharaszti 5-2. Szigetszentmiklós— Taksony 7-1, Szigethalom —Tököl 0-3, Dunavarsány —Délegyháza 2-1. Szeptember 29. (zárójel­ben az ifjúsági eredménye­ket közöljük): DUNATAJ HÍRLAP Vezető munkatárs: Kovács T. István. ® Munkatárs: Vasvári Éva. ® Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Cí­münk: Bp. Viri., Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138- 4067. I Szigetbecse—Ráckeve 3-6, Szigethalom—Apaj 4-0, Kiskunlacháza—Áporka 6-2, Délegyháza—Majosháza 5-1, Szigetesé?—Dunaha­raszti 1-3 (1-2), Délegyháza —Szigethalom (3-2). Serdülök: 1. K.-laeh. M. 3---------24- 2 6 2. Dömsöd 3 — 1 23- 6 6 3. Ráckeve 3 — 1 23- 7 6 1. Délegyháza 3 — 1 8-6 6 2. Szigethalom 2 — 2 11- 9 4 3. Taksony 2—2 16-36 4 Ifjúságiak: 1. Szigethalom 2 — 1 11- 4 4 2. Dunaharaszti 2-----------6-3 4 3 . Szigetcsép 1—3 9-15 2 4. Délegyháza 1 — 2 5-8 2 Felnőtt: 1. Délegyháza 6-------25- 4 12 2 . Dunaharaszti 4 2 — 23- 4 10 3. Szigetbecse 4 — 1 18- 6 8 A VII. forduló mérkőzé­sei, október 5. (15 óra): Ráckeve—Szigetcsép. Október 6. (13 óra): Apaj —Szigetbecse, Dunaha­raszti—Délegyháza (13.15 óra), Makád—Kiskunlachá- za (15 óra). Áporka—Sziget­halom (15 óra). szavakat. Ne mosolyogja le senki az öreget, hogy nem tudja kimondani, nem érti, mit jelentenek. No, meg ne kelljen ügyetlen­kedni, ha magára marad otthon az idős ember, s bánnia kell a mai, mo­dern technikával. Ez a nemzedék á kapita­lizmusban született. Hor- thyék világában volt fia­tal, sok rossz tapasztalatot szerezve. És akkor most jön az új. amit piacgazda­ságnak nevezünk. Ez más, nem á régi. Fel kell olda­ni a szorongást, még kell érteni a változó világot. A korszerű gondolkodás talán a családi harmóniát is javítja. Kevesebb az ér­zékenykedés, a sértődés. Ez egyfajta védekezés le­het a generációs ellentétek ellen. Az elnök úr bólint. Ért­jük egymást. Kovács T. István Szennyezték a talajvizet ? Ha blöff, akkor perelnek Már egy órája beszélgetünk — mondja valaki türelmet­lenül. Tulaj«ónképpen nines is mereven meghatározott napirendje a tanácskozásnak, ahová olyan sok érdekelt utazott Dunakeszire. Az Alapi Állami Gazdaság tanács­termében Zökli Irma, a Közép-Duna-völgyi Környezet­védelmi Felügyelőség hidrogeológusa próbálja összefogni a szálakat, melyek mindegyike a város határában lévő szeméttelephez kötődik. Egyfajta egyeztetésre kerül sor, mert a tangazdaság új bányát szeretne nyitni. Tekintve, hogy ezen a területen található a környék legjobb minő­ségű, vakolásra használható homokja. A fóti önkormányzat öt hektárról kilencvenre sze­retné bővíteni a saját te­lepét, ahová építési törme­léket és a község, szak­nyelven megnevezve, kom­munális hordalékát fuva­rozzák. Tulajdonképpen el­hagyott bányák helyét töl­tik fel, ami eltarthat az ezredfordulóig. Akkor feje­ződik be a rekultiváció, vagyis a táj eredeti álla­potának helyreállítása. JDunakeszi altalaja Meghívták a terület gaz­dájaként a Pest Megyei Földhivatal, a Váci Földhi­vatal, az Alagl Állami Gaz­daság képviselőit, a fóti Vörösmarty Termelőszö­vetkezet illetékesét, aki a község szemétszállítását a vállalkozó gazdaság kere­tein belül irányítja. Itt van a Pilisi Parkerdőgazda­ságtól Németh Gábor, a gödöllői erdészet vezetője, a Budapesti Erdőfelügye­lőség szakembere. Ám nincs itt az Erdei Termék Vál­lalat színeiben senki, pe­dig mint a dunakesziek mondták utólag, a gyakor­latban ők üzemeltetik a szeméttelepet. A Pilisi Parkerdőgazdaság csak... — Mit csinál? — a aezeio, öve a neve­tek No de hogy ez mikép­pen alakult így valamikor, mi már nem firtatjuk. Zöldi Irma egyelőre azt firtatja ezen a megbeszé­lésen, hogy hol vannak azok, akik a leginkább ér­dekeltek. Vagyis a város tisztifőorvosa, vagy hiva­talának munkatársa, továb­bá a városi főépítész, aki­nek a meghívót küldték. Beszéltek a környezetvé­delemmel foglalkozó kol- leginával is. A szóba kerülő témák között számunkra a város ivóvizéről elhangzó meg­állapítások a legfontosab­bak. A Magyar Rádió szep­tember 15-ei Vasárnapi Ojság című műsorában nyilatkozott Bojtár Sándor kutató, az USA Santa Bar­bara-! egyetemének tanára. Elmondása szerint munka- egészségüggyel és környe­zetvédelmi kérdésekkel foglalkozik. Alkalma volt a hazai viszonyokról is tájé­kozódnia, s többek között Dunakeszit is érintő ténye­ket közölt. Olaj a földben ? A Ring című lap hasábjain írásban is meg­jelent nyilatkozat ide Szentendrei színes szőttes Hattyúdalát müt a nyár Egyik nap meleg, másik nap kicsit hűvösebb. Min­dig meg kell hallgatnunk a rádiót, mielőtt otthonról el­indulnánk. Az itt látható képek azt bizonyítják, hogy Szentendre fiatal vendégei nem akarnak tudomást sze­rezni az ősz beköszöntéről. Még mindig élénk az utca forgalma, zajosak a szűk sikátorok, csodálkozó áhí­tattal szemlélődnek a mú­zeumok látogatói. Nyugodt szívvel mondhatjuk, Euró­pa népei adnak itt találko­zót mindennap egymásnak. A görög katolikus templom­ban mise kezdődik. Kíván­csiskodók néznek be az aj­tón: — Was ist hier? Gyönyörködve hallgatják a férfikar énekét, sokukat meglepi a számukra külö­nös liturgia. Mintha csak hattyúdalát énekelte volna az elmúlt héten a nyár, szinte augusztusi volt a hő­mérséklet. Jó lett volna el­tenni belőle, mint ilyenkor szokás a nagy szemű kék szilvát, a formás alakú, félérett körtét, de csodák nincsenek, csak borsos számláink lesznek. K. T. I. Van még a készletből, tessék, tessék! A történelem sakk­tábláin leszerepelt egyenruhák, s maga a játékszer. Az éppen Romániából A mester úr gondolt egy nagyot, és kivonult a Templom térre. Szabadba telepített műhelyében veszi fel a ren­deléseket (Erdősi Ágnes felvételei) A hely szelleméhez Bach muzsikája illik .vonatkozó része alapján: . .Szennyvíz, elhasznált orosz olaj, amivel a ka­mionok vannak telve Száz­halombattától kezdve min­denütt, azokon a helyeken, ahol ezt az anyagot éget­ték energiaforrás gyanánt. Rettenetes állapotban van a talaj. Horribile dictu, még az is bekövetkezett, hogy ezeket az anyagokat a kis municipalitások, amelyek egy év óta úgy érzik, hogy szabadok és kiskirály­kodnak, pénzért engedték, hogy az ő területükön el­helyezzék. Ez történt pél­dául Dunakeszin, amit. Hardy Péter intézetétől tudtam meg. Az oroszok, meg mások is, pénzt fizet­tek, hogy azt a szennyet, amit nem tudtak hová ten­ni, részben Csepelről, rész­ben Százhalombattáról, részben Tökölről, oda hur­colták.” — Mérgezett lenne a ta­lajvíz? Önök szerint mi a valóság? — fordulok a tár­gyalóasztalnál ülő szakte­kintélyekhez. Nem először. A környezetvédelmi fel­ügyelőség éppen korábbi kérdéseim miatt ajánlotta részvételemet ezen a tisz­tázó beszélgetésen. A dunakeszi szemétbá­nyába szállíthat a város, legfőbb szállító a Budapes­ti Közterület Fenntartó Vállalat. A bánya mellett, a talajvíz áramlásának irá­nyában két figyelőkút ta­lálható. Ezekből negyed­évenként vesznek mintát. A viszonyítási alap 1988. I. 29-i állapot, vagyis a meg­nyitás napja. A víz már ak­kor sem volt iható, de ez nem is kerül a Vádról és Budapestről érkező csőhá­lózatba. Nagyobb veszélyt jelentenek a szennylével elárasztott udvari kutak Dunakeszin, vagy akár a szomszédos Foton, Csorná­don, vagy az egyébként en­gedélyezett, közeli, állati fehérjéket bomlasztó nyi­tott és bűzös Göd közeli telepen. Ha bárki szennye­ző anyagokat csempészne az építőanyag-törmelékek, városi hulladékok közé, a kutak ezt kimutatnák. Ám ilyet a Vízkutató és Fúró Vállalat, akinek ez a dol­ga, eddig nem jelzett. Miféle kamionok? A dunakeszi polgármes­teri hivataltól Kecskeméty Géza polgármesteri szak- referens felkereste a Re­gional Environmental Cen­ternél Hardy Pétert. A kö­zép-európai intézet igazga­tója megígérte, hogy kide­ríti: melyik kollégája ad­hatott ilyen tájékoztatást, s honnan szerezte az érte­süléseit. A szeptember 23-án hivatalos levélben is postázott kérésre eddig nem érkezett válasz. Ha érkezik, attól függően vizs­gálatra kérik fel a Bánya­műszaki Felügyelőséget. Az eredménytől függ, mit kell tenni. Az is lehet, hogy blöffölés miatt sajtóper lesz a vége, mert a város abban nem érdekelt, s va­lószínűtlen is, hogy pénzért bárkinek engedte volna szennyező anyagok oda- szállítását. Nem tehette, mert nem kezelője a bá­nyának. Arról pedig, hogy a hely­beliek miért nem vettek részt az értekezleten, azt tudhattuk meg: dr. Vörös József tiszti főorvost Mo- norra rendelte ki a megye. A városházára érkező meghívást pedig polgár- mesteri szintű ügynek te­kintették, de a főépítészhez érkezett. Miért nem küld­ték a polgármesternek? — kérdezte tanácstalanul Kecskeméty Géza. (Kovács)

Next

/
Thumbnails
Contents