Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-12 / 240. szám

Mju?äA, jua MÉesi, igényű Nyugdíj három évvel korábban Hét hónappal ezelőtt tör­vényt hoztak, amely lehető­vé teszi, hogy némelyek már a nyugdíjkorhatár előtt három, évvel úgynevezett előnyugdíjat kaphassanak. Kik kaphatják az elő­nyugdíjat? Azok, akik leg­alább hat hónapig munka- nélküli-járadékot (munka­nélküli-segélyt) kapnak és még legalább 3 évük lenne a nyugdíjkorhatárig. Vagy­is minden nő jogosult az előnyugdíjra, aki betöltötte 52. évét, egyúttal fél éve kapja a munkanélküli-se­gélyt. Minden férfi, aki leg­alább 57 éves. Mivel az előnyugdíjra vo­natkozó törvény életbe lé­pése óta legkevesebb hat hónapnak kellett eltelnie az előnyugdíj gyakorlati indu­lásához, az első igénylők csak szeptembertől jelent­keznek. Pest megyében ed­dig mindössze ötvenen nyújtották be az előnyugdíj iránti kérelmüket a megyei munkaügyi központba vagy az annak alárendelt tizenöt megyei munkaügyi iroda . valamelyikébe. Az illetéke­sek szerint a megyében az előnyugdíj körülbelül két­száz rászorulót illet meg. Ezt azonban csak akkor kaphatják meg. ha benyújt­ják az igényüket. Hol és hogyan kérhetik az előnyugdíjat? Az igény­lők a tizenöt megyei munkaügyi iroda valame­lyikénél vagy a megyei munkaügyi központban — Budapest, XI. kerület, Ka­rinthy Frigyes út 3. — írás­ban adják be kérelmüket. Ennek mindössze a legfon­tosabb személyi adatokat — név, lakcím, születési hely, év, hónap, nap — kell tar­talmaznia. Aki nem tudja, hogy mi a lakóhelyéhez legközelebbi munkaügyi iroda pontos címe, veit munkahelyén vagy a pol­gármesteri hivatalban tu­dakolja meg. A benyújtott igényt a munkaügyi iroda megvizs­gálja, hogy a kérelmező va­lóban megfelel vagy sem a jogszabályban előírt felté­teleknek, és ennek alapján dönt, megkapja-e vagy sem az illető az előnyugdíjat. Az iroda egyúttal munkát próbál szerezni a kérelme­zőnek, és átképzési lehető­ségeket ajánl föl neki. Csak akkor fogadják el az elő­nyugdíj iránti kérelmet, ha végképp nem találnak mun­kaiehetőséget a jelentkező­nek, vagy ha az átképzése lehetetlen. A kérelmező ugyancsak a munkaügyi irodánál kap­ja meg a társadalombizto­sítási nyomtatványokat, amelyeket ki kell töltenie. A munkaügyi központ ha­tározatát és a kitöltött tár­sadalombiztosítási nyomtat­ványokat a kérelmezőnek be kell vinnie az állandó lakhely szerinti társada­lombiztosítási kirendeltsé­gek valamelyikéhez vagy az igazgatóságra. A soklépcsős hivatali el­járás miatt az igényjogo­sultak általában három hó­nap múlva kaphatják meg az első havi előnyugdíju­kat, de bonyolultabb ese­tekben ennél hosszabb át­futási idő is lehetséges. Mivel a rászorulóknak azokban a hónapokban is kell valamiből élniük, amíg megkapják az első havi előnyugdíjukat, a nyugdíj­folyósító erre az átmeneti időszakra előleget szokott adni, aminek az összegét később az előnyugdíjból levonja. E&ys&eri SámogaSás a iárcáiél — ---------------------------------------------------------------------------* N em az árától lesz melegünk Érthető módon a fűtési szezon kezdetével és a távhőáremclésekkel összefüggésben a miniszté­riumhoz, a sajtóhoz, az érdekképviseleti szervek­hez és az önkormányzatokhoz sok állampolgári levél, kérdés, bejelentés érkezik. Ennek egy része információhiányból vagy téves információból ered. Ezért az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium az alábbi tájékoztatót adta ki. Az Országgyűlés az 1991. évi költségvetés jóváhagyá­sakor az energiahordozók és a távhőszolgáltatás árai­nak támogatására az elő­zőekhez képest lényegesen csökkentett összeget ha­gyott jóvá. Ez az összeg csak az első félévben tette lehetővé az árak támoga­tását, ezért június hó else­jén jelentősen emelkedett a tüzelőanyagok ára. Az ár­támogatás megszűnte a távhőszolgáltatásnál azt is eredményezte, hogy o fűté­si idény kezdetétől érvé­nyes árakat a hőszolgálta­tók költségeiből kiindulva kell megállapítani. Ez a módszer településenként el­térő árakat eredményez. Az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium október 1-jei Mindig ven magyarázat Új ruhában drágább Ki ne emlékezne a haj­nalok nyitott ablakon át behallatszó zajára? A jel­legzetes. üvegcsörömpölés­re. Rekeszekben érkezett az áru, a sarki közért elé naponta percre pontosan ugyanabban az időben tet­ték le kötényes hórukkem­berek az üveges tejet és kakaót. Talán csak nosz­talgiából, immár öregedé­sünk tagadhatatlan jeleként emlegetnénk a régi szép időket? Az egykoron kék vagy sárga fóliakupakokat egyetlen mozdulattal lerán­tottuk a palack szájáról, de mielőtt összegyűrtük a fe­delet, még meggyőződhet­tünk a palackozás dátumá­ról, s már ittuk is — üveg­ből, mohón — a tejet. Eltűntek mára a reke­szek, el a hajnali lárma, mostanában inkább csöpö­gés csíkot húzunk magunk után a szatyorból. Éár ma már az sem két­séges, az üveg előállítási költsége és a higiéniai fel­tételek betartása, a csere­üvegek bevételezése csep­pet sem könnyű feladat, mára ez idejétmúlt megol­dásnak tűnhet. De csak tűnhet! Sajnos azonban a konzervatív módszert föl­váltó nejlontasakos megol­dás nem lopta be magát egyetlen háziasszony szívé­be sem. Mőst meg jött egy újabb csomagolás; a papír- dobozos. Először csak tar­tós tejet, annak is literen­kénti 37 forintos változatát tárolhattuk a kamra pol­cán. Megjegyzendő: egy hónapig is elállt az ötréte­gű papírosban. Ezt követte egy közbeeső megoldás. Féltartósként, 13-14 forin­tért zacskóban bár, de egy hétig hűtés nélkül tárolha­tó tejet vihettünk haza. S íme most a legesleg­újabb testvérke születik: háromrétegű papíros a cso-( magolás, s néhány napig' hűtve ugyan, de tárolható a sima pasztőrözött válto­zat. Az új termék, mely tulajdonképpen réginek mondható, ugyanaz a 2,8 százalékos zsírtartalmú ne­dű, amelyből hazánkban a legtöbb fogy, csak éppen más a ruhája. Ez viszi föl az árát is, szemben a nej- lontasak 1 forintjával, az új dobozka jóval többe, hat forintba kerül. S mint ahogy dr. Csonka Jenőtől, a Tejipari Egyesülés igaz­gatójától megtudtuk, a bor­sos ár miatt ezt a terméket nem is a legnagyobb meny- nyiségben fogyó tejféleség­nek szánják, inkább — eleinte — csupán válasz­tékbővítésre vezetik be. Naponta mintegy kétmillió liter tejet iszunk meg az országban. Az igazgató sze­rint jókora visszaesés ta­pasztalható e téren, még nemrégiben is ötszázezer literrel több fogyott. Mint jól tudjuk, 1987 óta négy­szer emelkedtek a tejárak, ennek ellenére még mindig minden literhez 2,50 forin­tos támogatást nyújt az ál­lam. Ám mint várható, jövőre megszűnik ez a do­táció, s ez ismét a tejivók táborát tizedeli. A tej —i mint élet, erő, egészség — lassan luxusitallá válik. A Váci Tejipari Vállalat üzem igazgatója, Fülöp Ár­pád arról számolt be, most szerelnek új gépsort, mely­nek segítségével félliteres tartós tejet hozhatnak for­galomba. A sima pasztőr- tej-elöállító gépsorra pe­dig bő kínálatból, egy svéd, egy finn, valamint egy iz­raeli cég ajánlata közül választhatnak. — Még idén eldől, me­lyik mellett voksolunk. Szeretnénk még ez évben mi is legyártani az első do­bozos, három napig elálló tejféleségünket. Az is biz­tos, nem szűnhet meg a ta­sakos változatot gyártó részlegünk, mert az embe­rek szegények, s egyre in­kább meggondolják, me­lyik tejet vigyék haza. Bizony, nehéz dolguk le­het szegény, jól tejelő te­hénkéknek. Hál’ Istennek jó sok tejet adnak, de nem­csak minálunk, hanem szerte a nagyvilágban túl­termelés mutatkozik e fe­hér folyadékból. S az itt­hon el nem fogyó tejpor, vaj meg a sajtféleségek sajnálatosan nem igazán kelendők exportálva másutt sem. (fekete) ármegállapítása már ennek megfelelően' készült. Az ármegállapítást há­rom hónapos munka előz­te meg. A beküldött kalku­lációkat az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium fe­lülvizsgálta, hogy megfe- lelnek-e az előírásoknak. Az elvektől eltérő többle­teket a felülvizsgálat során nem vette figyelembe, és egyúttal vizsgálta, hogy a fajlagos értékek a szolgál­tató nagyságát is figyelem­be véve nem túlzottak-e. Ilyen esetekben az árkal­kulációt módosította. Végül az Állami Szám­vevőszék távhőszolgáltatás­sal kapcsolatos vizsgálati tapasztalatái alapján, a mi­nisztérium a kalkulált árak egységes csökkentésével megtakarításra kényszerí­tette a távhőszolgáltatókat. A Fővárosi Távfűtő Mű­vek önként vállalta, hogy ez évben a június 1-jétől érvényes fűtési díjat nem emeli. Ebből kiindulva a minisztérium azoknál a vállalatoknál, ahol az előb­biek szerint korrigált költ­ségszint a 104,40 Ft-os (jú­nius 1-jétől érvényes) árat lényegesen nem haladta meg, a vállalatokkal történt tárgyalás után az árat ugyancsak ebben az érték­ben állapította meg. Azon települések önkor­mányzatainak, ahol a fűté­si díj a 125,— Ft/légm3-t meghaladja, a Pénzügymi­nisztérium egyszeri támo­gatást folyósít. A támoga­tás mértéke a 125,— Ft fe­letti díjhányad 80%-a. Ezt az összeget az önkormány­zat a távhőrendszer korsze­rűsítésére fordíthatja, amelytől várhatóan elérhe­tő a kiugró költségek csök­kentése, illetve ebből az összegből szociális támoga­tásban részesítheti a meg­növekedett költségek miatt lehetetlen helyzetbe került polgárait. HÉbA HÉT HÍRESÉN»«« EG ÉS ?©!,!> Nemzetközi konferencia tárgyalta Budapesten az alkotmányreformok tapasztalatait. O Emléktáblát avattak Békésen Németh László egykori lakóhelyén, ® Fővárosunk volt a színhelye a nemzetközi geográ­fus kongresszusnak. 9 Nagyváradi orvosfestők ki­állítása nyílt meg Debrecenben. • A fővárosban át­adták rendeltetésének a Nemzetközi Egészségügyi Központot. • Megalakult az olasz—magyar betonút­építő részvénytársaság. • Tanácskozást rendeztek Győrött a hazai távhőszolgáltatás korszerűsítésének lehetőségeiről. • A hét híre az is, hogy tárlat látható Törökszentmiklóson az első országos kalászfonó pá­lyázat anyagából. Legendád, regék, vallási mítoszok, régészeti tárgyak, írott történelmi emlékek kápráztató szépségű, ugyan­akkor roppant szövevényes mikrovilága a termést hozó kalászé. A termékenység a léte alapja az élő szervezet­nek, azaz a mag, az azt rej­tő kalász már sok ezer esz­tendeje jelképe az ember­nek. Az írott történelem előtti agrártársadalmak hiedelemviláguk közepévé tették. Ég és föld ismétlődő kultikus nászának -volt te­remtménye a kalász(gyer- mek), s benne a mag, a hol­napi termékenység ígérete. A szíriai Tammuz és As- tarta, a phrügiai Kübelé és Attisz, az egyiptomi Izisz és Ozirisz mítoszai mind-mind ég és föld ölelkezésén ala­pulnak, azaz sokféle táj sokféle kultúrájának kö­zös kincse simul az ember tenyerébe, amikor ráfektet egy kalászt. Ráfektet-e jövőre? Amint látom meg hallom is, sok­féle a kétség. Meredeken zuhan/t a megyében a ve­tőmagforgalom. Ami akad a gazdaságban, ami lekerült a táblákról, az jut a földbe. A bizonytalankodás, a pénztelenség sanyarú te­remtménye ez a helyzet. Ami, remélhetőleg csak át­menet. A korábbinak a fe­lére visszaesett gabonave- tőmag-forgalom a holnap veszélyeit villantja fel. Őseink sóhajtanak a köz­mondásban: nincs nehe­zebb az üres kalásznál. Ke­serves idő az, amikor rossz a gabonatermés, de még ke­servesebb, ha nem kerül a földbe megfelelő mag. A hamburgi vámszabá­lyok már az 1100-as évek­ben feltüntetik a magyar búzát, mint beérkező árut, s az 1300-as évektől kiter­jedt búza-, s általában ga­bonakereskedelem bonyo­lódott le Bécs irányába. Mai ismereteink szerint 4000-4500 esztendeje ha­szonnövénye az embernek a búza. Az első termesztett fajtája az alakor (Triticum monococcum) volt, Kis- ázsiából jutott eleink bir­tokába, s így araszolva év­századokon át Nyugat felé. Mint általában a kezdetek, itt is sokféle mozzanat a múlt ködébe vész. Miféle hatások késztették az alko­tókat a XV. századtól kez­dődően a Madonna szob­rain, festett képein a kalász ábrázolására? Miként ju­tott át Szűz Mária köntösé­ről a kaiászminta a kun szűrök egyik altípusára, a koszorús szűrre a XVI- XVII. században, s olvadt be a kalász a virágminták közé? Azt tudjuk, hogy a megye több településére a Felvidékről érkezettek hozták ottani szokásukat: a menyasszonyi koszorúba a mirtuszszálak mellé ara­nyozott (aranyfüsttel be­fújt) kalászokat is fontak. Ezeket azután jeles emlék­ként őrizték a lakás vala­mely kitüntetett helyén, legtöbbször az ún. tiszta szobában az esküvői fény­képekkel együtt. Azt vi­szont nem tudjuk, miért terjedt el viharos gyorsa-s. sággal ez a szokás az ott élő magyar családok köré­ben is. Tudjuk, hogy a sok­féleként nevezett alkotás (áldozókoszorú, esőzsák, kalászkoszorú, szakramen- tom, búzakoszorú, arató- koszorú) nevével ellentét­ben nemcsak 'koszorú for­máját ölti, hanem fonják korona, csiga alakúra is. Annak forrását viszont be­temette az idő, hogy a fo­nás a marokszedő dolga- joga-kötelessége, a kalászok válogatása, vagdalása vi­szont a kaszásé. S ez csak egy búzaszemnyi a múlt sok titkának hombárjából. A század első évtizedé­ben a tápiógyörgyei Györ- gyey-uradalomban a búza átlagtermése 10 mázsa volt katasztrális holdanként. Ugyanezen tíz esztendőben hét ceglédi gazda — hiva­talos felkérésre vezetett feljegyzései szerint — 10,8 mázsás átlagtermést mu­tatott ki. Ehhez mérten ég és föld a mai, öttonnás (megyei) átlag? Talán-ta- lán nincs is olyan messze egymástól ég és föld, ami­kor a magvető embert, a holnapot hívőt látjuk. Ök ugyanis pontosan tudják, mennyire igaz sok százada élt eleink bölcsessége, üres kalász fenn tartja a fejét, az üres fejű embernek jel­lemzője a gőg, a vak maga- biztosság, Csakhogy elég-e, ha ezt a szántóvetők tud­ják?! Ha csak ők tudják. Mészáros Ottó Ä MUOSZ Sajtószabad­ság Klubja megdöbbenve értesült arról, hogy a Ma­gyar Újságírók Országos Szövetsége és újonnan vá­lasztott elnöke, Bodor Pál ismét az egész magyar új­ságíró-társadalom nevében tett nyilatkozatot. . Ismételten leszögezzük, hogy — előző állásfoglalá­sainkhoz ragaszkodva — nem fogadjuk el az újság­író-társadalom és a szakma egésze nevében megfogal­mazott általános és min­dent egybemosó megnyilat­kozásokat. Klubunk tagjai, akik egyébként nem érzik ma­gukat sem „disszonáns hangúaknak” sem „törpe kisebbségnek”, különös Kilencen a köz nevében? Egyoldalú állásfoglalás szomorúsággal állapítják meg, hogy a Sajtószabad­ság Klub tagjait éppen az a Bodor Pál próbálja a fenti módon minősíteni, aki jó néhány esztendeje Romá­niában még a kisebbségi sorsot volt kénytelen meg­élni, és disszonáns hangú­nak minősíttetett, amikor a kisebbség jogaiért is szót emelt. A Sajtószabadság Klub tagjai a magyar újságírás 56-os hősének tartják Obersovszky Gyulát, ezért elfogadhatatlan számunk­ra, hogy a MUOSZ bala- tonszépláki küldöttgyűlése határozatilag nem követte meg sokat szen vedett - kol­légánkat, sőt megalázó helyzetbe hozta őt. A füg­getlen magyar újságírók .nevében a MUOSZ Sajtó­szabadság Klubja ezennel megköveti Obersovszky Gyulát. Aggályosnak ítéljük a Magyar Nemzet szerkesztő­ségében kialakult helyzetet és azt, hogy az ottani myn- kajogi vitákat egyes erők megpróbálják saját politi­kai céljaikra kihasználni. Ezért elfogadhatatlan szá­munkra, hogy a MUOSZ elnökségének kilenc tagja egyoldalúan foglalt állást a Magyar Nemzet ügyében, és ezzel félrevezette a köz­véleményt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents