Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-26 / 251. szám

J OSZTRÁK, NÉMET Békében a szomszédokkal BHÄ HÉT HÍRE MEGY A MEGYE Kiállítás nyílt a Hadtörténeti Múzeumban, „Tizen­három nap katonaszemmel 1956” címmel. 9 Lezajlott a Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetségé­nek gyűlése. O Nemzetközi szakmai tanácskozást rendeztek Baján a dunai hajózás és a környezetvéde­lem kapcsolatáról. 6 Szeged adott otthont az Építé­szet ’91 elnevezésű konferenciának. 9 Kecskemét fo­gadta a nemzetközi ifjúsági virágkötészeti verseny résztvevőit. • Tárlat tekinthető meg Esztergomban a város művészei céhének munkáiból. © A hét híre az is, hogy háromnapos országos konferencia témáját adta Harkányban az a kérdés — a megjelölés szerint —, „Európába megy-e a megye?”. Tegnap két sajtótájékoz­tatót tartottak a Honvé­delmi Minisztériumban. Az elsőn dr. Werner Fassla­bend. az Osztrák Köztár­saság szövetségi védelmi minisztere és dr. Für La­jos, a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere be­jelentették: tegnap délelőtt 15 pontból álló együttmű­ködési egyezményt írtak alá a két minisztérium, a két hadsereg tevékenysé­géről. Alig egy órával később Willy Wimmer, a német szövetségi védelmi mi­nisztérium parlamenti ál­lamtitkára, és magyar há­zigazdája, dr. Raffay Ernő, a Honvédelmi Miniszté­rium politikai államtitká­ra tájékoztatták az újság­írókat tárgyalásaikról. ■k Az egyezményről, az együttműködésről kérdez­Tisztelt Előfizető!... meg­szólítással sok ezren kap­tunk az esedékes telefon- számlánkhoz csatolt levél­két. Emiatt keresett meg bennünket felháborodott olvasónk is. Ezúttal nem a bikkfanyelven íródott fo­galmazvány néhány meg­mosolyogtató kifejezése^ mint például: távbeszélő végberendezés stb. miatt ágált. Nem, hanem úgy érezte, ismét fenyegetik, újabb mumus leselkedik rá és miránk. A nevezetes néhány apró betűs sorban bemutatnak számunkra egy védjegyet, és jelzik, a saját érdekünk­ben csak a fenti címkével ellátott telefont, üzenetrög­zítőt, és telefaxot vásárol­juk meg. Majd közölnek egy címet, hová is vihet­jük bevizsgáltatni a nem szabványos berendezésün­ket, ahol majdan engedé­lyezik is számunkra azok használatát. Azzal érvel­nek, egyes kétes eredetű telefonok nem segítőtár­saink, hanem kellemetlen­ségeink forrásai lehetnek. A különösen sérelmezett utolsó bekezdés pedig egy 1969-es rendeletre hivat­kozva felvilágosít: a tele­fon kikapcsolható, a jog­viszony megszüntethető, ha az előfizető a készüléket olyan berendezéssel köti össze, amelyet a jelzett cég nem engedélyezett. Remé­nyi Péter főigazgató sietett megnyugtatni minket. Mint elmondta, korántsem ijeszt­getésül szánták a levél­két. Sőt tájékoztatásul küldték, vigyázat, rengeteg silány, a belföldi vonalak­ra nehezen vagy alig köt­hető, bizonytalan minőségű telefonnal árasztottak el bennünket. A saját érde­künkben kérnek arra, csak a már ellenőrzött terméke­ket vegyük meg. A satnya és olcsó készülékek zavar­hatják például a tévé adá­sát, de gyakran okoznak vonálhálózati zavart is. A Távközlési Főfelügyelet tavaly januártól megala­kulása óta, játszik közve­títő szerepet két fél, a tűk Keleti György ezre­dest, a Honvédelmi Minisz­térium szóvivőjét. © Mely országokkal van már a most aláírt­hoz hasonló szerződé­sünk? — Tavaly december óta Romániával és januártól a Cseh és Szlovák Köztársa­sággal. Így ma a harmadik szomszédunkkal, Ausztriá­val is létrejött az együtt­működési megállapodás. Tervünk, hogy a Szovjet­unióval is megkötjük. @ Tárgyalnak már? — Nyáron járt itt egy szovjet delegáció, velük együtt hagytuk jóvá az egyezmény szövegét. De a szovjet fél azt kérte, hogy a két ország államközi megállapodásának aláírása után kerüljön sor a két honvédelmi miniszter alá­megrendelő — ezek mi, te­lefontulajdonosok volnánk — és a szolgáltató között. Reményi Péter szerintiiem könnyű feladat rendet te­remteni. A temérdek rek­lamáció és vonalprobléma egyenes arányban áll a vámszabályokat áthágó, kétes csatornákon hozzánk jutó készülékek megjele­nésével, közös érdek tehát, hogy csak jól működő táv­beszélőt szereltessünk föl. Végezetül Reményi Pé­ter elismerte, talán nem teljesen sikerült ezen le­vélkével elérni mindazt, amit szerettek volna. Tájé­koztatásnak szánták, nem fenyegetésnek. Áldás vagy átok? Tehet­jük fel a kérdést, de sajnos a kérdés most is megvála­szolatlan marad. Egy bizo­nyos, aki jó húsz évet várt telefonra, és végre meg­kapta, vagy aki nem kis pénzért kötvényt váltott és mostanra már egy telefon­nal élhet együtt, tulajdon­képpen sikeresnek vallhat­ja magát. S megadóan vár a sokszor teljesen süket, vonaltalan éterbe hallga­tózva, a hajnali tréfás és önkéntes ébresztőszolgálat újult erejű csengetéssoro­zatán sem mérgesedik fel igazán. Kibogozhatatlanok a központi számlálóberen­dezések pontatlanságai. Csak valahogy a fenye­getést nem szeretjük iga­zán. Hogy — akár félreér­tések révén — de arra gon­dolhassunk, az olcsóbban beszerzett telefonunkat bármikor leszerelhetik, s nekünk a jóval drágább készüléket kell megven­nünk. Ö technika, ó mű­szaki tudomány! A világ­ban és minálunk oly sok minden történt néhány év alatt. - Csúcsminőségű hi­permodern ketyeréket vá­sárolhatunk, egyre olcsób­ban. De hiába, az 1969-es rendelet, mely még 2-3 fé­le honi telefonkészülékfaj­tát volt hivatott favorizál­ni, úgy látszik, nem érzi az idők szavát. Vagy a csön­getést. a 9 Ukrajnával külön szerződést kell kötnünk? — Jelen pillanatban a szovjet szövetségi erőket Moszkvából irányítják. Így nekünk az ottani honvé­delmi minisztériummal kell aláírnunk a szerződést. A jövőben értékelnünk kell majd a szovjetunióbeli vál­tozásaidat, azt, hogy meg­marad-e egy központi szervvel ez a szerződés, vagy az önállóvá váló szö­vetségi köztársaságokkal is tárgyalnunk kell. Ez az ér­tékelés még előttünk van. S ha megtörténik, figye­lembe kell majd vennünk, hogy az egyes köztársasá­gok a honvédelem terüle­tén milyen lehetőségeket kapnak. © Jugoszláviát nem em­lítette az együttműködni kész szomszédok kö­zött ... — Sajnos, Jugoszlávia az Lemondott a polgármester Lapzárta után kaptuk a hírt, hogy a tegnapi rend­kívüli képviselő-testületi ülésen lemondott Kiss Já­nos, Nagykőrös polgár- mestere. (Folytatás az 1. oldalról) adóköteles, ugyanakkor a gyermekgondozási segély, valamint a közép- és felső­fokú ösztöndíj ugyanúgy „viselkedik”, mint a nyug­díj: 100 ezer forint határig nem terheli adó, és csak az e feletti többletjövedelmek adókötelesek. egyetlen ország, amelyik eddig ebből az ügyből ki­maradt. Tavaly nyáron Für Lajos honvédelmi minisz­ter javaslatot tett jugoszláv kollégájának, hogy hasonló megállapodás szülessen. Mint emlékezetes, ősszel a két ország viszonyát az úgynevezett Kalasnyikov- ügy jelentősen rontotta, an­nak ellenére, hogy Für mi­niszter úr ebben az időben is írt levelet a jugoszláv védelmi miniszternek, kér­ve, hogy találkozzanak, s jöjjön létre a megállapo­dás. A jugoszlávok eddig nem reagáltak. Én nagyon bízom benne, hogy létre­jön velük is az egyezmény, ez az európai stabilitást nagyban elősegítené. 