Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-05 / 234. szám
Világoszöld tudós a cincogókról SUPERMAUSE, ZSIRPACN PUCÉR EGÉR ABSZURD ÁLLAPOTOK A KI- ÉS BEJELENTÉS KÖRÜL Hogy került Matildnéni a lakásba? Gyanítom: úgy vagyunk mi az egerekkel, mint Mehetned a tehenekkel: ismerünk fehéret, feketét, tarkát. Esetleg még szürkét és sivatagi ugrót. De abban biztos vagyok, hogy álmodni sem mernénk, amit Kállai professzor tud: háromszáznál többféle egértörzset tart számon a tudomány. Van közöttük óriási supermause, van szőrtelen, s van zsíregér is... Akkor kezdtem el gyanakodni, nem, ez nem le- § hét tévedés, som a véletlen műve, amikor is az új § lakásba költözésünk utáni második évben is jött a $ papír. Tüdószürésre invitáltak minket, azaz J férjemet és jómagámat, valamint Matild nénit. ? Az 1902-es születésű hölgy vezetéknevét hiába $ írnám le, a jelenségen mit sem változtatna. Neve- § zett személy ugyanis — bizton állíthatom — soha ^ nem lakott velünk. S ha nem velünk, akkor kivel § is? Elég nehezen sikerült kiderítenünk. Matild né- § nit örököltük, egy réges-régi, minket jóval meg- * előzőén a mi lakásunkban lakó bérlő hagyta ránk. — Ne gondolja, hogy ilyen veszély fenyeget. Ugyanis a természet nagy úr, s az eddigi genetikai kísérletek tapasztalata az, hogy a művi úton létrehozott új változatok a természetes körülmények között nem életképesek, a laboratóriumban is csak mesterséges feltételek között, többletkörülmények megteremtésével tarthatók életben. A természetben mindig a legéletképesebb fajta marad fenn, szaporodik tovább, a többi kihal. Jó példa erre a fehér egér. Hamarabb elkapja a macska, mert jobban látszik... # Ha a háromszázféle egértörzsből szeretnénk ismét „normál egeret” előállítani, ez lehetséges még? — Persze, hiszen mindegyik egértörzs attól származik. A genetikusok számítása szerint tizenhat egértörzs öt-hat generáción át tartó keresztezésével ismét visszajuthatunk a kiindulóponthoz, a szürke háziegérhez... (§ Ön azt mondja, szereti az egereket. Mit tesz értük? — Most a Tudományos Akadémia felkérésére éppen a laboratóriumi állatok védelmével foglalkozó törvény tervezetét készítem. Az Európa Tanácsnak van ilyen állatvédelmi egyezménye, ezt kellene átvennünk, honosítanunk. Hiszen ha Európába tartunk, akkor az egerekkel is európai ember módjára kell viselkednünk ... Egyáltalán, létezik-e ma bármiféle ellenőrzése a kies bejelentkezéseknek? Rövid nyomozás után az alábbiakra derült fény. Már 1984. január elsejétől egyszerűsödött a ki- és bejelentkezés. Eszerint a postán vagy ügyfélszolgálati irodákban, polgármesteri hivatalokban 10 forintért kaphatunk erre szolgáló blankettát.. Ezt kell kitöltenünk, beadnunk ugyanott és már írják is a személyinkbe. Némi eltérést tapasztalunk a fővárosi és a vidéki ügymenetben. Hajdanában, a régi bejelentkezéseket alá kellett íratnunk a lakónyilvántartóval, esetleg a gondnokkal, hivatalos személy- lyel. Mára más a helyzet, csupán a szállásadó kézjegyére van szükség a fővárosban. Míg például Budaörsön — ahol az állami lakások fölött az ottani költségvetési üzem diszponál, a BÉKÜ irodájában kell le- pecsételtetni és aláíratni a bejelentő papírost. — Egyszerűbb helyzetben vannak az öröklakásba és magántulajdonú ingatlanba bejelentkezők — őnáluk csak a tulajdonos kézjegyének kell szerepelni a papíron. És ebből adódhatnak a visszaélések — közli Vastag Györgyi, a budaörsi önkormányzat információs irodájának munkatársa. — Emiatt sok a panasz, mert sok a jogtalan bejelentkező. Valahol mindenkinek kell laknia —t- ezért nagy divat lett manapság bárkihez hívatlanul bejelentkezni. □ S mit tehet, aki rájön, hogy számára idegenek hivatalos leveleit küldik hozzá sorra? — Ha valaki effélét észlel, be kell mennie