Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-05 / 234. szám

Magyar Honvédség — tegnap, ma, holnap INTERJÚ DEÁK JÁNOS VEZÉRKARI FŐNŐKKEL Néhány hete új vezérkari főnöke van a Magyar Honvédségnek. Deák János vezérőrnagy újszerű és különleges felelősséggel találta szembe magát most, amikor a katonai struktúra átalakulóban van, amikor déli határainkon forrósodik a hely­zet, itthon pétiig ki-ki kedvére mutogat a fegyve­res erőkre, amikor a költségvetés lefaragásáról van szó. Közben persze szívesen éreznénk azt a védőernyőt, amelyet egy jól kiképzett, magas szin­tű technikával ellátott, kitűnően vezetett hadse­reg jelentene az ország bizonsága számára. Ezek­ről a kérdésekről beszélgettünk az új vezérkari főnökkel. Bizományitól szerveit £&s,m£2é®Iz A szegénység áruházai 9 A magyar katonai •truktúrában mi a sze­repe a vezérkari főnök­nek? A hazai katonai struktú­ra máir 1989-ben megválto­zott. Különvált a Honvé­delmi Minisztérium és a honvédség parancsnoksá­ga. Attól kezdve a honvéd­séget a honvédség parancs­noksága vezeti. A honvé­delmi miniszter úr pedig jogszabály útján irányít, Illetve gyakorolja a törvé­nyességi felügyeletet a Ma­gyar Honvédség felett. Visszatérve a kérdésre; a honvédvezérkar a honvéd­*ég vezetésének része, «melynek vezető, koordi­náló, védelmező, szervező és ellenőrző feladatai van­nak. A vezérkar a honvédpa­rancsnokság legfontosabb része, á vezérkari főnök pe­dig a honvédség parancs­nokának első helyettese, az egész Magyar Honvédség szolgálati elöljárója, 9 Akar-e változtatni? Kitől, mitől függ a ve­zérkar főnöke, milyen közjogi méltóság áll fe­lette? — A szolgálati út a hon­védség parancsokához köt. Egyelőre ennek van törvé­nyes alapja. A jelenlegi rend törvényes, az alkot­mány és a honvédelmi tör­vény határozza így meg. Amennyiben más jellegű lenne a struktúra —, annak mi alávetjük magunkat. Azt is szeretném elmon­dani, hogy az utóbbi idők­ben sokat javult az együtt­működés a Honvédelmi Mi­nisztérium és a honvédség parancsnoksága között. Eb­ben egyetértünk hárman, a miniszter úr, a honvédség parancsnoka, és én is. 9 Most egy Budapes­tet és Pest megyét érin­tő kérdés: mennyiben érinti ezt a térséget a hohvédség erőinek eset­leges átcsoportosítása? — Nagyon kis mértékben. Az eddigi átcsoportosítá­sok, főként a Bocskay gé­pesített lövészezred, illetve dandár Debrecenbe telepí­tése már régebben elhatá­rozott tény volt. 9 Milyennek szeretné látni a Magyar Honvéd­séget az évezred végén? — Honvédségünk arra az időre létszámában kisebb, az ország megvédésére fel­készített haderő lesz. A je­lenleginél mindenképpen hatékonyabb, technikailag jobban felszerelt, jobb fegy­verzettel ellátott honvédsé­get szeretnénk. — Az évti­zed közepéig megteremtjük a leendő honvédség szer­vezeti kereteit mind a szá­razföldi, mind a légvédel­mi csapatoknál. © Ez azt jelenti, hogy az átszervezést be kell fejezni addig? — Igen. 1994 végére be kell fejezni. Ez azt jelenti 4 például, hogy a szárazföl­di csapatok parancsnoksá­ga látja el a katonai kerü­letek felügyeletét, melyek közül három vidéken lesz, egy meg Budapesten. A „kerületek” vezetik majd közvetlenül a csapatokat. Megszűnik a honi légvé­delem és a csapatlégvéde­lem — egységes légvédelmi rendszer lesz. Tervezzük megszüntetni a hátország­védelmet. Az országban mindenütt tűzvédelmi szer­vezeteket igyekszünk létre­hozni, ahova adott esetben a helyi lakosság kerülne behívásra, a saját községé­nek, városának védelmére. A tisztképzés jelenlegi rendjét is átgondoljuk. Jobb minőségű főiskolai képzésr akarunk, a tanítás ismét négyéves lesz. A ha­zai katonai képzés és to­vábbképzés mellett kül­földre, elsősorban Nyugat­ra akarunk tiszteket kikül­deni. Részt akarunk ven­ni az Egyesült Államok tisztképzö programjában. De tanulnak tisztjeink az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Német­országban, Belgiumban és Svájcban. De, amíg szovjet fegyverzetünk van, addig — például a repülőgép- vezetőket — a Szovjet­unióban kell kiképeznünk. 