Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-30 / 254. szám
I. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM 1991. OKTOBER 30., SZERDA SZLNIENDUEI-SZIGEI • CSEPEL-SZ1GF1 « DUNAKESZI 0 RÁCKEVE • SZIGETSZENTMIKLÓS • FŰT • GÖD S. FARKAS ÉVA MŰVÉSZÉTÉ Sajátos formavilág — Nagyon megszerettem ezt a várost — mondja a művésznő. — Mit lehet itt megszeretni? Sokan vélekednek úgy, hogy Dunakeszinek nincs önálló arca, több egymás mellett épült telep csak, városi közigazgatással. — Az embereket szerettem meg. Nyílt, őszinte, szókimondó népesség él itt — bizonygatja S. Farkas Éva gobelinművész, aki a napokban mutatkozott be tárlatával a város közönségének. Távoli vidékről települt ide. A műfajban nemzedékének egyik legjelesebb képviselőjeként tartják számon. Különösein nagyra becsülik pályatársai, hogy azokban az években kötelezte el magát a műfajjal, amikor az legnagyobb válságát élte. Széchenyi Lenke művészettörténész írása szerint művészete sugárzóan fiatal, a világra rácsodálkozó, a világot csodálatosnak látó. Jól ismeri az évszázados kárpitokat, a francia gobelin szövésének technikai törvényeit, melyek nem szellemének megkötői, hanem érzelmi fogékonysággal átitatott formavilágának alapkövei. S. Farkas Éva gondolatok megfogalmazásáról beszélt. A látogató is gondol valamit, érzelmek hatása alá kerül, ám mindezt szavakban nem lehet megfogalmazni. Azt azonban a műfajban kevésbé járatos vendég is megsejtheti: az 1981—83-ban odaítélt magyar népköztársasági ösztöndíj, 1987—90-ben a Kozma Lajos-ösztöndíj, 1987- ben az Idea-díj, 1988-ban a fal és textil biennálé bienVárosok és szokások Művészeti hetek Életet az éveknek — olvassuk az ismétlődőn elénk lebbenő plakátokról. Évente egyszer idősek napja is van, ilyenkor illik műsort adni. Tulajdonképpen minden napnak az idősek napjának kellene lenni, meg a fiatalokénak, a nőkének, a férfiakénak s természetesen gyereknapnak. Műsor és ünnepi gesztusok nélkül kellene emberségessé tennünk mind a háromszázhatvanötöt, az ember napjaként. Sőt, fokozhatom a kívánságot. Az ember esztendejévé, akár emberöltőjévé, századává, ezredévé tenni az életet. No de ne becsüljünk le egyetlen kedvességet se. A dunakeszi művészeti hetek rendezvénysorozata keretében november 6-án, szerdán 15 órakor rendeznek műsort a József Attila Művelődési Központban. A Városi Könyvtárban 8-án 17 órakor Bársony Zoltánná nyitja meg Szabó Miklós festőművész kiállítását, amely november 18-ig tekinthető meg. A kiállítással egy napon, este 7 órakor előadást tart a Dunakeszi Pinceszínház is. Bemutatják Dorde Le- bovic: Az ezredik éjszaka és Szép Ernő: Kávécsarnok című egvfelvonásosát. A Dunakeszi Körzeti Állami Zeneiskolában 11-én 18 órakor rendezik meg az évente ismétlődő, hagyományos tanári hangversenyt. A Pinceszínház és a Prológus Színiiskola közös produkciójaként a József Attila Művelődési Központban november 10-én és 24-én 19 órakor mutatják be Dürrenmatt Nagy Romulus című alkotását. A rendező: Dúló Károly. A képernyő nem pótolja Rendező az iskolában Amit sokan állítanak, azon komolyan el kell gondolkoznunk. Ezt teszem most is egy néhány soros hír olvastán. Még el sem felejtettük a sikeres fóti faluszínpad premierjét, Agárdy Gábor Kossuth-díjas színművész rendezői nyilatkozatát, ami szerint az élő színházat nem lehet tv-közvetítéssel pó- tólni. Igenis szükség van az amatőr, vagy más szóval műkedvelő színjátszásra — sorakoztatta fel érveit a magvar színházi élet jeles személyisége. Hozzá hasonlóan gondolkodhatnak Leányfalun is, ahol az általános iskola fel- sölagozatos tanulóiból szerveztek csoportot. Foglalkozásaikat itt Kertész Katalin színművésznő vezeti. Nem tudjuk még, hogy mikor milyen színvonalú előadást produkálnak a község legifjabb aktorai, akikre biztosan kíváncsiak lesznek a szülők, a rokonok, a szomszédok. DUNATAj hírlap Vezető munkatárs: Kovács T. István. • Munkatárs: Vasvári Éva. 9 Fogadónap: minden hétfőn 12—IS óráig a szerkesztőségben. Címünk : Bp. Vin., Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. ír. sz.t 1146. Telelőn: 138-4761, 138- 4667. nálédíja nem véletlenül került hozzá, tehát méltó hely- re. Összetett műfaj á gobelin, avagy szövött faliikár- pit, mélynek készítése a rajzkészségtől a színkompozíciók megválasztásáig, mesterségbeli tudásig sokféle képességet igényel. A szövés dimenziója érdekes és kedves kompozíció. Mosolygó kisgyermek arca néz ki hálószerű szálak, azaz felvetések mögül. Családi impresszió, s csak meg kell álmodni. Szinte hihetetlen, hogy a kivitelezéshez már elég egy étkezési eszközként használt villa is. Áttetsző, finom pasztellszínek. Mintha szándékosa« koptatott, de inkább leheletfinom szövetre festették volna a mintákat. Mással össze nem téveszthető, egyéni kifejezésmód. Az Évszakok című sorozatot az Iparművészeti Múzeumtól kellett hazakérni. A kezdet című munka egy XVI. századi szárnyas oltár befoglaló formája. Az alkotó szándéka szerint az emberi elme oltára, amit kislánya első betűi, pici korában kivagdalt papírformái demonstrálnak. Különös világ a mai valóságban. Sok kedves ismerős a megnyitón. Ott, ahol S. Farkas Éva otthon érzi magát. Dunakeszin élő magyar gobelinművészként, K. T. I. Kevés az iroda Pomázon a polgármesteri hivatalban. Ősszel kezdték el és jövő év elejére szeretnének készen lenni a bővítéssel, vagyis a tetőtér-beépítéssel. Képünkön éppen a vasgerendákat rakodják az udvarra (Erdősi Agnes felvétele) Segélyszállítmány Nagybányának Támogatás a helybelieknek is Hangszeres bemutató Volt egy kis harmonikám. Azzal jártam a falusi utcát. Egyetlen dallamot nyekergettem rajta. Csak ennyire voltam képes. Nagyon szerettem viszont azt a játék hangszert, amit egy pesti rokonom hozott ajándékba. Ezenkívül ismertem még néhány zenei instrumentumot, ami egy kisiskolás-környezetben előfordul. Azt viszont el sem tudtam képzelni, milyen lehet a formájuk a szebbnél szebb, különösebbnél különösebb hangokat hallató nagyzenekarok hangszereinek. Hiszen ezeket csak tekerős lemezjátszóról, olykor-olykor a rádióból hallhattam. Bezzeg más világ jár a dunakeszi óvodásokra! Nekik november 12-13- 14-én délelőtt 10 órától hangszeres bemutatót tartanak a város állami zeneiskolájában. A Vöröskereszt Pest megyei szervezete 1989 decembere óta tart fenn baráti kapcsolatokat a romániai Nagybányával. Az akkori nehéz időkben szövődött kapcsolat mára sem fakult meg, hiszen évente több alkalommal szállítanak különböző gyógyszerkészítményeket és más egészség- ügyi felszereléseket, amelyekből igencsak nagy hiány van a határon túl. A Vöröskereszt megyei szervezete hétfőn indított útnak egy újabb szállítmányt, amely jelentős mennyiségű gyógyszert, fecskendőket és más fontos egészségügyi felszereléseket tartalmazott. A küldemény kísérői között van a szentendrei városi Vöröskereszt-szervezet titkára is, akit régi barátság köt a nagybányai kórház alkalmazottjaihoz. A kétnapos útnak, gondoljuk, nemcsak humanitárius jellege van, hanem — nagyon reméljük —, hogy a román partnerek méltányolni fogják a magyar jó szándékot, A Vöröskereszt szentendrei szervezetének a munkatársától azt is megtudtuk, hogy az utóbbi hónapokban mind több gondot jelent a helybeli elesettekről való gondoskodás is, Olyan nap is van, amikor tízen-húszan jelentkeznek különböző segélyekért. Kötelességüknek érzik a társadalom perifériájára szorultak gyors megsegítését. Esetenként 1000-2500 forintos gyorssegélyt tudnak kiutalni. Ezek nem nagy összegek, de a rászorultak hálásan köszönik ezt !s. Élelmiszercsomagokkal és ruhaneművel is a szegények és hajléktalanok segítségére sietnek, ha igénylik ezt. P. J. iskolai nevelés - alapfokú műveltség Mi is a nemzeti alaptanterv? Az elmúlt hetekben megszaporodtak az iskolákban a szülői értekezletek. Igen sok helyen a pedagógus gyakorta hivatkozott a nemzeti alaptantervre, de sok szülő saját hibáján kívül igencsak keveset hallott és tudott a sokat emlegetett pedagógiai dokumentumról. A nemzeti alaptanterv a közoktatásban résztvevők céljait, tevékenységét irányító országos oktatáspolitikai dokumentum. Megjelöli, hogy mi a tankötelezettség célja: milyen állampolgári magatartás, milyen általános műveltség az, amelynek elsajátítására minden tanulónak törekednie kell; s hogy ezt az iskolának milyen nevelési szellemben, milyen készségek, képességek fejlesztésével, milyen attitűdök alakításával kell segítenie. A nemzeti alaptanterv nevelési területenként körvonalazza az elemi és alapfokú műveltség tartalmát. Az alaptantervhez viszonyítva meg lehet határozni a különböző középfokú iskolatípusok közös és eltérő vonásait, ami megkönnyíti az iskolatípusok közötti átjárás útjainak kidolgozását. A dokumentum egyben kerettanterv. Nem tantárgyakat, hanem nevelési területeket jelöl meg, megfogalmazza az e területekhez tartozó sajátos nevelési és képzési célokat, s — ahol lehet — azt a közös ismeretkört, amelyet ezeken a területeken minden iskolában, tanítani kell. A pedagógiai dokumentum megfogalmazza az iskolarendszer legfontosabb képzési céljait, amelyekre a vizsgakövetelményeket építeni kell. Ezek alapján lehet ellenőrizni azt is, hogy a vizsgáztatás módszere nincs-e ellentmondásban a képzési célokkal. Például ha a vizsgáztatás csak ismereteket kér számon, képességeket nem vizsgál, akkor ellentmondásba kerül a képzési célokkal. A nemzeti aiaptanterv elszakad a tantárgyaktól, s megpróbálja egyes tantárgycsoportok közös és specifikus vonásait kiemelni azért, hogy alternatív tantárgyakat, tantárgyi rendszereket lehessen képezni a különböző középiskola-típusok számára anélkül, hogy az iskolarendszer közös nevelési és képzési céljait feladnánk. Emellett tipikusan „tantárgyközi” képzési célokat is megfogalmaz (például az anyanyelvi neveléssel, az informatikai neveléssel, az egészségneveléssel kapcsolatban). Másik új vonása, hogy készségekben, képességekben kifejezett — vizsgálható — célszinteket fogalmaz meg, ami a tanárokat idővel ösztönzi, s bizony kényszeríteni is fogja, hogy a „tananyagleadás” tervezése helyett a nevelés és képzés céljaiban gondolkodjanak, s ehhez válogassák meg a tananyag mennyiségét és a tanítás módszereit. Harmadik új vonása, hogy bevonják a célok és a közös ismeretanyag definiálásába a pedagógusok különböző rétegeit, és időt enged arra, hogy kikristályosodjanak az igazán fontosnak tartott célok és követelmények. Ez az érlelési idő feltétele annak, hogy újra tisztázódjék az iskola intézményének helye a társadalomban, a szűk tantárgyi szemléletet kitágítva ismét felmérjük az iskolában működő pedagógusok közös illetékességi és felelősségi körét a nevelésben. A nemzeti alaptanterv negyedik új vonása,v hogy rögzíti az alapfokú^általános képzés és az alapfokú szakképzés viszonyát. Előírja, hogy a tankötelezettség végére mindenki számára kötelező általános műveltségi szint elérése, amelyeket vizsgák útján számon is kérnek majd. A cél az általános képzés kiterjesztése a tanköteles kor végéig, a túl korai és túlspecializált szakképzés helyett általánosabban művelő szakmai alapképzés ösztönzése az alapfokú szakképző iskolákban is. A nemzeti alaptanterv a fejlett demokráciák oktatáspolitikai irányvonalát követi e tekintetben. Készítői vallják: demokráciát csak magas hétköznapkultúrával rendelkező állampolgárok tudnak működtetni. A nyugat-európai és délkelet* ázsiai országok közelmúltbeli neveléstörténete, gazdasági és demokratikus fejlődése bizonyítja ennek az oktatáspolitikai irányvonalnak a helyességét. Az alaptanterv akkor lesz majd valóban nemzeti, amikor az iskolai neveléssel és az alapfokú műveltséggel kapcsolatban sikerül közmegegyezést kimunkálni. D. A. Beépítik a tetőtereket