a települése ügyfélszolgálatához, a polgármesteri hivatalba. Kérelmet ír, háromszáz forintos okmánybélyeget ragaszt rá, szerez két tanút — akiket majd beidéznek s akkor igazolják, nem lakik nála az az illető. Ezután mi elkezdjük keresni a tévesen bejegyzettet. Ha megtaláljuk, kényszerkijelentkezésnek vetjük alá — azaz a személyi igazolványából kiírjuk a valótlan lakhelyet. □ Ezek szerint védtelenek volnánk és bárki bármikor lakótársunkká léphet elő? — Valahogy így van ez ma minálunk. Reméljük, változtatnák nemsokára az eddigi gyakorlaton, mert A tmastk&iigyesek igyekeznek segéieni Állástalanul induló életek r Dr. Kállai Lászlónak különös a hobbija. Egerész. Persze nem véletlenül alakult így. Volt kicsapott egyetemistaként állatélettani segédkutató, s egerekkel dolgozott. Volt állatház- vezető, s egereken kutatott. 1956-ban a forradalmi bizottság tagjaként főleg az egereket etette, s fűtött rájuk. a sztrájk idején elpusztultak volna. Doktorált, elismert szakember lett. Tervei alapján épült fel Európa egyik legmodernebb, kísérleti állatokat tenyésztő intézete, a gödöllői LATI. Amelynek igazgatójaként tovább foglalkozott az egerekkel. Menesztették, ezután főiskolásokat, egyetemistákat tanított. És egérészett. Az OMFB főosztályvezetője lett, és a Nemzetközi Laboratóriumi Állattudományi Bizottság korülnöke. Most nyugdíjas, 64 éves, egyetemistákat oktat Kaposváron és Pesten, a LATI tanácsadója. És egerész. 0 Elárulná, hogyan is szereteti bele az egerekbe? — Régen kezdődött, még az 50-es évek végén. Veszélyes volt akkoriban a laboratóriumi állatokkal bánni, nyolc ápoló is meghalt leptospirózisban. A baktérium a vérbajt okozónak a rokona, s a kórt a laborállatok is terjesztették, ismeretlen volt még abban az időben az ellenőrzött tenyészet fogalma. A jelenség okát feltáró első tudományos közlemény egyik szerzője voltam. 0 Azt mondta, ellenőrzött tenyészet. Ez mit jelent? — Rendkívül szigorú tisztasági feltételeket. Hadd világítom meg a LATI példáján. Ahhoz, hogy bizonyos kórokozóktól mentes tenyészetet hozhassunk létre, egész zsiliprendszer szükséges. Steril takarmány, steril ivóvíz, szűrt levegő, a ketrecek, eszközök — még a ceruza és a papír sem kivétel — sterilitása kívántatik meg, s az, hogy a dolgozók „befürödve’, laboratóriumi steril fehérben menjenek csak az állatok közé. Ma ott tart a tudomány, hogy egy ilyen tenyészet egyetlen fertőző forrása az ember. Tőle kell csak félteni az egereket... 9 Meg attól, hogy a kísérletek közben elpusztítják őket. Nem? — No, akkor tisztázzuk: én halványzöld vagyok. Mint minden kutató, akinek a lelkén sok-sok egér élete szárad. De higgye el, minden kutató szeretettel bánik ezekkel az állatokkal, szinte tudat alatt is méltányolva, hogy végül áldozattá válnak — az emberért. Hiszen ha nem lennének kísérleti egerek, patkányok, nyulák, disznók, macskák, majmok, akkor az embereken kellene kipróbálni az összes gyógyszert. És óriási a szám: ötezer molekulát vizsgálnak végig átlagosan, mire egyből orvosság lesz. De a szérumokat, vakcinákat, hatóanyagokat is kénytelenek vagyunk így tesztelni. Vagy mondok más példát: az infúziós műanyag csöveket Is vizsgálni kelt, nem oldódnak-e ki belőlük lázat okozó toxinok, amikor érintkezésbe kerülnek a vérszérummal. 