Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-14 / 241. szám

1. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM 1991. OKTOBER 14., HÉTFŐ BUDAÖRS • EH D • SZAZH ALOMBA I'T A Q BAGY • TÖRÖKBÁLINT @ PILISCSABA O • NAGYKOVÁCSI O BUDAJENÖ O PILISVÖROSV AR Q PA TV • ZSAMBER BUDAKESZI O SOLYMÁR PERBAL • TÖK • TINNYE • ÜRÖM LEGYEN VEGRE TELEFON Csapdák és buktatók Páty, Perbál, Budajenő, Taksony, Zsámbék, azaz a Zsámbéki-medence lakóit jó ideje foglalkoztatja, de még inkább bosszantja az áldatlan telefonhelyzet. A közelmúltban a térségben jó néhány település veze­tőjével beszélgetve azt ta­pasztaltuk, hogy felelőssé­get éreznek választóikért és mindent, azaz anyagi áldo­zatot — néhol még erőn fe­lül is — vállalnak, csak­hogy legyen már végre te­lefon! Mások vigasztalanok: nincs az az erő — vallják —, ami valójában a tele­fonügyei kimozdíthatná év­százados Csipkerózsika-ál­mából. VÁLLALKOZÓK ELŐNYBEN? Egyre több külföldi ér­dekeltségű telefontársaság is ostromolja a települések önkormányzatait, hogy vál­lalják az úgynevezett kon­cessziós megoldást. A Matáv Dél-Pest Megyei Távközlési Üzeme viszont szeretné magának megsze­rezni a piacot. Mint azt a pátyi polgármesteri hiva­talban megtudtuk, az el­következő napokban ko­moly — talán mindenre pontot tevő — tárgyalások­ra kerül sor. A Magyar Távközlési Vállalat hároméves tervé­nek fő célkitűzései a követ­kezők. Megépítenek egy országos, digitális, gyakor­latilag korlátlan kapacitá­sú átviteli hálózatot. Ehhez kapcsolódóan ötvenhat cso­mópontot jelölnek ki, ezek természetesen a várhatóan legforgalmasabb települé­seken lesznek. Itt nagy ka­pacitású kapcsolóközponto­kat is építenek az átviteli hálózathoz. A program költ­ségeit mai áron száztíz- milliárd forintra becsülik, valamivel több mint felét saját erőből, húsz százalé­kát világbanki és európai fejlesztési banki hitelek­ből, a maradék huszonöt százalékot pedig privatizá­ción keresztül tőkebevonás révén teremtik elő. A ge­rinchálózaton kívül körül­belül ötszázezer új előfize­tőt kapcsolnak be 1993 vé­gére a hálózatba, jobbára a gócközi pontokban és Budapesten. A program kimondja, hogy a nagyfogyasztók, az­az az üzleti előfizetők előnyben vannak a lakos­sági előfizetőkkel szemben az igények kielégítési sor­rendjénél. Ezt azzal ma­gyarázzák, hogy a lakossá­gi fejlesztések sokkal las­sabban térülnek meg, az üzleti vonalak viszont gyor­san hoznak majd olyan profitot, amiből később a lakossági fejlesztéseket is finanszírozni lehet. A terv leszögezi azt az elvet is, hogy a góckörze­tek szintje alatt szervező­dő önerős, helyi telefon- társaságok számára lehető­vé teszi az országos háló­zathoz való csatlakozást akkor is, ha a helyi tár­saságban a Matáv esetleg nincs benne. Elvileg ez a hároméves tervben szerep­lő ötszázezer vonalnál sok­kal gyorsabb ütemű fejlő­dést is hozhatna, ha a he­lyi társaságok a gerinchá­lózat kiépítésével párhuza­mosan megoldják az adott település hálózatának fej­lesztését. A MATAV MAZSOLÁZIK? A fenti terv azonban igen sok csapdát, buktatót rejt magában. Először is, a csomópontokra koncentráló fejlődés tovább erősíti, konzerválja a település- szerkezet aránytalanságát, mert pontosan azokat a — üzleti és lakossági előfize­tőkben szegény — körzete­ket hanyagolja el, ahol a fejlődés akadálya a tele­fon és az egyéb infrastruk­túra hiánya! A csomópontokra alapo­zott fejlesztés elfogadha­tatlan azonban más szem­pontokból is. Mivel ezzel a Matáv kimazsolázza a gyors megtérülésű, gazda­ságosan fejleszthető körze­teket, a vállalkozói alapon létrejövő helyi társaságok nem lesznek életképesek, s azokat könnyű lesz majd olcsón felvásárolni. Ezt az is alátámasztja, hogy kü­lönösen az üzleti előfize­tők esetében a forgalom Százhalombattán Idősek Százhalombattán, ahogy eddig is, minden esztendő­ben megünneplik az idő­sek napját. Idén, október 26-án, 15 órakor kezdő­dik az a rendezvény, amelyre a szervezők sok szeretettel várják a város hatvanöt év feletti polgá­rait, a nyugdíjasklub tag­jait. Ezúttal is a Dunai Hő­erőmű étkezőjében kerül sor az ünnepségre, amelyen «»ív« w vtiwin napja fellépnek a helybéli zeneis­kolások és a Forrás nép- táncegyüttes tagjai. Most is lesz tombola, vacsora, üdítő mindazoknak, akik eljönnek majd erre a ta­lálkozóra. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. • Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachmer Edit. • Fogadónap minden hét­főn 14—17 óráig a szerkesz­tőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyin, u. 6. PÍ.:SI1. ír. sz,: 144«. Telefon: 138-47S1, 138-4067. távolsági irányú, s így az igazán nagy bevételek nem a helyi társaságnál fognak jelentkezni, hanem a ge­rinchálózati és gócközponti tulajdonosnál, a Matáv­nál. Mi A GARANCIA? Sajnos, a hároméves terv nem tartalmazza, hogy a regionális társaságok mi­lyen feltételekkel csatla­kozhatnak az országos há­lózathoz. Nincs benne szó a gazdasági, elszámolási, műszaki feltételekről, a kompatibilitásról. Az ellá­tatlan területekről jövő nyomásra a vállalat azzal válaszol, hogy faluprogra­mot indít. Ennek lényege, hogy minimális szolgálta­tásként minden településen üzembe helyeznek néhány éjjel-nappal működő visz- szahívható automata nyil­vános telefonállomást. A lakossági és az üzleti előfizetők szembeállítását az igények elbírálásánál akkor lehetne bizonyos fo­kig tolerálni, ha volna ga­rancia, hogy a Matáv az így befolyó nyereségből va­lóban elindítja néhány év késéssel a lakossági fejlesz­téseket is. Alaphálózati monopólium esetén erre csak törvényi szabályozás adhat biztosítékokat, csak­úgy, mint a helyi fejlesz­tési társaságok létrehozá­sának engedélyezésére. Deák Attila Érdektelenség vagy félelem ? A szavazást elhalasztották A solymári szülők október 7-én nem értek rá. Mi egyéb oka lett volna, hogy a saját érdekképviseletüket tár­gyaló összevont szülői értekezleten alig nóhányan jelen­jenek meg? A szervezők 518 meghívót küldtek szét, eh­hez képest tanárokkal, szülőkkel, képviselőkkel együtt jó, ha 70-en voltunk. Kezdetben. Mert mire a szavazás­ra került a sor, 57-en maradtunk. Az oktatási intézmények szempontjait és terveit Ko­csis Lajosné ismertette. El­mondta, milyen elvárások jelentkeztek, és hogy ezek­nek az elvárásoknak ho­gyan próbálnak megfelelni. A társadalmi kontroll biz­tosítása érdekében az új működési modell két válto­zatát dolgozták ki. A két terv közötti alapvető kü­lönbség a szülők részvéte­lének formája. Az első — „A” — változ­zál nem biztosít önálló szervezetet a szülőknek, hanem az iskolatanácson belül pedagógusokkal, ön- kormányzati képviselők­kel, papokkal és az iskola­orvossal együtt szólhatnak bele az iskola munkájá­ba. A „B” változatban „szü­lői tanács” szerepel, ebben évfolyamonként egy szülő és az elnök venne részt. Csáky László az iskola­széket kezdeményező szü­lők képviseletében szólalt fel. Beszámolt azokról a tapasztalatokról, melyeket a környező országok isko­lai szokásainak tanulmá­nyozásából szűrték le. Eszerint nem létezik egyet­len üdvözítő út, a szülők részvétele alapvetően függ a politikától és a társa­dalmi