Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-24 / 249. szám
I. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM 1991. OKTOBER 24., CSÜTÖRTÖK BU^?VIDEKI kJcMom* BUDAÖRS • EKD • SZAZHALOMBATTA • PILISVÖRÖSVAR • BUDAKESZI • B1ATOR- BAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATT • ZSAMBÉK • SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENO • PERBAL • TOK • TINNYE • ÜRÖM Visszatekintés és számvetés Nehéz örö Egy év nem oly nagy idő. Ha az ember azt veszi számba, visszatekintve mit ért el, mit valósított meg ezalatt, amolyan számvetésféle elkészítésére mindemképpen elegendő. Ilyen jellegű összegzésre kértem dr. Kovács Lászlót, Érd, Diósd, Százhalombatta és környékének MDF-es országgyűlési képviselőjét. Tekintse át ezt az időszakot, mely az ő életében is jelentős változásokat hozott. Hogyan élte át a váltást, milyen eredményeket Eseményekben gazdag két nap tud felmutatni ez idáig? — Legfontosabbnak azt tartom — mondta a képviselő —, hogy nem vagyok csalódott. Azért nem, mert nem voltak illúzióim sem az ország előrehaladása, sem saját tevékenységemet illetően, őszintén gondoltam, hirdettem azt, még a választások idején is, hogy nehéz örökséget vettünk át, illetve kapott az új vezetés. Szétzilált gazdaságot, szociális fenyegetettséget, s egy olyan társadalmat, melyet a darabokra hullás fenyeget. Mit tekinthetnék eredménynek? Talán azt, hogy sikerült megőrizni valamiféle kiegyensúlyozó szerepet. Valóban hittem abban — s hiszek ma is —, hogy olyan politikai párthoz, körhöz csatlakoztam, amely felfogását tekintve a centrumhoz tartozik. S bármilyen hisztérikus néha a politikában a hangvétel, nem hatott rám, s képviselőtársaim jó részére sem a szélsőséges irányzat. — A közeli barátokkal, Ismerősökkel folytatott vitáim — elég nagy küzdelmek néha — sem térítettek el az álláspontomtól. Lakossági találkozókon, a párton belül elhangzik néha az, hogy radikálisabban kellene fellépni egyes esetekben. Véleményem szerint ilyen követelésnek akkor van értelme, ha ezeknek a lépéseknek vannak reális lehetőségei. ■ Milyen politikus lett az «gy esztendő alatt? — Olyan, aki az együttes munka híve. Nem vagyok kezdeményező vagy különösebben aktív. Inkább olyan, aki a közös, konszenzusra való törekvések embere. Lehet, hogy nagy szavaknak tűnhet az, ha úgy fogalmazok,- a történelmi kihívás sodort oda, hogy parlamenti képviselő lettem. Az első időszak számomra azzal telt el, hogy sikerült legyőznöm magamban a politika iránti idegenkedésemet. Azóta úgy ítélem meg, nem döntöttem rosszul, mert szükség BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. © Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. © Fogadónap minden hétfőn 14—17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: up. Vili,, Somogyi B. u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefen: 138-4761, 138-4067. 6 van hozzám hasonlókra a Parlamentben. ■ Találkozik a választóival, beszélget képviselőtársaival. Nagyobb áttekintése van arról, milyen az úgynevezett közhangulat. Erről mi a véleménye? — Túlzásnak tartom, hogy sokan, még politikusok is úgy ítélik meg, hogy itt nem változott semmi. Szerintem pedig óriási eredmények születtek. Ilyen múlttal, mellyel hazánk rendelkezik, annak tekintem azt, hogy a parlamentáris demokrácia és jogállamiság kialakult. Azt hiszem, a politikában valamivel könnyebben mennek a változások, a gazdaságban ez a folyamat lassabb, nehezebb. Ha úgy veszem, már az is valami, hogy élünk ... Szélsőségek vannak a köztudatban, vágyakban, hangulatban, de a gyakorlatban szerencsére egyik sem valósult meg. Amit félelmetesnek tartok, az az, hogy egyesek mindent támadnak, ami az átalakulással kapcsolatos. Történtek előrelépések, a