Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-28 / 252. szám

Ismét a szüreti bálról A haragvóknak Az október 19-i, szom­bati számban Mint egy tö­rök tábor címmel jelent meg szerkesztési okokból az általam Vidám szüret címen leadott tudósításom. Ezért a címért szemre­hányást kaptam: Egy ilyen nagy jelentőségű, tömege­ket megmozgató nagysza­bású rendezvényt hogy le­het egy török táborhoz ha­sonlítani? A pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve — tartja a közmondás. Po­koljárásom során azonban arra kell gondolnom, hogy írásomban egy elmarasz­taló szó sincs, csak a leg­nagyobb elismerésinek adok hangot. (Mellékesen: ha lenne elmarasztalnivaló, azt is megírnám, meg szok­tam írni...) De gondolnom kell arra is, hogy azok a török tá­borok annak idején, törté­neti ismereteim szerint, rendezett, fegyelmezett ka­tonai táborok voltak, amik­hez hazánknak 150 éven át volt szerencsétlensége ... .. .szemben azokkal a — 40 éven át elszenvedett — repülőterekkel, laktanyák­kal, lakótelepekkel, amiket igazi szabadságunk alatt to­vább is szenvednünk kell. Hogy miért írom én ezt most, október 23. táján? Hogy kiengeszteljem a ha- ragvókat azért, ami nem is olyan elmarasztaló — el­marasztalandó megjelölés. Vankó István nyilatkoz­ta, a szerkesztő emelte ki — és én követem meg azt, aki haragszik ... Fazekas Mátyás TESTÜLETI ÜLÉS Címer, zászló Október 30-án, szerdán tartja soros ülését a gö­döllői képviselő-testület. A Városháza első emeleti tanácstermében 17.30 óra­kor kezdődő nyilvános ren­dezvényen elsőként az 1991. évi pénzügyi terv módosítására és a tartalék felosztására, majd a helyi címer és zászló megalkotá­sára s használatuk rendjé­re, végül a kamattámoga­tások elutasítása iránt be­nyújtott fellebbezések el­bírására hangzik el javas­lat. Ezt követően az M3-as autópálya gödöllői bekö­tőszakasznál elhelyezkedő terület értékesítéséről lesz szó. valamint megvitatják a Magyar Máltai Szeretet­szolgálat által kért helyi­ségbiztosítás lehetősé­gét. A továbbiakban tájé­koztató hangzik el a váro­si múzeumban végzett pénzügyi, gazdasági ellen­őrzésekről, valamint ön- kormányzati értékesítésű lakótelkek eladásáról, ve­vőkijelöléséről, illetve ve­vőkijelölések visszavoná­sáról döntenek a képvise­lők. ÁTADÁS ELŐTT Gondozóház A gödöllői Egyesített Szociális Intézmény (Gö­döllő, Ady sétány 56.) ok­tóber 30-án, 14 órai kez­dettel tartja a gondozó­házzá átalakított részleg átadási házi ünnepségét. A házban azon időskorúak gondozását vállalják, akik csak átmenetileg (maxi­mum 3 hónap) szorulnak intézményes ellátásra, egyébként lakással és ál­landó gondozóval rendel­keznek. hí Mozih Petőfi: Tűzmadár akció. Színes, szinkronizált amerikai ak­ciófilm. 18 és 20 órakor. A Frekvencia video aján­lata: A vikingek kincse, 10 órakor. Kína szindróma, 16 órakor. Aliz, édes Aliz, 18 és 20 órakor. ★ Tudósítónk levele már a nyomdában volt, amikor megkaptuk Bazsikné Kővári Krisztina levelét, aki a ve­resegyházi önkormányzat ifjúsági-kulturális-oktatási és sportbizottságámak elnöke. „Nem állhatom meg szó nélkül azt az igazságtalan­ságot, amelyet a fesztivál színpadi záróképe és Fazekas Mátyás »Mint egy török tábor« című írásában tett a ve­resegyházi női körrel” — írja többek között. „Közsé­günkben a múlt év december 6-án alakult meg a Ke­resztény Női Kör, Hajdi József né, Húszai Margit ötlete nyomán és szervezőkészségével. Már ezen az alakuló összejövetelen a tervek között szerepelt őszi program­ként