Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-10 / 238. szám
MEGINDOKOLT LÉPÉSEK Közigazgatás és vérnyomás Szívesen dolgozna ön a közigazgatásban? — szólt egy kérdés egyik népszerű hetilapunk játékos személyiségtesztjében. Vajon mi lenne, ha igennel felelnék, futott át a gondolat, és y.-orsan az értékelést kerestem, némi számítga- tás után pedig kiderült, mi lenne a jellemzés: „ön a szabályok embere. Köny- nyebbnek érzi életét, ha valamilyen séma szerint cselekedhet, ha a megadott normák szerint tehet mindent. Arra tartogatja erejét, hogy a kipróbált úton haladva végezzen mindent...” Hangzott az ítélet. 4D Ilyen emberek dolgoznak a közigazgatásban? valóban merev, szemellenzős ügyintézők ülnek a hivatalokban, akikből hiányzik minden kreativitás? — kérdeztük Fo- garasi Józsefet, a Köz-, igazgatási Kamara elnökét, az Államigazgatási Főiskola adjunktusát. — Aki közszolgálatot vállal, tevékenységét a jogszabályok határozzák meg, ezért nem várható el tőlük a szó szabadon vett értelmében „kreativitás”, Ök csupán jogalkalmazók, és ha a jogszabályok keretét átlépik, jogsértést követnek el. Lehet, hogy az ilyen értelemben vett rugalmasság a közvélemény számára tetszetős lenne, ám ilyenkor inkább a jogi szabályozást szükséges felülvizsgálni, és nem az ügyintéző rugalmasságát kritizálni. (Milyen ember a hivatalnok? Kreativitásról azokban az esetekben beszélhetünk, amikor a jogszabályok csupán segítséget adnak az ügyintézőnek a döntéshez és nem béklyók, amelyek megkötik a kezét. Vannak továbbá különbségek a közigazgatás egyes munkaterületei között is. Az építész, a számítástechnikus, a művelődéspolitikus, a szociológus szabadabban dolgozik, kevesebb munkájában a megkötés. Am az úgynevezett hatósági területeken működök, például a gyámügyi, a szabálysértési, vagy a lakás- kiutalással foglalkozó munkatársak szigorú jogi korlátok között dolgoznak. Az ilyen területre nem is igen alkalmas a kreatív típusú ember. Nem bírja sokáig _ ezt a munkát, önmagával is szembekerül, melynek következménye, hogy vagy feladja kreativitását, vagy sorozatos jogsértéseket fog elkövetni, ha ezt diktálja az igazságérzete. @ Jól működő demokráciában a hivatalnokok úgy fognak hozzá az ügyekhez, hogy hogyan lehetne elintézni. Nálunk azt keresik, milyen kifogást lehet felhozni, hogy ne kelljen az ügyet elintézni. Mi lehet ennek az oka? — Az ilyen magatartást a politikai kiszolgáltatottságra lehet visszavezetni. Aki félti az állását, aki mindig igazolni próbálja magát, az ügyel rá, hogy mindig megindokolja minden lépését. Ma már azonban oldódik az ilyen fajta viselkedés, amely egyébként nemcsak a közigazgatás sajátja, hanem az egész társadalom jellemzője: csak azt szabad csinálni, amit mások megfogalmaztak, leírtak. Ma már egy új bizalmi elv kezd kialakulni, nevezetesen: amit a törvény nem tilt, azt szabad. Elterjedésének feltétele, hogy egész társadalmunk nagykorúvá váljon. Aki félti az áSidiát... © Az Államigazgatási Főiskola hogyan készíti föl hallgatóit az ügyfelekkel való kapcsolatteremtésre? — A főiskolára 18 évesen, adott képességekkel, tapasztalatokkal kerülnek be a hallgatók, felvételi szűrő, alkalmassági vizsga nincs. Szerintem nem is szükséges, inkább a diploma megszerzése után, azoknál kellene ezt elvégezni, akik közvetlenül a közigazgatásban kívánnak elhelyezkedni. Valóban nem szerencsés, ha egy ügyintéző süket, dadog, testi hibás, vagy értelmi fogyatékos. Bizonyos területein a közigazgatásnak pedig nem szerencsés, ha depressziós, szórón gós, vagy hirtelen természetű. Ezeket a szűréseket véleményem szerint nemcsak a munkába álláskor, hanem még később, időnként is el kellene végezni. Nyugaton erre már vannak módszerek. Ha az első. vagy az időszaki szűrésen valaki „fennakad”, akkor átképzéssel, vagy kártérítéssel való áthelyezéssel kellene a dolgozó segítségére sietni. Sajnos léteznek a közigazgatásban ma. is olyan munkaterületek, ahol az ügyintézők bizony idegileg tönkremehetnek. Ennek a szakmának is adottak a munkahelyi ártalmai, például a magas vérnyomás tipikusan köz- igazgatási betegségnek tekinthető. Kiszűrni az alkalmatlant Ilyen mérések hiányában az alkalmatlanság gyakran menet közben derül ki, néha sajnos már csak olyankor, mikorra az ügyintéző tönkrement, és számos embert megsértett, illetőleg