Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-22 / 248. szám

kapta a hírnév Ritkán ié túl a célon Itt van az ősz, itt van újra. Rőtre váltottak a nádasok, a csenderesek száradó levelei között ma­tat a szél. Lombjukat pergetik az alföldi akácer­dők. A tölgyesek nyiladékain kecses őzek, nászu­kat ülő dámszarvasok tűnnek elő. A csalitosból, kukoricásból fácáncsapatok hussannak fel. A tap­sifülesek, mintha ismernék a naptárt, ilyen tájon jobban tartanak a puskás emberektől. Krúdy zöld vadásza eleven emberalakként járja az erdőt, me­zőt. vállán a puskája, lába körül vizslája, s mire hazafelé indul, színes tollú fácánkakasok lógnak bőrtarisznyája aggatékain Mily szép ez az élet! — mondhatnánk a csemői Rákóczi Vadásztársaság függetlenített vadászmes­terével, aki kerek húsz esztendeje szegődött a helybeli puskaforgatók szolgálatába. Dobos József kijárta az erdő egyetemét, ismeri a vadgazdálkodást, hozzáértő szakértelemmel 6eg;ti zsákmányhoz a kül­földi vendégvadászokat. Ami másoknak sport, kel­lemes hétvégi kedvtelés, az neki az élete, a hivatása. Jól megtanult bánni a fegyverrel is. Nagy bizton­sággal céloz mindenre, ami repül, fut, mozog a puská­ja célgömbje előtt. Dobos dobogós Néhány éve a vadásztár­saság — tagjai céllövő ké­pességének jobbítására — skeetlövöpályát épített, ahol egy automata szerke­zet repítette magasba az agyagkorongokat. Akik ezeket a tenyérnyi tárgya­kat eltalálták, a vadászato­kon sem pazarolták hiába a lőszert. Agyaggalamblö- vészet címen nemzetközi versenysportként ismert ez a tevékenység. A skeet- (vagy korong) és a trapp­lövészet ma is olimpiai szám, de régóta divatban van a toronykakas-lövé- szet is. Sörétes puskákkal hódolnak e szenvedélynek. Nyugat-Európában évtize­dek óta elterjedt a jagd- parcours, azaz a vadászko- rong-lövészet, amelyben különösen az angolok tet­tek szert tökélyre. Többfé­le méretű koronggal műve­lik, női, junior, szenior és veterán kategóriában. Vi­lágkupákat, Európa-baj- nokságokat rendeznek, amelyeken magyar részve­vők is indulnak. Dobogós helyezettünk nekünk, Pest megyeieknek is van, Dobos József ceglédi hivatásos vadászmester személyé­ben. A negyvenes éveiben já­ró férfi 1990-ben kapott először lehetőséget, hogy bemutassa tudományát. Ekkor volt ugyanis hazánk az első versenyek házigaz­dája. Az osztrák gépekkel és segédlettel rendezett viadalon Agárdon a ma­gyar versenyzők közül ő érte el a legtöbb találatot, majd még ugyanabban az évben ráduplázott Nagyté­tényben, ahol a nemzetkö­zi mezőnyben ötödik lett, óm honfitársai közül ismét az első. Ilyen előzmények isme­retében már senki sem cso­dálkozott rajta, hogy az idei erőpróbákon egyre előkelőbb helyre küzdötte fel magát a tabellán. Má­sodik. első és nyolcadik helyezés után jött el az augusztus végi Budapest— Budatétény F.l.T.S.C. Jagdparcours Grand Prix Hungary, amelyen Belgi­umból, Dél-Afrikából, Olasz­országból, Ausztriából, Franciaországból, Német­országból és Csehszlová­kiából érkezett résztvevők erős mezőnyében vívta ki a második helyet magá­nak. Kétszáz fölrepített korongból 161-et talált el. A győztes csupán néggyel trafóit el többet, mint ő. Profik között A nyáron német földön, a Bódeni-tó partján fekvő Dornsbergben, a XXIV. európai sportversenyen 94. helyezettként a legjobb magyar sportolóként jeles­kedett. öt követő honfitár­sa a 180. lett. összesen ki­lencen voltak a magyar csapatban. Ilyen „mezei vadásztól” különösen hízelgő teljesít­mény ez a sikersorozat, ugyanis a nagy versenye­ken az első száz helyet a profi lövészek „bérlik” ki. Ök az ismert fegyver- és lőszergyárak képviseleté­ben indulnak, s az általuk reklámozott márkákat nép­szerűsítik A mi emberün­ket viszont senki sem me­nedzselte. A felkészülés során elpufogtatott lőszer és utazgatás költségeit egé­szen idáig maga állta, s ez nem csekély kiadás, hiszen egyetlen sörétes töltény 22-23 forintba kerül. Látva az ismeretlenségből raké­tasebességgel előtűnt ceg­lédi vadász sikerét, egyik hazai nagyvállalatunk el­vállalta Dobos József anya­gi támogatását. Ha felír­hatják versenyzekéjére a cég nevét, ingyen kapja a golyóbist és térítik az úti­költségét. Mi tagadás, jó érzés volt bekerülni ebbe a világcsa­patba, amelynek tagjai kö­zött olyan külföldre szakadt magyarok vannak, mint például a nyolcvanéves Sza- páry László gróf Ausztriá­ból vagy a Svájcban élő két Széchenyi testvér, akik a közismert egykori Afri- ka-vadász Zsigmond uno- kaöccsei. Nagy becsben áll az a két gyönyörű golyós­puska, amit díjként hozha­tott haza. Külhonban a válogatott lövészek részvételével — főleg francia földön — nagy show-műsorokat rendeznek. A bámész kö­zönséget egy magas széken trónoló közvetítő tartja szóval, amíg a nagy attrak­ció zajlik. Ott színes por­ral bélelt korongokat lő­nek szét, a sokféle árnya­latban pukkanó petárdák emelik a látványosság fé­nyét. Nálunk még egyelőre nincsenek ilyen műsorok. Januárban megalakult a Magyar Vadász-sportlövő Egyesület, amelynek Dobos József alapító tagja. Ebben együtt munkálkodnak a sport- és a hivatásos va­dászok, valamint az igazolt sportlövők. Fegyverhűség Lövészünk a fegyverére nagyon kényes. Azt vallja, hogy nem jó váltogatni, mert legalább két év kell, amíg teljesen hozzászokik. Egy olasz Beretta a leg­kedvesebb sörétes flintája. Igaz, hogy nem tartozik a legdrágábbak közé, de hű­ségesen szolgálja. Cegléden egyelőre egye­dül műveli ezt a sportot, és nem titkolja, hogy a lő­állásbán jobban szórako­zik, mint némely vadásza­ton. Bánatos szemű őzikék, királyi agancsú szarvasok, azért nem árt résen lenni, mert a csemői határban nem agyagkorongokra rö­pül a célt ritkán tévesztő golyó. Tamasi Tamás Ä váSSraBsefi bérlakás „feBittonJásst" • Huszonöt évi munkavi­szony után rokkantnyug­díjaztak, amire hivatkozás­sal volt munkaadóm válla­lati bérlakásom bérleti jo­gát felmondta. A felmon­dásban az szerepel, hogy elhelyezésre igényt nem tarthatok, lakásmegoldásról magam vagyok köteles gondoskodni. Én mindig úgy tudtam, hogy a lakás­ból nem tehetnek ki, hiszen a lakás kiutalásakor lakás- használatbavételi díjat is fizettem. Volt munkáltatóm most egy 1984. évi lakbér­közlési lapon tett bérbeadói kikötésre hivatkozik, mi­szerint, ha munkaviszo­nyom megszűnik, elhelye­zésemről magamnak kell gondoskodni. Több mint !0 évet dolgoztam a lakás ki­utalása után a vállalatnál, lehetséges, hogy most még­is utcára tesznek? — kérdezi egy budapesti olvasónk. Azt is szeretné tudni, hogy elvesztette-e a lakásra való jogosultságát azáltal, hogy édesapja gondozása miatt átmenetileg távol volt, mi­vel volt munkáltatója a fel­mondásban erre is hivatko­zik. Vállalati bérlakás hatá­rozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig ak­kor juttatható, ha a lakás­sal rendelkezni jogosult ál­lami szerv a bérlőt legfel­jebb a vele fennálló mun­kaviszony, illetőleg a ter­melési (gazdasági) együtt­működés keretében teljesí­tett munkavégzés időtar­tamára kívánja kijelölni. A bérlakás felett rendelkezni jogosult állami szerv a la­kások elosztásáról és bérle­téről szóló 1/1971. (II. 8.) Kormány sz. rendelet vég­rehajtásáról rendelkező 1/1971. (II. 8.) ÉVM sz. ren­delet 42. § (2) bekezdése alapján kikötheti, hogy ha a bérlő a vele fennálló munkaviszonyt a meghatá­rozott idő, legfeljebb azon­ban tíz év eltelte előtt meg­szünteti, az elhelyezésre nem vagy csak szükségla­kásra tarthat igényt. Ez a feltétel a munkaviszonynak a bíróság büntető ítélete, illetőleg fegyelmi határozat alapján történő megszűné­se esetében is kiköthető. Az ismerteti jogszabályból következően olvasónk volt munkáltatójának az az egyoldalú kikötése, hogy a munkaviszony megszűnése esetén (tehát nem külön­böztetve a munkáltató, il­letve a munkavállaló által kezdeményezett munkavi­szony-megszüntetés között) elhelyezésre nem tarthat igényt — jogszabályellenes. A jogszabály ugyanis ilyen iíl következményt csak a munkavállaló-bérlő által kezdeményezett munkavi­szony-megszüntetés, illetve a fegyelmi elbocsátás vagy büntető ítélet alapján tör­ténő munkaviszony-meg­szüntetés esetéhez fűz, ezekben az esetekben is azonban csak legfeljebb tízéves időtartamon belül. A jogszabályba ütköző egy­oldalú nyilatkozat ezért semmisnek minősül, és ol­vasónk esetében a hivatko­zott jogszabályi rendelkezé­sek az irányadók. Miután több mint tízévi munkavi­szonnyal rendelkezik, így jogosulttá vált megfelelő el­helyezésre, függetlenül at­tól, hogy a volt munkálta­tója e kötelezettségét ha­táridő nélkül kívánta meg­határozni. Felmondásra a volt munkáltató/bérbeadó részéről azonban nincs jogi lehetőség, mivel a lakás- rendelet 70. §-ának (2) be­kezdése úgy rendelkezik, hogy a lakásbérleti jogvi­szony a határozott idő le­teltével, illetőleg a kikötött feltétel — esetünkben a munkaviszony megszűnése — bekövetkeztével megszű­nik. A bérleti jogviszony tehát esetünkben a jogsza­bály alapján szűnik meg, nincs szükség külön fel­mondásra. A volt bérlő a lakásbér­let megszűnését követően — esetünkben — jóhiszemű jogcím nélküli személlyé vált, akinek elhelyezéséről vállalati bérlakás esetében a lakással rendelkező szerv, tehát a volt munkáltató kö­teles gondoskodni más, megfelelő lakás felajánlá­sával. A felajánlott lakás megfelelőségének kérdésé­ben — vita esetén — a bí­róság dönt. A megfelelőség vizsgálatánál figyelembe kell venni mindkét la­kás komfortfokozatát, alap­területét, műszaki állapotát, lakóhelyiségeinek számát, a településen belüli fekvését stb. A bérlő olyan szoba­számú lakásra tarthat igényt, mint az általa hasz­nált lakás. Ha azonban ez a lakás meghaladja az önkor­mányzati bérlakásra meg­állapított lakásigénye mér­tékének felső határát, ak­kor csak e mértéknek megfelelő szobaszámú la­kásra tarthat igényt. A cserelakás megfelelőségére vonatkozó részletes szabá­lyokat a lakásrendelet 77-78. §-ai tartalmazzák. A volt munkáltató/bér- beadó megállapodhat olva­sónkkal jogszerűen abban is, hogy részére — elhelye­zés biztosítása helyett — pénzbeli térítést fizet. A térítés összegében a felek szabadon állapodhatnak meg. Olvasónk felveti azt a kérdést is, hogy átmeneti távolléte milyen jogi követ­kezményeket vonhat maga után. A jogszabály szerint, ha a bérlő a lakást két hó­napot meghaladó időre el­hagyta — vállalati bérlakás esetén —, a bérleti jogvi­szonyt a bíróság — a bér­beadó kérelmére — meg­szüntetheti. A lakást azon­ban nem lehet elhagyott­nak tekinteni, ha a bérlő abból azért van távol, mert a./ gyógykezelésben része­sül, b./ katonai szolgálatot teljesít, c./ a lakóhelyén kí­vül dolgozik és ott nincs állandó lakása, d./ a lakó­helyén kívül végzi tanul­mányait, e./ szabadságvesz­tés büntetését tölti, f./ az épület, vagy a lakás kar­bantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakítá­sával, bővítésével vagy korszerűsítésével kapcsola­tos munkák miatt a lakást rendeltetésszerűen nem tudja használni, g./ üdül, vagy családi, illetőleg egész­ségügyi körülményei ezt indokolják. Olvasónk leve­léből az tűnik ki, hogy édesapja gondozása miatt, tehát családi okokból kény­szerült állandó lakásából időlegesen távol lenni, amit megfelelően kell igazolnia, ha ebben a vonatkozásban kétség merül fal. Minthogy a lakásbérleti jogviszony rokkantnyugdí- jazásával, tehát a munka- viszony megszűnésével egy­idejűleg a jogszabály alap­ján megszűnt, így a lakás­bérlet felmondására — a lakás elhagyása jogcímén — már nincs jogi lehetőség. Olvasónknak tehát azt ta­nácsolom, hogy mint jóhi­szemű jogcím nélküli lakás­használó kérjen megfelelő elhelyezést volt munkálta­tójától, vagy jelölje meg tárgyalási alapként azt az összeget, amit cserelakás helyett elfogadhatónak tart. Dr. Fogarasi Gabriella A bírósági tárgyalásokon könnyen felismerhetők a hallgatóság soraiban az ál­dozatok hozzátartozói, ök azok, akik szinte lélegzet­visszafojtva lesik a szava­kat, néha könnyeznek, oly­kor gyászruhában vannak. Bármilyen súlyos lehet az ítélet, ez nem változtat az egyéni tragédiákon. Sokan, sokféle szempont­ból foglalkoznak a bűncse­lekményekkel, a tettesek­kel. A sértettek, az áldoza­tok és azok hozzátartozói azonban ritkán kerülnek a figyelem középpontjába. A hirtelen rájuk zúduló gon­dok között pedig létfontos­ságú lehet a vigasztaló szó, a jogi tanács, az anyagi se­gítség. Ma még csak viszonylag szűkebb körben ismert, hogy létezik a Fehér Gyűrű el­nevezésű nemzetközi jóté­konysági egyesület, mely­nek idén január 1-jétől már Magyarországon is van szervezete. Elsőként a Né­met Szövetségi Köztársa­ságban jött létre a „Weis- ser Ring”, mely jelenleg már 15 európai országban és az USA-ban működik. Alapszabályban rögzített feladatuk az, hogy támoga­tást adjanak a bűncselek­mények — főleg szociális helyzetük miatt — rászo­ruló áldozatainak, azok Bűncselekmény után Segít a Fehér Gyűrű hozzátartozóinak. A segít­ség lehet pénz, jogi tanács, és mindenképpen vigasz. A német fehér gyűrűsök­kel a magyarok is találkoz­tak már. Például az a bú- csúszentlászlói férfi, akinek egy müncheni szállodában minden pénzét elemelték, és a jótékonysági egyesü­lettől kapott gyorssegélyt. Persze, minden esetben gondosan ellenőrzik, hogy valós-e az ilyen jellegű be­jelentés ... Tavaly 350 ezer bűncse­lekményt követtek el Ma­gyarországon, illetve ennyi jutott a rendőrség tudo­mására. Mit tehet ilyen kö­rülmények között egy ha­zai jótékonysági szervezet? Mint a továbbiakból kide­rül, megvannak a lehető­ségeik; anyagi erőforrá­saik és a szakembereik is ahhoz, hogy érdemben se­gítsenek a hozzájuk fordu­lóknak. Hivatali helyiségük Bu­dapesten van, a Balassi Bá­lint utca 27. szám alatt. A bejárat — szokatlan mó­don — egy elegáns sörözőn keresztül vezet. Hétköznap délelőtt, amikor ott jártam, a vendéglátó helyiség üres volt. Az irodában Kővári András, az egyesület elnö­ke fogadott. Mindjárt meg is magyarázta, hogy a sö­rözővel anyagi megfonto­lások alapján közösködnek, ugyanis ők tatarozták szá­mukra az eredetileg rossz műszaki állapotban levő irodát, és fedezik a rezsit. Hát persze, egy jótékonysá­gi egyesületnek is élni kell valamiből — de mint a to- vábbiakbar kiderül, nem­csak ebből Ami a legfontosabb; az Országgyűlés pályázat út­ján egymillió forintos tá­mogatásban részesítette a Fehér Gyűrűt. Induláskor segítséget kaptak a német- országi szervezettől; iroda­gépeket, egyéb berendezé­seket. Azután ott vannak a tagdíjak is. A vállalatok, az intézmények, melyek pár­tolják a céljaikat, évi hat­ezer forint tagdíjat fizet­nek, hivatalosan, de néme­lyek ennél jóval többet. Tagjaik közé sorolják az Országos Rendőr-főkapi­tányságot is, melytől ter­mészetesen nemcsak anya­gi, hanem szakmai segítsé­get is kapnak. De más cég is képes, pro­filjának megfelelően szak­mailag segíteni. Most kap­tak például az Elzett-től olyan beakasztható lánc­cal felszerelt biztonsági zá­rakat, melyeket egy szö­vetkezet közreműködésé­vel ingyen szerelnek fel a hozzájuk forduló kisnyug­díjasoknak és más rászoru­lóknak. Sajnos nagy szükség van ilyesmire. A főváros IX. ke­rületében fordult elő pél­dául, hogy betörtek egy egyedülálló idős nő laká­sába, és a bejárati ajtót is tönkretették. A nehéz hely­zetben levő asszony hiába fordult az IKV-hoz, onnan elutasították, hogy az effé­le ügy nem rájuk tartozik, és a biztosító sem fizetett; — Szegény asszony, ki­mozdulni sem mert az ott­honából — mondta Kővá­ri András —, hiszen nem tudta bezárni az ajtót, és pénze sem volt arra, hogy megcsináltassa. Végül va­laki hallott a dologról, szólt nekünk, s természe-, tesen segítettünk. Jó szándékú emberek hív­ták fel annak az idős tá- piószelei házaspárnak a fi­gyelmét a Fehér Gyűrű egyesületre, akiket a leg­súlyosabb csapás ért az életben: a gyermekük gyil­kosság áldozata lett. Néhány napja kereste fel a megtört férfi és felesége a Fehér Gyűrű elnökét. Fiukat a fővárosban idén február 20-án megkéselték. A harmincéves férfi még néhány órát élt, majd a Péterffy Sándor utcai kór­házban meghalt. A rákos? keresztúri temetőben hán­tolták el, a VII. kerületi önkormányzat költségén, ám a szülők azt szeretnék, hogy a fiuk visszakerüljön a faluba, és újratemessék. Ez nagy költség, és kettő­jüknek csak tizenegyezer forint a nyugdíja. A Fehér Gyűrű Egyesület ebben az esetben is megteszi, amit lehetséges. Eddig már több mint hatszázan fordultak hozzá­juk jogi tanácsért, segítsé­gért. Amikot ott jártam, egy óra leforgása alatt ket­ten is jöttek. Sok a rászo­ruló. Ga. J.

Next

/
Thumbnails
Contents