egy nagyszabású, a veresi hagyományokat felele­venítő szüreti mulatság. Margit néni régóta készült er­re”. A levélből a továbbiakban megtudjuk, ki milyen elő­készületet tett a sikeres rendezvény érdekében. „Mind­ezzel mm akarom elvitatni Vankó István érdemeit. Ré­gi vérbeli szakember... de az alulról jövő kezdeménye­zést nem tudta, vagy nem akartai?) a csoportok és a nézők előtt megköszönni” — írta továbbá Bazsikné Kő­vári Krisztina. Fazekas Mátyás négyoldalas kéziratában jóval bő­vebb beszámolót adott a mulatságról, mint amennyi a megjelent harminc sorba belefért. Miért lett csak ilyen rövid? Először is a szombati számban éppen ennyi hely volt, s nem akartuk másfél héttel később közölni a tu­dósítást. Másrészt: a számtalan részlet nem biztos, hogy minden olvasót érdekel. Levélírónk még a gesz mű­szaki állományának is meg kívánta köszönni munká­ját ... Erre ez az egyetlen oldal képtelen, és nem is le­het feladata. Végül: Fazekas Mátyás betegágyában fekve beszélge­tett a szüreti mulatság után Vankó Istvánnal. A Ke­resztény Női Kör munkájáról eddig is többször írt, s re­méljük a jövőben is megtisztelhet soraival tevékenysé­gükről. B. G. Ki a maradi? Egy pár kerék Az október elején meg­jelent Villámverseny című cikket olvasva szeretném közzétenni, hogy mi volt és mi nem Gödöllőn. Ré­gebben több százan jártak a munkahelyekre bringá­val, sok helyen lehetett tá­rolni azokat. Aztán jött az életszínvonal-emelke­dés, Trabantok, Wartbur­gok, s egyéb szennyet oká­dó járművek tulajdonosai lettünk. Így már nem a lá­bunkkal közlekedtünk, ha­nem több tonna anyag mozgatásával. BECÉZTEK IS Gyermekkorunkban ál­maink álma volt egy ke­rékpár. Sokáig kellett vár­ni, míg tulajdonunkká le­hetett. Ha már éreztük az egyensúlyozás művészetét, még bravúrokra is elszán­tuk magunkat. Átugrat­tunk árkokat, csak a hátsó keréken gördültünk to­va, fékeztünk, kontráztunk eszeveszetten, hogy a hátsó kerék valósággal kivágta a talajt. Ha az első fék fo­gott jobban, még fejre is álltunk. A görbült, defor­málódott bringát aztán egyengettük jobbra-balra. A pajtásokkal tanultuk meg közösen a belső gumi ragasztását, a törött küllők cserélését, de a nyolcast mutató kereket azért apánkra bíztuk. Harminc-negyven évig maradt birtokunkban egy- egy kerékpár, melynek ere­detije sokszor már csak a váz volt, az is itt-ott he- gesztve. A munkába járásban is nagy segítségünkre lett a kétkerekű. Könnyedén ju­tottunk el vele bárhová. Szomszédos községekbe, ro­konokhoz, labdarúgó-mecs- csekre, s egy-egy túrára közösségben. Igazi demok­ratikus eszközzé vált. Életem során legalább kétszer kerültem meg ke­rékpárral jelképesen az Egyenlítőt. Sokan moso­lyogtak, esetleg gúnyolód­tak kerékpáros mivolto­mon. Mopedesek, robogó­sok előztek, integettek, s könyvelték el bugyutasá- gomat. Becéztek is: „a ko­pasz kerékpáros hapsi, aki írogat is, és olyan ma­radi”. Hogy ki a maradi? Nyu­gaton sok-sok millió ke­rékpár szalad, még magas rangú vezetők is használ­ják! Svédország nagyvárosai előnyben részesítik a két­kerekűn közlekedőket. A dánok városaiban kerék­párok ezreit fogják a kö­zönség részére bocsátani ingyen, reklámfeliratokkal. MÁR AZ ÓVODÁSAM Az egyik legnagyobb ta­lálmánya a világnak a ke­rékpár. Drais báró, badeni főerdőmester találta fel 1815-ben, a tökéletesítésén igen sokan fáradoztak. A lábpedált Fischer német mechanikus alkalmazta először, 1850-ben. A lég­tömlős abroncsot 1886-ban Dunlop angol állatorvos ta­lálta fel. Ma már nálunk is halla­ni, hogy vissza kell adni a kerékpár rangját. Elő kell segíteni, hogy a kerékpárt használni is tudják az em­berek. Már az óvodában kell oktatni a közlekedési szabályokat. A közlekedés­ben részt vevő gondoljon arra, hogy a kerékpáros legalább olyan védelemre szorul, mint a gyalogos és egyenlő közúti partnerként kell elfogadni. Felvetődik bennem a kérdés, elég-e egy kerék­páros sportnap Gödöllőn, vagy akárhol az országban, ha nem oldjuk fel azokat a tiltásokat, melyek szembe­tűnően leparancsolíák a kétkérekűeket évtizedek óta közútjainkról. Tudjuk, GÖDÖLLŐI Otívia XVxlí. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM 1991. OKTOBER 29., KEDD Látványos fejlődés előtt Vállalkozó önkormányzat A Valkót Gödöllővel összekötő országút erdős vidéken húzódik, s aki ezen a tájon él, az tudja, hogy kedvenc vadászterülete volt ez a táj a mindenkori hatalmassá­goknak. A falu szélén ízléses, nem hivalkodó épület­ben széliéi az erdészet. Talán éppen ezért nincs abban különös, hogy amikor Sziráki Mihály polgármesterrel ta­lálkozom, az első kérésem a múlttal, az erdő és a vadá­szat összefüggésével kapcsolatos. — A valkói erdőkben Nagy Lajos király még a halála előtti esztendőben, 1382-ben is vadászott. 1460- ban már Mátyás király va­dászatainak a színhelye a községünk, s hogy az „igaz­ságos” Mátyás mennyire jól érezte itt magát, azt igazolja az a rendelkezés, amelyben Valkóra vonat­kozóan úgy intézkedett, hogy jobbágyai felett sem a földbirtokos Uozgonyi uraság, sem az országbíró nem hozhat ítéletet, bíró­juk személyesen maga a király — válaszolja kíván- csiskodásomra a község múltját jól ismerő polgár- mester. GNERGS BERUHÁZÁS — Es a mai Valkóról mit tudna mondani? — ér­deklődöm. — A vadászat és az er­a rendőrség elnéző, de a tiltó táblák bántják a sze­münket, azok pedig, akiknek intézkedniük kel­lene, átalusszák az időt, s álmuk mély. A helyi önkormányzatok évente nyújthatnák be pá­lyázatot bicikliutak létesí­tésére, a költségek java ré­szét a Közlekedési Minisz­térium állja. A 30-as út mentén minden különösebb gond nélkül kialakítható egy kerékpárút. Ma csaknem 4 millió ke­rékpár van forgalomban. Ez az energiatakarékos, könnyen kezelhető jószág csak mintegy 20 fontosabb alkatrészből áll, bárki könnyen üzemeltetheti, sze­relését, karbantartását is könnyen végezheti. JÓ BENYOMÁST NYÚJT Amikor Gödöllőn az au­tók egymástól alig férnek, nem játszani kell a gondo­lattal, hogy megvalósítjuk a jelszót: Elő a kerékpá­rokkal! Milyen jó benyo­mást nyújtanának a férfi­emberek, ha vígan kari- káznának haza a vásárolt elemózsiával, vagy egyéb áruval. Ha az asszonyság is ott akar lenni, hát, tan­demek is kaphatók. Ha igény lenne, valószínűleg a csepeli gyár még tricikli­ket is gyártana. Nagy él­mény volt, amikor meg­épült a BMX-pálya. Ne féltsük fiainkat, leányain­kat még egy kis bravúrtól se! Mindannyiunkban él ilyen vágy. Szántai Sándor dészet kívül esik az önkor­mányzat hatáskörén, s bár vadásztak és vadásznak er­re ma is sokan, ebből a falunak legfeljebb annyi haszna volt, hogy az erdé­szet mintegy húsz valkói lakost foglalkoztat. Saj­nos Valkónak nincs telepí­tett ipara, 2200 lakosából 6-700 dolgozó jár el Buda­pestre,' Gödöllőre dolgozni. A termelőszövetkezet is egyre kevesebb munkást igényel. Jelentkezik is a munkanélküliség gondja, bár pontos létszámot nem ismerek. Félő, hogy roha­mosan nő a számlik, hiszen lakosságunknak 18-20 szá­zaléka cigány, akiknek hát­rányos helyzete közismert. Átmeneti segítséget jelent, hogy a munkanélkülieket úgynevezett közcélú mun­kák végzésével bízzuk meg, néhányukat pedig a polgár- mesteri hivatal építési cso­portjánál alkalmazzuk. Megtudtam, hogy a valkói polgármesteri hivatal mint­egy 30 fős építőipari rész­leget szervezett, s tulaj­donképpen az önkormány­zatoknak is példamutató kezdeményezést tett, ami­kor vállalkozóként jelent­kezett a „piacon”. Az épí­tő részleg a község saját, önerős- beruházásait végzi, de vállalnak megbízásokat más közületeknek is. SZEMÉTTELEP, KÚT — Legnagyobb munkánk — mondta Sziráki Mihály — a község úgynevezett központi házának az elké-- szításé. Ebben a létesít­ményben kap helyet egy nagyon korszerű vásárlási központ, s néhány szolgál­tatóhelyiséget is kialakí­tunk. Itt helyezzük el sa­ját rendőrőrsünk irodáját, és itt lesz a házasságkötő terem is. Kialakítunk olyan irodahelyiségeket, amelyek­re az önszerveződő falusi Varrónőt felveszek, ipari gé­pekkel. Vargyainé, Gödöllő, Rét u. 19/A. (32 083/3K) Kiváló minőségű külföldi ter­mékeket forgalmazó kereske- dőtársaság kínál jól jövedelme­ző mellékállást. Peter Hege­wald 0-9367. Waldkirchen Haupstr. 17. Deutschland. — (82 611/lK) Köszönetét mondunk a roko­noknak. ismerősöknek, a pol­gármesteri hivatalnak, a Pax Temetkezési Irodának, akik Molnár Imréné, édesanyánk, temetésén részt vettek. A gyá­szoló család. (32 971/1K) PostafiókoLc bérelhetők. — Tesz—Vesz Közvetítő Iroda, Gödöllő. Szabadság tér 10. I. 115. (83 017/1K) társadalom intézményeinek, gazdasági társulásainak lesz szüksége. A munkák olyan fázisban vannak, hogy 1992. első félévének a végén az épületet átadhat­juk használóinak. A másik épülő létesít­mény egy kétlakásos iker­ház, amelyben a fogorvos­nak és a községi rendőr­nek adunk otthont. Az épü­let tető alatt van, most té- liesítik, hogy a hideg elle­nére dolgozhassanak a szak­iparosok. Még az idén elkészül a község szeméttelepe, s ez­zel láthatóvá válik az erő­feszítés, amit a képviselő- testület a környezetvéde­lem érdekében végez. A szemétszállítást a polgár- mesteri hivatal szintén sa­ját vállalkozásként végzi, nem adja ki ezt a tevé­kenységet senkinek bér­munkában. És még egy munkát em­lített a polgármester, ami a faluban minden bi­zonnyal sokaknak jelent jó hírt: egypercenként 500 liter vizet termelő kút fú­rásával és a vízbázishoz való csatlakoztatásával igyekeznek javítani a víz­ellátás különösen nyáron tapasztalható gondjain. Ezt a munkát is — természete­sen — saját beruházásként végzik. MEGFELELŐ TARTALÉK — Minden munkánk a műszaki, pénzügyi ütem­tervnek megfelelően halad — hangsúlyozta Sziráki Mi­hály, aki elmondta azt is, hogy nem dúskálkodhatnak ugyan az anyagi javakban, ennek ellenére intézmé­nyeik működtetése zavar­talan. Nem okoz gondot az energiaárak emelkedése, a minden területen érezhető infláció sem. — Igaz, minden garast megfogtunk, ezért sikerült megfelelő tartalékot ké­peznünk, s ha minden a terveink, elképzeléseink szerint alakul, az elkövet­kezendő esztendőkben Val- kó fejlődése igen látvá­nyos lesz — állította be­szélgetésünk végén a pol­gármester. F. M. GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. g) A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. @ Munkatárs: Pillér Éva. ® Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. @ Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-tőI 13 óráig. 9 Hirdetésfelvé­tel : munkanapodon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents