Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-07 / 210. szám

1L EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÚTINFORM JELENTI Az Ü tintáimból Tóth Tibor jelenti: az autópályákon a hétvégen nem várható for^atoanJcarlálozás. A Balaton felé az Mi-en szom­bat reggel, a (óváros felé pedig vasárnap a délutáni órákban várható eresebb forgalom. A Pest megyei főutak közül a Dunakanyarba vezető 11. sz. főúton Szentendre északi részén a Ilatárcsáraa közelében csa­tornaépítés miatt felbontották a Szentendre felé vezető oldalon a burkolatot. A forgalmat jelzőlámpa irányítja. A Visegrádira vagy az azon túlra igyekvők a szombat reggeli és a vasárnapi esti torlódást úgy kerülhetik el, ha az ún. pilisi feltáró úton autóznak. Gázvezeték építése lassítja a forgalmat a Pest megyei tele­pülések közül Solymáron, Ürömön és Törökbálinton. Mindhá­rom munkaterület mellett csak fél szélességben szabad az út. A Dunakanyar másik oldalán, a 12. sz. főúton Nngvmarosnál csatornázási munkák miatt elterelik a forgalmat. A tereloutat jelzőtáblák mutatják. Dunakeszi belterületén htdjavítás miatt szintén csökkentem kell a sebességet. Itt egyébként jelzőlámpa is segíti a forgalom áthaladását. Kerékpáros- és futóversenyt rendeznek szombaton Szentend­re környékén, A kerékpárosok a 11-es főút mellett haladó ke­rékpárút Szentendre határáhan lévő végétől indulnak Dobogó­kőre, míg a futók a Szentendre—Budakalász—Omszki tavak— Szentendre útvonalon futnak majd a délelőtti órákhan. Ezen a hétvégén várhatóan véget ér egy időre a kelet—nyu­gat Irányú tranzit vándorlás. A németországi Bayern tarto­mányban szeptember 9-ével ér véget a nyári szabadság. A ke­letről érkező vendégmunkások szombaton és vasárnap lupád­nak át Magyarországon. Különösen a Szeged—Keoskimét—Bu­dapest—Győr—Hegyeshalom, a Tompa—Dunaföldvár—Székesfe­hérvár—Veszprém—Kábafüzes, a Gyula—Kecskemét, Solt és a Nagylak—Szeged útvoualakon várható külföldi rendszina i autók­ból összeálló kisebb-nagyobb konvoj. A nyugati határátkelőhe­lyek közül ajánlatos lesz elkerülni a hétvégén a hegyeshalmi határátkelőhelyet Kópháza felé, a rábafuzcslt pedig Búcsú vagy Kőszeg felé. Jugoszlávia felől Büszkénél és Tompánál várható nagyobb torlódás a belépéskor, és hasonló hosszú várakozásra kell szá­mítani Románia felől Nagylaknál és Gyulánál is. HÉTVÉGI AUTÓSOK Közismert tény, hogy sokan csak hétvégi útjaikhoz vé­gzik elő gépkocsijaikat. A rutintalanság ilyenkor szemmel látható, hiszen a mozdulatok darabosak, a reflexek tom­pábbak, mint a naponta vezetőknél. Ezt fokozott óvatos­sággal, megfelelő tempóval ellensúlyozhatjuk, előzéke­nyen segítve a többiek haladását. BEIÜL SPORTOS, ÜIÍVÜL MATUZSÁLEM Szemet és szívet gyönyörködtető látványnak bizonyult az a matuzsálemi korú, meghatározhatatlan márkájú túrakocsi, melybe szó szerint belebotlottunk. A rend­száma alapján angol, jobbkormányos veteránautó elöl- hátul laprugós, kerekei virsligumikon gördülnek. Gaz­dája indításánál egyetlen pöccintésre beugrott a mo­tor, és úgy lőtt ki a parkolóból, hogy hinni sem tud­tunk a szemünknek. Valószínűleg egy sportkocsi motor­ját bütykölhették bele a gyártók, hiszen a pénzükkel mit kezdeni nem tudó nyugati gazdagok körében most ez a menő járgány. Befellegzett volna az áramvonalas, formatervezett, suhanó, modern autócsodáknak? AUTÓSOK, FEGYELEM! Aki október elseje után autóval megy Lengyelország­ba, jól teszi, ha felköti — a biztonsági övét! E naptól kezdve ugyanis Lengyelországban szintén kötelező lesz (beépített területen is) az életmentő övék használata. Az országúti forgalomban eddig is előírták az övék használatát, jóllehet sosem ellenőrizték a rendelet be­tartását, és ennek megfelelően gyakorlatilag a vezetők maguk döntötték el, hogy bekapcsolják-e a biztonsági övét. Általánosan kötelező használatának bevezetésével várhatólag rendőri akciókkal is igyekeznek majd rá­szoktatni az autósokat a törvénytiszteletre. NEM ÁRT, E3A TUDJUK Köztudott, sok embertársunk frontórzékeny, ami gyakran vég- *etes lehet a kormány mögött ülőknek, vagy éppen más, közúton közlekedőknek. A melegfront általában ingerlékenyebbé tesz, míg a hidegfront fáradékonysággal, b ágy ad ts ággal jelzi érkezé­sét.. Ugyanaz az időjárás változás az érzékenyek egyik csoport­jánál agresszivitást, másoknál bizonytalanságot idéz elő. Ilyen­kor természetesen ezek az emberek a volán mögött is ennek megfelelően viselkedtek, ami már számos balesetet, idézett elő, holott egyébként a jó vezetők közé sorolták magukat. Rovatunk a Pest Hegyei Közlekedésbiztonsági Tárnics támogatásúval készült Jó utat, balesetmentes közlekedést kíván: Győri András Harci felszerelés a diplomatatáskában Az 1036 -ns szuperügynök titkaiból Véget ért az izgalmi állapot a Hungária Biztosító Pest Megyei Igazgatóságán, amit a kütelezó .gcpjármuíclelus- sóg-biztosítások szerződéses rendszerére áttérés jelent.t- te. A legnagyobb ügyfélforgalom május közepe táján és a határidő lejárta előtt kéí-három nappal volt. Májusban előfordult, hogy két nap alatt ötezren is megfordultak a megyei kirendeltségeken, a zárás előtti másik csúcs pedig annak volt köszönhető, sokan a végére hagyták a szerződéskötést. A pilisvöfösvári Schreck János nevét alignanem arany belükkel fogjak oeje­gyezni a Hungária Biztosító cucsöségkönyVebe. Ha meg­írnák a magyar rekordok ' könyvét, a hatvanhat esz­tendős biztosítási ügynök, Schreck úr neve melle.t bi­zonyara az is szerepelne, ebben a három hónapoan ö kötötte a legtöbb szerző­dést az ügyfelekkel egasz Magyarországon, és termé­szetesen Pest megyében is. Pontosan 1036 ügyfél hiva­talos papírjain szerepel az ő neve a Hungária Biztosí­tó Pest Megyei Igazgatósá­gának szerződéskötő ügynö­keként. Valójában ennél sokkal számosabbak a szerződés­kötések terén szerzett érde­mei, mivel vezető ügynök­ként, amúgy „mellékesen” legalább tíz beosztott ügy­nököt is kézben tartott, mozgósított ugyanebben, az időszakban. Ráadásul két biztosítási kft.-nek is ő kö­tötte meg a kötelező gépjár- műfelelősség-biztosítását. Meg kell hagyni, ezek a szuperügynöki ügyködések újabb szerződéseket hoztak a konyhára, tovább növelte a Hungária Biztosító kötele­ző gópjárműfelelősség-biz- tosítási ügyfélkörét. A mosolygós, kellemes Schreck urat nem nehéz szóra bírni, amikor arról faggatom, mi az ügynöki szakma titka. Hogy lehet az embereket rávenni ebben a macskajajos, garasoskodó világban, hogy a, régebbinél nagyobb szerződési összeget zokszó nélkül fizessék be, és kössék meg a szerződést. Hiszen jól tudjuk, az embe­reket általában elhagyja a humorérzékük, ha pénzről, felemelt biztosítási díjról van szó. — Szerencsére — és min­den bizonnyal, a Hungária Biztosító szerencséjére — a lakhelyemen évtizedek óta otthon vagyok. Az emberek 80 százalékát személyesen ismerem Vörösváron. Tu­dom, ki hogy él, kaviárra vagy rántott levesre telik-e neki. Nem akarok szerény­telennek tűnni, de valószí­nűleg kedvelnek a vörös­váriak. Hét környező tele­pülés tartozik biztosítási fennhatóságom alá. Azokat kellett sorra látogatnom, és az ott lakókkal szerződést kötnöm — mondja nyak­kendőjét megigazítván. Egy gyors pillantást vetek a küllemére, s meg kell hagyni, felesleges azt a nyakkendőt igazgatni, ki­fogástalan. Az öltönye iga­zán bizalomgerjesztő, az ing és a nyakkendő illik hozzá. Úgy látszik, a kelle­mes külső is ügy felfogó a biztosítási szakában — ál­lapítom meg. Ud Milyen a jó ügynök kí- vüi-belül, főleg ha keserű pirulát próbál lenyeletni az inflációtól egyre idegesebb ügyfelekkel? Schreck úr arcán ezernyi ráncba szalad a mosoly. Látnivaló, korábban ő is so­kat töprengett ezen a kérdésen. — Meg fog lepődni, de éppen fordítva van, mint ahogy sugallná. Pontosan a lezser öltözet ami vonzza az embereket, ha biztosítá­si ügyekről van szó. Azok, akik otthon kerestek föl, hogy „Jánoskám, no hogy is van az a szerződés, szeret­ném megkötni”, nem várták tőlem a klakkba-frakkba öltöztetett Schreck urat. Látszott, tetszik nekik, hogy munkaruhában, kertészke­dés közben — látszólag fél­vállról, de valójában nem, s ezt én tudom — írtuk alá a hivatalos papírokat. Persze van amikor kife­jezetten kötelező a kínos elegancia az ügynöknek. Főleg akkor kívánatos, ha olyan területet látogatok, ahol nem vagyok ismerős. Mindenesetre a jó cimbo­rák, a vörösváriak, azt hi­szem. nagy szemet meresz­tettek volna, ha szabadidő- ruha vagy kertésznadrág helyett kínosan vasalt fehér ingben, sötét öltönyben ko­pogtattam volna be hozzá­juk szerződést kötni. B Ezek szerint a jó meg­jelenés csak egy piros pont a sok közűi. Mi keli még ahhoz, hogy sikeres ügynök legyen valaki? Egy egész kis harci fel­szerelést viszek magammal, ha házról házra járok — bök a mellette heverő dip­lomatatáskára. — Erre azért van szükség, mert minden­féle karakterű emberre szá­mítanom kell. Volt, aki már a bejáratnál morcosán és harsányan az idevonatkozó kormányrendeletet köve­teltem rajtam. Hát annak szelíden és akkurátusán az orra alá toltam a kért papi­rosokat. Ha látta volna, a nagyhangú férfi miként szelídült meg, amikor a tör­vény betűje a kilátásba he­lyezett kellemetlen követ­kezményeket felsorolta, ha nem köt szerződést, és ha nem fizet! Az ország legsikeresebb ügynöké ezekben a napok­ban kétségtelenül Schreck János. Mostani eredményei nem egyedülállóak, hiszen tavaly ugyancsak ő lett az első az otthonbiztosítási szerződések kötésében. Ju­talma természetesen most sem maradt el. Nemcsak a szokásos jutalékot kapta meg minden egyes általa kötött szerződés után, ha­nem az ügynökök közti or­szágos verseny első helye­zettjeként külön pénzjutal­mat is kapott a Hungária Biztosító Rt.-től. Az arra kötelezettek öt százaléka még mindig nem kötötte meg a kötelező gép­jármű-biztosítást. Magyar- országon csöppnyi üröm a Hungária Biztosító nagy kád örömében De hogy így alakult, az semmiképpen nem Schreck János, az 1036-os szuperügynök szé­gyene, hanem azoké, akik nem gondolva embertár­saikra, továbbra is istenki- sértő módon kockáztatják az emberek életét és anyagi biztonságát. De talán a vö­rösvári ügynök tevékenysé­ge is kisebbfajta fegyver- , tény az európai színvonalú és új típusú biztosítások hazai meghonosításában. Kocsis Klára R sz&rosaffásS italban oldják TANULJUNK MEG NEMET MONDANI! 