Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-04 / 233. szám

X ÉVFOLYAM, 207. SZÄM 1991. OKTOBER l„ PÉNTEK ß U aA^V!D E K1 K^Cirtu BUDAÖRS • ERD • SZAZHALOMBA i'TA • P1LISVÖRÖSV AR 0 BUDAKESZI O BIATOR* BAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATY • ZSAMBÉK • SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ • PERBAL • TOK • TINNYE 0 ÜRÖM Bonyodalmak a földhasználat körül Bírósági döntést várnak Budakeszin Budakeszi önkormányzatát, számos, a településen be* ■ruházni szándékozó cég kereste meg ajánlatával. A töb­bi között a Teleport Industries Hungary Co Ltd., amely Buda Nova néven Közép-Kelet-Európa első médiakikö­tőjét kívánja felépíteni a falu határában. A cégnek az önkormányzat nem adta meg a területfelhasználási en­gedélyt, mert néhány tisztázandó kérdés merült fel a földek tulajdonjogát illetően. Döntés még nincs, az ügy bíróság előtt folytatódik. Húsz év legszebb állomása Az Európa Díj Érden Poros László, a település egyik képviselője azért ke- Teste fel szerkesztőségün­ket, hogy a korábban e té­mában lapunkban megje­lent írásra reagáljon. Vé­leménye eltér a cikkben foglaltaktól. — A történet kezdete ■i— mondta — a ’48-as esz- -tendőkig nyúlik vissza. A ■falu határát a község gaz­dái birtokolták, ekkor ala­kíttatták meg velük a ter­melőszövetkezetet, ami :1956-ban feloszlott. A föl­deket államosították, és a kezelői jogot átadták a kertészeti Egyetem Tan­gazdaságának. A föld egy »észén a Belügyminiszté­rium lötere működött. Egé­rzen tavalyig, amikor is a 3CET a BM-mel egy időben kívánta eladni a területeit, kíéhány nappal a többpárti parlamenti szavazást meg­előzően, a KÉT földterü­letének egy részét eladta, illetve, a tulajdonrészként bevitte egy Teleporttal ala­kított közös Kft.-be. ÁTUTALTÁK — Hol itt a gond? — A szerződés megszö­vegezése olyan — válaszolt Toros László —, hogy a cégnek a mai napig nem kellett fizetnie a területért, amellett, az inflációról sem rendelkezik a megállapo­dás. A BM-földterüíetért már fizetett a Teleport, a kialkudott vételár egyne­gyedét — tudomásom sze­rint — átutalták. A Föld­hivatal átírta a tulajdon­jogokat. VAGYONÁTMENTÉS Az önkormányzati kép­viselők egy része a földel­adást vagyonátmentésnek érzi. Még annak ellenére is, hogy a Földművelésügyi Minisztérium határozatá­ban az olvasható, hogy a BM-földek eladás utáni tervezett hasznosítása ész­szerű. és az ár nem kifo­gásolható. Úgy vélem, né­hány tényt dr. Gergátz Ele­mér állásfoglalása figyel­men kívül hagyott. Az egyik bekezdésben a versenysza­badságról, annak biztosítá­sáról szól, márpedig ezt a területet a Teleport nem versenytárgyalás útján sze­rezte meg. Nem tartja a mi­nisztérium az önkormány­zatot illetékesnek az ügy­ben, holott, ez a terület ko­rábban a helyi polgároké volt. A kárpótlási törvény értelmében, nyilvánvaló­nak tűnik, hogy az igé­nyeket ezekből a földek­ből kell kielégíteni, lévén, hogy Budakeszi nem ren­delkezik saját tulajdonú földdel. — Heten, a képviselők közül úgy döntöttek és sza­vaztak, hogy a bíróságon tisztázzák a vitás kérdése­ket. Mit szeretnének elérni? — Azt — válaszolta —, hogy az önkormányzat tár­gyalhasson a földekről a jo­gos utódok nevében. Az igazságérzet lázadt föl ben­nem, és néhány képviselő- társamban. A per tárgya az, hogy képviselhessük a polgárok érdekeit. A Bu­da környéki településeket érinti az, hogy a körülöt­tük lévő földek jó része ál­lami tulajdonban van. A perköltség, a megjelent írás szerint elég sokba kerülhet az önkormányzatnak. Ille­tékességi megállapítást kér­tünk, ez pedig nem jár semmilyen perköltséggel. Heten, a falu nevében, MDF és kereszténydemok­rata képviselők lelkiisme­retűnk szerint szavaztunk. IGAZSÁGÉRZET — Ha három év múlva a fa­lu lakói úgy érzik, nem képviseltük megfelelően az érdekeiket, úgy le fognak minket váltani. Egyetértek a legnagyobb kormányzó párt frakcióvezetőjének véleményével: „Bírósági úton vissza kell követelni az állami tulajdont azoktól, akik az elmúlt két eszten­dő során értéke alatt sze­rezték azt meg.” Ebben az ügyben is erről van szó. A „harc” ezért kezdődött. Ahol körtefa van a kert­ben, ott megtalálható a körtefarügyfúró bogár, vagy más néven rügylikasztó or­mányos is. Egy évben két­szer találkozhatunk vele annak ellenére, hogy csak egy nemzedéke van. Első találkozásunk májusban van, amikor az elpusztított rügyekből kibújik, a máso­dik pedig ősszel, amikor a már kifejlődött körterügye­ket megfertőzi. Ez szep­tember végén, október ele­jén van. Ahol elszaporodik — és nem figyelünk föl a jelenlétükre — „terméket­lenné” válnak a körtefák. A „terméketlenséget” rend­szerint más okokkal — alkalmatlan a talaj, rossz az éghajlat, időjárás stb. — szokták magyarázgatni. Azonban, ha megismerjük ezt a kártékony rovart, és kipusztítjuk a kertből, a terméketlennek hitt fák egyszerre megtáltosodnak és rogyásig hoznak ter­mést. A tavasszal kikelt boga­rak június közepétől nyári pihenőre térnek, nyári ál­mot alusznak. A kikelés és a nyári pihenő között is (kb. egy hónapig) károsít­ják a fákat, mert a levél­nyeleket megfúrják — ami­Sotymár Fórum a gyerekekért Október 7-én, hétfőn, 18 órai kezdettel Solymáron „Együtt gyermekeinkért” fórumot szervez az önkor­mányzat oktatási és köz- művelődési bizottsága. Három napirendi pontot terveznek. Elsőként bemu­tatkoznak a bizottság tag­jai, majd az iskola mun­káját segítő, önszerveződő csoportokról lesz szó, vé­gül megalakítják a szülői választmányt. A fórum helyszíne az Apáczai Csere János Mű­velődési Ház lesz. Tárnok Rendőrőrs létesül? A Pest megyei kistelepü­lések bűnelkövetési sta­tisztikái azt mutatják, hogy hasonlóan a városokéhoz, itt is nő a lakosság kárára elkövetett bűncselekmé­nyek, lopások száma. A bűnügyi statisztika Tárno­kon is jelentős romlást mutat. Mint azt megtud­tuk, különösen a magán- személyek kárára elköve­tett lopások, rablások szá­ma növekedett. Mindez az elmúlt hónapokban a la­kosság körében egyre na­gyobb bizonytalanságot, fé­lelmet keltett, és ezért is kérték egyre többen a tár­noki önkormányzattól, hogy tegyen határozottabb lépé­seket a közbiztonság javí­tása érdekében. Természetesen a tárnoki önkormányzat egyelőre so­kat nem tudott tenni, de annyit máris elért, hogy a helyi rendőrállomás lét­számát négyről hat főre emelték. Ugyanakkor tár­gyalásokat folytattak az érdi rendőrkapitánnyal, hogy közösen tegyenek ja­vaslatot a megyei főkapi­tánynak; létesüljön rendőr­őrs Tárnokon is. Időközben kaptuk a hírt, hogy a tárnokiak megkap­ták a lehetőséget egy ti­zenegy tagú rendőrőrs ki­alakítására. Ügy tűnik, gondban van az önkor­mányzat, mert ilyen nagy létszámú rendőrőrs kiala­kítására jelenleg nincs megfelelő épületük. Így a képviselő-testület tagjainak a javaslatait is várják; raj­tuk is múlik, hogy még eb­ben az évben lesz-e rendőr­őrs Tárnokon? tői azok természetesen el­száradnak — a leveleket hámozgatják. A kb. három hónapig tartó nyári pihenő után felébrednek és mivel a hosszú koplalás után pó­tolni kell az elvesztett erőt, újra nekiesnek a fáknak és a leveleken sok lyukat rágnak. Ha megerősödtek, hozzáfognak a peterakás­hoz, ez szeptember végefe- lé kezdődik. Ilyenkor te­szik a legnagyobb kárt, mert a rügyek közepébe egy csatornát rágnak, ame­lyen keresztül — hosszú ormányuk segítségével •— a petét a rügybe helyezik. A rövidesen kikelő lárva a rügy belsejét megeszi, az ilyen rügyek természe­tesen a tavaszi rügyfaka- dáskor nem fakadnak ki. Egy-egy bogár a nyári álom után 9-10 rügyet fal föl, ha- ehhez hozzáadjuk azt a 15-20 rügyet, ame­lyekbe a petéket rakja — amelyeket a kikelő lárvák fognak megenni —, akkor a legszerényebb számítás Kevés népcsoport talált annyi hányattatással új otthonra Európa eme csücs­kében, a kanyargós ország­utat róva, mint a bukovinai székelyek. Ha sikerült lete­lepedni, otthont teremteni, egzisztenciát szerezni — újabb kitelepítés, áttelepí­tés várt rájuk. Még a máso­dik világháború kezdetekor is az otthont otthagyva, há­tukra kapott batyuval ke­restek helyet, életteret maguknak. A szüntelen új­rakezdés után Érden talál­tak nyugalmat, megélhetést. Letelepedésük óta is hihe­tetlen szorgalomról, ten­ni akarásról, együvé tarto­zásról adtak számot. Reflektorfénybe csak az utóbbi húsz évben kerültek, a saját soraikból alakított bukovinai székely népdal­kor révén. Visszaadva va­lamit abból a kultúrából, A közelmúltban lapunk olvasóinak is beszámoltunk arról, hogy Százhalombat­tán egy szépen gondozott parkban eredményesen mű­ködik a szabadidő- és sport- központ. Irtunk arról is, hogy a százhalombattaiak sokat tesznek az iskolások egészségnevelése, szabad­idős tevékenységének fej­lesztése érdekében. Arról is számot adtunk, hogy az önkormányzat évente csak­nem huszonötmillió forin­szerint is egy bogárnak legalább 25 rügy látja ká­rát. Egyes körtefajtáknál azonban egy termőrügyből nem egy virág — egy gyü­mölcs — fejlődik, hanem a csoportos virágból egész terméscsoport fejlődhet, így a kár jóval nagyobb. Azt hiszem, nem kell to­vább magyarázni, hogy mi­lyen pusztítást végeznek a rügyfúró bogarak ott, ahol elszaporodnak. Jelenlétük­ről úgy győződhetünk meg legegyszerűbben, ha szep­tember vége felé a körtefa alá időnként fóliát vagy papírt terítünk és a fát — ha nincs már azon termés — erősen megrázzuk. Ha 4 mm körüli vörösesbarna bogarak hullanak rá, — amelyeknek hosszú ormá­nyuk is van — Bi—58-cal, vagy Flibollal permetez­zük meg a fát. A biztosabb eredmény érdekében a per­metezést 10-12 nap múlva ismételjük meg. Széli László melyet féltve őriztek, ápol­tak a népdalkor vezetőjé­vel, Kóka Rozáliával együtt. Ha hagyományaik ápolásá­ról, kultúrájuk értékéről volt szó — mindenki fejet hajtott. Nem elfogultságból, hanem tiszta szívből — amiből a kultúra, hagyomá­nyok ápolása