9 Váltsunk témát. Mit tesznek a hadseregben a fegyelem megszilárdítá­sáért? — Azt gondolom, hogy sokat lehet és kell tenni. A hadsereg csapatai, szerve­zetei különbözőek. Külön böző a fegyelmi helyzetük is. A törökbálinti, rendkí­vül sajnálatos fegyelemsér­tés egyrészt a katonák ré­széről. másrészt a parancs­1 szintén to­vább már nem tűrhető gon­dolkodásmód következmé­nye. Ez nem minden csa­patra és szervezetre jellem­ző. Vannak nagyon jó fe- gyelmű, szervezetű és ál­lapotú csapatok. 9 Kényes kérdés le­het, főképpen ebben az épületben. (A Honvédel­mi Minisztérium épüle­tében folyik a beszélge­tés.) Ha a honvédség lét­számát csökkentik, ak­kor nyilvánvalóan vál­toztatnak az irányító ap­parátuson is. Igaz ez? — Természetesen. A Ma­gyar Honvédség parancs­nokságának létszáma jelen­leg 1150 fő. Az elgondolt és elképzelt létszám 6—700 fö lesz. Szeretném ezt kiegé­szíteni azzal, hogy jelenleg rendkívül intenzív munka folyik a Honvédelmi Mi­nisztériumban, a honvéd­ség parancsnokságán —, éppen a feladatkörök tisz­tázására és szétválasztásá­ra. • Tábornok úr. ' kö­szönjük a beszélgetést. Krajczár Imre Sugár üzletközpont, BÁV- felvevőhely. A hosszú sor az üzletből is kikígyózik. A földön nagy táskák, az em­berek szomorúak, fáradtak. Beszélgetnek. A korosztály, az átlagéletkor meghatá­rozhatatlan, A fiataltól, a szinte serdülőtől, az aggas­tyánig mindenki nemre való tekintet nélkül eladni akar valamit. — Hogy mit hoztam? Hát mindent, ami felesleges — mondja az asszony. — Ka­bátot, cipőt, kinőtt, de még jó pulóvert, ami ma a bol­tokban több száz forint. De nem tudom, mit vesznek át. Nem kell ezeknek semmi. A múltkor is csak fitymál- galla a becsüs: ezt majd a télen, ez divatjamúlt, ez túl kopott! Megette a fene! Pedig vannak, akiknek ha ötven-hatvan forintért ad­ná, jó volna. Sok a fázós, meztelen fenekű szegény. Az meg miért érdekli, hogy honnan jöttem? Nem pásti vagyok, ha erre kíváncsi — fejezi be a szűkszavú és nem éppen kedves társal­gást, aztán belerúg a tás­kába, hogy fél métert előbb­re csússzon. Bent alig van levegő, mindenki ideges, kivéve a becsüst. Ő valóban válogat. Van neki miben. A kipakolt holmi felét félretolja, s csak a valóban jókat veszi át, a többit vihetik vissza Csömörre. A fiatal lányka korcsolyát szorongat, lát­szik, kinőtte. — Ha újat akarok, ad­jam el, mondták a szüleim. Már ez a negyedik hely, ahová viszem. Itt biztos át­veszik, meg már közeleg a szezonja is. öt perccel később kide­rül, tévedett. Nem kell, majd később, pár hét múl­va. Szomorúan eíkullog. Az öregasszony alig 150 centiméter, és még hajlott is, apró púpjával manónak tűnik. Kedves és barátsá­gos, mintegy mesebeli. — Tudja, a karikagyűrű­met kínálgatnám. Voltam a Körúton, de tört arany­nak vennék. Úgy meg csak pár heti élelemre elég. És azt nem akarom. Sok em­lék fűz hozzá — elhallgat, könnyeit nyeldesi. Nézem fáradt arcát, ráncos kezeit. Egy élet. Egy nehéz és ke­mény munkával eltöltött életet vélek felfedezni raj­ta. A pulttól visszatérve szótlanul int, viszi a jegy­gyűrűt, nem tudott túladni rajta. A budapesti