külföldiek szerint törvényeink megfelelnek az európai normáknak. Ez nem eredmény? Senki nem tud arról meggyőzni, hogy minden rossz, s lógatni kellene az orrunkat. Nem egyszer tapasztaltam már, lakossági találkozókon, hogyha az ember vázolja a tényeket, csökkenthető a pssz- szimizmus. S ez is valami. B Es mire számított korábban? Lényegében lassú, nehéz átalakulásra számítottam, mivel másképp ez nem képzelhető el. Hasonló ez ahhoz, amikor fiatal orvos voltam, az egyik kórházban, és úgy alakult, hogy néhány ^úlyos beteg került hozzám. Ott állt az orvos- tudomány, műszerekkel, gyógyszerekkel, de igazán nem tudott rajtuk segíteni. Rájöttem arra, ki kell őket vinni az ágyból, lépésről lépésre többet megtenni, mindennap. így lett valamilyen eredmény. így van valahogy most a társada- lorfi is. Lassan, apránként kell megtenni a szükséges lépéseket. A kialakult politikai vitákat illetően, az a véleményem, a célokban nincs nézetkülönbség. Csak az eszközökben, a változás mélységében. Ahogy járom az országot, nem tükröződik az a feszültség, amiről annyi szó esik. A Pariaután mentbe is betörnek a közvéleménynek nevezett hangok, hogy nem vetnek a gazdák, nem lesz vállalkozás, aztán látja az ember, dehogy. Vetnek, gazdálkodnak. A félelmek színezik a híreket. Furcsa az, hogy csak a rossz hírek terjednek, a jók nem. Az is érdekes, ha beszélgetések során felvetődnek ilyenek, azután rákérdezek, megvitatjuk, valahogy elcsitulnak a félelmek. Mintha attól, hogy megneveztük, körbejártuk, már nem tűnne olyan félelmetesnek. Ami nem sikerült, ennyi idő alatt, az az, hogy nem találtam olyan embereket, akik hasonlóképpen szeretnének politizálni, nem nyertem meg többeket a centrum számára. Pedig szerettem volna. A másik, hogy úgy képzeltem, hatékonyabbá tehetem a munkámat, hogy minden gördülékenyen menjen. Ez sem sikerült, nem alakult eszerint a törvényhozó folyamat. Hát, ennyi az, amit el tudok mondani erről az egy esztendőről. Talán nem is olyan kevés ez. A gyermekek nem mindig értik meg a felnőtteket, mert nem úgy fejezik ki magukat, mint ők, és emiatt szavaikat tévesen értelmezik. Egy négyéves kisfiú szülei beszélgettek a nyaralásról. Tőlük hallotta, hogy a „tengerre” fognak repülni. Amikor ez a mondat néhányszor elhangzott, egy éjjel a gyerek hangosan felsírt. Apja csi- títgatására elpanaszolta, hogy ő nem tud repülni. Mivel az általunk használt kifejezéseket nem értik pontosan, a gyerekek sokszor, bajban vannak. Vagy azért, mert nem tájékoztatjuk őket az értelmi szintjüknek megfelelő módon, vagy pedig azért, mert olyan kifejezéseket használunk, melyeket többféleképpen értelmezhetnek. Az ilyen félreértések kedvesen komikusak is lehetnek, de bizonyos körülmények köz- rejátszása bizonytalanságot, sőt félelmet válthat ki a gyerekből. Az előbb említett kisfiú esete rámutat arra, hogy a szülők akaratukon kívül téves képzetet alakíthatnak ki gyermekükben. A félreértés félelmet okozhat. Egy kisgyermek semmi áron sem hajlandó apjával horgászni menni, mivel valahol azt hallotta: „Jól harapott a hal.” Azon se csodálkozzunk, hogy gyermekünk sírni kezd, amikor elragadtatásunkban így kiáltunk fel: „Jaj, de édes vagy! Mindjárt megeszlek.” A félreérA településeken az 1956- os forradalom 35. évfordulójára való megemlékezéseket, ünnepségeket már október 22-én megkezdték. Sóskúton 17 órától szólt a térzene. A Szabadság téren 18 órakor került sor az emlékünnepségre. Este, a községháza nagytermében Gál Mihály előadóestje volt Miatyánk, Erdély címmel. Százhalombattán ugyancsak október 22-én koszorúzás! ünnepséget tartottak 16 órakor annál a kopjafánál, melyet két esztendeje emeltek a forradalom emlékére. Budaörsön október 22-én 17 órakor a városháza földszinti