Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-16 / 243. szám
Yvés Montand visszatér HHH POSTABONTÁS ■nnnni'1'fli'Bi várjuk leveleiket, címünk: Budapest, pf.: au -1446 msrws&mmm 70. születésnapját ünnepelte vasárnap Yves Montand, a világhírű francia sanzonénekes és filmszínész, feleségével és fiacskájával, Valentinnal délfranciaországi otthonában. Nemrégen közölte azonban, hogy 70 éve ellenére a közeljövőben nagyszabású „visszatérést” tervez — jövő májusban újból elénekli világhírűvé vált dalait — köztük a „C’est si bon”-t és a „La vie en rose”-t a párizsi közönségnek. És ez nem is az első „visszatérése” lesz Yves Montandnak. 1980-ban ugyanis. 13 évvel azután, hogy mint énekes, visszavonult, újból meghódította a franciákat dalaival. Azóta is vallja barátjának, Picassónak nézetét: „Hosz- szú időre van szükség ahWilliam Shakespeare utolsó színműve volt A vihar. Az életrajzírók úgy tudják: 1611-ben írta. Utána — igen jómódú polgárként — visszavonult szülővárosába, Stratford-on- Avonbe, ahol 1616-ban elhunyt. A vihar Prosperója, akit Milánó hercegi trónjáról űz el öccse, sokak szerint maga Shakespeare — nem mintha Milánó hercege lett volna, hanem mert Prospero, egy csodás szigetre vetődve menekülése közben, ott varázslatos dolgokat művel, valósággal újrateremti a természetet, akaratának engedelmeskednek az elemek, az élőlények. Éppúgy, mint a drámaíró Shakespeare- nék az általa teremtett alakok százai. A mi Petőfink Irta róla: „Shakespeare egymaga fele a teremtésnek”. A varázsló Prospero és a varázsló drámaköltő közt még további hasonlóság lehet, hogy Prospero is elvonul szigetéről, eltöri vahoz, hogy az ember megfiatalodjék.” Montand, akit gyengéd szálak fűztek Edith Piaihoz és Marylin Monroe-hoz, nem annyira éneklése, mint inkább politikai pál- fordulásai révén került a lapok első oldalára. Az egykori kommunista a nyolcvanas években olyannyira átalakult nagyhangú konzervatívvá, hogy Franciaországban egyesek párhuzamot vontak közte és Ronald Reagan között. Amire ő így reagált: „Még hogy Ronald Reagan ..., neki mint színésznek sohasem voltak sikerei. Nálam azonban nem ez a helyzet.” A varietészínpadokra Edith Piaf egyengette Yves Montand útját. A második világháború után még rázspálcáját, s a tengerbe veti könyvét, a varázskönyvet, melyben minden írva állott. A könyv, Prospero könyve. Vagy inkább: könyvei. Milánóból menekülve, kis bárkájába könyveket dobált egy jótevő segítője. Péter Greenaway angol filmrendező (láttuk már A rajzoló szerződése, a Számokba fojtva, s A szakács, a tolvaj, a felesége és a szeretője című filmjeit), ebből a mozzanatból indult ki, amikor megcsinálta Prospero könyvei című filmjét. Milyen könyvek voltak ezek, mit tartalmaztak, Prospero mit tudott meg belőlük, mire tette képessé őt ez a tudás? Greenaway amúgy is gazdag képi fantáziája, vonzódása a barokkos színpompához, a formák tobzódó gazdagságához, itt most kiélheti magát. Érdekes keretjátékot talál ki, amivel kissé egybe is kapcsolja Prospero és Shakespeare sanzonszövegeket 'is írt neki. Az ötvenes és a hatva- as években Montand a legkedveltebb francia sanzonénekesek egyike lett. De legalább ennyire megked- veltette magát több mint hetven íilmszerepén keresztül is. Egyik legnagyobb sikerét a „Félelem bére” című filmben aratta. Filmjeiben olyan csillagokkal játszott együtt, mint Marylin Monroe, Romy Schneider, Catherine Deneuve és Shirley MacLaine. Nem kisebb meglepetést okozott magánéletével is, amikor 1989. januárban, 67-ik életévében apa lett. Élettársa, Carole Amiéi akkor 28 éves volt. Yves Montand felesége, Simone Signorét, a neves francia színésznő 1985-ben meghalt. alakját: Prospero színművet ír — ami gyakorlatilag A vihar —, ebben idézi fel figuráit, ebben jelennek meg á fantasztikus figurák, a sziget, Prospero palotája, vagy az erdő s a tenger csodálatos vagy ijesztő lakói. És mivel a zene az eredeti A vihar fontos része, itt is csodás hangok, elbűvölő vagy felkavaró