Thököly úton lévő Bizományi felvevő­helye a kapu alatt az ud­varban van. Annyian áll­nak ott, hogy alig lehet be­menni. Nem azok, akik el­adni akarnak, akár a Su­gárban, hanem azok, akik megvennék mindazt, ami nádam van. Jól öltözött, barna asszony, nyakában félkilónyi arannyal, min­den ujján gyűrűvel, nyúl felém, elkap és cihái. — Egyem a lelkét, ara­nyoskám! Adja el, amit ide alcar bevinni, én többet adok érte. Én tisztességes és gazdag vagyok. Hogy bi­zonyítsa, előhúz egy akko­ra köteg ezrest, hogy csak ámulok. A mellettem elha­ladó fiatalasszonyt a nagy hasú, felaranyozott . ember gyúrja. A szerencsétlen véz­na nő kínjában előhúz egy láncot, de nem adja ki a kezéből, és próbál az ajtó felé araszolni. Az ember kritizálja; vacak ez, bent sem veszik meg, de ha, lei- kecském, magának pénz kell, adok érte 500 forintot. — Megy mellette, bekíséri. Követem őket. A becsüs csak rápillant, mosolyog. — Ilyet nem veszünk! — jelenti ki, közelebbről meg sem nézi a felkínált dara­bot. A kísérő diadalmasa: tiporja tovább a nőt: ugye megmondtam, higgy er nekem, jól jár! — s vonul­nak kifelé oly szorosan egy­más mellett, mintha össze­tartoznának. Félelmetes. Ilyen és hasonló jelenete­ket látni a peremkerületek bizományi felvevőhelyei­nél, ahova a Pest megyeiek is bejárnak. Sokan próbál­koznak. Ki. a , feleslegestől akar megszabadulni, ki ke­nyérre, betevőre akar pénzt szerezni. Elkeserítő a lát­vány. Adnák olcsón is, fő­leg a ruhaneműt és a hasz­nálati tárgyakat. Solcan még az aranyat is. Többen elmondták, a tartalékok, a félretett pénzek elfogytak, valamit el kell adni. Aki­nek nincs ingatlana, háza vagy gépkocsija, amit ke­nyérre tud váltani, az effé­lékkel próbálkozik. A cse­rebere, a családok közötti ruhaelosztás újraéled ha­zánkban. S mindezek, a látható túlkínálat ellenére, vannak. A nyugati minták maj- molása közben arra még nem figyelt fel senki, hogy ott gyakori az úgynevezett garage sale, ami azt je­lenti, hét végén a garázsok­ba kiraknak műiden feles­leges holmit, A vasalótól a székig, a kinőtt kisgatyáig mindent kínálnak. A házak­nál előre meghirdetett idő­pontban kiárusításokat tar­tanak. Talán nem volna ha­szontalan a példa követése, sem az eladó, sem a vásárló szempontjából. Ügy tűnik, itt még nem ismerik a sók kicsi sokra megy elvét. S ez igaz mind arra is, ami a szemétbe kerül, a felvásár­lás hiánya miatt. —árvái— Ny itt nap október 12-én Pommes Frites gy értés Az AVIKO emblémával bizonyára sokan találkoztak már. főleg azok látják nap mint nap, akik a váci központi irodájuk előtt, a 2-es főút belvárosi szakaszán haladnak autójukkal, vagy betérnek a Csá- nyi krt, 45. s/%snú házba, ahol az AVIKO mellett több intézménynek is van irodája. Az AVIKO anyavállalat telephelye a hollandiai Steenderen kisváros, a cég az egyik legnagyobb horgony afeldolgozó Európában. Több leány válla, atuk van nyugaton, Kelet-Európábán először Magyarországon jelentek meg. 9 Mikor alakult az AVIKO Rt. vegyes vállalat, s miért éppen Magyarországot választották? — kérdeztem Willem Schaapmann úr­tól, a '.’egyes vállalat vezérigazgatójától. — A vegyes vállalat az AVIKO és a rétsági Barátság Termelő­szövetkezet között idén februárban alakult — tudtuk meg tőle. — El­sősorban azért választottuk Magyarországot, mert Hollandiában ezt az országot tartjuk Kelet-Európa belépőkapuiának. Ügy gondoltuk, hogy a magyarországi, infrastruktúra a többi kelet-európai ország­hoz viszonyítva jobb és magasabb szinten áll. Ebben egy kicsit csa­lódtunk, mert a magyar infrastruktúrával kapcsolatban még sok tennivaló van. Ám reméljük, ezen lehet majd segíteni, mert amikor Hollandiában bizonyos dolgok teljesen magától értetődőek, azokért Magyarországon nagyon komoly harcokat kell még vívni. 9 Gazdasági térén milyen tapasztalatokat szerzett? — Nekem az az érzésem, a vegyes vállalatokat jobban terhelik, mint a magyarokat, éppen az infrastrukturális költséghozzájárulás- sal. Ami ellenkezik azzal a céllal, amit Magyarország ezekkel a ve­gyes vállalatokkal szeretne elérni. Nem megkönnyítik, hanem meg­nehezítik ezen vállalatok alakulását. Az sem fair és reális, hogy a ré­gi szempontok alapján és azokból kiindulva a régi vállalatok vesz­teségeit, a vegyes vállalati rendszerbe kapcsoló külföldi céggel akarják leíedezietni. Sokszor az az érzésem, hogy a magyarok úgy gondolják: na itt jön egy külföldi, nagy autóval, mögötte az utánfu­tóval, ami tele van pénzzel. Ez nem így van. Mi eljövünk és bein­vesztáljuk azt a szükséges mennyiséget, ami egy korszerű, fejlett technológiához és annak a jó működéséhez szükséges. De ha ezt külön akarják még terhelni, akkor nem lehet azt a hasznot hozni, ami miatt megalakult a vállalat. © Minden nehézség ellenére azért elkészült az üzem — amelyet megtekintett a közelmúltban hazánkban tartózkodó holland mezőgaz­dasági miniszter is —, s a hivatalos megnyitóra október 10-én kerül sor. — De ne csak negatív példákat említsünk •— magam alapvetően optimista vagyok —, jót is szeretnék mondani az alapítással kap­csolatban. Miért éppen a rétsági Barátság Termelőszövetkezetet vá­lasztottuk, annak az az alapja, hogy ott már előzőleg próbálkoztak a hasábburgonya gyártásával, de ezek nem voltak sikeresek. Így ott találtunk egy bizonyos technológiát, mellyel kapcsolatban az embe­reknek tapasztalataik voltak. Ezeket figyelembe véve úgy gondoltuk, ez bázis lehet egy sikeresebb előrejutáshoz. Mi ebben az üzemben természetesen elsőrendű terméket akarunk gyártani. Egy olyan gyá­rat hoztunk itt. létre, amely minden kritikus tekintetet kibír, meg le­het nézni. Nekünk alapfeltételünk: jót vagy semmit. Október 12-én nyitott napot tartunk a gyárban, amely Rétság előtt a tolmácsi le­ágazástól — ahol útbaigazít az AVIKO-tábla — nem messze találha­tó. Ezen a napon, akit érdekel a gyártmány és a gyár, szeretettel meghívunk. 9 Hogyan vált be az a hét-nyolc féle holland burgxrnyafajta, amelyet Magyarországon termesztettek? — Az eddigi vizsgálatok szerint a megtermelt burgonya meny- n.visége körülbelül 30 százalékkal magasabb, mint a magyar fajtáké és a laboratóriumi vizsgálatok eredménye minden fajtánál nagyon jó. Ha az embereket — akik ennek a burgonyának a termesztésével foglalkoznak — megfelelően betanítjuk s ha elsajátítják a holland termelési módszereket, akkor még jobb eredményeket lehet majd el.- érn i. # Termékeikről hallhatnánk néhány mondatot? — A rétsági üzemben egyelőre a hasábburgonyának a friss és a mélyhűtött formáját készítjük. Később szándékunkban áll, többféle burgonyából készült termékeket előállítani, ehhez bizonyos előkészü­letekre van még szükség. A magyarországi piacra Hollandiából eddig Is folyamatosan szállítottunk termékeinkből, tízfélét forgalmazunk, eddig mintegy 125 tonnát importáltunk. A nagy budapesti s a fővá­roson kívüli üzletláncokkal, szállodákkal van kapcsolatunk. A Pom­mes Fritest a rétsági üzemben gyártjuk, s a többi terméket — ame­lyek igen keresettek — egyelőre Hollandiából hozzuk be a magyar piacra. (x) . — ............. .................. —.....................— ■

Next

/
Thumbnails
Contents