Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-05 / 234. szám

EhZEMSEBT CSINÁIMK-E CHRUBINMBÓl ? Újságírás és szükségállapot A HÉT HÍRE8»g«Ba KÍVÜL-BE LÜL Budapesten megkezdte munkáját a Századvég Politikai Iskola. 0 Háromnapos számítástechnikai szakkiállítás volt megtekinthető Győrött. 9 Lezaj­lott a Magyar Public Relations Szövetség rendkívüli közgyűlése. 9 Nemzetközi orvostechnikai szakkiál­lítás látható Debrecenben Medicor Medica ’91 elne­vezéssel. 9 Kiállítás nyílt a budapesti városházán. Zenés útiképek címmel. 9 Sopron adott otthont a Pedagógiai Társaság tanári tagozata kétnapos ta­nácskozásának. 9 A hét híre az is, hogy Szegeden rendezték meg a külkereskedelem helyzetét áttekin­tő konferenciát. 30 éves a honi légvédelem A magyar légvédelem ka­tonáit köszöntötte pénteken Veszprémben Göncz Árpád köztársasági elnök azon az -ünnepi állománygyűlésen, amelyen a magyar Honi légvédelem megszervezésé­nek 30. évfordulójára em­lékeztek. Köszönetét mon­dott mindazoknak, akik most, amikor hazánk hatá­rát tőlünk függetlenül há­ború perzseli, 24 órás szol­gálatban őrzik biztonságun­kat. A magyar nép nevé­ben ígéretet tett arra, hogy amint lehetőség lesz az eszközállomány fejleszté­sére, bővítésére, azt hala­déktalanul megteszik. A 30 év történetét Gsur- gay Miklós vezérőrnagy, az 1. Honi Légvédelmi Hadtest parancsnoka vá­zolta. Majd hangsúlyozta, 1991. március 15-től kezdő­dően a hadtestparancsnok­ság az ország légteréért már a teljes felelősséget .viseli. A jubileumi ünnepségen Göncz Árpád kitüntetése­ket adott át. A magyar lég­védelem 6 alapítója a Ma­gyar Köztársaság Ezüst Ér- demkeresztjét, 4 alapítója pedig a Magyar Köztársa­ság Bronz Érdemkeresztjét kapta. Mérséklődő meleghelyzet álakul ki most már a lakó­épületek és vegyes célra használt épületek távhöel- látásával kapcsolatban. Hi­szen a nagyobb távhőszol- gáltatási rendszerek mű­ködtetése továbbra sem jár ármeléssel. A kisebbeké azonban igen. Ám — amint azt Ligeti Páltól, az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium főosztályvezetőjétől megtudtuk — a kormány összesen hétszámillió fo­rint támogatással enyhíti a terheket. Azon települések önkormányzatainak juttat­ja, ahol az emelkedés eléri a húsz százalékot. Az új jogi szabályozás lényege, az, hogy a fogyasz­tóknak biztosít több lehe­tőséget mind a fűtés,- mind pedig a melegvíz-szolgálta­tás igénybivétele, mérése tekintetében. Mindezekről tegnap dél­előtt hallhattunk a szoká­sos pénteki kormányszóvi­vői tájékoztatón, amely ugyancsak bővelkedett a témákban. Czirják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese is a meg­hívott szakemberek között volt. Említést tett arról, a Pén zügym i n isztér i u mmal kötött megállapodás értel­mében a bankrendszer fo­lyamatosan és fokozatosan részt fofj venni — értékpa­pírok segítségével — az ál­lamháztartás hiányainak finanszírozásában. 9 Milyen mértékben és mi szabhat határt ennek? — kérdeztük a bankelnök— helyettest. — Egyre növekvő mér­tékben — mondotta Czirják Sándor. — Úgy gondoljuk, hogy a korábbi gyakorlat­tal ellentétben nem lesz szükség külső források be­vonására. Nem növekszik ugyanis az állam adóssága. A költségvetési hiányt belső megtakarításokból lehet majd fedezni. Azonban még kérdéses, hogy a Parla­ment mekkora költségveté­si hiányt fogad majd el. A részvétel határa ugyanis ettől függ. Mondhatjuk, most már több százezer embert érint a munkanélküli-járadék — Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint önálló politikai döntésnek minő­sül, ha a köztársasági el­nök kinevezési vagy jóvá­hagyási jogkörének gya­korlása során tartalmi ok­ból megtagadja a kineve­zést vagy jóváhagyást — tudtuk meg dr. Holló And­rástól, az Alkotmánybíró­ság főtitkárától. — Az ilyen döntés vég­leges és felülbírálhatatlan. Ilyen értelmű döntés — mint az ismeretes a hatá­rozatunk alapján — csak akkor