Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-16 / 243. szám

HA EXPO, AKKOR GÖDÖLLŐ ? Egy kisváros nagy ötlete (Folytatás az 1. oldalról.) rendezését is lehetővé ten­né. A másik vonzerőt a Gras- salkovich-kastély jelentené, amelynek felújítása a ter­vek szerint szintén 1996-ra fejeződne be, s amely a világkiállítás jelentős kul­turális központjává válhat­na. E két projekt összekap­csolásával a Budapesthez közeli kisváros méltó szín­helyet adhatna a Magyaror­szág által megrendezendő vi­lágkiállításnak. Nem utoisó szempont az sem, hogy HÉV-vel, vonattal és autó­val egyaránt könnyen meg­közelíthető, sőt kisebb re­pülőgépek fogadósára al­kalmas reptérrel is rendel­kezik. Tórendszere — fel­újítás után — alkalmassá válhatna sport- és szabad­idős programokra, a vá­ros környéki erdők pedig vadászatra nyújtanak le­hetőséget. Mindezek ismeretében szóltak hozzá a témához a képviselők, Kérdéseket és kétségeket vetettek föl s vitattak meg. — Mit szólnának Gödöllö- höz a tőkebefektetők? Mit szólnának az Expóhoz a gödöllőiek? Megérné-e a városnak? Milyen terheket róna a lakosságra? — sor­jáztak a kérdések. — Édes terheket — vá­laszolta utóbbira a polgár- mester —, hiszen ők is él­veznék az előnyeit. Fejlőd­ne az infrastruktúra, sok minden létrejöhetne, meg­valósulhatna a városban. Ugyanakkor emiatt termé­szetesen nem hárulnának adófizetési terhek az itt élőkre. — A lágymányosi terü­lettel ellentétben ez kör­nyezetvédelmi szempontból is megfelelő; a kormány által a vidék fejlesztésére szánt 30 milliárdból bizo­nyára ide is jutna; kicsi az esély, de nem szabad elmulasztani; veszteni­valónk nincs, tegyünk hát egy lépést az ügy érdeké­ben— sorakoztak a to­vábbi érvek. És tettek egy lépést: 28 igen szavazattal, 1 tartóz­kodás mellett kimondták, hogy a szóban forgó terüle­tet alkalmasnak tartják, ezért felajánlják a világ- kiállítás megrendezésére. És várják a választ.. 1 Pillér Éva ★ Az érdi képviselő-testü­let nevében Harmat Béla polgármester a döntést üd­vözlő levelet küldött dr. Gémest Györgynek, s az érdiek támogatási szándé­káról, valamint a közös munka iránti készségéről biztosította — a jókíván­ságok mellett — a gödöl- lőiekei. Népszavazást Mind a hat parlamenti párt képviselteti magát ab­ban a tegnap megalakult csoportban, amelyik fellép a világkiállítás megrende­zéséért. S arra törekszik, hogy az Expo ne legyen po­litikai csatározások témá­jává. Palotás János azon kezdeményezését támogat­ják, hogy rendezzenek nép­szavazást az Expóról — a fővárosban. A csoport teg­nap délután a plenáris ülé­sen arra kérte a kormányt, hogy kérje meg a Világki­állítások Nemzetközi Iro­dáját: halassza el a hely­színnel kapcsolatos dön­tését. Mind Pest megyének, mind pedig az agglomerá­ciónak igen jelentős fejlő­dési lehetőséget jelenthet­ne az Expo megrendezése. Éppen emiatt több, agglo­merációban élő képviselő is részt vesz a csoportmun­kájában. Érveikről kérdez­tük őket. — Elsősorban bennün­ket, agglomerációban élő­ket fenyeget a munkanél­küliség — kezdte Szauter Rudolf. — Hiszen az em­berek nem fogják tudni megfizetni a bejárás úti­költségeit. A világkiállítás számunkra ezért lenne na­gyon fontos, mert munka­helyeket biztosítana, ugyan­akkor fejlődési lehetőséget a településeknek. — Sajnálatos, hogy az a harminchárom ember, aki elvetette a világkiállítás gondolatát, egymillió Pest megyei lakos nevében is döntött — mondotta Tö­rök Gabor. — Mindezek következté­ben tovább nőhet a szaka­dék a főváros és az agglo­meráció között — állapítot­ta meg dr. Vona Ferenc. A népszavazás megszer­vezésében a Vállalkozók Pártja segítséget ígért, A hat parlamenti part kép­viselőiből alakult csoport tagjai bíznak abban, hogy az esetleges januári