9 A most aláírt szer­ződés tartalmaz-e olyan elemet, mely érinti Ma­gyarország védelmi hely­zetét, különös tekintettel a déli szomszédunknál zajló beiháborúra? — A szerződés nincs te­kintettel a pillanatnyi hely­zetre, hosszabb távú elkép­zelés. Természetesen a mi­niszterek véleményt cse­réltek a jugoszláviai hely­zetről, de a megállapodás akkor is létrejött volna, ha ott történetesen béke ho­nol. 9 Ha mégis bekövet­kezne a polgárháború eszkalációja, s ez érinte­né hazánkat, számíthat­nánk-e osztrák, vagy más segítségre? — Az eddig aláírt három szerződés egyike sem ha­sonló a korábbiakhoz, pél­dául a Varsói Szerződés­hez. Nem azt tartalmazzák, hogy kölcsönös katonai se­gítséget nyújtunk egymás­nak, hanem csak azt, hogy az aláíró két ország egy­más között milyen konzul­tatív, információs és: egyéb munkaformákat alkalmaz. Nem újabb „varsói tömb” létrehozásán fáradozik Bu­dapest. V. G. P. A személyi jövedelem­adó-táblázatra a tárca két variációt terjesztett a kor­mány, illetve a Parlament elé. Az A variációban 55 ezer forintig a jövedelem adókulcsa 0, 100 ezer fo­rintig 5 százalék, 200 ezer forintig 25 százalék, 400 ezer forintig 35 százalék, lß3Z a szólás: ahány ház (ország), annyi szokás (tör­ténelmi hagyomány). Ha nem a világot, hanem csu­pán Európát tekintjük, ak­kor is találkozhatunk tarto­mányokkal. kormányzósá­gokkal, megyékkel... azaz a konferencia kérdése, Európába megy-e a megye, nem kérdés: ott van. Ne­hezen lehetne ugyanis el­vitatni például Franciaor­szágtól, Európában van-e, holott közigazgatása megye rendszerű ... Amint, ha a térképre tekintünk, akkor hazánk is Európában van, megyéivel együtt. Először tehát azt kellene tisztázni, mit fed az Európa fogalom. Ha hatalmi, közigazgatási rendszer- és módszertant, akkor végképp nehéz a vá­lasz a kérdésre, Európa mely részéről lenne szó, ahová menni kell? A sváj­ci kantonok ilyen értelem­ben nehezen társíthatok például a német tartomá­nyokkal, amint ezeknek a területeknek a közhatalmi és közigazgatási jogköre sem rokonítható. A megye, mióta létezik, mindig is „ment” valaho­vá: fejlődött, változott, hol lelke volt az újnak, hol gát­ja. A mai Pest megye messzi történelmi elődjét, amint a többi megyéét is, István király alapította. A vezérlő elv az új haza vé­delme s a birtokjog félre­érthetetlenné tétele. Ennek jegyében tagolta az orszá­got államalapító királyunk negyvenöt (királyi) urada­lomra. Ezeknek az uradal­maknak az élére a király teljhatalmú ispánt állított. Ezeknek . az uradalmaknak a határait nevezték mes- gyének, azaz máris érthető az s betű kihullásával a megye megjelölés kialaku­lása. Az akkori Pest me­gye felölelte a többi között a mai váci körzetet — ám­de úgy, hogy Vác maga és a terület felső, északi ré­sze már nem tartozott ide! —, Gödöllő, Monor, Nagy- káta körzetét, Ceglédet, Nagykőröst... Mesgye, azaz megyehatár húzódott akkor Pest és Pilis megye között, ez utóbbi — ne­vezték Visegrád megyének is — kiemelkedő, fontossá­got kapott, hiszen itt volt a királyi uradalmak igaz­gatóságának a központja, a többi negyvennégy hely­400 ezer forint felett 45 százalék. A B variáció sze­rint — és a tárca elsősor­ban ezt ajánlja — 100 ezer forintig a jövedelem adó­kulcsa 0. 200 ezer forintig 25 százalék, 500 ezer forin­tig 35 százalék, 500 ezer fo­rint felett 40 százalék. Mindkét variációban a 250 re innét indították útnak a parancsokat. Ahogy további százado­kon át is a megye „a” köz­ponti akaratnak a közvetí­tője, számonkérője, ám közben kialakultak azok az ellensúlyok is, amelyek a megyéket (nemes uraikat) a korlátlan királyi hatalom fokozatos korlátozóivá tet­ték. Ennek a sok összetevő­jű küzdelemnek a különbö­ző elemei máig élnek, hi­szen a központi hatalom és a megye folyamatos konf­liktusai még a pártállam- állampárt időszakában sem szüneteltek, csak éppen formájukat változtatták meg. Ma sincsen egyetértés sokféle kérdésben a köz­ponti hatalom és a megyei önkormányzatok között, ám én ezt természetesnek tar­tom. A konfliktus ugyanis az érdekütköztetések kife­jeződése, az ütköző érdekek viszont folyamatosan ala­kítják a hatalmi viszonyo­kat, a közigazgatási teendő­ket. Nem a konfliktusok létezése a lényeg, hanem azok kezelési módja. Ezek­nek a kezelési módoknak a demokráciához illő esz­köztárát kell folyamatosan kialakítania ma a központi hatalomnak, és a megyék önkormányzatainak: ke­mény feladat lesz. Kemény feladat azért, mert sok év­százados beidegződések él- *nek, hatnak mindkét part­nernál. Seregnyi tény bizonyít­ja, Pest megye miként szenvedte meg a túlcentra­lizált központi hatalom sze­szélyesen változó akaratait évtizedeken át, miként re- kert meg az a szerves fej­lődés, amely függőség és önállóság kényes egyensú­lyára alapozódott. Az or­szág persze nem lehet fő­város, és tizenkilenc megye alkotta húszféle birodai- macska, de nem lehet massza sem, melyet tetszé­se szerint gyúr ilyen-olyan formára a központi hata­lom. A megye tehát megy előre (Európába), ám a kérdés lényege az, hogy ez az előre merre, miben van, miként érhető el, valósít­ható meg. A megye, mint forma, nem anakronizmus. A forma mindenkori tar­talma dönti el. otthona-e a megye az ott élőknek. Mészáros Ottó forint/havi alkalmazotti kedvezmény megmaradna. Az államtitkár a két adó­tábla indokaként elmond­ta: a cél egy alacsony adó­mentes határ megállápítása volt. Több változtatás várható a szellemi szábadfog'lálko- zásuák adóztatásában és adókedvezményeiben. A vélelmezett költséghányad 10 százaléka elszámolható, illetőleg mód lesz a téte­les költségelszámolásra. Változik az eseti kifizeté­sek elszámolásának módja is. írására. Pcstm ienyegetés vagy szdgála!? A rendelet „nem érzi” az idő szavát Mór Deák is megmondta... Olvasom az egyik legjobb magyar lapszemlét. \ Magyar Fórumot mindig a hátoldalán, a Kide­rítő, felderítő című rovatnál kezdem. Idézet a Ma­gyar Hírlap október I4-i számából: „A salgótar­jáni szombat .politikai eseménye’ különös képet produkált. A kordonon belül agyonmcsott ruhá­ban, félretaposott cipőben toporgó, borostás arcú MSZMP-s aktivistákkal szemben — ugyanolyan elnyűtt külsejű, bőrig ázott embersereglet átkozó- dott teli szájjal.” S mit láttam október 12-én Sal­gótarjánban a sportcsarnoknál a valóságban? A valóban bőrig ázott tüntetők higgadtan hallgat­ták végig a gyilkosok névsorának felolvasását, többen könnyeztek, egy idősebb férfi szívet lé­pőén zokogott. Szemben a tömeggel a kordon mö­gött rendőrök sorfala, s a rendőrök között egyet­len MSZMP-s aktivista. Szép kövérre hízott em- berpéltlány, arca pirospozsgás, majd kicsattan az egészségtől. Elegáns szürke nadrág, sötét zakó és az elmaradhatatlan piros nyakkendő. Eleganciá­ját ernyő védi az esőtől. Keményen, harcosan és öntudatosan néz szembe a tüntetőkkel. Öt a Párt állította erre a posztra. Eszembe jut a sokat emlegetett Deák Ferenc-i „sajtótörvény”: hazudni pedig nem szabad. — te — KEVESEBB MENTESSÉG, KEDVEZMÉNY Két variáció a jövedelemadóra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents