Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-30 / 254. szám
Decemberben leáll a gyár Van jövője az IMI-nek, de kevesek dolgozóval • • XVIII. ÉVFOLYAM. 254. SZÁM 1991. OKTÁBETt 33., SZERDA „Ha a mintegy 2100 lakosú Iklad, a 2400 lélekszámú Do- mony dolgozóinak számát az összlétszám kétharmadára becsüljük — ez pedig már merész becslés —, akkor sem jön ki az a 3800 ember, aki az IMI — Ikladi Ipari Műszergyár — elnevezésű hatalmas ipari létesítmény munkás-, műszaki-, mérnök- és aikalmazotílajstromán szerepel. Az IMI Iklad és Domony jelenét és jövőjét egyaránt meghatározza.” Mindezek a szavak Békés István 1975-ben megjelent Pest megyei barangolások című kötetéből valók. Én magam is sokszor megfordultam abban a tágas völgykatlanban, ahová az ötvenes évek elején a gyárat telepítették. A zöld fákkal, tarka virágokkal élénkített gyártelep, a völgyet keretező dombok üde karéja, a tömérdek kedves fiatal lány és legény sajátos, kellemes és vonzó összbenyomást keltett. A látogató akaratlanul úgy érezte: nem csupán a termékek kiválóak, a termelési mutatók pozitívak — jó a gyári közérzet is. Szakadékba vitte A hét végén Ikladon falugyűlésre, mai elnevezés szerint közmeghallgatásra hívta az állampolgárokat a képviselő-testület. A tanácskozás leginkább várt napirendje volt Molnár Istvánnak, az IMI vezér- igazgatójának a tájékoztatója. A hallgatóság soraiban zömmel olyanok ültek, akik az IMI-ben dolgoznak, de aki maga nem is dolgozik ott, annak a gyereke, felesége, más közeli hozzátartozója keresi a kenyerét az üzemben. Igaz, ez a szám évről évre apad, amint a Molnár István által közölt adatokból kiderült. 1988- ban még 3170 főt foglalkoztatott a gyár, 1991-ben 2000 személy talált itt munkát, és a tervek szerint jövőre már csak 1600 dolgozójuk lesz. A létszámcsökkenésnek több oka is van. Kiderült a vezérigazgató szavaiból, hogy az a 700 ember, aki jelenleg a motorokat gyártja, nem képes eltartani 1300 személyt, különösen akkor, ha a termelékenység a hasonló nagyságú tőkés gyárakhoz viszonyítva mindössze 50-60 százalékos. — Látták-e már önök — kérdezte a gyűlés résztvevőit Molnár István —, hogy egy ikladi építőmester, egy ács tart egy külön dolgozót, aki a kezébe adja a szekercét, a szükséges szöget, aztán egy nőt is alkalmaz, hogy adminisztrálja a munkakezdést és -végzést, kiszámítsa a teljesítmény százalékát, és cédulákat írjon a felhasznált anyagról? Bizony, egy ember a kisüzemi és a nagyüzemi viszonyok között egyaránt képtelen két másik eltartására. A foglalkoztatáspolitika téves „szocialista” gyakorlata adott ugyan minimális létbiztonságot az egyénnek, de szakadékba vitte a nemzetgazdaságot, s vele az emberek tíz- és százezreit. Nem reménytelen Bizonyos mértékig szerencsés volt az IMI, hogy nem volt közvetlen kereskedelme a Szovjetunióval. Igaz, a nyugati piacnál magasabb volt a hazai piaci érdekeltsége. Sajnos a honi cégek termékei a Erdőkertes Istentisztelet a művelődési házban Tavaly májusban a Gal- ga menti népművészeti találkozó hévízgyörki rendezvényén a kultúrház termében felhangzott a régi katolikus ének: Boldogasz- szony, anyánk, régi nagy patronánk. Az összegyűltek ajkán zúgott, zengett hatalmas erővel az ősi imádság. Szem nem maradt szárazon. Ekkor és ott hallottam a kérdést: — Ki hitte volna? Ki remélhette, hogy egy falusi művelődési ház falai között egyházi éneket énekelhetnek az emberek? A héten Erdőkertesen, a művelődési házban jártam. Néztem az