9 A környezetvédők szerint azért nem szabad állatkísérleteket folytatni, mert nem adnak helyes képet az emberi szervezet reakcióiról... — A „méregzöldek” jól látják azt, hogy az ember nem egér. De tévednek, amikor azt hiszik, hogy az egérrel modellezzük az embert. A kísérleti állatok csupán az ember egy-egy tulajdonságát képviselik. Tény például, hogy az emberen és a majmokon kívül csak a tengerimalac C-vitamin-igényes. Ahogyan az is tény, hogy az ecetmuslica a genetikai vizsgálatok alapállata lett, mert óriásiak a kromoszómái. És az is, hogy éppen az egyes tulajdonságok miatt kellett ki tenyészteni, „előállítani” több mint háromszázféle egértörzset... £ Mennyit? — Jól hallotta, több mint háromszáz félét. Fajtát tekintve mindegyik Mus mus- culus, de a laboregér egészen más, még genetikailag is, mint amit a spájzban vagy a mezőn foghatunk. • Mi a különbség? — Az, hogy a tudomány vagy legalább húsz nemzedéken át édestestvérek pá- roztatásával létrehozott beltenyésztett egerekkel, patkányokkal dolgozik, vagy kül- tenyésztett, azaz genetikailag nagyon sokszínű állatokkal, tehát az „alapegértől” eltérőkkel. • Megvilágítaná ezt részletesen? — Persze. Vannak például a nemzetközi labor- állatlistán eleve beteg — leukémiás, emlődaganatós, szembeteg, cukorbajos, vagy egyes betegségekre túlérzékeny — egerek. A legújabb egértörzs például sarkalatosán különbözik az összes többi egértől, sőt a többi emlősállattól is (kivéve a főemlősöket és az embert) mert fertőzhető AIDS vírussal, s ettől ugyanolyan tüneteket mutat, mint az ember. Ezt törzset génműtéttel hozták létre, korábban nem is létezett. S mert fontos és ritka, egyetlen példánya száz dollárba kerül. Van azután mutáns „zsíregér” is, amely négy-öt hónapos korára kerekded zsírpacni- vá válik, mozogni sem tud úgy, mint a többi „húsegér”. A zsíranyagcserevizsgálatokhoz nélkülözhetetlen. Vagy ott a „midi- egér”, alig egy-két szál szőre akad. A bőr- és immunbetegségek vizsgálatának alanya. S említhetem a sm- permaust, a „szuperegeret”, ez 80 százalékkal súlyosabb normális társainál. Ügy jött létre, hogy megtermékenyített petesejtjé!>e előbb a patkány, majd az ember növekedési hormontermelést szabályozó génjét ültették be... @ Tudom, ez már a fikció világa, de mi lenne, ha létrehoznának egy a vasat megenni tudó egértörzset? Elpusztulna az egész civilizáció? Októbert írunk, egy hónapja, hogy elkezdődött az új tanév. Milyen kilátásokkal indulhatnak gyerekeink az új megmérettetésnek, milyen jövő. vár rájuk? Ezt mi nem jósolhatjuk meg, de akárhány üveg- gömbjóslás gazdája kitérne a válasz elöl. Ára hogy mit remélhetnek az iskolapadból e tanév végén kikerülők, arról dr. Kardos László, az Országos Munkaügyi Központ főigazgatója beszélt. — Sajnos nem tudok jó hírt mondani — nemcsak a pályakezdőknek, a fiataloknak sem. Általában sok a munkanélküli, egyre többen vannak, természetesen a pállja kezdők is. Őket azért hozza még nehezebb helyzetbe a munkanélküliség, mert ráirányítja a figyelmet arra, hogy van egy rossz iskolarendszerünk. A gyerekek, ha elvégzik a nyolc általánost, tulajdonképpen szakképzetlenek. Nem lehet számukra megfelelő munkát találni. Nagyon nehéz őket valamiféle átképzésre rávenni, másik iskolába becsalogatni. Kicsit más a helyzet a gimnáziumot végzett pályakezdőkkel. Velük könnyebb. Nekik már van egy alapjuk, némi intelligenciájuk, amelyre lehet építeni a különböző képzéseknél. Több lehetőségük van. Minden életkorú és végzettségű munkanélkülinek azt javaslom: forduljon a megyei munlwügyi központokhoz vagy pedig azoknak a kirendeltségeihez. Nagyon sok van az országban, a megyeszékhelyeken és minden nagyobb városban. Forduljanak oda, kérjenek segítséget, lehet, hogy állást is tudnak számukra ajánlani. Ha nem sikerül elhelyezkedniük, akkor minden esetben megpróbálnak számukra valamilyen átképzési lehetőséget találni. Nevezhetjük talán továbbképzésnek is. A középiskolából lemorzsolódot- takon is segítünk egyéves speciális felzárkóztató képzés keretében. Szeretnénk elérni, hogy azután ismét bekapcsolódhassanak az iskola rendes kerékvágásába. Ha sem állásuk, sem átképzési lehetőségük nincsen, akkor kaphatnak pályakezdőként munkanélküli-segélyt. • Nem éppen vigasztaló perspektíva a fiataloknak. — Tudom, ez a legrosz- szabb, legkellemetlenebb szituáció, úgy kezdeni az életet, hogy rögtön állástalanok. Bár bizonyos ideig támaszt jelent a segély. Ugyanakkor, ha kapcsolatban vannak irodáinkkal, remélhetőleg megtalálják kölcsönösen az egyéniségnek, személyiségnek legmegfelelőbb lehetőséget. Az állam próbálja ezeket a fiatalokat segíteni, s más képzési programokhoz megyei pénzek vannak. A megyei központoknak decentralizált a foglalkoztatási alapjuk. Sőt, a minisztérium többféle oktatási kampányba kezdett, külön a nyolc általánost végzetteknek, a gimnáziumba, egyetemre jártaknak. • Ismert-e, hogy hány fiatal küzd ma Magyar- országon elhelyezkedési gondokkal? — Igen, a 'legfrissebb adatok szerint közel huszonnyolcezer pályakezdő munkanélküli van, és a számuk egyre emelkedik, hónapok óta egyenes arányban. 9 Várható-e a továbbiakban is hasonló, rohamos emelkedés? — Azt hiszem, a növekedés üteme lassul, hiszen akik most ügyfeleink, azok idén nyár elején végeztek. És lassan találunk a számukra valamiféle megoldást. Legjobb esetben munkát vagy akármilyen támogatást. $ Mit prognosztizál az Országos Munkaügyi Központ főigazgatója a következő évre? Üjra lesz tavasz, azután nyár, s az Iskolákból, alacsonyabb vagy felsőbb fokokról bár, de ismét kiröpülnek a gyerekek. Várja-e őket kecsegtető perspektíva? — A mostani tanév véígy tényleg nem jó. Bár mi megpróbálkoztunk valamivel. Elmondom, hátha okulnának belőle mások is. Vezetünk egy ívet, arra föliratkozhat az, aki azt kéri: ne jelentkezhessen be hozzá senki az ő tudta nélkül. Tehát hogy csak ővele együtt megjelenve lehessen az ő lakásába bejelenteni. □ Ez mindenesetre megnyugtató, csak nem értem, miért nem lehet mindezt általánossá tenni? — Igen nehézkes lenne így a ki- és bejelentkezések elintézése. Mi, információs irodai alkalmazottak nagyon szeretnénk viszont, ha legalább lakásbérleti szerződést vagy kiutalást hoznának az ügyfelek magukkal. Sajnos, a jogszabályok ma még ezt nem teszik kötelezővé. S amíg így van, addig mindig is lesznek reklamációk és stiklik. □ Jól tudjuk, mindnyájunk számára előírás, hogy valahol állandó bejelentett lakásunk legyen. Vannak esetek, amikor mégsem tudni, mi a teendő. Például a hontalanok milyen címet írjanak be? — A KEOK, a Külföldieket Ellenőrző Országos Központ ad ki számukra átmeneti tartózkodási engedélyt, ezen a lakcímük — csak ideiglenes lehet. A hajléktalanoknál pedig már jól működő szervezet intézi az effajta ügyeket, rendelkeznek egy kis igazöl- ványkával, s ha van zug, ahol meghúzhatják magukat, ezt írhatják be címként. (fekete) gére sajnos ismét várható, hogy nagyon sokan fordulnak majd hozzánk. • Mi történik akkor, ha nincs elég anyagi fedezet az ő segélyezésükre? — Olyan nincs. A Szolidaritási Alap, valamint a kormány garanciát vállal arra, hogy ez a bizonyos segély, járadék a későbbiekben is folyósításra kerüljön. Ez nemcsak a pályakezdők, hanem a felnőtt állástalanok megnyugtatására is szolgálhat. A különböző szóbeszédek ellenére sem fordulhat elő, hogy nem lesz pénz, és még a segélyeket sem tudnánk fizetni. 9 Mit javasolna a csalódott fiataloknak? Miként változtathatnának ők maguk a sorsukon? — A javaslatom talán túl általános, de azt mondanám: mindenki tanuljon, szerezzen szakmát. Tanuljon tovább. A gimnázium sem olyan rossz, mint amennyire divatos szidni manapság. Adhat alapot arra, hogy vagy felsőfokú képzésre induljon valaki, vagy lehetősége van nyelvet tanulni, vagy másmilyen képzéshez alapot szerezni. A tanácsom: a tanulást nem abbahagyni, mert akkor nehezebb bárkin segíteni. Képzés, intelligencia, szakma nélkül — tudomásul kell venni — egyre nehezebb manapság, éts az elkövetkezőkben úgyszintén megtalálni a helyünket. Fekete Ildikó
