Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-07 / 210. szám
Friss hangzású big band Kották és tervek A ráckevei Körzeti Állami Zeneiskolában 1983-ban kettőszáznyolcvan növendékkel és tizenhét los tanári létszámmal indult meg a zeneoktatás, a mindenkinek kötelező szolfézson kívül zongora, rézfúvós, hegedű és gordonka szakon. Ugyanakkor az óvodások számára kis előképzős csoportok is alakultak. Az elmúlt évek során a zeneiskola tanárai lelkesen, nagy odaadással végezték munkájukat, gyarapítva az intézmény ió hírnevét, növelve vonzerejét, melynek leginkább mérhető mutatója az emelkedő tanulói létszám volt. Most pályázat útján Szri- mácz Ferenc személyében új igazgató került a zeneiskola élére. A vele való beszélgetés során arra is választ kerestünk, hogy vajon az új igazgató hogyan látja: a meglehetősen nehéz gazdasági környezetben a szülők szívesen íratják be gyermekeiket zenei iskolába? Uj tanszakok' — Igazgató úr, ha jól tudom, ön nem ráckevei, hogyan került most mégis az igazgatói székbe? — 1983-tól, az önállósulás óta dolgozom zenetanárként a Körzeti Állami Zeneiskolában Ráckevén — kezdi beszélgetésünket Szrimácz Ferenc. — 1984- ben az intézmény kinevezett tanára, 1985-ben igazgatóhelyettese lettem. 1989- ben két esztendőre munkahelyi engedéllyel németországi vendégszereplésen vettem részt, de ennek ellenére úgy érzem, hogy a kezdetektől közreműködtek az iskola arculatának alakításában. működéséneit formálásában. — ön pályázat útján nyerte el az állást: pályaÁtadás Két hónap múlva A délegyházi általános iskola felújításáról az eddigiekben beszámolva már jeleztük, hogy a szeptemberi tanévkezdésre nem tudják befejezni a munká latokat. A jelenlegi helyzet alapján azonban úgy tűnik, két hónapon belül a diákok már az újonnan kialakított tantermekben folytathatják tanulmányaikat. Az áprilisban megkezdett átalakítással négy tanteremmel, két vizesblokkal, illetve egy kondicionáló edzőfoglalkozósokra használható szuterénszinttel bővül az intézmény, amelynek új része már tető alá került, s most a szakipari munkák vannak folyamatban. A tanulás feltételeit azonban a szociális segítség- nyújtás szélesítésével is könnyítik Délegyházán, így valamennyi tanulónak térítésmentesen biztosították az ez évi tankönyveket, illetve a különösen nehéz anyagi körülmények között élő családokat beiskolázási segéllyel támogatták tanévkezdésre. A tankönyvek mintegy hatvanezer, a beiskolázási segély pedig harmincezer forintba van az önkormányzatnak. Az utóbbi összegből tizenhatan részesültek, gyermekenként kétezer forintos összegben. DUNATÁJ HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. © Munkatársak: Vasvári Éva és Kovács T. István. © Fogadónap: mindéin hétfőn 12—16 óráig a Sterke sztoségb en. Címünk: Bp. Vili., Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-4067. lOrfj munkájából mit tart a legfontosabbnak? — Az évek során kialakult anomáliák kiküszöbölését. Többek között a jelenlegi álláshelyek kihasználásával a már működő tanszakokat semmiben sem csorbítva, az elsorvadt ráckevei tanszakokat szeretném újraindítani. A pályamunkámban is megfogalmaztam: a nöoendékiét- szám emelhető, tagozati átszervezés nélkül, a tantervi előírásoknak megfelelő tantárgyfelosztással, minden növendék számára biztosítható az évfolyamának megfelelő korrepctáció, a szolfézs-, a zeneirodalom-, valamint a kamarazene-óra. én is úgy érzem, hogy a művelődés szférájában egyre gyakrabban tért hódító szponzorálási lehetőségeket érdemes a zeneiskola területére is lebontani. Egy zeneoktatói közösség igényes munkája visszahathat a településre, illetve formálhatja az ott élők gondolkodását. Ügy érzem, Ráckevén az elmúlt évek munkájának már van eredménye. Teret kapna Szellemi kisugárzás — Mi az, amit már most, a tanév kezdetén mindenképpen szeretne megvalósítani? — Sok tervem van, a teljesség igénye nélkül csak néhányról szólnék. A kamarazenére, illetve a társas zenére külföldi tapasztalataim felhasználásával az eddigieknél nagyobb hangsúlyt szeretnék fektetni. Építkezve a régi kollégák munkájára, bízva az új munkatársak segítségében, meggyőződésem, hogy ezzel a lehetőséggel még vonzóbbá tehető a zeneoletatás. Szép példája ennek az iskola 1985-ben megalakult fúvószenekara, amely 1989- ig Ráckevén működött, jelenleg pedig a dömsödi tagozat köré szerveződik. — Épp most, a tanév elején hallani olyan véleményeket, hogy a nehezedő gazdasági körülmények hatására sok szülő igencsak meggondolja, érdemes-e művészeti iskolába járatni a gyermekét. — A művészetoktatás, ezen belül a zeneoktatás szerepének fontossága köztudott. A nagy magyar zenetudós, Ádám Jenő szülőhelye, Szigetszentmiklós a közelünkben van. és úgy érzem, ennek szellemi kisugárzása a település lakóira ma 'is hat. Ugyanakkor — Vannak-e egyéni és kollektív alkotó kezdeményezések az új tanév kezdetén? — Ráckevén a fafúvós tanszak növendékeivel, a rezesnövendékek számának gyarapításával, a harmonika- és zongoratanszakok bevonásával egy friss hangzású big band alakítása új lendületet adhat a közös muzsikálásnak. Egy ilyen jellegű zenekar látványával, hangzásvilágától új színfoltjává válhat az iskola és környezete zenei életének. Ebben a zenekarban lehetőséget kaphatnának azok a gyerekek, akik szívesen tanulnának ütős hangszereket. Másfajta kezdeményezésünk közé tartozik a hangverseny-látogatások szervezése. Köztudott, hogy az élő zenei élményt semmiféle szuperminőségű felvétel nem pótolhatja, ezért a hangverseny-látogatások szervezésének kiemelt helyet kell kapnia a tanterven kívüli feladatok között. Mivel a Filharmónia költségvetését csökkentették, és ezzel együtt az ifjúsági hangversenyek száma drasztikusan megcsappant, minden lehetőséggel támogatni szeretnénk az élő muzsika hallgatásának lehetőségét. Amint ez már baráti beszélgetések során kiderült, főiskolai tanárkollégák szívesen vinnék növendékeik kiforrott produkcióit közönség elé, de örömmel vállalkozna egy- egy koncerten való közreműködésre kiemelkedő zenekaraink néhány szólistája is. Szeretnénk, ha ismét teret kapna a korábban már beindított tanári koncertek sorozata. Az alkalmazás módjától függetlenül e tervek megvalósításában számítok a nevelőtestület valamennyi tagjára. Deák Attila I. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 7., SZOMBAT D U NAJÁJ SZENTENDREI-SZIGET • CSEPEL-SZIGET © DUNAKESZI © RÁCKEVE MIKI (ki © rf>T © GÖD SZIGETSZENTErőltetett váltás Kárpótlás botladozva A kárpótlási törvényről nemcsak most, hatályba lépését követően, de máj megalkotása elölt és közben te sejteni lehetett: nem számíthat egyöntetű közmegelégedésre. A reflexiók igazolni látszanak e kétkedéseket, sok megkérdőjelezhető pontja van a törvénynek. Ugyanakkor a kárpótlásban érdekelt rétegek is más motivációik alapján mondanak ítéletet, különböző alapokon állnak, eltérőek az érdekek. Dunaharasztin dr. Cyalay Mihálynak, a Kisgazdapárt helyi szervezete elnökének teljes rálátása van e kérdéskörre, őt kérdeztük a kárpótlás kapcsán kialakult helyzetről. ’ — Dunaharasztin meglehetősen sajátosan gyűrűzik a probléma — mondja —, ugyanis az eredetileg hatnyolcezer őslakos mellett rendkívül sok a betelepülő: ők elsősorban a földjeikről valamikor elmenekült parasztgazdák, illetve leszármazottaik. Sokat közülük kulikként üldöztek el, akik aztán az iparban kerestek — és találtak — megélhetést. Ma már szinte alvóvárosnak is nevezhető Haraszti, ugyanakkor azonban rendkívül széles a kárpótlásban érdekelt réteg. Csakhogy itt, helyben nincs akkora terület, amely kielégíthetné az igényeket. Egyébként nem kizárólag Harasztira, de egész Pest megyére jellemző e visszás helyzet: ugyanis a Bácskából érkező parasztember sem ott, hanem itt, helyben tart igényt a földtulajdonra. — Felmérhető-e az a nagyságrend, amelyből a kártalanítást le kell, le lehet Dunaharasztin bonyolítani? — Igen, úgy ezer-ezeröt- száz . hektár áll rendelkezésre, ellenben tisztázatlan, hogy mekkora az önkor-, mányzat tulajdona, A vaTornaóra a szabadban Foton első íestneveltsóráját tartja az idén megnyílt ökumenikus általános iskola 3. osztálya. Ragyogó napsütésben, vidáman ugrabugrálva végzik a feladatokat, amit Makovinyi Mária tanárnő vezényel (Virág Márton felvétele) lamikori községi legelők, községi szántók és erdők nem tudni, miként kerültek a tsz-ek tulajdonúba, s egyáltalán nem világos, hogy miként kerülnek majd vissza az önkormányzatokhoz. Erről egyáltalán nem szól a törvény, ez a kérdés egyelőre lóg a levegőben, holott rendkívül sok probléma gyökeredzik innen. — A haraszti kisgazdák igazságosnak tartják-e a kártalanítási törvényt? — Nem, mégpedig több okból. Az első és a legfontosabb; hogy behatárolja a visszaadható földterület nagyságát. Általában — mivel kétszázezer forintig terjed a kárpótlás — tíztizenöt hold kerül egy ember tulajdonába, holott a farmergazdaság beindításához optimálisan harmincötven hold kellene. A másik, amit kifogásolnak, hogy három hónap alatt kell nyilatkozni a visszaigénylésről, amely teljesen kizárja, hogy valaki átgondolja és elvileg felépítse gazdálkodása struktúráját, gondoskodjék az anyagi és pénzügyi feltételekről, illetve alapokat teremtsen a gazdálkodás hátteréhez. ték, az állandó műtrágyázással pedig lerombolták a föld minőségét. — Az érdekeltek menynyire tájékozottak a hivatali ügyekben, mennyire képesek eljárni a kárpótlás levezetésében? — Ügy látjuk, rendkívül elbonyolitott a visszaigénylési metódus, s a földhiva ■ taloktól függ, hogy menynyire állnak a gazda mellé, vagy még mindig a tsz-ek szekerét tolják. A jelenleginél mindenesetre sokluil több segítségre’fenne szükség. Mi rendszeres tájékoztatókkal próbálunk segíteni: bizonyos időszakonként nálunk a Hidrofer Kft. munkatársai — a földhivatal képviselője s agrárszakemberek — tartanak eligazítást az érdeklődőknek. — Óriási felelősséggel járó döntések ezek, hiszen aki visszaigényelte a földjét, azonnal adózik utána, s öt évig nem adhatja el. Végül fájó pont, hogy a tulajdonosnak licitálni kell a földre. Ezzel ismét csak a kóhlgrek kapnak zöld utat, akik esetleg az előző rendszerben becstelenül szerzett pénzeken elvásárolják a földet a tisztességes emberek, ráadásul volt tulajdonosok elől. Ugyanakkor úgy tűnik — bár ez nem tartozik szorosan ide —, hogy idejét múlta az aranykoronaérték-számftá- si mód is. Ez a mutató, amely a föld termőértékét hivatott jelezni, meglehetősen hamis, a nagyüzemek ugyanis — ellentétben a magángazdákkal, akik szervestrágyázást alkalmaztak — teljesen kizsigerel— Amennyiben a visszakapott föld kevés a farmergazdaságok hatékony működéséhez, hogyan képzelik el a kisgazdák a jövőt? — Vannak elgondolások, annál is inkább, mert mindenki látja: jelen pillanatban a magyar mezőgazdaság kilátástalan helyzetben van. A gigantomániás óriásgazdaságok képtelenek értékesíteni a termékeket — búzahegyek állanak eladatlanul —, mirtt tudott, a világpiaci árak alacsonyak, a termelés költségei magasak, s ebben ilyen szervezetben nem is lesz változás. Mindezt tetézi, hogy a kárpótlási törvény három hónapos időintervalluma egy azonnali, erőltetett váltást kényszerít, amelynek az lesz a következménye, hogy elveszi a levegőt a nagyüzemektől, ugyanakkor nem ad kellő kifutást a magángazdaságok létrejöttéhez. A három hónap helyett három év kellene, egy lassú folyamatosság, amely során áthelyeződhetnének a finanszírozás súlypontjai, kialakulhatna a pénzügyi, hitelezési háttér: mindez egy megrázkódtatásoktól mentes, lassú átmenethez vezethetne. S ebben beleférne az újonnan létrejött magángazdaságok és a tsz-ek együttműködésének megszervezése, úgy tűnik ugyanis: jelenleg meg kell találni a közeledés kapcsolódó pontjait. Vasvári Éva Délegyházán Segítik a rászorulókat Sokakat érintő témában, szociálpolitikai ügyekben hozott döntést a közelmúltban Délegyháza önkormányzatának képviselőtestülete. A döntésben részt vevők annak a szándékuknak adtak hangot, hogy a második félévben is támogatják az OTP megemelkedett kamatterhei miatt válságos helyzetbe került családokat. Az idei évben összesen huszonegy törlesztő igényelte, hogy az 1500 forintos havi összeg kifizetésében támogatást nyerjen, s míg az első félévben tizenkilenc, a második félév során tizenhét igénylő törlesztését vállalja át az önkormányzat. Ezt az összeget a rendelkezésre álló pénzeszközök átcsoportosításával, a költségvetési tartalékból fedezi aa önkormányzat.