intézmény gazdag programját, s felfedeztem, hogy a falusi kultúra hajlékában minden hónap utolsó vasárnapján délután 16.30 órakor református istentiszteletre gyűlnek össze a hívek a nagyteremben. — Szokatlan? — kérdezte Dániel Kornél igazgató. Be kellett vallanom, nem mindennapi gyakorlattal találkoztam, de ezt a gyakorlatot csak üdvözölni lehet. Nem kívánom kutatni, sem felhánytorgatni, miért távolodott el egymástól az egyház és a művelő-; dés közvetítésére vállalkozott intézményrendszer. Nemcsak a hatalom, de különböző félreértések is mélyítették a szakadékot. Egy biztos. A szükségesnél távolabb kerültek egymástól. Erdőkertesen — példamutatóan — mindent megtesznek, hogy a kapcsolat feléledjen, erősödjön, hogy ismét egymás nyelvén beszéljenek az egymástól el- távolodottak. — A mai társadalomban — hallottam Dániel Kornéltól — jelenleg, s ez persze hosszú éveket jelent, nagy értékválság van. Ez megjelenik abban, hogy az emberek nem tudnak hinni szinte már semmiben. Az eszmék és a gyakorlat közötti ellentmondásra mindenki érzékeny, ezért is van az, hogy az emberek az Isten, a hagyományos vallásos hit felé fordulnak. Ha bárki az életvitelére vonatkozó eligazítást, irányítást, támaszpontot keres, az ma elsősorban a vallásos hitben talál iránytűt. És ehhez a művelődési házak — ahol ez szükséges — miért ne nyújtanának segítséget? F. M. Szovjetunióba szállított termékekbe épültek be. Itt volt, mint nagy megrendelő, az Ikarus. Az autóbuszok szellőzőmotorjai az IMI-ben készültek. Kiknek adták el az autóbuszokat? Zömmel fizetésképtelen országoknak. És így jártak a Rábának átadott termékekkel, a Mechanikai Műveknek készített festékszóró berendezésekkel. Molnár István sokat szólt még a gondokról. Elmondta azt is, hogy december 6-án leáll a gyár, mert a termelés nem fedezné a fűtést, a dolgozók szállítási költségeit sem. Már-már úgy érzi a vezérigazgatót hallgató, hogy nincs kiút, nincs remény a talpra állásra, amikor meggyőző adatokat hall, amelyek igazolják, hogy- az IMI-nek van jövője. Növelni igyekeztek a tőkés exportot, és nem reménytelenül. 1988-ban 440 milliós értéket exportáltak, 1992- re 1,3 rríilliárdot terveznek, ugyanakkor a termelési értékük valamivel meghaladja a 2 milliárd forintot. Erősödik — Áruink 60 százalékára a fejlett tőkés országokban van kereslet — mondta a vezérigazgató. — A vásárlók fizetőképesek. A banki vizsgálatok megállapítása szerint az IMI gazdasági helyzete javuló, erősödő tendenciát mutat. Természetes, hogy a nyugati piaci igények jobb és megbízhatóbb árut követelnek. Erre a gyár dolgozói képesek. A vezetők kiválasztása — 5 személy a felső, 24 pedig a középvezetőkhöz tartozik — megbízhatónak tűnik. Olyanok kerültek irányító munkakörbe, akik kötődnek a gyárhoz, akik évek óta itt dolgoznak. — A gyár nem tud és nem is akar elszakadni, elkülönülni Ikladtól — mondta befejezésül Molnár István, aki saját élete sorsával, jelenlegi beosztásának vállalásával is igazolja: hisz az IMI fejlődésében, biztató jövőjében. Fercsik Mihály Egyesült Városok Világszövetségo Nemzeti bizottság Az évtized német vállalkozása az egyesítés, melynek során a nyugati városok cs községek is támogatják kelőt! testvérvárosaikat. Hazánknak nincsen gazdagabb másik fele, a vasfüggöny lebontása után azonban karnyújtásnyira került hozzánk Nyugat-Európa. A német példához hasonló injekcióban nem reménykedhetünk, de nekünk is tudnak segíteni a fejlettebb országok, például a testvérvárosi együttműködés révén. Egymásba kapcsolódó két karika, középen egy kulcscsal — ez az Egyesült Városok Világszövetségének az emblémája. Földünk több mint hetven államában vannak olyan városok, Mexikótól Gödöllőig, melyek tagjai e szervezetnek. Az angol nevén United Towns képviselőit már tavaly nyáron láthattuk városunkban, amikor is az egyeztető fórum által rendezett tanácskozáson ismertették a szövetség céljait, a belépés módját. Az önkormányzati választások után Gödöllő is csatlakozott az Egyesült Városok Világszövetségéhez, sőt a szervezet idei három magyarországi szemináriumából a májusit itt rendezték meg. Másfél hete a Holland— Magyar Testvérvárosok Szövetségének megalakításáról számolhattunk be lapunkban, e hét elején újabb találkozó házigazdája volt a polgármesteri hivatal. Ismét Gödöllőre érkezett a világszövetség képviseletében Andre Gentil és Ulrich Mentz, hogy tájékoztassák a magyar tagokat az UTÓ munkájáról, és elősegítsék a magyar nemzeti bizottság létrehozását. Szegedtől Salgótarjánig több város önkormányzati vezetője, képviselője jött el a konferenciára. A világszövetségnek 21 magyarországi tagja van. A francia és német vendég többek között elmondta, hogy az elmúlt másfél év alatt a magyar képviselő- testületi tagok és önkormányzati szakemberek elsőRöpíapda Biztos győzelem Az NB II legutóbbi fordulójában a Gödöllői SC női együttese Budaörsre látogatott el. A mindössze 51 percig tartó mérkőzésen biztosan győzött a közepes teljesítményt nyújtó gödöllői csapat. Gödöllői SC—Budaörsi DSE 3-0 (15-10, 15-13, 15-3). GSC: Bencze, Dóczi, Havas, Fejéregyházi, Jávor, Somogyiné. Csere: Hegedűs, Schneider. Edző: Dóczi István. Mindhárom játszmában végig a gödöllői csapat vezetett. Az első két játszma szorosabb eredménye lányaink gyengébb mezőnyjátékának volt a következménye. A bizonytalan nyitásfogadásokból nehéz volt variációs támadást építeni. A gödöllői csapatban elsősorban az ifjúsági korú játékosok nyújtottak jobb teljesítményt, ők vitték a prímet. A harmadik játszmában már szinte tetszés szerint szerezte pontjait a Gödöllői SC csapata. GSC ifi—Budaörsi DSE ifi 3-1 (15-4, 15-6, 7-15, 15-6). GSC: Ádám, Fejéregyházi, Hegedűs, Jávor, Kovács, Virág. Csere: Bese, Bokor, Pakli, Tátrai. Edző: Dóczi, István. Az ifjúsági csapat minden tagja derekasan helytállt ezen a mérkőzésen. A lányok lelkesen és a mezőnyben, valamint a hálónál egyaránt jól is játszottak. A harmadik játszmában valamennyi cserejátékos szóhoz jutott, ez is hozzájárult a játszmavesztéshez. Ifjúsági csapatunk ezzel az újabb győzelemmel tovább őrzi őszi veretlenségét. Legközelebb november 2-án, szombaton 10 órakor a Székesfehérvári VSE csapatait fogadják itthon a gödöllői lányok. sorban a nyugati tapasztalatokat szerették volna megismerni. Ezt a célt szolgálták a szemináriumok, melyek témája a helyi köz- igazgatás demokratikus szervezése és egy város demokratikus tervezése volt. Minden alkalommal nyugateurópai szakemberek tartottak előadásokat, melyek tartalmát a rendezvénynek otthont adó város (Gödöllő, Salgótarján és Szeged) képviselőivel és szakembereivel dolgozták ki. Gödöllő számára kiemelkedő jelentőségű volt az a segítség, hogy Ulrich Mentz nyugalmazott polgármester az idén öt héten keresztül dolgozott együtt a képviselőkkel és tisztségviselőkkel a városházán. Ez a kapcsolat azóta sem szakadt meg. Miért van szükség nemzeti tagozatok létrehozására? Az Egyesült Városok Világszövetségének napjainkban több száz tagja van. Hubert Lcsire-Grgel főtitkár kongresszusi jelentésében. Córdobában arról szólt, mindegy, hogy a béke és a demokrácia megvédéséről, a szabadság és a szolidaritás támogatásáról van szó, ezeket, az ideákat nem lehet csak egyetlen központból megvalósítani. A nemzeti tagozatok továbbhordozzák a szövetség gondolatát, de hozzá is igazítják egy adott ország városainak szükségleteihez és igényeihez. A szövetség tagjai olyan gyakorlatot fejlesztettek ki, és olyan tapasztalatokat szereztek, amit másnak is meg kellene ismerni. Ezek összegyűlése és elemzése megköveteli, hogy egy nemzeti intézmény foglalkozzon vele,, adja tovább és hasznosítsa. A gödöllői tanácskozáson tizennégy, világszövetséghez tartozó település képviselője volt jelen. Nagyobb részük a helyszínen aláírta a szándéknyilatkozatot a magyar nemzeti bizottság létrehozására. Szeged. Nyíregyháza, Győr és Gödöllő vezetői vállalták az előkészítést, ami után várhatóan jövő tavasszal alakul meg a magyar bizottság. B. G. Kézilabda Kíies hazai kudarc Fokozott várakozás előzte meg férficsapatunk újabb hazai megmérettetését az eddig igencsak gyengécske teljesítményt produkáló Dunai Kőolaj elleni megyei rangadón. A mérsékelt színvonalú, rengeteg hibával tarkított találkozón meglepetésre az esélytelenebbnek vélt vendégek végig a kezükben tartották a kezdeményezést. A mieink játékából hiányzott a frissesség, az összefogottság és a gyorsaság. A mind ez ideig kulcsjátékosoknak gondolt fiúk nagy többsége megint kudarcot vallott, ami nem a véletlen műve, hiszen hiányos a kondíciójuk, foghíjas az edzésláto- gat.ottságuk és legfőképp a fegyelemmel van sok gond! Igaz, hogy ebben az osztályban már csak a múltból nem lehet megélni, az alibijáték most már nem hozhat sikert, ezért — a további őszi eredményektől függetlenül — a télen rendezni kell a sorokat. Elfogadhatatlan, hogy többen nem hajlandók vállalni a heti legalább három edzést, és mégis jogot vindikálnak a mérkőzések végigjátszására. Ugyanakkor a lelkesen dolgozók, de kevésbé tehetségesek nem tudnak bizonyítani, mert eredménycentrikusan kellene a csapatot pályára küldeni. Ez sem sikeredik mindenkor! Panaszolhatjuk azt is, hogy házi gólkirályunk sérülése miatt nem szerepelhet a meccseken, meg hogy nem élvezzük a hazai pálya előnyét a játékvezetésben (?), , de hogy egyre gyengébb a játék, arról kizárólag a pályán szereplők tehetnek. Annál is inkább kínosak a legutóbbi eredmények, mert a közelmúltban sikerült olyan útra terelni a gödöllői kézilabdázás iránt érdeklődők szekerét, amelyen elmozdulhatna a holtpontról a sportág, de ehhez jobb játék és jobb eredmények kellenének. Ügy tűnik, a mostani gárda erre nem nagyon lesz képes ... Gödöllő—Dunai Kőolaj 19-29 (9-10). GSC: Vince — Surányi (6), Horváth I. (2), Szlifka (2) , Bartos (2)!, Demeter (3) , Kovács A. (I). Csere: Imre, Bátori (3), Hajdú L., Szabó. Rendhagyó módon most a tudásuk alatt teljesítőket „emelem ki”: Bartos, Horváth I. és Imre. Markó Gábor Postafiókok bérelhetők. Tesz- Vesz Közvetítő Iroda, Gödöllő, Szabadság tér 10. I. 115. (83 017/ 2K) GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. 9 A szerkesztőség vezetője: Balázs Gusztáv. • Munkatárs: Pillér Éva. © Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon:. (20) 20-796. 9 Szerkesztőségi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. • Hirdetésfelvétel : munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőségben.