zenék hallatszanak. Greenaway egészen sajátos világot teremt, részint a maga korábbi képi világát továbbfejlesztve, részint olyan nagyoktól is tanulva, mint Fellini vagy Jancsó. Hogy a Prospero könyvei olyan szuggesztív filmmé lehetett, amilyen, abban oroszlánrésze van a Prosperót játszó Sir John Gielgudnak. A ma 87 éves művész töretlen alkotóereje teljében, csodálatos angol dikcióval, a bölcseség, a tudás, a jóság megtestesítőjeként lenyűgöző teljesítményt nyújt. Bizonyos, hogy ma ő az egyetlen színész a világon, aki ezt a szerepet ebben a felfogásban és ebben a filmben így el tudja játszani. Már csak ezért is érdemes volt, Greenawaijnek megcsinálnia ezt a filmet. Takács István Méltányos is vél ? A hernádi kistermelőik szakcsoportjától szeptember 27-én levelet kaptam. A szövege a következő: „A T. termelőt értesítjük, hogy a szakcsoport bizottsága méltányosságból a 210 312 sz. rotáción keletkezett sertéstartozásból 1711 forint ötven fillért jóváírt.” Ez a cinikus megfogalmazás azért sért, mert ennek a „méltányos bizottságnak” tizenegy hónapon át dolgoztam azért, hogy keservesen megtakarított 40 ezer 860 forintomat kidobhassam az ablakon. Ugyanis a harminc mázsa táp ennyibe került! A tizenegy havi munkabér, a fenntartási költség, az amortizáció az talonban maradt. Tehát nem voltam, s nem is vagyok senkinek sem adósa — inkább kárvallott, mert a sertés darabonkénti deficitje ezer- ezerszáz forint. Miért nem ott keresik az adóst, ahol van? A hetedik x-et felváltottam, de ha összerakom a 69 év alatt ént sérelmet, az egynegyedét se teszi ki annak, ami az utóbbi másfél évtizedben ilyen-olyan vezetőktől ért. Mindent összevetve, ennek a „félreértelmezett” méltányosságnak akkor lenne jelentősége, ha az elszenvedett kár 75 százalékával kárpótolnának. Mert nem méltányosságra, kárpótlásra vagyok méltó! Menyhárt József Hernád A DMRV-hei nem ér fel? Egy közösség nevében nyílt levéllel kereste meg szerkesztőségünket dr. Tóth Barna pomázi lakos. A levél címzettje Csentős László igazgató a DMRV és Csatornázási Vállalat, Szentendre. Hogy miért közvetítjük a nyílt levelet? AniHeTI FILMTEGYZETi Prospero könyvei Jogi tanácsok A végrendelet I örökös kárpótlási Jogo- sulfsága • Munkanélküliek járadéka és eiisiyKgdíjj Q Édesapám bérházát végrendeletében rám hagyta, az Ingóságokat pedig húgom örökölte. Miután édesapám halálát követő napokban a házingatlant államosították, így — édesapám végakarata • ellenére — én nem örököltem. Azt szeretném tudni, hogy a kárpótlási törvény rendelkezései — miszerint a le- származók egyenlő arányban jogosultak kárpótlásra — a mi esetünkben is irányadók-e, osztoznom kell-e húgommal a kárpótlási jegyekben. Ezt nagyon igazságtalannak tartanám — írja váci olvasónk. A polgári törvénykönyv öröklési jogi szabályai szerint az örökhagyó halálával a hagyaték átszáll az örökösre. Esetünkben tehát olvasónk a házingatlant megörökölte, a hagyatéki eljárás lefolytatására azonban már az államosítás miatt nem kerülhetett sor. A hagyatéki eljárás megindítását, utólagos lefolytatását ezért haladéktalanul kezdeményeznie kell, és az erről szóló igazolást a kárpótlási igénybejelentőihöz mellékelni kell. Miután olvasónk a sérelmet szenvedett jogosult, ezért a kárpótlásra ő a kizárólagosan jogosult. A leszármazók egyenlő arányú kárpótlási jogosultsága ebben az esetben nem áll fenn, így húga nem jogosult a házingatlan után kárpótlásra. • Vállalatunknál sorozatosak az elbocsátások, és sajnos a főnököm velem is közölte, hogy hamarosan felmondanak. Eihelyezüed- ni valószínűleg más munkáltatónál sem tudok, mivel 58 éves vagyok, ezért szeretném tudni, hogy meddig és milyen összegű munkanélküli-járadékban részesülhetek, illetve van-e lehetőségem a nyugdíjkorhatár betöltése előtt nyugdíjazásomat kérni — írja egy budapesti olvasónk. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 26. §-a a munkanélküli-járadék mértékének meghatározásánál kimondja, hogy a járadék összegét a munka- nélküli munkajogi átlagkeresete alapján kell megállapítani, oly módon, hogy az egy napra járó munkanélküli-járadék alapja a' munkanélküli havi átlagkeresetének harmincadrésze. A munkanélküli-járadék az így megállapított járadékalap 70%-a a folyósítás első szakaszában, 50%-a a folyósítás második szakaszában. Ha az átlagkereset a minimális bérnél kevesebb, akkor a munkanélküli-járadék ennek megfelelő összegű, tehát nem 76%, illetve 50%. A munkanélküli-járadék folyósításának időtartamát annak az időnek az alapulvételével kell megállapítani, ameddig a munkanélküli a munkanélkülivé válást megelőző négy év alatt járulékfizetési kötelezettségét teljesítette, a törvény hatálybalépését követő négy évig azonban — járulékfizetési időként — a munkanélkülivé válást megelőző négy éven belüli munkaviszony időtartalmát kell figyelembe venni. A munkanélküli-járadék folyósításának időtartamát tehát olvasónk esetében az utolsó négy évben munkaviszonyban töltött napok alapján a törvény 27. §-ában foglalt táblázat alapján állapítják majd meg. (Min. 360—479 nap — I. szakasz 90 nap, II. szakasz 90 nap, max. 1440 nap — I. szakasz 360 nap, II. szakasz 360 nap.) A munkanélküli-járadék folyósításának kezdő napja a munkanélkülinek a munkaügyi központnál (kirendeltségnél) történő jelentkezését követő naptári nap. A munkanélküli-járadékot a lakóhely szerinti munkaügyi központnál (kirendeltségnél) lehet igényelni. Munkanélküli-járadékra az jogosult, aki: a) munkanélküli, b) járulékfizetési kötelezettségét a jogszabály alapján teljesítette (főfoglalkozási bruttó kereset 0,5%-a), c) az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, illetőleg rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, d) munkát akar vállalni, de számára az illetékes munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani, e) elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központtal együttműködik. A munkaügyi központtal való együttműködés: a jelentkezést, nyilvántartásba vételt, rendszeres kapcsolattartást, a felajánlott munkalehetőségek mérlegelését, önálló elhelyezkedési készséget, a felkínált — megfelelő — munkahely, illetve képzési lehetőség elnak az oka igen egyszerű, ha tartalmát elolvassák. „Talán ez a hetedik levelem, melyet lakó- és sorstársaim nevében az évek óta tartó vitában önnek címzek. Hoszú idő óta kérjük, hárítsák el a záporok nyomán lakótelepünket elöntő — a lakásokba behatoló — felfakadó szennyvízáradatot. Az intézkedés máig elmaradt. Tárgyalta annak idején az ügyet a községi tanács, felszólító levelet kapott a szentendrei Köjáltól, a megyei tanács műszaki osztályától — de semmibe vette. A pomázi polgármesteri hivatal soron kívüli ülése után sürgető intézkedést kért augusztus közepén. De azóta sem történt semmi. Legfeljebb a feladat és felelősség áthárítása ... Előre félünk a következő záportól, mert ahogy lenni szokott, megint leáll az átemelő szivattyú, bennünket meg elönt a trágyával vegyített szennyvíz. A leálló szivattyú beindítására műszaki ügyeletük 2-5 óra múlva jelenik meg — amit bizonyít a mentést végző tűzoltóság is. Ilyen esetekben a károsultak megnyitották az akna tetejét, hogy a fölös csapadék és(szennyvíz a közeli mélyedésbe, ne az épületekbe ömöljön. Nem kegyet kérünk, hanem az általunk megfizetett szolgáltatás teljesítését. Annak a munkának az elvégzését, melyért fizetést húznak.” Jelentés cs határokról Döbbenten hallgatom a televízió A Hét című műsorát, nézem a kocsisorokat a határon. Egy hete lépett életbe határainkon a szigorítás. Feltételekhez kötjük, ki jöhet hozzánk. Többek között rendben legyenek az okmányok, legyen pénze, biztosítása az autóra. A rendeletet nem olvastam, de tudomásom szerint az a célja, hogy ne jöhessenek a seftelők, bűnözők, szerencselovagok, szélhámosok. Ez így jogszerű, így van rendjén. A rendelet nem válogat, nem disztingvál, kíméletlen. Azon töprengek, hogy a rendelethozók vajon hányszor jártak turistaként az utóbbi 20 évben mondjuk Erdélyben? Álltak-e a határon 10-12 órát? Átestek-e azon a porig alázó, az emberi méltóságot arcul csapó tortúrán, ami ott érheti az embert? Személyes tapasztalatokkal szolgálhatok. Volt, hogy néhány magyar nyelvű könyv és pár tábla csoki miatt háromszor küldtek vissza. A „fogadó” ország hatóságainak intézkedései megalázók, de sajnos legtöbbször cinkos módon a saját honfitársaim is nekik asszisztáltak. A határok neuralgikus ponfogadását jelenti a törvény meghatározásában. Olvasónk további kérdésére válaszolva, a törvényben meghatározott feltételek me’lett a munkanélküli előnyugdíj megállapítását is kérheti: a) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 3 éve hiányzik, b) legalább 6 hónapja munkanélküli-járadékban részesül, c) az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, és d) részére megfe- lő munkahely biztosítására, a képzés lehetőségét is beszámítva, nincs kilátás. E négy együttes feltétel fennállása esetén a munkaügyi központnak az előnyugdíjat — a munkanélküli kérésére — meg kell állapítania. Az előnyugdíj megállapítására a társadalombiztosítási szabályok az irányadók azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig az előnyugdíj összegét a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjából fizetik. Szüneteltetni kell az előnyugdíj folyósítását, ha a munkanélküli olyan kereső tevékenységet folytat, amelyből származó jövedelem havi átlagban eléri a mindenkori minimállis bér ösz- szegét. Miután olvasónknak két éve hiányzik a nyugdíjkorhatár betöltéséig (60 év férfiaknál), így 6 hónap munkanélküli-segély után, a többi feltétel megvalósulása esetén kérelmezheti az ún. előnyugdíj megállapítását. tok, ha elromlik a biztosíték, ott a rövidzárlat. A szomszédok, a volt kis- a-ntant országok állandóan rettegnek a területi követelésektől,, a visszacsatolástól. Azonnal reagálnak a legkisebb rezdülésre is. Jelenleg az itteni utasok egy- harmadát küldik vissza. A mégoly jó célú intézkedés is visszájára fordult. Ezért nekünk minden ilyen intézkedést rendkívül körültekintően kell mérlegelni. Mi, mostani magyarok, nemigen tehetünk az utóbbi félezer év tragédiáiról. Muhi, Mohács, Nagymaj- tény, Világos, Trianon, Jalta, mind-mind figyelmeztetés a toleranciára. Csak együtt, egymásra utalva juthatunk vissza az áhított nyugat-európai demokráciákba. Nem rombolhatjuk le az eddigi eredményeket egy meggondolatlan intézkedéssel. Hála a kommunizmus összeomlásának, az utóbbi években gyönyörűen fejlődtek a testvérvárosi, intézményi, kereskedelmi kapcsolatok. Kezdtük lerombolni a közénk emelt látható és láthatatlan vasfüggönyöket. Mint állampolgár, és mint közéleti ember, követelem, hogy a rendeletet vonják vissza, vagy változtassák meg. A seftelőket — ha nem lehet kiszűrni a határon — ideát is hamar le lehet fülelni és kizsuppolni az országból. Hogy hogyan oldja meg, az a kormány dolga. Egy azonban bizonyos, hogy nem hozhat olyan rendelkezést, amely gátolja a határokon belül és kívül élő magyarok kap-: csolattartását. Dr. Mészáros Gyula, a KDNP megyei elnöke ★ A hozott rendeletnek még véletlenül sem az volt a célja, hogy gátolja á határokon belül és kívül élő magyarok kapcsolattartását. Elég, ha utalunk a határőrség — lapunkban is közölt — helyzetjelentésére, mely október 7-én látott napvilágot: „46 ezren 27 országból!!) úgy akartak beutazni Magyarországra, hogy vagy a pénzük, vagy az okmányuk hiányzott. S ez október 4- től, péntektől, október 6- ig, vasárnap éjfélig szóló adat! Tehát a 27 ország nem lehet a környező három! Miközben ugyancsak az említett hétvégén 279, védelmet kérő, Jugoszláviából érkezőt befogadtunk. S ha még azt is hozzátesz- szűk, amit a tévéhíradó is közölt déli határainkról: a lakosság fél a pénz, élelem nélkül érkezőktől, kik munkát követelnek —, akkor talán mégis ama rendelkezésnek van igaza, mely rendet óhajt teremteni a ■ határainkon belül. S munkát adni saját munkánál- külieinknek, ha van munka! (Szerk.)