születhet meg, ha a köztársasági elnök alapos okkal veszélyeztetve látja az államszervezet demok­ratikus működését. Olyan jellegű politikai krízisnek, patthelyzetnek kell fennáll­nia, amely egy ilyen nagy horderejű döntéssel egyen­súlyban van. Ennek érzé­keltetéséül fogalmazott úgy az Alkotmánybíróság ha­tározatában, hogy a kine­vezési jog alkotmányos megtagadásához olyan sú­lyú indokok kellenek, mint az országgyűlés rendkívüli összehívásához, vagy felosz­latásához. kérdése, hiszen előzetes becslések szerint számuk év végére elérheti vagy meg is haladhatja a há­romszázezret. Juhász Judit kormányszóvivőtől megtud­tuk, hogy hozzávetőlegesen a munkanélkülieknek negy­ven százaléka elégedett helyzetével. Valószínűleg amiatt, mert olyan szak­mával rendelkezik, hogy „feketén” is tud dolgozni. A visszaélések ellenőrzé­sével kapcsolatos kérdé­sünkre azt a választ kap­tuk, hogy ez egyelőre meg­oldhatatlan. Bár nagyon égető a probléma. Ez nem lehet semmiképpen a mun­kanélkülieket ellátó intéz­Az Igazságügyi Miniszté­rium pénteken délután a következő közlemény köz­zétételére kérte az MTI-t. „Az új állami berendez­kedés kialakításának egyik kiemelkedő lépéseként a kormány ez év májusában megtárgyalta az ügyészség jövőbeni alkotmányos hely­zetével és feladatkörével kapcsolatos koncepciót. Az ügyészség feladatkö­rének újraértékelése egy­úttal kiemelkedő eleme az igazságügyi szervezetrend­szer átfogó reformjának is, amely évtizedekre befolyá­solja az igazságszolgáltatás működését. Az alkotmá­nyos berendezkedést is érintő ügyészi koncepció kidolgozása minden de­mokratikus parlamenti pártnak egyformán fontos és időszerű feladata kell, hogy legyen, az nem függ­het aktuálpolitikai meg­fontolásoktól. Mindezekre tekintettel a kormány úgy döntött, hogy a koncepciót egyeztetni kell a Parla­mentben képviselettel ren­delkező pártokkal, s ennek lebonyolításával az igazság­ügy-minisztert bízta meg. Az igazságügy-miniszter — A köztársasági elnök - hatáskörébe tartozik vi­szont, hogy felelős döntésé­hez milyen információkat kér, a mérlegelésnek mi­lyen útját választja. Az a vita, amely a sajtóban bon­takozott ki, s amelynek egyik oldalán arra bíztat­ják Göncz Árpádot, hogy ne írja alá a médiák alel- nökeinek kinevezési okmá­nyát, nos, az a vita politi­kai jellegű, az Alkotmány- bíróság szemszögéből nem minősíthető. Ugyanakkor — tette hozzá dr. Holló And­rás —, a maga részéről megérti,, sőt helyesli, hogy a közvélemény különbséget tud tenni egy végső krízis­állapot és a konkrét ügy kapcsán kialakult helyzet között. De más dolog a jo­gi megítélés. A főtitkár álláspontja vi­lágos. De nézzük meg most már, kiknek áll érdekük­ben, hogy bár „csak” jogi értelemben, de mégis szűk- ségállapotot idéző szituáció jöjjön létre? Ugyanazok­nak, akiknek az állt volna igazán érdekükben, ha minden marad a régiben. mény feladata, külső ellen­őrzésre lenne szükség. — A visszaéléseket an­nál is nehezebb tetten érni — tette hozzá —, mert még életben van az a szabály, hogy a járadék mellett még kereshet a hétezer forintos minimálbérhatárig. Ugyan­akkor új munkahelyek leg­inkább a privátszférában teremtődnek, ahol a mun­kaadónak nem érdeke a társadalombiztosítás fizeté­se az alkalmazottak után. Valószínű, hogy az ellenőr­zés gondját a TD, az APEH és a munkaügyi szervezet csakis együttesen oldhatja meg. (v. a.) sajnálattal veszi tudomásul Pető Ivánnak, a Szabad Demokraták Szövetsége frakcióvezetőjének értesí­tését, amelyben homályos aktuálpolitikai indokokra hivatkozással közölte: a Szabad Demokraták Szö­vetsége az egyeztetésen nem kíván részt venni, és a közeli jövőben az alkot­mány módosítását nem tartja időszerűnek. Mind­ez annál inkább meglepő, mert az ellenzék részéről gyakran elhangzik az — az egyébként alaptalan — vád, mely szerint a ' tör­vényelőkészítés során a pártokkal való egyeztetésre a kormányzat nem helyez kellő súlyt. A távolmara­dás azért is. sajnálatos, mert a kormány nem csak politikai, hanem szakmai kérdésekben is szeretné megismerni a pártok állás­pontját, ezért a tárgyalá­sokra a pártok illetékes szakértőit is meghívta. Az igazságügy-miniszter hangsúlyozni kívánja: a szükséges jogszabálymódo­sítások előkészítése — a történtektől függetlenül — a kormány állal meghatá­rozott időrendben és mó­don folyik tovább.” Paradoxon ez. Látszólagos ellentmondásról van szó. A magát előszeretettel szakmának nevező újság­írócsapat áll a háttérben. Ök azok, akik a letűnt rendszerben megszerzett, s mindmáig élvezett kitű­nő pozíciójukat féltik. Fél­tik a nemzeti vagyonnak azt a részét, ami fölött ök rendelkeznek, s féltik azt a monopóliumot, amellyel eddig szinte kizárólagosan, de feltétlenül hatékonyan befolyásolhatták az ország hangulatát, az emberek po­litikai állásfoglalásait. Egy ilyen felállásban minden az övékével ellenkező, nem egyező (pláne kormány- párti!) véleményt el lehe­tett nyomni. Ezért lett vol­na számukra kedvező, ha a rendszerváltozás előnyeit kihasználva (hiszen anyagi értelemben a korábbiaknál is jobb helyzetbe kerültek) ők háborítatlanul megma­radhatnak. Csakhogy kezdik az em­berek igényelni az objek­tív, több szempontú tájé­koztatást. Sőt (horribile dictu), olyanok is akadnak, akik nem felejtik el, hogy magyarokként vagyunk európaiak, és a világ ma­gyarságának érdekeit is szem előtt kell tartanunk. Ez utóbbi gondolatok je­gyében született meg az el­határozás, alelnököket kell kinevezni a két legnagyobb hatású médiához, a rádió­hoz és a tévéhez. Könnyű kitalálni, kiknek az érdekeit sérti mindez. A szakma tehát véd- és dacszövetségben felszólí­totta Göncz Árpádot, ne ír­ja alá a kinevezési papíro­kat, legyen bár az ügy kap­csán olyan jogi helyzet Ma­gyarországon, mintha szük­ségállapot volna. Az Alkot­mánybíróság határozata szerint azonban a köztár­sasági elnök csak akkor hoz­hat negatív döntést, ha az alelnökök szakmailag vagy erkölcsileg nem felelnek meg a rájuk bízandó feladat­nak, illetve — amint utal­tunk rá —, ha veszélyt je­lentenek a demokráciára. Érdekes lesz ez a felve­tés például Chrudinák Ala­jos, mint az egyik alelnök- jelölt, esetében. Az ő szak­mai felkészültségéért, de­mokratikus gondolkodá­sáért kezeskedhet Göncz Árpád kollégája, Vaclav Havel, a Cseh és Szlovák Köztársaság elnöke, aki szerint a Panoráma nem­csak műsorokat, de törté­nelmet is csinált az északi szomszédnál. Nem marad más hátra, azt kell bebizonyítani, hogy Chrudinák Alapos gazem­ber. Kíváncsian várjuk sike­rül-e? Adonyi Sztancs János Ismert, hogy a megyei foglalkoztatási alapból munkahelyteremtő beruhá­zások létesítésére is lehe­tőség nyílik. Az erre kiírt pályázatokat még nyáron bírálta el a Pest Megyei Munkaügyi Tanács. A zsű­ri a beküldött tizenhárom­ból hetet talált sikeresnek. Ezek támogatására 9,4 mil­lió forintot lehet felhasz­nálni. így várható, hogy egy-egy pályázó 1-2,5 mil­Szavak, sajátos elnevezé­sek tengere vette körül hosszú évtizedeken át azt, ami önálló területnek lát­tatta magát, holott egy test része volt: a külkereske­delmet. A kül- vagy/és a belkereskedelem szétvá­lasztása hozta magával azt a faramuci helyzetét, amelyben volt tőkés, az­után KGST-piacra szánt/ termelt áru, s belföldön el­adott. Háromféle ár, há­romféle minőség, az „oda az is jó lesz” veszedelmes kényelme. Ez a gyakorlat összekeverte/tévesztette az ún. áruspecializációt az -alapminőséggel és műszaki jellemzőkkel, a használati értéket nem a tényleges mutatókhoz igazította, ha­nem elsősorban ahhoz, mely piacon volt remélhe­tő, az áru vevőre talál. Áttekinthetetlen helyze­tek alakultak ki. Rejtve maradtak a tényleges költ­ségek, valójában senki sem tudta, ami a kivitelt szor­galmazó termelő, kereskedő cégeknek nyereséget hoz, az vajon a nemzetgazdaságnak is hasznos-e, avagy éppen veszteséggel jár. A mester­séges környezet felbomlása a nyolcvanas évek második felében kezdődött meg, . a folyamat tart napjainkban is, s kell még jó néhány esztendő ahhoz, hogy telje­sen eltűnjön. Sokszor és sokféle he- gyet-völgyet bejárt a hazai kereskedés, mely évszáza­dokon át nem választotta szét a kívül-belült, hanem egységként kezelte. Az 1715-ben készült összeírás szerint például Cegléd me­zővárosában mindössze há­rom kereskedő volt fellel­hető, akik egyike „sok sze- kérnyi tojást és hordónyi mézei” adott el a határo­kon túl, főként Ausztriá­ban. Napjainkban a me­gyében meghaladja a négy­ezret azoknak a személyek­nek cégeknek a száma, akik 'amelyek külkereske­delmi joggal rendelkeznek. A tapasztalatok szerint vi­szont ezt az alanyi jogon járó es megszerzett lehető­séget ténylegesen az emlí­tett számnak csak a fele gyakorolja. Van a megyé­ben olyan cég, amely tel­jes termelését külföldön adja el, s olyan is, amely fennállása hatvan esztende­je alatt még egyszer sem lépett túl a határokon. Ami érzékelteti, nem okvetlenül lió forintos kedvezményes hitelhez juthat. Az ügymenetét meggyor­síthatja, hogy a megyei foglalkoztatási központnak sikerült megfelelő pénzin­tézetet találnia, az Ipar­bankház Rt.-t — amellyel a hitelkonstrukciót lebo­nyolíthatják. A szerződések aláírása előtt azonban még a pá­lyázó cégek gazdasági, rang vagy hátrány, hogy ki van kívül és/vagy belül. A munka tényleges hozadéki az, ami fontos. A kétszáz esztendeje ha­lott Adam Smith írta le A nemzetek gazdagsága, « gazdagság természetének és okainak vizsgálata lap­jain, hogy „csere nélkül..* senki sem tud élni, s így bizonyos mértékig minden­ki kereskedővé lesz, és a. társadalom maga is volta­képpen kereskedő társada­lommá fejlődik." Va­gyunk-e, leszünk-e keres­kedő társadalom? Ha tal­pon akarunk maradni, an­nak kell lennünk. Az idén január és július között a kivitel értéke 37S milliárd forintot tett ki» folyó áron számolva ez 15 százalékkal több, mint « tavalyi hasonló időszak tel­jesítménye. Miközben a kelet-európai országokkal folytatott kereskedelem 18 százalékkal visszaesett, az EGK-piacokra 39 százalék­kal több áru jutott ki. Ami azt jelzi, a piacváltás so­kat emlegetett követelmény« a gyakorlatban kezd kiraj­zolódni. Ami fontos ered­mény. Veszedelmes hiba lenne azonban úgy véle­kedni, hogy akkor most már sínen van az ügy, ke­vés a tennivaló. Hét hónap külkereskedelmi mérlege ugyanis 75,4 milliárd forint hiányt mutat, azaz, eny- nyivel volt több a behoza­tal, mint a kivitel. S ami az igazi baj, hogy ez utób­biban még mindig az anyag jellegű termékek és nem a feldolgozott áruk dominálnak. * MeSSZ] idők szólnak máiff érvényesen akkor, amikor kézbe vesszük a váci „pol­gárok és bírák” 1576. októ­ber 22-én kelt kérelmét, mely a váciak óhaját tárta a budai basa elé, ami sze­rint a basa adjon mene­déklevelet „szabad és szo­kott kereskedőknek igaz járására”. A török csapatok által kifosztott kereskedőle ugyanis féltek, mert „sok kárvallásra esnek”. A ke­reskedés visszaesése egy­ben a város hanyatlása is, hiszen nem tudnak mit kezdeni termékeikkel.. Logikus összefüggés. Tudta a budai basa is. Megadta a menedéklevelet. Igaz, jő alkalmat látott benne, hogjr adót emeljen ,.. pénzügyi hátterét elemzik, ugyanis senkinek sem len­ne jó, ha a hitelt kapó szervezet mondjuk, egy fél év múlva csődbe menne. Az érintett pályázók átvi­lágítását a Munkaügyi Köz* pont megbízásából egy szolnoki kft. vállalta. Ígé­retük szerint egy hét alatt végeznek a revízióval, mert várható, hogy két héten belül a pályázókkal meg lehet kötni a munkahely­teremtő beruházásra szóló szerződést. II. G. FekeSe munkahelyek TE nélkül Hétszázmillió a „melegre” Módosulnak a jogszabályok Az elutasított egyeztetés Mészáros Ottó M unka hely teremiő beruházások Hét sikeres pályázat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents