Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-14 / 241. szám
1. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM 1991. OKTOBER 14., HÉTFŐ BUDAÖRS • EH D • SZAZH ALOMBA I'T A Q BAGY • TÖRÖKBÁLINT @ PILISCSABA O • NAGYKOVÁCSI O BUDAJENÖ O PILISVÖROSV AR Q PA TV • ZSAMBER BUDAKESZI O SOLYMÁR PERBAL • TÖK • TINNYE • ÜRÖM LEGYEN VEGRE TELEFON Csapdák és buktatók Páty, Perbál, Budajenő, Taksony, Zsámbék, azaz a Zsámbéki-medence lakóit jó ideje foglalkoztatja, de még inkább bosszantja az áldatlan telefonhelyzet. A közelmúltban a térségben jó néhány település vezetőjével beszélgetve azt tapasztaltuk, hogy felelősséget éreznek választóikért és mindent, azaz anyagi áldozatot — néhol még erőn felül is — vállalnak, csakhogy legyen már végre telefon! Mások vigasztalanok: nincs az az erő — vallják —, ami valójában a telefonügyei kimozdíthatná évszázados Csipkerózsika-álmából. VÁLLALKOZÓK ELŐNYBEN? Egyre több külföldi érdekeltségű telefontársaság is ostromolja a települések önkormányzatait, hogy vállalják az úgynevezett koncessziós megoldást. A Matáv Dél-Pest Megyei Távközlési Üzeme viszont szeretné magának megszerezni a piacot. Mint azt a pátyi polgármesteri hivatalban megtudtuk, az elkövetkező napokban komoly — talán mindenre pontot tevő — tárgyalásokra kerül sor. A Magyar Távközlési Vállalat hároméves tervének fő célkitűzései a következők. Megépítenek egy országos, digitális, gyakorlatilag korlátlan kapacitású átviteli hálózatot. Ehhez kapcsolódóan ötvenhat csomópontot jelölnek ki, ezek természetesen a várhatóan legforgalmasabb településeken lesznek. Itt nagy kapacitású kapcsolóközpontokat is építenek az átviteli hálózathoz. A program költségeit mai áron száztíz- milliárd forintra becsülik, valamivel több mint felét saját erőből, húsz százalékát világbanki és európai fejlesztési banki hitelekből, a maradék huszonöt százalékot pedig privatizáción keresztül tőkebevonás révén teremtik elő. A gerinchálózaton kívül körülbelül ötszázezer új előfizetőt kapcsolnak be 1993 végére a hálózatba, jobbára a gócközi pontokban és Budapesten. A program kimondja, hogy a nagyfogyasztók, azaz az üzleti előfizetők előnyben vannak a lakossági előfizetőkkel szemben az igények kielégítési sorrendjénél. Ezt azzal magyarázzák, hogy a lakossági fejlesztések sokkal lassabban térülnek meg, az üzleti vonalak viszont gyorsan hoznak majd olyan profitot, amiből később a lakossági fejlesztéseket is finanszírozni lehet. A terv leszögezi azt az elvet is, hogy a góckörzetek szintje alatt szerveződő önerős, helyi telefon- társaságok számára lehetővé teszi az országos hálózathoz való csatlakozást akkor is, ha a helyi társaságban a Matáv esetleg nincs benne. Elvileg ez a hároméves tervben szereplő ötszázezer vonalnál sokkal gyorsabb ütemű fejlődést is hozhatna, ha a helyi társaságok a gerinchálózat kiépítésével párhuzamosan megoldják az adott település hálózatának fejlesztését. A MATAV MAZSOLÁZIK? A fenti terv azonban igen sok csapdát, buktatót rejt magában. Először is, a csomópontokra koncentráló fejlődés tovább erősíti, konzerválja a település- szerkezet aránytalanságát, mert pontosan azokat a — üzleti és lakossági előfizetőkben szegény — körzeteket hanyagolja el, ahol a fejlődés akadálya a telefon és az egyéb infrastruktúra hiánya! A csomópontokra alapozott fejlesztés elfogadhatatlan azonban más szempontokból is. Mivel ezzel a Matáv kimazsolázza a gyors megtérülésű, gazdaságosan fejleszthető körzeteket, a vállalkozói alapon létrejövő helyi társaságok nem lesznek életképesek, s azokat könnyű lesz majd olcsón felvásárolni. Ezt az is alátámasztja, hogy különösen az üzleti előfizetők esetében a forgalom Százhalombattán Idősek Százhalombattán, ahogy eddig is, minden esztendőben megünneplik az idősek napját. Idén, október 26-án, 15 órakor kezdődik az a rendezvény, amelyre a szervezők sok szeretettel várják a város hatvanöt év feletti polgárait, a nyugdíjasklub tagjait. Ezúttal is a Dunai Hőerőmű étkezőjében kerül sor az ünnepségre, amelyen «»ív« w vtiwin napja fellépnek a helybéli zeneiskolások és a Forrás nép- táncegyüttes tagjai. Most is lesz tombola, vacsora, üdítő mindazoknak, akik eljönnek majd erre a találkozóra. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. • Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachmer Edit. • Fogadónap minden hétfőn 14—17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyin, u. 6. PÍ.:SI1. ír. sz,: 144«. Telefon: 138-47S1, 138-4067. távolsági irányú, s így az igazán nagy bevételek nem a helyi társaságnál fognak jelentkezni, hanem a gerinchálózati és gócközponti tulajdonosnál, a Matávnál. Mi A GARANCIA? Sajnos, a hároméves terv nem tartalmazza, hogy a regionális társaságok milyen feltételekkel csatlakozhatnak az országos hálózathoz. Nincs benne szó a gazdasági, elszámolási, műszaki feltételekről, a kompatibilitásról. Az ellátatlan területekről jövő nyomásra a vállalat azzal válaszol, hogy faluprogramot indít. Ennek lényege, hogy minimális szolgáltatásként minden településen üzembe helyeznek néhány éjjel-nappal működő visz- szahívható automata nyilvános telefonállomást. A lakossági és az üzleti előfizetők szembeállítását az igények elbírálásánál akkor lehetne bizonyos fokig tolerálni, ha volna garancia, hogy a Matáv az így befolyó nyereségből valóban elindítja néhány év késéssel a lakossági fejlesztéseket is. Alaphálózati monopólium esetén erre csak törvényi szabályozás adhat biztosítékokat, csakúgy, mint a helyi fejlesztési társaságok létrehozásának engedélyezésére. Deák Attila Érdektelenség vagy félelem ? A szavazást elhalasztották A solymári szülők október 7-én nem értek rá. Mi egyéb oka lett volna, hogy a saját érdekképviseletüket tárgyaló összevont szülői értekezleten alig nóhányan jelenjenek meg? A szervezők 518 meghívót küldtek szét, ehhez képest tanárokkal, szülőkkel, képviselőkkel együtt jó, ha 70-en voltunk. Kezdetben. Mert mire a szavazásra került a sor, 57-en maradtunk. Az oktatási intézmények szempontjait és terveit Kocsis Lajosné ismertette. Elmondta, milyen elvárások jelentkeztek, és hogy ezeknek az elvárásoknak hogyan próbálnak megfelelni. A társadalmi kontroll biztosítása érdekében az új működési modell két változatát dolgozták ki. A két terv közötti alapvető különbség a szülők részvételének formája. Az első — „A” — változzál nem biztosít önálló szervezetet a szülőknek, hanem az iskolatanácson belül pedagógusokkal, ön- kormányzati képviselőkkel, papokkal és az iskolaorvossal együtt szólhatnak bele az iskola munkájába. A „B” változatban „szülői tanács” szerepel, ebben évfolyamonként egy szülő és az elnök venne részt. Csáky László az iskolaszéket kezdeményező szülők képviseletében szólalt fel. Beszámolt azokról a tapasztalatokról, melyeket a környező országok iskolai szokásainak tanulmányozásából szűrték le. Eszerint nem létezik egyetlen üdvözítő út, a szülők részvétele alapvetően függ a politikától és a társadalmi környezettől. A felsorolt modellek között olyan szélsőséges példa is akadt, mint a dániai, ahol egy 8-10 tagú szülői testület irányítja az iskolát. Általános tapasztalat — mondta —, hogy a vizsgált országok iskoláinak mindegyikében, függetlenül a politikai beállítottságtól, háromféle érdekcsoport működik. Az államigazgatási oldal, a pedagógusok képviselete és a szülői szervezet. A köztük levő" kisebb- nagyobb feszültség természetes, mert sok esetben ellentétesek az érdekeik. A mi iskoláinkban egyelőre csak két érdekcsoport létezik, annak ellenére, hogy az 1985-ös oktatási törvény már a szülők képviseletét is lehetővé tette. A hazai iskoláknak mindössze 14 százaléka élt ezzel a lehetőséggel. Törvény tehát most sem akadályozza az iskolaszékek megalakulását, egyedül az elhatározás szükséges hozzá. (Hogy a solymári szülők ebben miért nem kívánnak közreműködni — rejtély!) Csáky László felsorolta, hogy a kizárólag szülőkből álló iskolaszéknek milyen jogosítványai lennének: javaslattevő és vétójogot kapnának az iskola működésével és épületével kapcsolatos gazdasági tervek felett, egyetértési jogot az igazgató személyét illetően. Rendszeresen beszámoltathatnák az igazgatót az iskolai munkáról, és ha a pályázatban kiírt elvárások tendenciózusan nem valósulnak meg, lehetőségük lenne a visszahívásra is. Ellenőrizhetnék a gyerekek jegyeit. Viták esetén külső szakértők bevonását kérhetnék. Nem felügyelő bizottságot akarnak alakítani, hanem az a céljuk, hogy megszüntessék a szülők és pedagógusok között kialakult bizalmatlanságot. A hozzászólók a lehető legszélsőségesebben reagáltak az elhangzottakra. Volt, aki megkérdezte, miért kell egyáltalán beleszólniuk a szülőknek az iskola munkájába. Ha a hosszú előadás nem, a rövid válasz sem biztos, hogy meggyőzte: „A demokrácia kissé bonyolultabb rendszer, mint a diktatúra — mert többen beleszólhatnak a dolgokba —, de átlátható!” A szülők előkészítő bizottságinak megválasztásáról szóló vita során — tudniillik, hogy elég-e eny- nyi résztvevő a szavazáshoz — tovább csökkent a létszám. Néhányan szorgalmazták, hogy döntsenek a jelenlévők, mivel aki nem jött el, távollété- vel érdektelenségét fejezte ki. Mások ellenkező véleményen voltak: 50 százalékos részvétel híján a szavazás nem legitim. Az értekezlet harmadik órájában szavaztak arról, továbblépjenek-e, vagy reménykedjenek, hogy egy másik alkalommal aktívabbak lesznek a távol levő szülők. 31:11 arányban a halasztásra szavazók győztek. (pachner) Budaörsön Kétnyelvű táblák Budaörs város önkormányzata képviselő-testületének legutóbbi ülésén javaslatot tettek a kétnyelvű (magyar—német) táblák használatára. Figyelembe véve a Budaörs történelmében meghatározó szerepet játszó — de mára már csak töredékében fennmaradt — német nemzetiségűek érdekeit, valamint a németországi budaörsiek érzelmi kötődését szülőfalujukhoz, továbbá a Bretzfeld testvérvárosi kapcsolatok bővítését és várhatóan a jöMi történt Mezei Mária sírjával? A budakesziek emlékeznek Mezei Mária, a magyar színjátszás híressége még négy évtizeddel ezelőtt véletlenül „csöppent” Budakeszire. A tájat „meglátni és megszeretni” valóban egy pillanat műve volt. Erről maga Mezei Mária is hosszan írt a Vallomástö- redékelc címmel, 1931-ben megjelent könyvében. Mezei Mária annyira megszerette Budakeszit, hogy itt is telepedett le, és haláláig élt a Petőfi utca 18. szám alatti házban. Végrendeletében kát kívánsága volt: az egyik, hogy háza, férje — Lelbach János — halála után kerüljön a község kezelésébe, és emlékház örökítse meg színpadi fellépéseinek ereklyéit. A másik végrendeleti kívánság úgy szólt, hogy a művésznő végső nyughelye a budakeszi temetőben legyen. A budakeszi temetőben szép sír, emlékként egy szép bronzfej nézett le a dombocskáról a távolban álló (volt) otthon felé. Azért írtunk múlt időt. mert a napokban azt hallottuk Budakeszin, hogy az egyik éjszaka megrongálták Mezei Mária sírját. A legilletékesebbet, az özvegyet, Lelbach Jánost kérdeztük a történtekről: — Mezei Máriát életében igen sokan tisztelték, szerették Budakeszin. Azt mondják a helybeliek, hogy a művésznő sokat beszélgetett sétái során az erdészekkel, a famunkásokkal, és a főutcán haladva, ha megállították, meghallgatta a budakeszi öregasszonyok tanácsait is. Akit életében ilyen szeretettel vettek körül, azt holtában is tisztelik. — Én is ezen a véleményen vagyok — mondja Lelbach János —, és igazán csak megköszönni tudom Budakeszi minden polgárának, hogy mindig szeretettel emlékezik meg a feleségemről. — Akkor valójában mi történhetett a temetőben? — Nézze, a budakeszi temetőben hasonló esetek nem először fordulnak elő, így én sem tulajdonítok személyre szólóan a kelleténél nagyobb jelentőséget az esetnek. Sajnos, mostanában egyre több fiatal gyerek nem tud mit kezdeni a benne feszülő energiával és vandál módon, törve-zúzva tombolja ki magát. Pedig akkor inkább mégiscsak a diszkót válasszák. Bizonyára most is garázda elemek, a sötétben a sírokat nem is nézve rongáltak. — A síremlékként felállított bronzfej is megrongálódott? — Szerencsére nem, és már a sírt is sikerült helyreállítanunk, és a közelgő évfordulóra régi szépségében található. Mezei Mária születésnapján, október 16- án, délután négy órakor, a Petőfi utcai ház emléktáblájánál koszorúzást tartunk. Szigethy Gábor színháztörténész, aki egyben a feleségem szellemi hagyatékának — írásainak, naplóinak — gondozója, ünnepi megemlékezést tart. Ez igen szép gesztus a község részéről, és már hagyománya van. V. A. vőben fellendülő idegen- forgalmat, az önkormányzat javasolta, hogy Budaörsön a helységnévtáblák, a közintézmények, a kereskedelmi létesítmények kétnyelvű (magyar—német) táblákkal legyének ellátva. A képviselő-testület határozata alapján a táblákat ez év november 15-ig kell elhelyezni — többek között — a városháza, a rendőrség, az oktatási intézmények, a kulturális intézmények, orvosi rendelők és gyógyszertárak, valamint a posta, az OTP, a Takarékszövetkezet és az élelmiszerboltok bejáratánál, illetve falán. Az önkormányzat körlevélben is külön felhívja ezen intézmények, kereskedelmi egységek vezetőinek figyelmét a kétnyelvű táblák elhelyezésére. A képviselő-testület határozata a város határain felállított magyar nyelvű helységnévtáblákon Budaörs német nevének W u d e r s eh előírja. használatát is A jövőben rendszeresen A megyei és országos lapokon kívül Pilisvörösvá- ron már négy helyi hírforrásból meríthetik információikat a község polgárai. Az újságírók és a helyi kábeltévé munkatársai leggyakrabban az önkormányzati hivatalt keresik fel, előfordul, hogy a polgár- mesternek naponta többször is el kell mondania ugyanazokat a híreket. Az önkormányzat — hogy elkerülje az állandó ismétléseket és kínos időegyeztetéseket — úgy határozott, hogy ezentúl neghatározott időnként sajtótájékoztatót tart. Az első ilyen alkalom október 15-én, 15 órakor lesz a polgármesteri hivatalban.