tanácskozótermében ünnepi megemlékezés volt, a forradalom helyi eseményeit méltatta Hauser József ny. iskolaigazgató, a város díszpolgára. Budakeszin október 23- án 18 órakor fáklyás felvonulás volt a központi parkban. Százhalombattán október 23-án délelőtt 10 órakor sportrendezvénnyel indult a nap. A városi szabadidő- központban egyéni és csapatversenyre jelentkezhettek a polgármesteri hivatal, az iskolák, a helyi rendelőintézet és a városi szabadidőközpont dolgozói. Egyéni számban fekve nyomásban, medicinlabda-dobásban, - csapatversenyben öltöző-vetkőző ' váltóban, vízhordó- és labdagurító- versenyben mérhették ösz- sze ügyességüket az intézmények munkatársai. Volt persze sok más érdekes játék. Este a művelődési központban ünnepi köszöntőt mondott Vezér Mihály polgármester, majd Mozart és Beethoven zenéjét hallgathatták meg a részvevők, a Magyar Szimfonikus Zetés onnan ered, hogy a gyermek szavainkat szó szerint veszi. Ezt a sírása bizonyítja. Az ilyen félreértések akár veszélybe is sodorhatják gyermekünket. A hároméves Máriának édesanyja gyakran mondogatta: „Amikor át akarsz menni az úttesten, fogd meg valakinek a kezét!” Egy napon barátnőjével sétáltak, és amikor egy forgalmas utcán a rohanó autók közül csak nagy üggyel-bajjal sikerült őket kimenteni, az édesanya összeszidta a kis Máriát, mert nem fogadott szót. A kislány nem fogta fel, hogy édesanyja miért esett kétségbe, és bűnösnek sem érezte magát, hiszen fogta barátnője kezét. Hogyan lehet ezeket a félreértéseket kiküszöböl- ' ni ? Gyakran beszélgessünk gyermekeinkkel. A családi kötelékek lazulása, a házastársak közötti jó viszony romlása a gyermekben a mellőzöttség érzését kelti, ami természetesen megnehezíti, hogy szót értsünk vele. A közös beszélgetéseket ne tartsuk idővesztésnek, mivel minden családtag számára fontosak; segítik a családtagok közötti kapcsolatok szorosabbá válását, a legfiatalabbaknak pedig lehetőséget adnak arra, hogy a különböző kifejezéseket megismerjék, a fogalmakat tisztázzák, bárki mondanivalóját megértsék, D. A. nekar előadásában, Csányi Valéria vezényletével. Tárnokon október 23-án 18 órakor koszorúzási ünnepség volt a Hősök emlékművénél. Pilisvörösváron nagyszabású ünnepséget rendeztek 23-án délelőtt 10 órakor. Ebből az alkalomból egy új szobrot leplezett le Janka András nyugalmazott tanár és Botzheim István polgár- mester. Felolvasták a II. Világháborúban és az 56-os forradalomban részt vettek, a lágereket megjártak nevét, számukra emlékplakettek készültek. Tizenkét szervezet helyezte el a megemlékezés koszorúit. Az ünnepség fényét emelte Horváth Sándor és Szabó András színművészek szavalatai. Solymáron 2-én délután 5-kor tartották meg az ünnepi megemlékezést a művelődési házban. Az iskolások nagy sikerű előadást tartottak. Pályázat utcanevekre Változtak, változnak az utcanevek. Átfestették a táblákat, s valamennyien tanulhatjuk az új elnevezéseket. Persze, ez a névcserebere nem zajlott le még mindenütt. Törökbálinton ötletes megoldást találtak arra, hogyan lehet érdekes neveket összegyűjteni, s majd ki-, választani a legmegfelelőbbet. A helyi önkormányzat pályázatot írt ki e célból, s a helybéli iskolák diákjai vehettek részt azon. A feladat az volt, keressenek, javasoljanak új utcaneveket. A pályázatra sok megoldás érkezett, volt közöttük néhány eredeti ötlet is. A testület dönt majd arról, melyik pályamunkát fogadják el, a nyertesek között húszezer forintot osztanak szét. Nem az iskolák kapják majd meg ezt a pénzt, hanem a pályázaton résztvevő gyerekek. A másik eredmény az lesz, hogy abban az utcában sétálhatnak nemsokára, melynek ők találtak nevet. J. Sz. I. Értsünk szét a gyerekekkel Fontos a törődés Kell-e mozi Budakeszin? Szponzorokat várnak Régóta húzódó megoldatlan „ügye” a településnek, de méginkább az önkormányzatnak a budakeszi mozi sorsa. Esztendők óta többféle elképzelés született — csak hát egyik sem jutott el a megvalósításhoz. A közelmúltban éppen egy társadalmi szervezet, a Széchenyi István Társaság kérte meg a település ön- kormányzatát, tűzze ismételten napirendre a mozi helyrehozatalának ügyét. Az önkormányzat késznek mutatkozott, sőt előzetesen a véleményekre is kíváncsi volt. A Széchenyi István Társaság meghívásának eleget téve Szemereki Zoltán polgármester elöljáróban elmondotta, hogy ma már egy mozi önmagában igen kevés funkciót tud betölteni a település életében. Az ön- kormányzat célszerűnek tartaná, ha egy új mozi több feladatot is ellátna és egyben a Kossuth Lajos utca, Fő utca környezetébe beilleszkedve egy maradandó értékű kultúr- centrummá válhatna. Ennek szellemében kezdtek el munkálkodni. PA^ZiÓ NEiVl LESZ Dr. Draskóczy András, a képviselő-testület település- fejlesztési bizottságának elnöke beszámolt arról is, hogy a lakosság igen nagy ellenszenvvel fogadta azt a korábbi elképzelést, hogy valamiféle alkoholelvonóutókezelő panziónak adjanak otthont a mozi felett. Ezt a panziót az egészség- ügyi tárca szponzorálta volna, de semmiképpen sem megengedhető egy kulturális létesítményt összekap- :solni panzióval. Ezért más- Eajta szponzorokat keresnek. Időközben jelentkeztek a :erület hasznosítására és a nozi felújítására tervezők s. Az egyik terv az úgynevezett neutrális színház ílnevezést viseli, amely egy liatal tervező diplomamunkája is egyben. Sokak szánára lehet, hogy megtévesztő a név, de a neutrális izínház tervei finnországi ;apasztalatokból indulnak d. Könnyűszerkezetes megadásokkal, könnyen, ol- :són építhető fel, és több izerepet is betölthet. Amitor a moziban nincs filmvetítés, használható színiáznak, konferenciateremnek, de a széksorok egyszerű és gyors eltávolításával akár bálteremnek is. A sok funkció kapcsán a bu- dakesziek vitába keveredtek. Ellenkezésük lényege érthető: nagyon rossz tapasztalatuk van a sok funkcióra épült Erkel Ferenc Művelődési Központ épületével kapcsolatosan, amely, mint kiderült, ma már alig használható valamire. A tervező ezzel szemben elmondotta: a két építészeti mód között ég és föld a különbség, és ne tévesz- szen meg .senkit a „funkció” Irifejezés. Az is felvetődött, hogy kell-e egyáltalán színházterem Budakeszinek? Aki jó színházi előadást akar látni, az úgyis bemegy a fővárosba. Mások a mozi létét és jövőjét kérdőjelezték meg. A többség úgy foglalt állást, hogy igényes kultúra nélkül egy település nem tud előrelépni. A jövő nemzedék művelődéséről a ma élőknek kell gondoskodni. Egy másik építész is eljött a Széchenyi István Társaság megbeszélésére, aki szintén nagyon érdekes elképzeléseket vázolt fel a település jövőjéről, benne a moziépület szerepéről. Külföldi tapasztalatait is csokorba kötve elmondotta, hogy egy-egy kistelepülésen mindig az iskola, a templom, az iparoskörök köré szerveződik a művelődési élet. Ha a jövőben az egyházak is nagyobb szerepet vállalnak a lakossági gondokból, akkor az ő támogatásukat, jövőbeni elképzeléseiket sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ahogy külföldön megfér egymás mellett — egy épületen belül — az iskola, a templom, vagy a mozi, úgy ez Budakeszin is megvalósítható. INKÁBB NYŰG Az is elhangzott, hogy hamarosan beindul egy zeneiskola Budakeszin, annak is tér, helyiség kell. Nincs könyvtára Budakeszinek, és egyre inkább nyűg a mostani művelődési ház. Éppen ezért további vélemények egyeztetése látszik szükségesnek, és természetesen szponzorokra is szükség van. Az önkormányzat mielőbb döntést szeretne a mozi ügyében. ». A.
