Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-24 / 249. szám

Jl .GY KRITIKA Pótszéken A közönség nem mindig hálás. Megjegyzéseket tesz, ha valami nem tetszik, s tapsol, nevet, ha igazán szórakoztatják. Legutóbb például a Sas-kabaréra többen szerettek volna be­jutni, mint amennyi hely a művelődési központ szín­háztermében található. Aki kapott jegyet, azok közül néhányan megjegyzést tet­tek. Nem a műsorra. A jegyre. „Ezért a darab 'pa­pírért kell fizetni 250 fo­rintot:>r A műsor szervezője. Pa­taki Sándor, a Bravó Szóra­koztató Iroda vezetője úgy érezte, ezért magyarázat­tal tartozik: Az irodának saját készítésű jegyei van­nak, hiszen ez magánvál­lalkozás. s maga dönti el, milyen jegyet nyomtat ki. Aki pedig a papír minőségét, milyenségét kritizálja, az valószínűleg nem a műsorra kíváncsi, hanem a „jegy- gvűj töményét” akarja gaz­dagítani. S miért nincsen a iegyen sor- és székszám? Erre is van válasz. Ugyan­is ha sorszámozottak a je­gyek, akkor gondot jelent, hogy a későn érkezőknek íel kell állniuk, s ezzel za­varják a megkezdett elő­adást. A számozatlan jegy- gyei pedig mindenki oda és akkor ül le, amikor ér­kezik, vagy éppen ahová akar. Nos, a Sas-kabarén gon­dot jelentett az, hogy az iroda 510 ülőhelyre nyom­tatott jegyet — hiszen a jegypénztár ablakán eny- nyi helyet tüntetnek lel —, ám később kiderült, a szín­házteremben csak 430 szék van. Ezért fordult elő, hogy harminc nézőnek pótszéket kellett adni, ám az iroda­vezető reméli, hogy a pro­dukció azért nekik is ugyanolyan élvezhető volt. ., H, B. VÁCI XXXV. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM 1991. OKTÓBER 21., CSÜTÖRTÖK Nem volt hiábavaló Amiért harcoltak - valóra vált Vácon és a környező köz­ségekben az ünnephez mél­tó megemlékezéseket tar­tottak. Volt, ahol október 23-a előestéjén rendeztek ünnepséget, ám legtöbb he­lyen az ünnep délutánján. Kóspallagon kedden este a kultúrházban az iskolások, s az asszonykórus adott műsort, ünnepi beszédet Bogárdi Zoltán országgyű­lési képviselő mondott. A szónok emlékeztetett a 35 évvel ezelőtti események­re, párhuzamot vonva az 1848-as szabadságharccal. — Ma ez az ünnep tény­leg ünnep lehet — hallhat­tuk egyebek közt Bogárdi Zoltántól —, s jó úton ha­lad országunk azon cél fe­lé, amit azok a forradal­márok, akik életüket ál­dozták Magyarországért, szerettek volna elérni. Ma­gyarország megvalósította azt a demokráciát, amiről ők álmodoztak. Egyetlen település sem maradt ki az ünneplésből, így Váchartyánban, Nagy­maroson. Pencen és Radon is emlékeztek, ez utóbbi településen a hősi emlék­műnél emléktáblát avattak. Vácon tegnap 15 órakor az 56-os Szövetség a név­Egy válasz, övön aín! az ü Szépszámú ismerősöm „lömegnyomására” kényte­len vagyok reagálni Du­dás Zoltán biztosítóval és személyemmel kapcsolatos cikkére (Váci Hírlap, 1991. október 14.). Szakmai dolgokról lai­kussal nem korrekt vitat­kozni, ezért a cikkbeli biz­tosításszakmai tévedések­kel nem foglalkozom. Vi­szont minden személyeske­dés nélkül megkérdezem: Ki az ügycs(kedö)? Az-e, aki pályázattal, ha­tározott időre nyer el egy állást, vagy az, aki pályá­zat nélkül, határozatlan időre alkalmazva tényfer- dítö cikkekkel csökkenthe­ti az újság olvasótáborát? Dr. Bótli János ★ A fiókvezető úr csípős szavakkal illet, s utolsó so­raival övön alulra is céloz. Az, aki tétlenül tűri az ilyesmit, meg is érdemli, hogy betaláljanak neki. Én igyekszem kivédeni. Amiért ő leginkább támadva érzi magát, az az „ügyes ember, VÁCI HÍRLAP Vác, Dr. Csányi László krt. IS. • A szerkesztőség ve­zetője: Borgó János. 0 .Munkatársak: Dudás Zol­tán cs Halász Erzsébet. • Postacím: Vác, Pf. 32. 2601. Telefax és telefon: (27> 10-035. Telex: 282 29*. • Szerkesztőségi fogadóóra: kedd és péntek 13-tól 15 óráig. 0 Hirdetésfelvétel a szerkesztőségben naponta délelőtt 9-tól 11-ig, vala­mint a váci hirdetöirodá- ban (Jókai utca 9.) hétfőn és kedden délután M-tul 17 óráig. aki minden rendszerben megtalálja a helyét”. Pedig e megállapítás csupán egy tolmácsolt vélemény. A (kedö) szócskát ö maga biggyesztette az „ügyes” mögé, mert úgy érzi, min­denki így, pe.ioratívan gondolja. A tényferdítő jelző azon­ban Bóth Jánostól irányul felém, igaz, nem nevezi meg tényferdítéseimet. Ami ezt a konkrét témát illeti, egy utólagos telefonnal magam kértem megnevezni, mi az, ami pontosításra szorul. Nos, a cascók felmondásá­val kapcsolatban, a régi szerződéseket nem általá­ban a kötés évfordulóján, hanem csak(!) akkor mondják fel. Ók önkénye­sen nem is tehetik. A kötés napjától számított 15 na­pon belül azonban nem kell magyarázkodniuk, ahogyan a már említett kö­tési évfordulókon, vagy a határozott időre szóló szer­ződések lejártakor sem. „Tényferdítővé” tette cikkemet az is, hogy a casco ráfizetésességét csupán az alkatrészek és autók árá­nak emelkedésével magya­ráztattam a fiókvezetővel. Pedig jelentősen nőtt a lo­páskáruk is. Ez az indok tehát kimaradt az eredeti cikkből, de hozzáteszem, még számos ilyen „kiegé­szítés” tehető hozzá, hiszen egy félórás beszélgetés nem közölhető szó szerint. A válaszok lényegét kell ki­emelni, ami ellen a nyilat­kozó se emelhet kifogás,. Dudás Zoltá télén áldozatokra és hősök­re emlékezett a Március 15. téren. Fél-fiatkor a ze­neiskola dísztermében ün­nepi műsor keretében Bar­fos Ferenc polgármester tartott ünnepi beszédet. Ezt követően megkoszorúzták a Madách Imre Gimnázium falánál levő dr. Brusznyai Árpád-emléktáblát. Dr. Brusznyai Árpád, Vác és Veszprém mártírjának márványtábláját két esz­tendővel ezelőtt avatták. Moys Csaba alpolgármester tisztelegve emléke előtt fi­gyelmeztetett: — Gondol­junk valamennyi 1956-os mártírra! És ne kesereg­jünk! Hiszen mindaz, ami­ért ők harcoltak, életüket áldozták, megvalósult. Át­meneti, materiális gond­jainkon legyünk úrrá, hi­szen részesei vagyunk — vér nélkül — mindannak, amiért ők nem csak egzisz­tenciájukat, életüket áldoz­ták. Karácson yi kiállítás A MTESZ pártolja a művészetpártolókat Még meg sem alakult a városban a művészet és a tudomány pártolására szö­vetkezett emberek egyesü­lete, a szóbeszédben már téma volt. hogy akad-e egyáltalán művész és tudós a leendő tagok között? A fogalomzavarban szenve­dő pleiykálkodóknak — akik nyilván nem tudnak különbséget tenni művé­szet és művészetpártolás között — meglehetősen csattanós válasszal szolgált a Múzsák művészet- és tu­dománypártoló egyesület alakuló ülése. Ugyanis itt — újra — kimondatott: az alkotóknak az a dolguk, hogy alkossanak, a mened­zselés, a szervezés mások feladata. Erre a feladatra alakult éppen az egyesü­let... S hogy szükség volt rá, azt bizonyítja, hogy több mint harmincán voltak je­len az alakulásnál, Vácról, Gödről, Nagymarosról, Ve­rőcéről ... Valószínűleg többnyire olyanok, akik nélkülözik a mecénásokat, akiket nem árasztanak el megrendelésekkel, akiket nem halmoznak el meghí­vásokkal kiállításokra. S manapság ők vannak túl­nyomó többségben. De ér­dekes módon olyan mű­vészek is csatlakoztak, akik, akárcsak ebben az évben is, több kiállításon mutat­hatták be műveiket, s nem­csak Vácon vagy környé­kén, hanem a fővárosban és külföldön is. A váci művészeknek nincs kapcsolatuk a váci közönséggel, indokolta az egyesülethez való csatla­kozását egy olyan művész, akinek éppen most látható kiállítása a főváros egyik legelőkelőbb kiállítóter­mében. — Ezt a kapcsola­tot