környezettől. A fel­sorolt modellek között olyan szélsőséges példa is akadt, mint a dániai, ahol egy 8-10 tagú szülői testü­let irányítja az iskolát. Általános tapasztalat — mondta —, hogy a vizsgált országok iskoláinak mind­egyikében, függetlenül a politikai beállítottságtól, háromféle érdekcsoport mű­ködik. Az államigazgatási oldal, a pedagógusok kép­viselete és a szülői szerve­zet. A köztük levő" kisebb- nagyobb feszültség termé­szetes, mert sok esetben ellentétesek az érdekeik. A mi iskoláinkban egye­lőre csak két érdekcsoport létezik, annak ellenére, hogy az 1985-ös oktatási törvény már a szülők kép­viseletét is lehetővé tette. A hazai iskoláknak mind­össze 14 százaléka élt ez­zel a lehetőséggel. Törvény tehát most sem akadályoz­za az iskolaszékek megala­kulását, egyedül az elhatá­rozás szükséges hozzá. (Hogy a solymári szülők ebben miért nem kívánnak közreműködni — rejtély!) Csáky László felsorolta, hogy a kizárólag szülőkből álló iskolaszéknek milyen jogosítványai lennének: ja­vaslattevő és vétójogot kap­nának az iskola működésé­vel és épületével kapcso­latos gazdasági tervek fe­lett, egyetértési jogot az igazgató személyét illetően. Rendszeresen beszámol­tathatnák az igazgatót az iskolai munkáról, és ha a pályázatban kiírt elvárá­sok tendenciózusan nem valósulnak meg, lehetősé­gük lenne a visszahívásra is. Ellenőrizhetnék a gyere­kek jegyeit. Viták esetén külső szakértők bevonását kérhetnék. Nem felügyelő bizottsá­got akarnak alakítani, ha­nem az a céljuk, hogy megszüntessék a szülők és pedagógusok között kiala­kult bizalmatlanságot. A hozzászólók a lehető legszélsőségesebben reagál­tak az elhangzottakra. Volt, aki megkérdezte, miért kell egyáltalán beleszólniuk a szülőknek az iskola mun­kájába. Ha a hosszú elő­adás nem, a rövid válasz sem biztos, hogy meggyőz­te: „A demokrácia kissé bonyolultabb rendszer, mint a diktatúra — mert töb­ben beleszólhatnak a dol­gokba —, de átlátható!” A szülők előkészítő bi­zottságinak megválasztá­sáról szóló vita során — tudniillik, hogy elég-e eny- nyi résztvevő a szavazás­hoz — tovább csökkent a létszám. Néhányan szor­galmazták, hogy döntse­nek a jelenlévők, mivel aki nem jött el, távollété- vel érdektelenségét fejez­te ki. Mások ellenkező vé­leményen voltak: 50 száza­lékos részvétel híján a sza­vazás nem legitim. Az értekezlet harmadik órájában szavaztak arról, továbblépjenek-e, vagy re­ménykedjenek, hogy egy másik alkalommal aktí­vabbak lesznek a távol levő szülők. 31:11 arányban a halasztásra szavazók győz­tek. (pachner) Budaörsön Kétnyelvű táblák Budaörs város önkor­mányzata képviselő-testü­letének legutóbbi ülésén ja­vaslatot tettek a kétnyel­vű (magyar—német) táblák használatára. Figyelembe véve a Bu­daörs történelmében meg­határozó szerepet játszó — de mára már csak töredé­kében fennmaradt — né­met nemzetiségűek érde­keit, valamint a németor­szági budaörsiek érzelmi kötődését szülőfalujukhoz, továbbá a Bretzfeld test­vérvárosi kapcsolatok bő­vítését és várhatóan a jö­Mi történt Mezei Mária sírjával? A budakesziek emlékeznek Mezei Mária, a magyar színjátszás híressége még négy évtizeddel ezelőtt vé­letlenül „csöppent” Buda­keszire. A tájat „meglát­ni és megszeretni” valóban egy pillanat műve volt. Er­ről maga Mezei Mária is hosszan írt a Vallomástö- redékelc címmel, 1931-ben megjelent könyvében. Me­zei Mária annyira megsze­rette Budakeszit, hogy itt is telepedett le, és haláláig élt a Petőfi utca 18. szám alatti házban. Végrendele­tében kát kívánsága volt: az egyik, hogy háza, férje — Lelbach János — halála után kerüljön a község ke­zelésébe, és emlékház örö­kítse meg színpadi fellépé­seinek ereklyéit. A másik végrendeleti kívánság úgy szólt, hogy a művésznő végső nyughelye a budake­szi temetőben legyen. A budakeszi temetőben szép sír, emlékként egy szép bronzfej nézett le a dombocskáról a távolban álló (volt) otthon felé. Azért írtunk múlt időt. mert a napokban azt hallottuk Bu­dakeszin, hogy az egyik éj­szaka megrongálták Mezei Mária sírját. A legilletéke­sebbet, az özvegyet, Lel­bach Jánost kérdeztük a történtekről: — Mezei Máriát életében igen sokan tisztelték, sze­rették Budakeszin. Azt mondják a helybeliek, hogy a művésznő sokat beszélge­tett sétái során az erdé­szekkel, a famunkásokkal, és a főutcán haladva, ha megállították, meghallgatta a budakeszi öregasszonyok tanácsait is. Akit életében ilyen szeretettel vettek kö­rül, azt holtában is tisztelik. — Én is ezen a vélemé­nyen vagyok — mondja Lelbach János —, és iga­zán csak megköszönni tu­dom Budakeszi minden pol­gárának, hogy mindig sze­retettel emlékezik meg a feleségemről. — Akkor valójában mi történhetett a temetőben? — Nézze, a budakeszi te­metőben hasonló esetek nem először fordulnak elő, így én sem tulajdonítok személyre szólóan a kelleté­nél nagyobb jelentőséget az esetnek. Sajnos, mostaná­ban egyre több fiatal gye­rek nem tud mit kezdeni a benne feszülő energiával és vandál módon, törve-zúzva tombolja ki magát. Pedig akkor inkább mégiscsak a diszkót válasszák. Bizonyá­ra most is garázda elemek, a sötétben a sírokat nem is nézve rongáltak. — A síremlékként felál­lított bronzfej is megrongá­lódott? — Szerencsére nem, és már a sírt is sikerült hely­reállítanunk, és a közelgő évfordulóra régi szépségé­ben található. Mezei Mária születésnapján, október 16- án, délután négy órakor, a Petőfi utcai ház emléktáb­lájánál koszorúzást tartunk. Szigethy Gábor színháztör­ténész, aki egyben a felesé­gem szellemi hagyatékának — írásainak, naplóinak — gondozója, ünnepi megem­lékezést tart. Ez igen szép gesztus a község részéről, és már hagyománya van. V. A. vőben fellendülő idegen- forgalmat, az önkormány­zat javasolta, hogy Buda­örsön a helységnévtáblák, a közintézmények, a keres­kedelmi létesítmények két­nyelvű (magyar—német) táblákkal legyének ellát­va. A képviselő-testület ha­tározata alapján a táblákat ez év november 15-ig kell elhelyezni — többek kö­zött — a városháza, a rendőrség, az oktatási in­tézmények, a kulturális in­tézmények, orvosi rendelők és gyógyszertárak, vala­mint a posta, az OTP, a Takarékszövetkezet és az élelmiszerboltok bejáratá­nál, illetve falán. Az önkor­mányzat körlevélben is külön felhívja ezen intéz­mények, kereskedelmi egy­ségek vezetőinek figyelmét a kétnyelvű táblák elhelye­zésére. A képviselő-testület ha­tározata a város határain felállított magyar nyelvű helységnévtáblákon Buda­örs német nevének W u ­d e r s eh előírja. használatát is A jövőben rendszeresen A megyei és országos la­pokon kívül Pilisvörösvá- ron már négy helyi hír­forrásból meríthetik infor­mációikat a község polgá­rai. Az újságírók és a helyi kábeltévé munkatársai leg­gyakrabban az önkormány­zati hivatalt keresik fel, előfordul, hogy a polgár- mesternek naponta több­ször is el kell mondania ugyanazokat a híreket. Az önkormányzat — hogy el­kerülje az állandó ismétlé­seket és kínos időegyezte­téseket — úgy határozott, hogy ezentúl neghatározott időnként sajtótájékoztatót tart. Az első ilyen alkalom október 15-én, 15 órakor lesz a polgármesteri hi­vatalban.

Next

/
Thumbnails
Contents