Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-22 / 248. szám
1. ÉVFOLYAM, 222. SZÄM 1991. OKTOBER 22., KEDD BUDAÖRS • ERD • SZAZHALOMBA *XA • PILISVOUOSVAR • BUDAKESZI • BIATOR- BAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATY • ZSAMBÉK • SOLYMÁR O TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ • PERBAL • TOK • TINNYE • OROM Egységes gondolkodás kellene Más alapokról indulva Párás, borongós délelőtt. Hiába, itt az ősz, csak némi bágyadt napfény tűnik át a fcihők mögül. A falu csendes, forgalom szinte alig van, néhányan fázósan húzzák össze magukat a kiskabátban, az autóbusz- megállóban. JELENTKEZTEK Benn, a hivatalban írógépkattogás, telefoncsörgés. Juhász Agostonnéval, Bu- dajenő polgármesterével arról beszélgetünk, milyen elképzelései, tervei vannak a település fejlődésével kapcsolatban. Vonzza-e a vállalkozókat a falu, az, hogy itt vannak a főváros közel- eégében, kirándulásra alkalmas dombok tövében. Ez ugyanis máris kínálna egy kézenfekvő lehetőséget, az idegenforgalmi célú beruházások megvalósítását. Persze ehhez az is szükséges, a befektetők is úgy véljék, megérné számukra a kiadást, mert előbb-utóbb megtérülne az építkezésre ráfordított összeg. Természetesen jelentkeztek a faluban különböző vállalkozók különféle ötletekkel. Csakhogy fejtegeti a polgármester, mielőtt döntene a testület jó lenne tudni azt, a külterületi ingatlanok közül mi kerül vissza az önkormányzathoz. Érdemi tárgyalásokat csak úgy lehet folytatni, ha ismerik a meglevő tulajdonukat, a helyrajzi számukat és így tovább. De az ő véleménye az, meg kellene fordítani ezt a dolgot. Ne várja az önkormányzat azt, majd csak bekopog valaki valamilyen remek elképzeléssel, hanem lépjen előbb. HATÁROK — A Zsámbéki-medence területén összefoghatnának a települések, felmérhetnék azokat a területeket, amiket felajánlhatnának. Ide épülhetne egy szálloda, amoda valami egyéb s így Elszáradt a kamilla Miért nem kell? Természetjáró, természetkedvelő vagyok. Ismerem a Buda környék erdeit természeti szépségükkel, adottságaikkal. A hársvirágnak az idén nem volt keletje. Nem szedték. Ügy látszik, az emberek uem ismerik a hárstea jóságát. A bodzabokrok virága sem volt keresett, kelendő. Pedig jó lekvárnak, szörpnek. Szedése is köny- nyű. A bokor hagyja magát kopasztani. A szedés használ a jövő évi termésnek. Erdei tisztások rétjein a kamilla virágja is elszáradt. Szedetlen maradt. A gesztenyék is hullanak már. A fák körül láttam egy apát a fiával. Kosárba szedték a gömbölyű termést. Elcsodálkoztam, hogy a többmilliós fővárosból csak egy család két tagja szorgoskodik a gesztenyegyűjtéssel. De ezek ketten olyan szorgosak voltak, mintha egész Buda gesztenyéit fel akarnák szedni. Itt az ősz, s a látottak eszembe juttatják gyermekkoromat. Iskolatársaimmal cserebogarat szedtünk egy gyógyszerész unszolására. A cserebogár gyógyászati alapanyag lett és zsebünket duzzasztotta a magunk megkereste zsebpénz. Elment a szép tavaszi idő. Az idén nem láttam cserebogarat. Nem kell az emberpusztító háború! A vegyszer az életre meghozza a pusztulást! Padányi Lajos A Matrica Múzeumban Kiállítás Százhalombattán a Matrica Múzeumban László Bandy kiállításának megBUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. 0 Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. @ Fogadónap minden hétfőn 14—17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. Pf.:311. ír. szt; 1446. Telefon: 138-4761, 138-4067. 8 "MÁMat nyitójára október 25-én 17 órakor várják az érdeklődőket. A megnyitón közreműködik a Szike Nyitott Műhely tagjai. A kiállítás november 10-ig várja a látogatókat hétköznaponként 10—17 óráig, szombaton és vasárnap 14—17 óráig. Különleges technikájú grafikák, képek fogadják mindazokat, akik felkeresik ez idő alatt a múzeumot. A művész ötvenedik születésnapja tiszteletére rendezték meg ezt a kiállítást, mely munkásságából ad áttekintést az érdeklődőknek. egészen más alapokról lehetne tárgyalásokat kezdeményezni. Persze ehhez le kell zajlódnia a kárpótlásnak, hogy a magángazda is el tudjon igazodni azon, mi az övé, mi a szomszéd tulajdona. Az is jó lenne, ha a termelőszövetkezetek is látnák saját birtokhatáraikat, ezt majd a törvény lehetővé teszi számukra. S azt követően, hogy mindezek kiderültek, könnyebb lenne a vállalkozás, a fejlesztés. REALITÁS Talán egy ilyen jellegű egységes gondolkodás hatására kialakulna egy reálisabb ingatlanérték, ami nemcsak az önkormányzatnak, az állampolgárnak is kedvezőbb lenne. Sokszor tapasztalta már, hogy a magánszemély olykor bizonytalan az ingatlan eladásánál. Ha nem az idegenforgalom, hanem az ipar kialakításában gondolkodva vázolja fel a fejlődés egyik lehetséges irányát, úgy valami olyasmit tartana jónak, ami munkakultúrát is adna, elsősorban a fiataloknak. Hallotta, hogy azon településeken, ahol japán fejlesztések történtek ott gondoskodnak is azokról, akik náluk munkát vállalnak. Budajenőt megkeresik-e ilyen ajánlattal ma még nem lehet tudni. Az az elképzelés a települések ösz- szefogásáról, amit vázolt a polgármester, járható útnak tűnik. Megvalósul vagy sem, az már más kérdés. J. Sz. I. Lelkes szakemberek munkája Szálloda a szülőház helyén A héten nyílik meg a pilisi medence első három- csillagos szállodája Pilis- szentkereszten. Reklámok eddig nem hirdették, október végére mégis telt ház várható. A nyersszínű klinkertéglával borítóét, hódfarkú cseréppel fedett, három- szintes ház önmagában is csalogató. Nem hivalkodó, tájba illő, mégis azonnal felkelti az erre utazók érdeklődését. Építője, tulajdonosa és névadója, Piláth István, nem kezdő az építőiparban. Szakmáját tekintve kőműves és ács-állványozó, sok — elsősorban budai — épület dicséri a keze munkáját. Itt van például a zugligeti iskola, a Jókai klub és színház, a visegrádi takarék- pénztár, vagy a restaurálások, mint az izbégi templom tornyának és a budai Villányi úti templom oldalhajóinak külső homlokzata. Kiváló munkáját hivatalosan is elismerték, 1990-ben megkapta a „Budapestért” kitüntető jelvényt és oklevelet. Régóta érlelődött benne a szállodaépítés gondolata. Szerette volna elérni, hogy a Dobogókőre igyekvő turisták ne csak átutazzanak Pilisszentkereszten, hanem álljanak meg, nézzenek körül itt is. A szálloda helyén akkor még a szülőháza állt. Vikár András építész és Hegedűs Péter statikus térvei alapján másfél évvel ezelőtt kezdte meg az építkezést. Családi vállalkozásban, hétvégeken és ünnepnapokon folyt a munka. A legapróbb részleteket is tehetséges, lelkes szakemberekkel terveztette meg, ennek eredményeként egy minden ízében gondosan kidolgozott épület áll előttünk. A — nyáron napozónak szánt — teraszon át jutunk a recepcióhoz. A haidani, 15 méter mélv kerekes kút helyén szökőkút ontja a vizet, és egy óriási ernyő alatt lehet hűsölni, ha a víz nem hűt le kellőképpen ..., mármint nyáron. Így október vége táján nincs ilyen gondunk, inkább az épületben nézünk körül. A szállodába belépve piros-fekete berendezés fogad, a lépcsőházban és a szobákban a pasztellszínek dominálnak. Pilisszentkereszt új nevezetessége, a Piláth Hotel (Hancsovszki János felvétele) Tíz pótágyazható kétágyas, három — nagyobb családoknak, vagy csoportoknak való — háromágyas, szintén pótágyazható szoba és egy apartman áll a vendégek rendelkezésére. A szobák berendezését — ahogy egy háromcsillagos szállodánál elvárható — fürdőszoba, WC, televízió, rádió és telefon egészíti ki. Egyelőre a fa friss illata dominál mindenütt. A skandináv stílusú berendezés jól érzékelteti a hegyvidéki jelleget. A vadászterem-sörö- zőben a zöld szín uralkodik. Az étterem hosszában végigfutó nyersfa álmennyezet lila betétje az abroszok lilájára rímel. Egyedi tervezésű sárgaréz lámpák és korlátok. Márványpadló. És mindenütt képek! Barna tollrajzok a folyosókon és az étteremben, színes nyomatok a szobákban: Bartha Zoltán grafikus-rajztanár régi malmai, tájképei, növényportréi. A jól felszerelt konyhában már az „élet” jelei mutatkoznak; egy fűzér fokhagyma, egy fél flakon étolaj, lisztes- és cukroszacskók. Hogy mi lesz az étlapon, még nem tudni, mindenesetre bőven nyílik majd alkalom leadni a felesleges kalóriát. Az erdő, a hegyek minden évszakban kiváló lehetőséget nyújtanak a sportolásra. A gyerekek biciklizhetnek, télen saját kisbusz viszi fel a vendégeket a sípályákhoz, lovas szánon kirándulhatnak a szentkúthoz. Ha pedig valaki nem elég elővigyázatos, és megfázik, az emeleten levő szaunában kúrálhatja magát. A szálloda egyetlen „szépséghibája”, hogy nem az átlagdolgozó pénztárcájához méretezték. Hogy az átutazók és a falubeliek se érezzék magukat kirekesztve, számukra — a tervek szerint — borozó és fagylalto- zó nyílik a mostani garázsok helyén. (pachner) Budakeszi FALU FÓRUM A térségben sorra zajlanak a közmeghallgatás címmel meghirdetett falufórumok. A budakeszi ön- kormányzat — a nagy érdeklődésre tekintettel — az Erkel Ferenc Művelődési Központban tartja október 25-én 18 órakor a közmeghallgatást, amelyre várják a település lakóit. Ki küldte a tankokat? A templomtoronyból lőttek A tanító Hauser József, aki évtizedeken át gyűjtötte Budaörs krónikáját, ma is megbecsült díszpolgára a városnak. A 35 évvel ezelőtti eseményekről is vannak hiteles emlékei. — Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot megelőző hetekben Budaörsön is nyugtalanság volt — mondja Hauser József. — Többen jártak a Petőfi Kör rendezvényeire, gyűléseire, ahonnan aztán hozták a híreket. Az emberek sok mindennel elégedetlenek voltak. Már október 23-án este értesült a lakosság az eseményekről, ki- sebb-nagyobb csoportokban tárgyalták a fővárosban történteket. Másnap már nem járt az autóbusz, az emberek nem tudtak munkába menni, hiszen akkor még nem volt a lakosoknak gépkocsijuk. A gyerekek sem mentek iskolába, és én sem mentem tanítani. Megállt az élet. — A lakosság hogyan reagált az eseményekre? — Kicsit felemásan. Sokan megrohamozták az üzleteket és mindent felvásároltak. Az üzletek néhány óra alatt kiürültek. Az emberek hosszú sorokban egyre türelmetlenebbül várakoztak a boltok előtt. De hát hamarosan elfogyott a pénzük is. — Voltak forradalmi szerveződések is? — Rendkívüli gyorsasággal megalakult a helyi forradalmi erők által szervezett tizenhárom tagú Nemzeti Bizottmány. Ez az elnevezés bizonyára az 1848- as bizottmányok analógiájára keletkezett. A Nemzeti Bizottmánnyal egy időben megkezdődött a kisgazda Párt és a Szociáldemokrata Párt szervezése. Megalakult a forradalom fegyveres ereje is. A mintegy harminc főből álló fegyveres alakulat a mai könyvtárban ütötte fel főhadiszállását. A parancsnokuk Zöld Székely József volt. Budaörsön október 27-e volt a forradalom legemlékezetesebb napja. Hauser József visszaemlékezéséből egy tragikus nap története bontakozik ki. Október 27-én 14 órára a forradalmi erők nagygyűlésre hívták a lakosságot. A tanácsháza előtt kívánták megválasztani a község új vezetőit. Hatalmas tömeg gyűlt össze a tanácsháza előtt, és a „mik- rofonszobából” közfe’kiáll- tással hagyatták jóvá a község új vezetőinek névsorát, az utcán lévő tömeggel. A nagygyűlést egy váratlan esemény szakította félbe: a templom előtt megjelent három tank. Az egyik harckocsi nyílásában megjelent egy sötét ruhába öltözött, ősz hajú férfi. Ebben a pillanatban megkon- dult a templomi orony harangja — ugyanis éppen ekkor temettek egy Radóczi nevű, tizenkét esztendős fiúcskát. A szemtanúk is állították, hogy a harangtoronyból valaki a harckocsik. és az abban megjelent ősz hajú férfi irányába lőtt. Erre az emberek pánikszerűen ordítozni kezdtek. Az ismeretlen férfi visszaugrott a harckocsiba, majd a tankok lassan, méltóságteljesen megindultak. A tömeg nem mozdult, inkább fokozódott a fenyegető ordítozás. A harckocsik tetején kövek, újabb lövedékek csat'.antak, mire a közeli rendőrbódéból géppuskatűz volt a válasz. Négy halott és több sebesült maradt a tanácsháza előtt. — Annak pontos megái-, lapítása, hogyan kerültek a tanácsháza elé a tankok, máig sem sikerült — folytatja az emlékezést Hauser József. — Van, aki azt mondja, hogy a tankok Törökbálintra igyekeztek, az ottani katonai alakulathoz. Mások, később azt állították. hogy a harckocsikat a belső karhatalom irányította Budaörsre, mert jó előre értesültek a forradalmi erők gyűléséről. A tankok még néhány napig Budaörsön maradtak, időnként végigmentek a Szabadság utca. Széles utca, Baross utca vonalán. Amikor a forradalom és szabadságharc elbukott, , elhagyták Budaörsöt. Beák Attila