is szeretné megteremte­ni a Múzsák: először egy karácsonyi kiállítás ke­retében, ahol a „bal parti” művészek munkái lennének láthatók és megvásárolha­tók. Ugyancsak az év vé­gére egy kiadványt is sze­retne megjelentetni az egyesület: ez szintén a Du­nakanyar művészeit és a tudományok itteni műve­lőit kívánja megismertetni a helybéli — vagy nem csak a Helybéli — lakosság­gal. Az alakuló ülésen össze­gyűlt művészek és művé­szetkedvelők egyetértettek abban, hogy jó lenne szert tenni egy galériára, ahol a környéken élő vagy a ven­dégként hívott alkotók rendszeresen kiállíthatná­nak. Addig is — á MTESZ megyei szervezetének nagy­vonalú ajándékaként vagy támogatásaként — a tudo­mányos és műszaki egyesü­let váci székházában lesz lehetőség a bemutatkozás­ra. Elsőként Lehotka Lász­ló fotóművész, majd Tamás Pál képzőművész munkái lesznek láthatók itt. — gó. Dunagyöngye filmszín­ház (Dr. Csányi László krt. 58.): október 24-én, csütör­tökön este fél 6 és fél 8 órakor a Terminator 2. (Az ítélet napja) című színes, amerikai akciófilm a mű­sor. Rendezte: James Ca­meron. Főszereplők: Arnold Schwarzenegger és Linda Hamilton. Harpastum a foci őse Üres arénában Hurrá, történik valami! — kiáltanak a lakótelepi gyerekek, ha nem is han­gosan, de úgv magukban, ha tudják, kimozdulhatnak, ha vihartépte BMX-üklcel nemcsak járdáról le, lép­csőre fel ugrathatnak, szív­bajt hozva a járókelőkre. Amikor tétre megy, verse­nyezhetnek egyenlő körül­mények között, bíró előtt. Hát még ha légpuskával is célba lőhetnek, nem húsz forintért. Vagy olyan csu­dát láthatnak, mint a gla­diátorok küzdelme. A Váczi Aréna kínált ef­féle csemegét az elmúlt hét végén a sportstadionban, megtetézve egy ígéretesnek tetsző futballmérkőzéssel, országgyűlési és városi kép. viselők között. Délutánra még további programokat is szervezett a Fieszta Szín­házi és Kiadói Alapítvány a művelődési központba. Szerencséjük volt, mert nem kellett eldugni a lo­vardába a szabadtéri prog­ramokat. Ha időnként sze­merkélt is az eső, alapve­tően kellemes volt kinn. Mégis az a furcsa helyzet állt elő, hogy az előadók többen voltak, mint a kö­zönség. Mindössze tizennyolc fi­zető vendéget regisztráltak, amin nem is lehet csodál­kozni a magas jegyárak mellett. Szerencsére ott vol­tak a kerékpárverseny részvevői több mint neg vénén, akik később vett forgószerűen lőni is me. tek. tapsoltak a gladiáto játékoknak és végül néhár felnőttel kiegészülve dru' kolíak a focimeccse Mondhatni ők mentetté meg a délelőtti műsort, p; dig először be se akartá őket engedni az ügyessé’ versenyre jegy nélkül, not maguk szolgáltatták a lé ványosságot. A városi képviselők e re nem voltak képese: Nemhogy látványosságo nem nyújtottak, de alapo san ki is kaptak az ország- gyűlésiektől. Talán azok a sportban is fölkészül teb- bek...? Lehet, hogy csak összeszokottabbak. Ott van­nak a plenáris ülések, ame­lyeken hetente találkoz­nak. A váciaknak erre csak havonta van lehetőségük De úgy látszik, elfogultab­bak is, mert a meghirdetett edzésekre mindössze ketten- hárman mentek el. De ugye ezt nem szabad annyira komolyan venni, hiszen csak játék az egész. De vajon ez a délelőtti ját­szadozás elérte-e a célját? Ha a Fieszta alapítványá­nak számlájára szép sum­ma gyűlt és a közönség jó; szórakozott, és nem bánta meg, akkor igen. Csakhogy nem látunk bele se a kasz- szába, se a fejekbe. — dz — Ebben a lövöldében nem kellett minden golyóhoz jegyet váltani Ez volt a harpastum, mi már fulballnak ismerjük A gladiátorok a képviselők focimeccsének szünetében Is megjelentek, amikor már szó sem volt harcról. (Porubszky Dezső felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents