Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-05 / 234. szám

' EGYÜTT uz utäedm wii rw FkE UTIRJeOSM JE&2OTI Az Ütinformbcl Paládi Ferenc jelenti: Autópályáinkon folytatják az aszfaltozási munkát. Az Ml-es Budapest felé vezető oldalát emiatt a 99—92 km között lezárták a forgalom elől. A lezárás a bábolnai csomópontot is érinti. Hasonló munkát végeznek az M3-as autópálya főváros felé vezető oldalán is. a mogyoródi szakaszon. Az ellen­tétes — Gyöngyös felé vezető — oldalon így szintén két­irányú a forgalom. Aszfaltozási munka okoz félpályás útlezárást a 4-es főúton Pilis térségében is. Az útszűkületnél a járművek áthaladási elsőbbségét jelzőlámpa irányítja. A 12-es fő­úton Nagymaros belterületén szennyvízcsatorna építése miatt tcrelőúíra kényszerülnek a járműveit. A 70-cs főúton több helyen is figyelmesen vezessenek. A diósdi szakaszon megkezdték az autóbusz-megállók burkolati hibáinak kijavítását. Mindkét oldalon szaka­szosan útszűkületre számítsanak az ott közlekedők. Érd belterületén a 18-as és 19-es km között gázvezeték-épí­tés növeli a menetidőt. A 11-es főúton Szentendre északi határában csatorna- építés miatt kell időnként torlódásra számítani. Solymár belterületén gázvezeték-építés miatt kell lassítani. Az 50-es főúton autózókat érinti a hír, hogy december 11-ig felújítási munkák miatt szünetel a kiszolgálás a dabasi üzemanyagtöltő-állomáson. Az esztergomi komp a Duna kedvezőtlen vízállása miatt továbbra is csak gyalogosokat és személygépkocsi­kat szállít. F.sztergomból 7.30—15.30 között, Párkányból 8—16 óra között óránként indulnak a járatok. Szombaton ismét megindul a kompforgalom a szentendrei Határcsár­da és Szigetmonostor között. A Cseh és Szlovák Köztársaságba indulóknak jó hír, hogy néhány napja már nem kell benzinutalványokat vásárolni, mivel magyar állampolgárok is koronáért ve­hetnek üzemanyagot. IVECO BEMUTATÓK A hét közepétől hazánk több városában is folyama­tosan bemutatják az Iveco cég legújabb teherautó-csa­ládját. az Eurocargo változatait. Ezt a budapesti Aquin­cum Szállóban tartott tájékoztatón jelentette be az olasz világcég képviselője. Az Iveco a kelet-európai, így a ma­gyar teherautó-piac jelentős bővülésére számít az elkö­vetkezendő években. Ugyanis a Nyugat-Európába irá­nyuló áruszállítások emelkedése miatt egyre nagyobb a kereslet a nyugati kamionokra, mivel ezek — ellen­tétben a keleti gyártmányokkal — megfelelnek a nyu­gat-európai országokban előírt valamennyi követelmény­nek. ÚT euisóMba F.gy újabb reklámkampány kezdődött pcn'cken. Az F.GGY Budapest magyar—osztrák kft. most egy üzleti vállalkozáson keresztül páratlanul nagy reklámkam­pány keretében hat hónapon át egymillió-ötszázezer gép­kocsivezetőt hív, hogy úgy közlekedjen, hogy mellette ismerje meg az európaiság gondolatát. Az emblémát vi­selő gépkocsi, ill. annak vezetője minden bizonnyal curópaiasabban érzi magát, a közlekedés közben udva­riasabb, előzékenyebb, éppen ezért balesetmentesen köz­lekedik majd — állítják a szervezők. R?E ADJUK FEE Még él a remény a kelet-európai autók tulajdonosai­ban, miszerint nem maradnak alkatrész nélkül. Az ő ér­deküket szolgálja, hogy az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium támogatásával az Autósprofil Egyesülés vállalko­zókat keres (szervez) a részegységek és alkatrészek hazai gyártására. Már javában tart a gyártó cégek feltérképe­zése, illetve az alkatrészigények számítógépes felmérése. A már legyártott alkatrészek bemutatására kiállítást ren­deztek. NEM ÁRT, HA TUDJA... •, . hogy, amikor kerékpározni kezdenek a gyerekek, ez igen nagy baleseti kockázatot jelent. Elsősorban azért, miért sem a veszélytudatuk nem fejlődött még ki, sem a közlekedési isme­reteik, sem éles helyzetbeli tapasztalataik nincsenek. A gyere­kek arra is hajlamosak, hogy saját képességeiket túlbecsüljék a forgalomban. Hogy. minél kevesebb közlekedési baleset tör­ténjen, nem árt, ha a szülök a gyerekeknek vásárolt új kerék­pár mellé közlekedési útravalókat is adnak. Magyarán a köz­lekedési szabályokat, s azok tiszteletben tartását is fontos meg­ismertetni a gyerekekkel. Rova*unk 0 Pesí begyei iÖ/j! Közlekedésbiztonsági Tanács támogatásával készült Jó utat, balesetmentes közlekedést kíván: Csitári János ISZTAMBUL 1991 ŐSZÉN Hinni csak a mecsetben szokás Hajnalodik. Keleten, a horizont alján, ujjnyi na­rancsszínű csík jelenik meg, mely egyre nő, egyre szélesebb. Aztán felbukkan a nap vérvörös korongja, s fénye szétömlik a ten­geren. A parttól nem mesz- sze hajók alszanak, fölöt­tük sirályok keringenek, szárnyuk alá fogják a haj­nali szelet. A nedves fö­venyen emberek bóklász­nak, kagylót gyűjtenek, be­lábalnak a zöld színű ten­gerbe. Többségük most lát először tengert. Magyar turisták. A hullámtörőn innen Tekirdag. Rodostó. A kar­csú, magasba ívelő mina­ret erkélyéről felharsan a müezzin imára szólító fi­gyelmeztetése: La Illah, il Allah! Allah igazságos és bölcs. A domboldalnak támasz­kodó Rákóczi-ház mereng­ve sütkérezik a reggeli fényben. Háromszáz éve hallgatja ugyanazt, nap­jában ötször. Később — mintegy va­rázsszóra — a hangulat el­száll, feltűnnek, elözönlik a partot az utcai árusok. Akikből sehol nincs annyi, mint Törökországban. Nincs miért köntörfalaz- ni, az Isztambulba tartók többségét nem a Kék me­cset, hanem a bőráru és az arany érdekli. Ebből viszont több van a kelle­ténél, s az élelmes keres­kedő nem várja, hanem elébe megy a kedves ve­vőnek. Ügynökökkel, ese­tünkben a pilótákkal, akik egész úton azt bizonygat­ták, Isztambul teli van széltolókkal, lelkiismeret­len svindlerekkel, ezért csak ott vásároljunk, aho­vá ők viszik el a csoportot. Abszolút garancia, első osztályú minőség, mérsé­kelt árak. Mert Feri úr, a tulaj, rajong a magyaro­kért, évekig Pesten élt. (T. úr az Ederiz nevet ma­gyarosította Ferire üzleti meggondolásból) Feri úr „áruházába’’ egy keskeny lépcsőn kell fel­mászni, a bőr- és aranykí­nálat egyazon helyen van. Egy szűk, sötét, szellőzet- len zugolyban. Ide tódul fel harmincnyolc ember, egymást taposva. Minden­ki egyszerre akart a pén­zétől megszabadulni. Előzetes információink szerint egy gramm 14 ka­rátos arany 16 márka Tö­rökországban. Itt éri az el­ső meglepetés a csoportot, Ferinél 18 és 20 márka, kit hogy lehet becsapni. Rá­adásul — erre csak később jöttünk rá — a digitális mérleg kijelzőjét a vevő nem látja. — Kereken két gramm — mondják egy vé­konyka gyűrűről, melyre a nejem szemet vet. Hosz- szú alkudozás után miénk a gyűrű, negyven már­káért. Később, már kint a bazárban, egy másik kal­márnál lemérjük, 1,60 gramm. — Pont 14 márká­val verték át — mondja az ékszerész precízen. — Kaptak számlát? Dehogy kaptunk. Nem is kértünk. Mert hittünk, megbíztunk Feriben. — Uraim, hinni csak a mecsetben szokás, de nem egy isztambuli bu­tikban — vonja le a ta­nulságot a török. Mint kiderült, nemcsak mi, mások is ráfáztak, kit húsz, kit ötven márkával csapott be a fogkrémrek­lám mosolyú svihák. Kár­pótlásul még aznap kibé­relt egy rozsdás teknöt, a Kirci Luglut, ezzel hajó- káztuk körűi az Arany- szarv-öblöt. A saját pén­zünkön. öt márkát szedett be fejenként. A Kék me­csetbe is elkalauzolt, oda már grátisz. A templomok­ban ugyanis nem kell be­lépőt fizetni. Az Ejub dom­bon sem, ahonnan belátni a Boszporusz két partján elterülő gigászi várost. Itt viszont kaptunk egy pohár teát, este pedig, egy har­madosztályú lokálban kó­lát. Az est fénypontja: ha­misítatlan török hastánc. A produktumot bemutató hölgy cseppet sem hason­lított a Nagy Bajazid-i idők női eszményképéhez, inkább telt volt, mint kar­csú. A tánc után sor került a tombolára — összérték jó, ha volt 50 márka —, Feri urat egy korosabb dá­ma nyerte, aki viszont nem tartott igényt a gáláns lo­vagra. ★ Van persze egy másik Isztambul is, melyet a be­vásárló turista alig vagy egyáltalán nem ismer. Azt az Isztambult, amit egykor Konstantinápolynak hív­tak, s előbb a bíborban születettek, a kelet-római császárok, majd Bajazid és Szulejmán emelt minden más városok fölé. Az Aja Szófiával, a számtalan dzsámival, a Tapkapu Sze- rájjal, a türbékkel, a ba­zárral, a Jedikulával, mely­nek számos magyar vo­natkozása is van, sok jó vitézünk raboskodott e fa­lak közt, sőt itt teljesedett be a végzetük. Tudom, mindent meg­nézni, három nap alatt, lehetetlen. De elmenni úgy Isztambulból, hogy ne lás­suk az Aja Szófiát, több mint mulasztás, önma­gunk elleni vétek. Kupo­lája alatt koronáztak meg jó néhány bizánci császárt. A birodalom bukása után muzulmán mecset lett, de valami megmagyarázha­tatlan következetességgel egyik szultán sem vetette le a toronykeresztet. Az­tán a szultánok ideje is lejárt, s a vaskezű, euró­pai ritmust diktáló Kemal Atatürknek az volt az egyik legelső dolga, hogy lojalitását kifejezendő, visszaadja a templomot a keresztény egyháznak. Ha igaz, ő mondta az Aja Szó­fiáról: ez a templom jól szimbolizálja a gyenge ke­zű hatalmasságok előbb vagy utóbb bekövetkező bukását. Kemal pasa 1938-ban meghalt, de szelleme to­vább él. Törökország és ezen belül Isztambul meg­reformálásának, moderni­zálásának egy ragyogó pél­dája az Európát Ázsiával összekötő Boszporusz füg­gőhíd. Különös véletlen: a világranglistán ez is a negyedik helyen áll. ★ Azt mondják, a legtöbb török nem politizál, csak az üzlet érdekli. A sajtó és a tévé nem éppen ezt látszik tükrözni, a SABAH — a legnagyobb napilap — egyik karikatúrája a kom­munizmus bukását szim­bolizálja nem kis szarkaz­mussal: Lenin, hóna alatt a göncökkel, suttyomban ol- dalog ki a mauzóleumból. Az is a politizálás egyik fajtája, Gorbacsovot töb­bet látni a képernyőn, mint a török elnököt. Milyen is Isztambul 1991 őszén? A régi Konstanti­nápoly egy hatalmas festő­paletta volt millió színef­fektussal, a mai Isztambul a millió kereskedő és Euró­pa minden sarkából — de főleg a volt szocialista or­szágokból — összcsereglő turista találkozóhelye. A régi fezes, turbános isz­tambuli törökön rajta volt egy nagy harcos múlt min­den romantikája, a mai török magán hordja a ma Európájának minden gond- ját-baját: az inflálódást, a munkanélküliséget, a lakás­ínséget, az ötven évvel el­maradt infrastruktúra „ál­dását”, s a perspektíva nél­küli jövőt. ★ Visszafelé nagy vargabe­tűt teszünk, messzi ívben kikerüljük Belgrádot, éj­jel szeljük át Jugoszlávia nagy részét. A bolgár—ju­goszláv határnál — bár rajtunk kívül nincs senki — több mint egy órát vá­ratnak. Azngp hangzott el a vádaskodás jugoszláv részről, Magyarország fegyvert szállít a horvá- toknak. Kényelmetlenül fe­szengünk, az eget kém­leljük. Szerencsére sem torkolattüzet, sem nyom­jelző rakétát nem látni. Csak egy-egy hulló csilla­got. Tompánál a két pilóta kiselőadást tart. Mit vall- junk be, mit hogy „rendez­zünk”. — A Feritől kapott számlát jobb eldobni — figyelmeztetnek nyomaték- kai. — A vámos nem hü­lye, tanácsosabb vámot fi­zetni, mint vámvétség cí­men bírságot. Érdekes, Isztambulban még más nóta járta ... Elfojtott szitkok Ferinek címezve. Pedig milyen szépen mondta a búcsú­záskor: Has geldinez fethi. Viszontlátásra, testvérek. Részemről tárgytalan, nem óhajtom Ferit viszontlát­ni. De Isztambult igen, meg Rodostót, a hajnali verőfényben. Matula Gy. Oszkár Köztünk élnek, járnak A titokzatos jasik Besenyők, székelyek, ku­nok, jászok. Számunkra mind megannyi jövevény nép, amelyet valamikori bölcs uralkodóink orszá­gunk védelme, fennmaradá­sa érdekében az államala­pítás óta eltelt csaknem két évezredben Magyarország különböző területeire telepí­tettek. Ök többnyire elkülö­nülten éltek és féltékenyen őrizték az uralkodótól ka­pott kiváltságaikat, a tör­ténelem nagy olvasztótége­lyében mára alaposan és szétválaszthatatlanul össze­keveredtek a magyarsággal. Egykori életük emlékeit még ma is sok nyom őrzi szerte az országban. Ott élnek ők helységneveink­ben, a sokféle „kun”, „be­senyő” és „jász” szóelem­ben, de sajátos életmódjuk és fajtabéli jellegzetessé­geik alapján még ma is felismerhetők az avatott szemű antropológusok, ré­gészek, néprajzosok és nyelvészek számára. Most a titokzatos jászok­ról, az állítólag 1239 óta a kunokkal együtt betelepí­tett jasikról jelenik meg könyv. Fodor Ferenc A Jászság életrajza című, eredetileg 1942-ben megje­lent kötetét újból kiadja a Jászok Egyesülete és a Jászság Alapítvány. A jászok bibliájaként számon tartott szaktudományos, érdekfeszítő könyvben 63 fénykép és 36 térkép segíti eligazodni az olvasót a já­szok történelmében. A Jászberény színes térkép­mellékletét és valamennyi jászsági település részletes történetét tartalmazó köte­tet Fodor Ferenc, gróf Te­leki Pál, a tragikus sorsú egykori miniszterelnök munkatársa írta. Ezt a könyvet nemcsak azoknak ajánljuk, akik Pest megye jász vonatko­zású településeivel — Jászfalu, Jászkarajenő — szeretnének megismerked­ni, hanem, akik Magyaror­szág történetében szeretné­nek alaposabban elmélyed­ni. A könyvárusi forgalom­ban nem kapható kötet ez év karácsonyára jelenik meg. A megrendelők a Já­szok Egyesületétől — 1536 Budapest 114. Pf.: 367 — kérhetnek megrendelőlapot. xMsitm 11

Next

/
Thumbnails
Contents