Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-24 / 249. szám
SZENTENDRE Megszépül a híd ÉRTELMES RANGSORT »iiiiimmiiiiiHiiiimimiiiHiHiiiiiiiiuiiiiiiiiiimiiiiimiiiiiiiiiiiii Kihúzzák Utak alól — a homokot A legkisebbnek még a jó családban is csak utoljára adják meg a szót — ha egyáltalán megkérdezik. S így van ez az élet más konstellációiban is, a rangsor illő betartásával a kicsit sajátos szerep illeti. Tapasztalják ezt a csekélyebb lélekszámú településeket, apró falvakat irányító önkormányzatok ugyancsak: ami a nagyok számára természetesen megadatik, számukra nehezebben hozzáférhető. Aporka önkormányzatának szintén vannak érzékeny pontjai. S ezek éppen azért sérelmesek, mert az önállóság megszerzése után mindenben más a mérce, s másként ítéltetnek meg az elmúlt függőségi viszonyokban eredeztethető mai következmények. Ha pedig rründez összefüggésbe hozható az itteniek életfeltételeivel, boldogulásával, úgy érthető, ha bizonyos kérdésekben egyértelmű válaszokat várnak a polgárok. Áporkán a marhatelep jövője, s a homokbánya sorsa szerepel napirenden. Tendencia — Az elmúlt esztendő egyik legriasztóbb jelensége — mondja Berényi János polgármester — a munkanélküliség, amely elől mi sem térhettünk ki. Egyre több családot érint, s a prognózisok szerint előnyös fordulat nem várható a jövőben sem. Tulajdonképpen ez a körülmény váltotta ki, hogy minden álláshely fontos lett a falu számára, illetve hogy ezek megszüntetését különös érzékenységgel figyeljük. Jelen esetben a lachá- zi Kiskun Termelőszövetkezetnek áll szándékában Aporka valamikor őrnagytanyainak nevezett növen- dékmarhaielepét felszámolni, s bár itt „csak” tíz ember dolgozik, ha a kenyér- kereseti lehetőség elveszítéséről van szó, egyetlen ember sorsa is fontos. De túl ezen, mi úgy látjuk, a tendencia a lényeg, az a tény, hogy a stabilizálódás helyett teljesen bizonytalanná válnak az álláshelyek. Üjak teremtéséről pedig szó sem lehet... 0 Milyen indokokkal érvel a termelőszövetkezet? — Minthogy magam is agrár szakember vagyok, teljesen érthetőnek találom okaikat: a gazdaságosság szigorú elveit követve nem szétszórtan, hanem egy helyen — Kiskunlac- házán — célszerű működtetni telepüket. Gondoljunk csak a tömegtakarmány szállítására, ez is hatalmas költség, ugyanakkor pedig időszerűvé vált a korszerűsítés. Természetesen ez az egyik- szempont, a másik viszont, hogy itt emberek maradnak 'munka nélkül. S ez — ismét hangsúlyozom —, tendencia, hiszen nem ma kezdődött* a folyamat. A három-négy éve felszámolt tehenészet helyén például — többek között — biohumusz- ágazatot hoztak létre, s bár továbbra is ittenieket foglalkoztattak, de már ez az ágazat is lefelé -ível. Tehetetlenül? E folyamatokból a lassú sorvadásra lehet következtetni, s ezt még akkor is kellemetlen tudomásul venni, ha mindenki megérti: a fejlesztések során az értelmes rangsort kell követni. De más is szót érdemel, amely érthetősége ellenére visszatetsző. — A homokbánya ügye szintén borzolja a kedélyeket — folytatja a polgár- mester —, ugyanis a miénkből szintén másnak, a Kiskun Tsz-neic van haszna. A lényeg, hogy a valamikori magángazdák földjei, amelyek először a Kiskunlachá- zi Közös Tanács tulajdonába, majd pedig — vélhetően földcseremegállapodás útján — a téesz tulajdonába szálltak, kiváló minőségűek, kelendőek, s ami a fontos: homok kitermelésére alkalmasak. Tulajdonképpen egy dombról van szó, ahol mindig is volt illegális kitermelés, most azonban a téesz kiadta bérbe egy vállalkozónak, aki jó haszonnal . működteti. Érthetően a falu lakói úgy érzik, a sajátjuk kiárusítása történik, nélkülük. Semmi hasznuk az üzletből, holott valamikor ápor- kai szőlőtermelő gazdáké volt. 0 Ez ügyben felvették a kapcsolatot a téesszel? — Igen, annál is inkább, mert némely hangok szerint az önkormányzat tehetetlenül nézi, mi történik a faluban. Az ügyet á képviselő-testület is tárgyalta, s úgy foglalt állást, hogy megbízza Ágoston, Antal alpolgármestert, Bánfalvi Sándorné megbízott jegyzőt, s jómagámat az ügy rendezésével. Megkeresésünkre a téesz minden iratot bemutatott: a terület valóban a tulajdonában van, s a Bányaműszaki Felügyelőség engedélyével végzi a kitermelést. Mindezek alapján csak arra van lehetőségünk, hogy a közös hasznosítás lehetőségét keressük, s ebben készségesnek mutatkozik a téesz. Még arra is hajlandónak mutatkozik, hogy á kitermelés miatt megromlott mintegy fél kilométeres útszakasz aszfaltozásában segítséget nyújtson számunkra. Távlatilag persze — a ma még hiányzó törvények megalkotása után — végérvényesen szeretnénk visszaszerezni jogos tulajdonunkat. Kevesebb S hogy mi lesz addig? Nyilván apad a homokva- gyon, s a település azon javai, amelyből haszonra tehetne szert. A kis falu ott marad egymaga, értékeitől megfosztja, ámde önállóan. S bár függetlensége nagy dolog, a megmaradáshoz és a fejlődéshez pénzzé tehető tartalék kell. S ebből van — és lesz — a kicsiknek egyre kevesebb. Szentendre önkormányzatának megbízásából festik a Bükkös patak hídjának korlátáit. A városszépítés részeként nemcsak a látványos, de a kisebb munkák elvégzésére is gondot fordítanak — így óvják meg azt, ami van KISKUiLACKÁII RENDORÁLLGMÁS MiG mm AZ ELHAGYOTT GYiSSilf iiiiiiiiiiiimiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiiiimiiiiimiiMimiiiiiiiiiiiiiiimiiiiitiiiiiiiiiiiiiiimiimmiiiimmimi Ki mire képes értük Szomorú történet az övék. Hiába van meg mindenük, hiába a nekik címzett gondoskodás — legtöbbüknek egy életen át nélkülözni kell a család semmivel sem pótolható szeretetét. Ügy nőnek fel, mint a fészekből kipottyant madár, védtelenül. S ha van is segítség, a többszöröse sem lenne elég. Ellátatlan funkciók A gyermek- és ifjúság- védelemben dolgozó szakemberek ezt nyomatékosává mindig hallatták szavukat, most azonban sürgetően szólnak. Nagyobb figyelmet, a meglevő eszközök jobb koordinálását s közös fellépést várnak: s nemcsak a szakmai érdekeltek szűk körétől, de a társadalom széles, minden tenni tudó és akaró rétegétől. Ennek a szándéknak hangot adva ültek össze a legilletékesebbek: a Pest megyei önkormányzat népjóléti bizottságának tagjai, a nevelőotthonok vezetői s mindazok a szakemberek, akiknek e tárgykörben mondandójuk lehetett. A találkozónak a szobi Vörösmarty Mihály Nevelőotthon adott otthont — inspiráló környezet a téma kifejtéséhez. A nagy kérdés, hogy miként lehet e számában egyre növekvő réteg helyzetét javítani. S bár senki sem várt csodát a tanácskozástól, a résztvevők meggyőződéssel hangsúlyozták, hogy a lehetőségek egyeztetése, a különböző intézmények és a kapcsolódó, csupán közvetetten érintett területek funkcióinak tisztázása nélkül nem lehet változás: nem alakulhat ki hatékony prevenció, s még kevésbé van mód a negatív jelenségek visszafordítására. Az együttműködés fontossága alapgondolata volt a találkozónak. Mint a résztvevők kifejtették, a gyermek- és ifjúságvédelemmel nem lehet a társadalom folyamataiból kiszakítva, a teherviselési képességtől függetlenül foglalkozni. Érdemi változás akkor lesz, ha az intézményhálózat — az ellátó rendszerek —, az önkormányzatok, a gyámügyi szervek s a humanitárius célokat érvényesítő szervezetek egymást kiegészítve tevékenykednek. Tisztázni kell, ki mire képes, s az intézmények milyen pluszt vállalhatnak még magukra, az élet ugyanis azt bizonyítja, hogy a funkciók egyre bővülnek, a feladatok sokasodnak. A jelen időszak pedig különösen jó alkalom e kérdések tisztázására, hiszen most készülnek az ön- kormányzatok jövő évi költségvetései, amelyekben a gyermek- és ifjúságvédelem kiadásaira is részt kell kérni. Anyagi gondok A tények azt tükrözik, hogy rendkívül sok az ellátatlan funkció, amelyre egyszerűen nincs intézményi hálózat, s ennek híján — olykor illegálisan — a meglevők vállalnak illetékességüknél többet. A szakemberek jól tudják, milyen nehéz a tizennégy és tizennyolc év közötti fiatalok munkába állítása, vagy a tizennyolc évet betöltötték elhelyezése. Róluk is gondoskodni kell, még ha — koruk alapján — felnőttként kezelendők is. A szakemberek számára az is közismert, milyen anyagi gondokkal küzdenek az intézmények, mekkora problémát jelent a fogyatékos gyermekek helyzete, milyen nehézkes az örökbefogadás menete, s milyen visszásságokat idéz elő a nevelőszülőkhöz történő kihelyezés erőltetése. Érthetően különösen ez utóbbi két téma váltott ki indulatoktól sem mentes eszmecserét, hiszen itt érhetők tetten a gyermek igazi érdekei. Ami az örökbefogadási procedúrát illeti, a jogszabályok adottak lennének a rugalmas ügyintézésre, a helyi gyámhatóságok merevsége azonban nem egy esetben akadályt jelent. Még mindig — meglehetősen álhumánus módon — a vér szerinti szülő szava dönt: amennyiben a legkisebb jelét is adja érdeklődésének, máris őt illeti az elsőbbség. Hasonlóképpen visszájára fordult az egyébként csak üdvözölhető nevelőszülői hálózat működése: a „legrosszabb család is jobb, mint az intézet” hamis elve alapján olyan családokhoz is kikerültek gyerekek, amelyek ellátásukra, gondozásukra s szocializációjuk segítésére teljesen alkalmatlannak bizonyultak. A szakemberek fájó tapasztalatként szóllak az intézetellenes hangokról, a közvéleményben kialakult hamis képről, amely a valóságot alaposan eltorzítva ad ismereteket a gyermek- és ifjúságvédelmi intézetekről, nevelőotthonokról: korántsem érzékeltetve azt a töretlen elszántságot, amely- lyel az itt nevelkedő gyermekek fejlődéséért tesznek. S valóban, hallgatva és látva a munkatársakat, egyértelművé vált a kívülálló számára, hogy áldozatos küzdelmet folytatnak — a gyermeksorsokért. Itt az ideja Szebbet és jobbat adni e törékeny és sebezhető rétegnek: így fogalmaztak a szakemberek. S a népjóléti bizottság mint a felvetéseket összegyűjtő s illetékesség szerint tosábbító test- tület jó partnernek bizonyult. Nemcsak értette, de felismerte a szándékokat, s nemcsak általánosságban, de a konkrét témákban is segítséget ígért. Mert ezen az üjésen nem volt olyan valaki, aki ne lett volna megbizonyosodva arról, hogy itt az ideje a segítségnek. a közbiztonság jelentős javulását várja a nagyközség lakossága. Az e célra átalakított, volt pártházban működő rendőri állomás ünnepélyes átadására október 23-án került sor. Dr. Komáromi István megyei főkapitány, s dr. Sipos István ráckevei városi kapitány részvételével, akik segítségének és közreműködésének is köszönhető e jelentős fejlődés. Ezzel távlatilag sikerült megalapozni egy majdani rendőrőrs alapjait, ugyanakkor adottak a garanciák, hogy az erősödő bűnözési hullámot megfékezzék a közeljövőben. Az önkormányzat egymillió forinttal finanszírozta az épület átalakítását, s biztosított egy CB-rádióval felszerelt NIVA gépkocsit is. 0ÜT9BER 3C-ÁN Közgyűlés Pest Megye önkormányzatának Közgyűlése október 30-án ül össze.. A rendkívüli tanácskozáson. egyetlen napirendi pont szerepel: az 1992. évi költségvetési előterjesztés részeként a céltámogatásra benyújtott pályázatok megvitatása. Az oldalt írta: Vasvári Éva Fotó: Erdősi Ágnes ■iiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiii iiiiiiiiitiimiii in mill Régi óhaja teljesült Kis- kunlacháza polgárainak a tizenhat hivatásos munkatárssal felállított rendőrség megszervezésével — az ön- kormányzat ezen lépésétől A(alakítófi énületbe