ügyét elrontotta. S minket sajnos néni ritkán az ilyen kollégák alapján Ítélnek meg. Mindezen egyféleképp lehet változtatni, ha az ilyen emberek nem kerülnek közénk. Ha a mi szakmánk, a szakmák közötti rangsorban kivívná a megfelelő helyet, és vonzóvá válna a pálya, akkor jobban válogathatnánk a munkára jelentkezők közül. Nem az a cél, hogy úgynevezett elit szakmává váljunk, de jó lenne, ha magasan képzett szakemberek jönnének ide dolgozni, akik valóban élethivatásnak tekintik a pályát. Persze a szabályozásoktól sosem leszünk mentesek, ám ha igazi hivatástudattal végzi majd mindenki a dolgát, akkor ezek a szabályok nem jelennek meg bürokratizmusként. Hárommillió gazdát keres A Fest Megyei Önkormányzat pályázatot hirdet 3 millió forintos ifjúságpolitikai alapjának felosztására. Céljuk a gyermek- és ifjúkori közösségek vagy az őket védő szervezetek tevékenységének támogatása, programjaik megvalósításának elősegítése. Erre az összegre helyi szervek, intézmények, kisközösségek, jogi személyek és egyesületek pályázhatnak, közülük is azok, akiknek tevékenysége kapcsolatban áll a diáksportkörökkel, diákönkormányzatokkal, iskolai és diákújságok szerkesztőségeivel. nemzetközi gyermek- és ifjúsági kapcsolatok kiépítését, illetve devianciák megelőzését szolgáló kezdeményezésekkel. A pályamunkáknak tartalmazniuk kell a program megvalósításáért felelős személy, illetve szervezet nevét és címét. A közösség eddigi tevékenységének leírását legföljebb egy gépelt oldalon. A megvalósítandó célkitűzést és a programban részt vevők létszámát, a jelenleg rendelkezésre álló pénzeszközöket, valamint a pályázott összegei és annak tervezett felhasználását, végül a szervezetnek — vagy pénzeszközeit kezelő egyesületnek, intézménynek — megnevezését, címét, számlaszámát. A pályázatokat 1991. október 31-ig kérik eljuttatni a Pest Megyei Önkormányzati Hivatal művelődési irodájának, az 1052 Budapest. Városház utca 7. címre. A pályázat eredményéről minden pályázó értesítést kap az elbírálás után, 1991. november 30-ig. Azt már most lehet tudni, hogy előnyben részesülnek azok a jelentkezők, akik helyi erőforrásokat is mozgósítani képesek. SZOLGÁLTATÁS PEDAGÓGUSOKNAK Nem csak a cégtábla új Két héttel korábbi számunkban, a megyei intézmények átalakulásáról szólva említést tettünk már arról, hogy a Pest Megyei Pedagógiai Intézet is az át- szervezendők táborába került, és neve a jövőben Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Irodára módoKÉT KONZULTÁCIÓ KÖZÖTT Egyedül könnyebb í 7 Sok támadás érte és éri mind a mai napig a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatot. Sok más nagy- válíalathoz — amely közvetlenül lakossági szolgáltatást lát el — hasonlóan, nem irigylésre méltó helyzetük. Az emberek elégedetlenek például a magas vízdíjak, a mérőórákkal összefüggő anomáliák miatt is, amelyekről a vállalat nem tehet. Számos település fontolgatja, hogy elszakadna tőlük, és önálló vízműtársulásokat hozna létre. Hogy ezzel jól járnának vagy sem? Természetesen akadnak olyan települések, amelyek igen. Feltételezhető az is, hogy azok a települések voksolnának a legszívesebben az elszakadásra, amelyek hasznot húznának az önállósodásból. S ugyancsak természetesen, maradnának a vállalat égisze alatt azok, ahol ráfizetéses a vízellátás. Ennél már csak egy dolog természetesebb — ha mindez bekövetkezne, s csak a veszteséget hozó települések maradnának —, abba a vállalat tönkremenne. Mindez persze nem izgatná azokat a településeket, amelyek addigra már kilépnének a PVCSV-ből. De mi lesz azokkal, akik önerőből nem tudják a saját ellátásukat megoldani? Gondolnak-e arra a kilépni szándékozók, hogy külön-külön nehezebb lesz megoldani a karbantartási munkákat, a 24 órás szolgálatokat? Mivel ezek a kérdések már korábban is felmerültek Pest megye közgyűlésének gazdasági bizottságában, ezért már augusztus elején felvették a kapcsolatot a PVCSV vezetésével. Szerveztek már a helyszínen üzemlátogatást is, és eldöntötték, hogy a vállalat vezetésével folyamatosan tartani kell a kapcsolatot, hiszen nem kevesebbről, mint a megye lakosságának zavartalan vízellátásáról van szó. Amíg augusztusban a vállalat látta vendégül a gazdasági bizottságot, a legutóbbi, a második találkozónak a megyeháza adott otthont. A megbeszélésre a szervezők a vállalat vezetőségét, Doszpod Bélát, az igazgatót, és dr. Csapó László igazgatóhelyettest, valamint 94 települést — polgármestereket, jegyzőket, kirendeltségvezetőket — hívtak meg. Szakértőként Füstösné dr. Papp Mária, a Magyar Gazdasági Kamara víz, csatorna és fürdő szekciójának titkára, Körösi László, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium főtanácsosa képviseltette magát. A konzultáción a legtöbb vita az ön- kormányzati hatásköri és vagyonjogi kérdéseket kísérte, illetve a települések képviselőit leginkább a tulajdonjogi kérdések foglalkoztatták. A nagy érdeklődésre való tekintettel, amely a vagyoni problémákat kísérte, a szervezők — az ön- kormányzati hivatal műszaki irodája és a gazdasági bizottság — ígéretet tettek, hogy a kapcsolattartást folyamatosan biztosítják a jövőben is. A legközelebbi konzultációt pedig már a vagyonátadó bizottság bevonásával szervezik. sül. Űj tevékenységi körét az önkormányzati hivatal művelődési irodája alakítja ki. Azóta többen érdeklődtek: mi a változás lényege, mit takar az új elnevezésben a „szolgáltató” megjelölés, s mi lesz a fő különbség a régi és az utód intézmény között. Az elődről annyit érdemes tudni: a Pest Megyei Tanács hívta életre 1985- ben, és irányítását is a megyei tanács művelődési osztálya látta el. A Pedagógiai Tanácsadó Intézetből, a Pedagógus-továbbképző Kabinetből és a megye közoktatási intézményeiben működő szakfelügyeleti hálózatból jött létre. Feladatai közé tartozott a nevelési-oktatási intézményeknek a helyi művelődésirányítóknak a pedagógiai, módszertani segítségnyújtás. Ezen belül hozzájárultak az intézmények nevelési és oktatási folyamatainak szakmai fejlesztéséhez, pedagógiai eszközökkel történő ellenőrzéséhez. A feladatokra szakmai tanácsadó hálózat létesült, ök feleltek az innovációs tevékenységek, az intézmények szakmai önállóságának ösztönzéséért, a pedagógustovábbképzések szervezéséért és a pályaválasztási tanácsadásért. E hálózat június 30-val megszűnt — a jogszabályi változásokkal összefüggésben —, amikor is a művelődési és közoktatási miniszter felhatalmazást kapott rá, hogy a szakmai szolgáltató feladatok ellátására új intézménj’t hozzon létre. Ugyanennek a jogszabálynak egy másik paragrafusa már korábban is kötelezően előírta az ön- kormányzatoknak a peda- góiai szolgáltatásokról való gondoskodást. így a jogutód szervezet, a Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Iroda hivatalosan október 1. óta, egyelőre megbízott igazgatóval — mivel igazgatót eddig még nem sikerült kinevezni — működik már. Habár, mint szó volt róla, átszervezése még folyamatban van. De feladatairól annyit már tudni lehet, hogy az alap- és középfokú nevelési és oktatási intézmények munkájának és szervezőtevékenységének segítése lesz a fő céljuk. Az új intézménynek is lesz szakértői -hálózata. Az igényeknek megfelelően elsősorban olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek a napi pedagógiai gyakorlat eredményességét fokozhatják. Ide tartozna az információ „áramoltatásától” az eszközök biztosításáig, a kiadványok, médiák kölcsönzéséig és másolásáig, feladatlapok, tesztek, bibliográfiák és továbbképzési programok közvetítéséig. illetve továbbképzések szervezéséig minden, ami a pedagógusok munkáját megkönnyítheti. A pedagógiai gyakorlat fejlesztését olyan kutatómunkával segítik, amelyek során programokat, új tantárgyakat, eszközöket, helyi nevelési rendszereket, új tantárgyakat, struktúrákat, kísérleteket fejlesztenének és dolgoznának ki. Ezek eredményeit rendszeresen ismertetnék a pedagógusokkal, valamint továbbképzéseket, tréningeket szerveznének az új eredmények iránt érdeklődőknek. Új távlatai nyílnak a tehetségfejlesztésnek, amit korábban az úgynevezett elitképzés megbélyezéssel majdhogynem üldöztek. Ma már a tervek szerint kidolgozták az iskolahálózaton belüli koordinálás lehetőségeit, illetvé tanulmányi versenyek, területi vetélkedők és alkotótáborok szervezésével még támogatják is a kiemelkedő képességek felkarolását. Az iroda egyébként önállóan gazdálkodó intézmény lenne, talán ez a tény, valamint feladatainak újszerűsége és sokrétűsége magyarázza, hogy megfelelő vezetőt eddig még nem sikerült élére kinevezni. Az oldalt írta: Szegő Krisztina Fotó: Erdősi Ágnes
