Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-26 / 251. szám

Versenyben a konkurenciával Libamájban az üzlet HIWE PUTÁHI BESZÉLGETÉS MÉCS UMVU. Van erőnk szembenézni magunkkal .Az 1956-os forradalom és szabadságharc 35. évfordu­lóján Mécs Imre ország­gyűlési képviselő, a Sza­bad Demokraták Szövetsé­ge ügyvivője mondott ün­nepi beszédet. Nagykátán az ünnepség után kértük beszélgetésre. — A forradalmi esemé­nyek aktív túlélöjeként ho­gyan látja az ünnepet? Va­lóban a dolgok lényegéről beszélünk? Komoly meg­emlékezéssé emeltük 1956- ot? Máris hallani megjegy­zéseket, hogy protokolláris, önképzököri megemlékezé­sek szintjére degradáljuk. Mások azt mondják: a for­radalom ellene volt a res- taurációs törekvéseknek, most pedig mintha ilyen irányba haladnánk. Ho­gyan vélekedik erről? Nem ismerik — Március 15-tel ugyanez volt a helyzet. A nagy for­radalmakkal az utókor kor­mányzatai nem mindig .tudnak mihez kezdeni. Ez általános jelenség: épp most, amikor az 56-os ér­deméremre tettem javasla­tot, akkor tudtam meg, hogy az 1818-as érmet is az 50. évforduló alkalmából 1898-ban - adták ki. Pedig Jókait, vagy a kor más irodalmi műveit olvasva azt gondolnánk: 18-18 telje­sen polgárjogot nyert, be­épült a köztudatba és a gyakorlatba. De nem! Meg­osztott volt a társadalom akkor is, a kormányzat sem volt mindig ,,48-as”. A másik problémakör az, hogy nem ismeri a társa­dalom 56-ot. A lakosság több mint fele meghalt az­óta, a megmaradt félnek a fele még nagyon fiatal volt. Egynegyedének van­nak komoly élményei.- A restaurációról: a mai, a piacgazdaság felé, a nyu­gati normákhoz visszatérő társadalom túlzottan jobb­ra lendül, nem töd ja láb­jegyzetek nélkül feldolgoz­ni az egykori eseményeket. A mai fiatalnak meg kel­lene magyarázni, mit je­Hogy valami mindig tör­ténik, azt már megszok­tam. Hogy időnként erről, arról kiderül, hogy nem jó, azt is. Hogy a közelmúlt újságcikkei alapján gyer­mekeimet mérgező anyává kiáltanak ki, azt azonban nem birom megemészteni. A Dentocar nevű gyógy­szert azonban valóban éve­ken át etettem gyerme­keimmel, a szép és egészsé­ges fogak reményében. Az egykori álom ma valóság, s szép a foguk, flrz utóbbi idők újságcikkei szerint agykárosodást kellett volna szenvedniük a sejtméreg­től, vagy legalábbis el kel­lett volna színezödniük fo­gaiknak. Eddig szerencsé­re egyik sem következett be. A hazai fogászati preven­ciós program évtizedes múltra tekint vissza. Pest megyében és az országban is méltán nevezhető e prog­ram szülőatyjának dr. Makra Csaba, a gödöllői rendelőintézet vezető főor­vosa. Körzetében a keze alá tartozó fogszakorvosok számára rendszeresen meg­tartotta a továbbképzése­ket hónapról hónapra, meg­szervezte az iskolafogásza­lentettek az októberi el­képzelések, követelések. Amelyek nagyon bátrak, forradalmiak voltak. Ma az inga átlendült jobbra. Ma a legbaloidalibb pártnak a legbaloldalibb szövege is jobbra áll attól, amit 56- ban a leginkább jobbra ál­ló Mindszenti/ József mon­dott. Még ő sem akart pél­dául teljes reprivatizációt. Ezért sokan értetlenül áll­nak az 56-os dokumentu­mok előtt. Azt gondolom — ahogyan beszédemben el­mondtam — nem direkt anódon kell követni a for­radalom szellemiségét. Ta­láljuk meg benne az örök értékeket. Sok ilyen van! — Hol tart most ez a jobbralendülés? — Nem szeretem ezt a kifejezést, az ingahasonlat miatt használtam. A cent­rumba kell visszatérnie a társadalomnak. Azt kell elősegíteni, hogy közelében .vagy ott legyenek a váltó­erők. Akkor nem érik meg­rázkódtatások a magyar társadalmat. Persze ez egy történelmi folyamat, amit felismertünk. — Még csak az elején vagyunk, holott a közvéle­mény máris úgy látja, hogy a kormány és az ellenzék között csupán fokozati kü­lönbségek vannak. Hogyan lehetne világossá tenni a másságot, miközben nincs távolodás a politikai cent­rumtól? Begubóztak ' — A társadalom nagy ré­sze visszahúzódott a politi­kától, ezért nem tud kü­lönbséget tenni. A jéghegy csúcsán csücsülünk. Azt hit­tük, hogy mivel megvalósí­tottuk a közjogi rendszer­váltást, most már minden rendben, jó kis demokrá­ciát csináltunk! Kevés! Az egész társadalmat át. kell fonnia a demokráciának. Itt látom a kádúri idők rohasztó örökségét: telje­sen begubóztak az embe­rek. Volt égy nagy fellen­dülés 89—90 derekán, meg­csinálták a rendszerváltást, tok működési rendjét. Ügy dolgozott ki minden rész­letet, ahogyan azt évtizede­ken keresztül csinálták a nyugati fejlett országokban. A fluoridkészítményt rend­szeresen kapták a gyerme­kek az óvodákban, isko­lákban. Jártak a rendelé­sekre, s ellátták őket, nem­csak a városban, hanem a környező falvakban is. Hogy a sokéves munka mérgezés lett volna, arról kétségeim vannak. Az eredmények­ről és a Dentocar tabletta körül kialakult vitáról ma­gát a főorvost kérdeztem. — Értetlenül állok, ami­kor olvasom és hallgatom a nyilatkozatokat. Ügy ér­zem, az ellenpropaganda egy személytől indul ki. Azokat pedig, -akiket meg­szólaltat, úgy tudom, a szak­ma sehol nem jegyzi. Sem hazai, sem nemzetközi szin­ten. Ez természetesen le­het egy vélemény, de ez­az idén kimentek az oro­szok, most már jobb lesz. Nem! E'l kell takarítani a romokat! A kormányzat sem működik optimálisan, noha rendkívül szűk a mozgástere. De a miénk, az ellenzéké is. Kitűnő szakembereink vannak, és sohasem akarnak olyat ígérni, vagy mondani, amit nem tudnánk teljesíteni, ha kormányra kerülnénk. Pe­dig világos, tiszta alterna­tíva kell! Ezt, meg ezt csi­náljuk, ha majd rajtunk múlik, tehetjük. Előre lát­tatni kell! Ezek után fo­gunk fölfelé menni. — Az országos tanács közelgő ülésén mint elnök­jelölt előterjeszti az SZDSZ- re vonatkozó programját. Milyen súlya lesz ebben a vidéknek? Kísérletezés — Mint a gazdaságban, nálunk a pártban sem meg­felelő a vidék szerepe. Nincs kellően artikulálva a politikai akarata. Ezért a tagozatok alakítása mel­lett a vidéki regionális központok, centrumok lét­rehozása égetően fontos feladat. Be keil vinni aka­ratukat a vezetésbe. Törté­nelmi örökség ez a helyzet is, mint a centrális, nagy főváros képlete. Nem tu­dott több fókusz kialakul­ni, mint Németországban. — Hogyan ítéli meg el­nökké választásának esé­lyeit? — Ha esélytelennek lát­nám magam, akkor nem indultam volna el. De nem :s ez a legfontosabb kér­dés itt. Előbbre akarunk jutni, azért új mintákat kí­sérletezünk ki. Világos al­ternatívát akarunk nyújta­ni, valódi választási lehe­tőséggel. Kis János példát mutatott arra: egy vezető­nek akkor is fel kell áll­nia, ha nem mennek rosz- szul a dolgok, csak éppen olyan jól sem, ahogyan me­hetnének. Ez nagyon fon­tos. Van — s legyen min­dig — erő szembenézni magunkkal. Tóth Ferenc zel szemben nekünk ép fo­gú gyerekeink vannak és ott van az Egészségügyi Világszervezet ajánlása. Azt pedig én 'személy szerint nagyon komoly érvnek tar­tom — sorolta Makra dok­tor. Tájékoztatott továbbá arról is, hogy a WHO az 1960-as évek elején aján­lotta a fluoridtartalmú készítményt. S ha egy vi­lágszervezet gyermekeknek ajánl valamit, azt jól meg­fontolja. — Ma a világon, több mint 100 millió ember fo­gyaszt rendszeresen fluori- dot, ivóvízzel, vagy sóval. Eddig sehonnan nem ér­kezett olyan jelzés, hogy káros mellékhatása lenne. Svájcban az iskolásokkal és óvodásokkal 18 évig szedet­ték, s adják jelenleg is. A számtalan kísérlet, amelyek­kel korábban szerették vol­na megakadályozni a fo­A nemzetközi élelmiszer- piacon mind nagyobb az érdeklődés a nagy testű, da­rabolt fehér húslibák iránt. Ennek tudható be, hogy az 1989-ben 50 millió forintos alaptőkével megalakult Ko­los—Agro Kft. — amely dán—magyar vegyes válla­lat — megcélozta a bel- és külpiacot egyaránt. A kft. legutóbb képviseltette ma­gát a Bécsben megtartott konyhaipari termékeket felvonultató szakvásáron és bemutatón. Péter László, a Budake­szin található Kolos—Agio Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a cégben 51 százalékos részesedést tud­hat magának a dán fél, pontosabban a több évti­zede Dániában élő, egysze­rű henteslegényből jó hírű üzletemberré lett Kolos László. A tíz hazai alapító között van egyebek között a Pannon Agrártudományi Egyetem, amely intézmény a genetikai munkát, a szü­lőpárok kialakításával kap­csolatos tudományos fel­adatokat oldja meg. A ve­gyes vállalatnak Ócsán, a Vörös Október Termelő­szövetkezetben van a te- nyésztőtelepe. Több mint 10 millió forintos ráfordí­tással sikerült korszerű kö­rülményeket teremteni a szülőpárok tenyésztéséhez. Az indulás éve még nem hozott pénzügyi sikert, hi­szen a beruházások ke­mény milliókat emésztettek fel. Viszont az elmúlt év már sikerként könyvelhető el. A Kolos-cég piaci isme­reteinek, s az üzleti világ­ban elengedhetetlen jó kap­csolatainak köszönhetően mind nagyobb az érdeklő­dés a Kolos—Agro Kft. kí­nálata iránt. Ma már érvényes szer­ződésük van egyebek kö­zött arra: Chilébe kettő­ezer, míg Németországba ezerötszáz darab fehér te- nyészludat exportáljanak. Belföldön is növekvő az érdeklődés, egy Békés me­gyei gazdálkodó ötezer na­poslibát vásárolt a cégtől, méghozzá darabonként 750 forintért. Az ócsai telepen évente 35-40 ezer szülőpárt nevelnek, s ezek a ludak ötéves ciklus alatt komoly hasznot hoznak. A bécsi kiállításon oszt­rák és görög kereskedők ke­resték fel a Koios—Agro Kft. standját, s érdeklőd­tek a feldolgozott fehér gak szuvasodását, ered­ménytelen volt, a fluor eredményes. Mi 1982-től adjuk és 1990-ben volt egy felmérésünk. Eszerint ami­kor elkezdtük a tabletták adagolását, a hatéves, is­kolás korú gyerekeknek csupán 6-8 százaléka volt ép fogazaté. A gyógyszer adása után a tavalyi fel­mérés 'szerint ez a szám 38,7 százalékra emelkedett. A redukció tehát jelentős. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az ellanpro- pagandát pedig nem tar­tom hitelesnek — fejtette ki véleményét Makra Csa­ba. ÖJc körzetükben tovább­ra is adják a tablettákat megelőzési céllal. Nem kér­dezik meg a szülőket, de ha azok jelzik, hogy nem kívánják, természetesen helyt adnak a kérésnek. Egyébként a főorvos gyer­meke is éveken át szedte, úgy ahogyan az enyémek és még ezreké. A pánik­keltésnek nem tudni mi a célja, hiszen sehol a kör­zetben, de az országban sem fordult elő túladagolás vagy baleset. Eddig csak eredmények vannak. Árvái Magdolna húslibák iránt. Mivel a ma­gyar alapítók között há­rom baromfifeldolgozó vál­lalat is található, így a jö­vőben' számukra kínálkozik lehetőségként az export. A Kolos—Agro Kft. ért­hetően számol a hazai kon­kurenciával is. Különösen a májlibatenyésztés és -ér­tékesítés során várhatóak nagy versengések. Az ügy­vezető igazgató a GATE Ál­lattenyésztési Kutató Inté­zetének Ba batpuszt án mű­ködő lúdtenyésztési kutató- állomására célzott, ahol már hosszú évek óta folyik a tenyésztési és kutató tu­dományos munka. Eredeti, tehát Franciaországból im­portált landesi szürke lu- dakkal foglalkoznak. Ki­mondottan a májuk miatt igen keresettek ezek a lu­dak. Mivel a francia te­nyésztők egyértelműen kon­kurenciát látnak a magyar libamájexportban, érthe­tően egvre szőkébbre zár­ják az együttműködési s a piaci zsilipeket. Szerencsé­A Magyar Távközlési Vál­lalat ügyeletétől tájékozta­tást kapott az MTI arról, hogy október 18-tól, meg­szakadtak a Magyarorszá­got Zágrábbal és Ljublja­nával közvetlenül összekö­tő, úgynevezett GENTEX- vonalak, amelyek a nemzet­közi táviratokat továbbít­ják Horvátországba és Szlovéniába. Október 22-én pedig megszakadt az az re vannak úgymond kiska­puk, s ha az egyik piacról kiszorul a termelő és ter­méke, akkor jön egy újabb vevő. így történt meg, hogy például a japánok megvet­ték a 80 dekás, illetve 1 ki­logrammos májakat is. A francia piacon ennél lénye­gesen kisebb súlyúnkat ré­szesítenek előnyben. A Kolos—Agro Kft. Ré­men, a helyi Dózsa Tsz te­rületén szintén tenyészti a landesi szürke ludat. Ezek is szürkék, csak genetikai­lag masabbak, mint a ba- batiak. Mindenesetre már birtokukban - van 9 ezer landesi alapanyagú szülő­pár, s ötezer Rémen kelte­tett májlúd. A cél: a szülő­párok számát 15 ezerre fel­futtatni. E májJudak iránt komoly az érdeklődés a szovjet, kínai és jugoszláv piacon. Ügy tűnik, hogy a nagy testű Kolos fehér lúd, valamint a szürke landesi liba biztos hasznot hoz a kft.-nek. Gy. L. összeköttetés is, amellyel kerülő úton, Becsen át jut­tatták el ezeket a nemzet­közi táviratokat ebbe a két köztársaságba. így jelenleg már csak arra van lehető­ség, hogy Beigrádig köz­vetlen GENTEX-vonaion, onnan pedig már postai kül­deményként jusson el a horvát és szlovén címzet­tekhez a nemzetközi táv­iratok szövege. Az elszámoltatás nem leszámolás Ügy tűnik, a múltat mégiscsak akkor lehet le­zárni, ha végre tisztázzák azokat az erkölcsi té­nyezőket, amelyeket a demokratikus választások első napja óta követelnek az emberek. Mert be­szélhet a sajtó a megbékélés szükségességéről, a felejtés és a megbocsátás felemelő érzéséről, azt addig nem akarja tudomásul venni a társadalom, amíg riasztó példáit látja a gerinctcrdülésuek és a gyors színváltozásnak. Néhányon idegesen kapják fel a fejüket, amikor arról van szó, hogy el kell számolni regi cseleke­deteikkel, mások életét befolyásoló döntéseikkel, és szidják az új pártokat a múlt felelevenítésé­ért, a számonkérés lehetőségének az elhatározá­sáért. Pedig roppant egyszerű a dolog. Csak az féljen, akinek félnie kell! És senki ne gondoljon megtorlásra vagy nyilvános megvesszőztetésre, mert ezt nem akarja senki. Nem lesz guinibotozás, nem lesz magánzárka és spanyolcsizma. A vétke­sek gyermekeit nem fogják eltiltani a továbbta­nulás lehetőségeitől, senkinek nem vonják vissza a világútlevelét és látványos megszégyenítésre sem kerül majd sor. Mindenkinek megadatik a csendes visszavonu­lás lehetősége, bár ehhez partnerekre van szük­ség. Olyan emberekre, akik képesek az önvizs­gálatra, a megtisztító tűi vállalására. Olyan part­nerekre, akik nem várják meg bűneik vagy vétsé­geik fejükre olvasását, hanem számot vetve a tár­sadalom új realitásaival, lemondanak kiváltsá­gaikról és eltűnnek a történelem süllyesztőjében. Tudom, sokan felhördülnek c sorok olvastán, de hát hány millió magyarnak kellett felhördül­nie a sok évtizedes igazságtalanságok miatt, ame­lyek kitermelték az elvhü iskolaigazgatókat, a gazdasági élethez nem értő vállalatvezetőket, az igazságot mellőző irkászokat és a politikai szín­váltósra mindig kész akarnokokat. Az eljárás jogosságát nem vitathatja senki! Még akkor sem, ha körömszakadtáig védik az igazság­talanul nagy nyugdijakat, a mások verejtéke árán megszerzett kacsalábon forgó villákat, a régi kiváltságosoknak fenntartott vadászterületeket és a síbolással megszerzett milliós értékű anyagi ja­vakat. Azok pedig ne féljenek, akik tisztán éltek! A tiszta erkölcsű embereket minden időben szerettek és tisztelték. Csupán a kétszínűeket és a gerincte­leneket kerülik cl mindenütt. Szóval, emberek, úgy néz ki, hogy elkezdődik az igazi megmérettetés ideje. Egyesek örömére, mások bosszúságára. (papp) Szedheti a gyerek, mondja a fogász Vihar a fluorid körül NINCS KÖZVETLEN ÖSSZEKÖTTETÉS Szakadt a vonal

Next

/
Thumbnails
Contents