is táplálkozik. Persze ehhez kettő kellett; a népdalkor és vezetőjük, Kóka Rozália, aki egyben az érdi székelykor elnöke is. Művészetük híre túllé­pett az országhatárokon, rangjuk, nevük lett Európá­ban is. Mit mi sem bizonyít jobban, mint az a tény, hogy a közelmúltban Érden ünnepélyes külsőségek kö­zött prof. Dr. Rolf Wilhelm Brednich, a kuratórium el­nöke az együttesnek és Kó­ka Rozáliának átnyújtotta az Európa Díjat. tot biztosít a szabadidő- központ fenntartásához. Most egy újabb nemes kezdeményezésről kaptunk hírt: a Mozgáskorlátozot­tak Pest Megyei Egyesüle­tének kérelmére Százha­lombatta önkormányzata a város szabadidőközpont­jában a mozgáskorlátozot­tak részére kedvezménye­ket nyújt. Így például az uszoda nyitvatartási ideje alatt — várhatóan október 31-ig — naponta két órára 15 forintos belépőjegy meg­váltása mellett vehetik igénybe az uszodát. Ter­mészetesen a mozgáskorlá­tozottak igazolványának felmutatása szükséges. * A százhalombattaiak azt is tervezik, hogy másfajta szabadidős tevékenységre is kedvezményt, illetve se­gítséget nyújtanak a moz­gáskorlátozottaknak. Az a városban már köztudott, hogy a szabadidőközpont mindenki számára kora hajnaltól késő estig nyitott. — d— Cccbánka Um lesz ivóvíz Csobánkán, október 11-én tartálymosás miatt elzárják a vizet. A víz­hiány várhatóan reggel 8-tól délután 14 óráig tart. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. © Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. © Fogadónap minden hét- fő>n 14—17 óráig a szerkesz­tőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-4087. fim lécjt?ől Lapotí ! api Lapunk szeptember 7-i számában a „Polgármes­tert kitiltották a telep­ről” című írásunk az ér­di sóderszállítás miatt tiltakozó 427 állampol­gár által aláírt levél okait igyekezett feltár­ni. Rávilágítva arra, hogy a „sóderháború”, mely a vállalkozó, s az Ófaluban, a Molnár ut­cában lakók között dúl, nem éppen újkeletű. Még a tanácsrendszer idején, elnöki sugallatra írtunk róla. A mostani helyzetelemzésben esett arról szó: „...a Reali­tás Kft. ügyvezető igaz­gatója, Kervárits Antal­lal karöltve kilencmil­lió forint értékű szenet vásárolt, melyet ugyan­csak innen, Ófaluból áru­sítanak.” Ezt a megállapítást Kervárits Antal a szer­kesztőségnek írt levelé­ben rágalomnak minősí­tette. Megkérdezve: „a cikkíró honnan veszi a bátorságot ilyen szemen- szedett hazugságok le­írására.” Nem kell ahhoz külö­nösebb bátorság, hogy az ember leírja azt, amit a polgármester mond. S ráadásul már mára a pénzügyi tranzakcióba beszálltak egyike is el­ismerte a tényt, éppen a város polgármesteré- ' nek. Mondván: „... hát eljárt a szája?” Talán hihetetlen Kervárits úr számára, de légből ka­pott dolgokat azért az ember nem szokott leír­ni. Igencsak megtá­masztja a hátát — s nem is játszik ki minden kártyát —, ha úgymond darázsfészekbe nyúl. Ez annál is inkább igaz, mert az ön által rága­lomnak minősített mon­datot a polgármester ma is vállalja. Mert ő sem szokott légből kapott dolgokkal előhozakod­ni! V. E. (J.) —k. —a. Kertészkedeknek Ä körtefák kártevője A kuratórium elnöke átnyújtja a díjat Kóka Rozáliának (Hancsovszki János felvétele) Százhalombatta A mozgáskorlátozottak segítése

Next

/
Thumbnails
Contents