nép­szavazás során a főváro­siak az Expo mellé állnak. Még azon melegében dr. Kopácsy A. Imre, a Ma­nagement Corporation Expo Budapest 96 Ltd. vezetője egymilliárd dollárt aján­lott föl a világkiállítás költségeire. Így összesen négymilliárd dolláros vál­lalkozói ajánlattal rendel­keznek. <v. *.) Új társadalombiztosítási koncepció m \ttmtmwwmnrjrmmiirmwnai1 mturiwiireiusatjEmu' A vita csaknem botrányba fúlt A törvényalkotó munkát rövid időre felfüggesztve im­már másodszor tartott stratégiai jelentőségű kérdések elemzését szolgáló vitanapot a magyar Országgyűlés. A plenum ezúttal a koalíciós kormány külpolitikáját vá­lasztotta témájául. A keddi, csaknem háromórás külpoli­tikai vitát a konszenzuskeresés szándéka jellemezte, a felszólalók a nemzeti felelősség, a higgadt külpolitikai magatartás, az európai elkötelezettség fontosságára hív­ták fel a figyelmet. Jeszenszky Géza külügy­miniszter nagy ívű áttekin­tésben foglalta össze a kor­mány külpolitikai tevé­kenységének főbb irányait, eredményeit. Az expozé végkicsengése: Magyaror­szág az elmúlt másfél év­ben jód sáfárkodott azzal a kivételes történelmi lehető­séggel, amely ritkán adatik meg kis ország számára. A rendszerváltásból fakadó politikai, erkölcsi tőkéjé­nek birtokában geopolitikai súlyát meghaladó mérték­ben hallathatta hangját a világpolitika színpadán. A külügyminiszter beszá­molója után valamennyi frakció vezérszónoka ki­fejthette véleményét, majd — a téma fontosságára te­kintettel — egy újabb kör­ben ismét szót kaptak. Csóti György (MDF) azt hangsúlyozta, hogy hazánk­nak olyan, nemzeti kon­szenzuson alapuló külpoli­tikát keli folytatnia, amely kifejezi 15 millió magyar érdekeit, ugyanakkor nem sért más nemzeteket. En­nek kapcsán ismételten le­szögezte: „Magyarország soha nem fogja kezdemé­nyezni, sem eltűrni a ha­tárok erőszakos megváltoz­tatásat.” Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) az „álmok birodalmában tett barango­lásnak” minősítette Je­szenszky Géza beszámoló­ját, amelyet lekerekítettsé- ge miatt vitára alkalmat­lannak tartott. Oláh Sándor (FKGP) a szuverenitás helyreállításának óriási ér­demét emelte tei a kormány másfél éves tevékenységé­A kormány elhamarkodta a nemei A vállalkozó szerint most vagy soha Mérhetetlen veszteség éri az országot a világkiállí­tás elmaradása miatt — mondotta tegnap délelőtt a Parlamenitben Roszik Gábor MDF-es képviselő. — Fe­lelőssége tudatában hétfőn este Gödöllő önkormányza­ti testületé rendkívüli ülésén olyan határozatot hozott, mégpedig ellenszavazat nélkül, hogy a világkiállítás helyszíne Gödöllő legyen. —. Milyen meggondolás­ból döntöttek így? — kér­deztük Roszik Gábortól. — Évek óta készültünk erre a rendezvényre. A tervezők a főváros után Gödöllőt mint az egyik ki­emelt helyszínt vették szá­mításba. A Grassalkovich- kastély felújítási program­ját letettük a kormány asz­talára, eszerint 1996-ban, eredeti állapotában a vi­lágkiállítás ggyik legjelen­tősebb kulturális központ­ja lehetne a műemlék. Ugyanerre az időszakra ké­szül el a város nyugati ré­szén levő kiállítási terület, amely kétszáz hektár. Itt állandó mezőgazdasági be­mutatót és kereskedelmi üzletközpontot lehetne lé­tesíteni. Számításba vettük a főváros közelségét, a tö­megközlekedést, az autó­pályákat, s azt is, hogy ki­sebb repülőgéppel össze­köttetés teremthető Buda­pesttel. Terveinkről egyéb­ként akkor sem mondunk le, ha a világkiállításra mégsem kerül sor. Az Országgyűlés tegnap délelőtti ülésén meghívott­ként többen részt vettek azok közül, akik jelen vol­tak az önkormányzati tes­tület rendkívüli megbeszé­lésén. — Nagy örömömre szol­gál, hogy számos intéz­mény, társadalmi szerve­zet, önkormányzat akarja a világkiállítást, s hogy akad vállalkozó — magyarázta Szilvásy István, a Világki­állítási Fórum főtitkára. —■ Igencsak rokonszenves volt dr. Gémesi György polgár- mester álláspontja: a vi­lágkiállítás pártok fe­letti nemzeti ügy. Meg kell tenni, mindent ezért a lehetőségért. Igaz, Gödöllő mindenképpen készül kü­lönféle eseményekkel az 1996-os évfordulóra, de ez jó alkalmat adna arra is, hogy hazánk bemutatkoz­zon a világnak. ső lépés lenne az 1996-os világkiállítás. A fővárossal, a kormánnyal közösen sze­retnénk az infrastrukturá­lis problémákat megolda­ni. — Miért csak most áll­tak elő javaslataikkal? — Nem gondoltuk, hogy ilyen fontos kérdésben a főváros és a kormány is ennyire hamar nemet mond. Lehet, hogy késés­ben vagyunk, de a ml vé­leményünk az, hogy — most vagy soha. Gödöllő város képvise­lő-testületének döntése s ennek bejelentése a Parla­mentben, minden bizonnyal ismét okot ad a vitáira, Lesznek érvek és ellenér­vek. Ez utóbbiakból egyet idézünk: s-— Mi a véleményeim ar­ról, hogy Gödöllőn legyen a világkiállítás? — kérde­zett vissza Petrenkó János, a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségi tagja. — Ennél még az is jobb megoldás lenne, ha a kőbányai vásárvárosban tartanák. Világkiállítás- ügyben egyébként el va­gyok keseredve. főváros döntése hozzá nem értés­ről tanúskodik — ezt mint vállalkozó mondom —, s hogy ebbe a kormány így beletörődött?! (venn es) A gödöllői kezdeményezés jő szándékról és a nemzeti célokkal történő azonosulásról tesz tanúságot. Ugyan­akkor meg kell jegyeznünk, hogy a város eredetileg nem pályázott az Expo megtartására. A Világkiállítások Nemzetközi Irodája legfeljebb egy korábbi, másik pályázónak adhatná a jogot — ameny- nyiben Budapest végleg elveti az Expo gondolatát. Egyébként a napokban az iroda úgy nyilatkozott, hogy ebben az esetben az earedfordulóiig nem terveznek újtabb világkiállítást. A svájci, bázeli székhe­lyű Management Corpora­tion alapítója és vezetője, dr. Kopácsy A. Imre szin­tén végighallgatta Roszik Gábor felszólalását. — Jelenleg harminc nem­zetközi cég képviseletében foglalkozunk a gödöllői ja­vaslattal — tájékoztatott dr. Kopácsy A, Imre. —És ez még csak a kezdet. Meg­győződésünk ugyanis, hogy csak erős nemzetközi vál­lalkozó és befektető cso­porttal lehetséges a világ- kiállítás megrendezése. A kormány elé akarunk állni programunkkal, amely Dél- Budapest területét érinti, g a fejlesztéseket az elkövet­kező tíz-tizenöt évben sze­retnénk . megvalósítani. A mi csoportunk hajlandó a főváros által előterjesztett fejlesztésit közösen finan­szírozni, és megépíteni. Él­nek eredményei közül. Horn Gyula (MSZP) úgy vélte: a közép-keleti régió országainak olyan megol­dásokra kell törekedniük, amelyek érdekeltté teszik a Nyugatot a támogatásban. Hegedűs István (Fidesz) óvott az EK-hoz fűzött túl­zott reményektől, illetve a mezőgazdaságra alapozó „romantikus-fatalista” gaz­daságpolitikától. Karcsay Sándor (KDNP) az infor­mációáramlás, a kapcsolat- tartás, a konszenzus jelen­tőségét hangoztatta a kül­politikái stratégia alakítá­sában. A független Király Zoltán a „több lábon álló” külpolitika mellett tette le voksát. A külügyminiszter által felelősségteljesnek, építő hangvételűnek minősített vita után a BTK módosí­tásával foglalkozott a ple­num. Zétényi Zsolt és Ta­kács Péter MDF-es képvi­selők törvényjavaslatukban azt szorgalmazzák, hogy az emberölés, a hűtlenség és a hazaárulás büntethetősé­ge ne évülhessen el, ha e bűncselekményeket 1944. december 21. és 1990. má­jus 2. között követték el, és az állam politikai okból nem érvényesítette bünte­tőigényét. Balsai István igazságügyminiszter kije­lentette, hogy a kormány­zat támogatja a törvényja­vaslatot, s azt nem tartja alkotmányellenesnek. Az általános vita csaknem bot­rányba fúlt, mert több el­lenzéki képviselő felhány- torgatta az egyik előterjesz­tő, Takács Péter múltját, szocializmust éltető régebbi tanulmányait. Az ellenzéki képviselők a törvényjavas­lat visszavonását sürgették, Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője pedig azt indítványozta, hogy ilyen módon ne folytassák a vi­tát, mert ez azzal fenyeget, hogy az első szabadon vá­lasztott Parlament meg- fosztódik hitelétől, lejáratja magát az ország előtt. A vezérszónokok vélemény- nyilvánítása után a T. Ház a vitát elnapolta. A képviselők az esti órákban elfogadták a tár­sadalombiztosítási rendszer megújításának koncepció­járól és az ezzel összefüg­gő rövid távú feladatokról szóló határozatot. A kon­cepció értelmében meg­kezdődik a nyugdíjrendszer átalakítása, az egészségügyi ellátás biztosítási jogalapra helyezése. Az új társadalombiztosí­tási koncepció értelmében a jövő évtől megkezdődik — jóllehet még csak csi­ráiban — az önálló bizto­sítási ágak létrehozása, az­az voltaképpen kezdetét veszi a biztosítási jogala­pon történő működtetésre való áttérés. Mindez oly módon történik majd, hogy egyértelműen elkülönülnek a kötelező biztosítás rend­szerébe tartozó feladatok, t az alapellátás mellett — egyéni költségtérítéssel — önkéntes biztosítási konst­rukciók is életbe lépnek. Ezzel egyidejűleg a társa­dalombiztosításról leválik a szociális jellegű segélye­zés rendszere. Az elfogadó« határozat ugyanakkor ki­mondja; az elkülönített biztosítási ágak finanszí­rozása a jövőben is dön­tően a folyó bevételek«* alapul majd. Az egészségügyi ellátás egyes területein már a jö­vő évben megkezdődik « teljesítményhez igazodó fi­nanszírozási módszerek al­kalmazása, és ugyancsak 1992-től — miként erről a határozat rendelkezik — különválik a beteg- ét • nyugdíjbiztosítás. Az Országgyűlés rövid szavazási procedúra után módosította a munka tör­vénykönyvét, és ezzel le­hetővé tette, hogy mind­azok végkielégítést kap­janak, akiknek munkavi­szonya a munkáltató fel­mondása, vagy jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg. A törvény a kihirdetés napján lép ha­tályba. A képviselők elfogadták a nemzetközi munkaügyi konferencia 1989. évi ülés­szakán jóváhagyott ok­mány bemutatásának tudo­másulvételéről szóló hatá­rozati javaslatot. Ezzel a képviselők befejezték ked­di munkájukat. Péce/i elképzelések Néhány tantárgy németül Német vendéget foga­dott a péceli Mezőgaz­dasági Szakközép- és Szak­munkásképző Iskola. A frankfurti székhelyű füg­getlen pedagógus-szakszer­vezet két tanárnőt küldött azzal a nem titkolt céllal, építsenek ki az itteniekkel minél jobb szakmai kap­csolatot. A szakiskola táv­lati céljai között szerepel — talán jövőre így kezdhe­tik az évet —, hogy néhány tantárgyat kizárólag német nyelven tanulnak majd a diákok. A német pedagógu­sok vállalnák megfelelő ta­nárok delegálását, segíte­nének az iskola eszközál­lományának felújításában is, esetleg nyelvi labor ki­alakításában. Mint mezőgazdasági szak­iskolának, különösen nehéz ma talpon maradnia. Egy lábon állni ma már nem lehet, ezért szeretnék az iskola struktúráját megvál toztatni. Távolabbi céljuk, hogy hetedik osztályos kor­tól akár 20 évesig oktatnák a fiatalokat, gimnázium, politechnikus és közgazda- sági tagozatokon. Helyreigazítás Tegnapi lapszámunkban hibásan jelent meg Gödöl­lő megmentené a világki­állítást című cikkünk első mondata. Helyesen így hangzik: „Lapzártakor ér­kezett a hír: rendkívüli testületi ülésen tárgyalta meg tegnap este a világ- kiállítás megrendezésének lehetőségét Gödöllő Város önkormányzata.” A hibáért olvasóinktól és az önkor­mányzattól elnézést ké­rünk. ~<Jfírían 3

Next

/
Thumbnails
Contents