5 Negyvenéves asszony a kerítés tetején. Mászik ^ át a szomszédba. Ott egy gyermekkocsiban egy § csecsemő fülrepesztőén visít, a kocsi himbálózik. ^ Megállók, nézem, mi történhetett. A nő kézbe­§ kapja a gyereket, magához Öleli és ringatja, majd ^ felém pillant, és mintegy mellékesen közli: az ^ anyja biztos, megint hullarészeg és fekszik vala­| hol! Így megy ez hetek óta, iszik és alszik, a gye­^ relc meg üvölt! — a már megy is a ház felé. ^ Mindezt Szentmártonkátán láttam. Pár nap múl­i va, majdnem a karjaimba szaladt egy tízéves kis­> lány, akit az apja üldözött Szadán. ö is többet 6 ivott a kelleténél. Az alkoholizmus hazánk­ban népbetegségnek nevez­hető, és sajnos, ez igaz a megyére is. A becslések szerint 15-20 ezerre tehető az alkoholisták száma Pest megyében. Gondozást, ke­zelést viszont csak töredé­kük kap, hiszen hatezren járnak el a tizenhárom te­rületi rendelőbe. A megye intézeteit dr. Hárdi István főorvos fogja össze szak­mailag, s ő is irányítja. — Mindenekelőtt tisztáz­ni kell, hogy az alkoholiz­mus betegség, mégpedig egy szenvedélybetegség. Vannak különböző fokoza­tai. Az emberek függőség­be kerülnek az alkohollal, pohárcentrikussá vál­nak, úgy érzik, -az ital oldja a gátlásaikat, könnyít a lelki problémáikon, javít­ja szexuális teljesítményü­ket, segít a társadalomba való beilleszkedésükben. Mindez persze nem igaz, hiszen általában mindig több lesz a probléma, mi­vel az alkohol csak a szán­dékot javítja. Jó példa er­re például az, hogy a sze­mélyiségzavarok előbb- utóbb átcsapnak agresszi­vitásba, a szexuálisan gát­lásos ember pedig nem vá­lik aktívabbá. Az ital tehát semmit, sem old meg. □ Ki nevezhető alkoho­listának? — Az, aki rendszeresen, intenzíven és növekvő mennyiségben fogyaszt al­koholt. amivel testi, lelki, szociális károsodást okoz magának. n Általában hogyan ke­rülnek a rendelőkbe a be­tegek? — Akadnak szép szám­mal, akik önként jelent­keznek, miután ráébredtek, hogy valóban árt nekik. Másokat a család, a fele­ség, a gyermekek kísér­nek, s volt a kényszer-el­vonókúra, ami az utóbbi időben háttérbe szorult,, bizonyos emberi jogokra való hivatkozással, és az orvosoknak ez igen sok nehézséget és gondot je­lent. □ ön szerint mi a kü­lönbség a nők és férfiak alkoholizálása között? Mik a hajtóerők? — Van egy sor közös és egy sor különböző tényező, ami a betegség kialakulását elősegíti. A szorongás, a problémamegoldásra való képtelenség közös, és az infantilitás. A nőknél gya­kori, hogy a gyes vagy gyed ideje alatt kezdenek inni. Ez azzal magyarázha­tó, hogy akkor döbbennek rá: alkalmatlanok az anya­ságra, a jeleségszerepre. Az alkoholizmus kialakulásá­ban szerintem nagy szere­pe van annak, hogy az ille­tőnek milyen kapcsolata volt a környezettel, szülők­kel és anyával. A szeretet- éhségben szenvedők között gyakoribb. □ A tapasztalatok sze­rint az alkoholizmus és a dohányzás általában együtt jár? — Igen, csaknem az ese­tek száz százalékában. □ És az elmezavarok, el- mebántalmak? — Ez érdekes kérdés. A tapasztalatok szerint az al­koholista férfiak között több az elmebán falómban szenvedő, míg a nők között kevesebb. □ Hogyan végzik a gyó­gyítást? — A legfontosabb az or­vos—beteg kapcsolat és a megértés, az orvos vagy a pszichológus hozzállása. Ez a gyógyszeres kezelés mel­lett egyfajta pszichoterápia, vagyis lelki kezelés. A me­gyében működő gondozók közül kiemelkedő a gödöl­lői dr. Tóth Mária vezette és a ceglédi dr. Bányai Il­dikó, valamint a váci Solymosi János dr. vezette gondozó. Ezekhez a rende­lőkhöz klubok is kapcso­lódnak, amelyek igen jó hatással vannak a gyógyul- takra. A gyógyulásban per­sze nagy szerepe van an­nak, hogy a beteg meg akarjon gyógyulni. □ Miként vélekedik ar­ról, hogy sokan az alkoho­lizmust nem tartják beteg­ségnek? — Ez szomorú és na­gyon nagy hiba. Az előíté­let társadalmi probléma. Itt szenvedő emberekről van szó, és sokan elutasí­tóan, megbélyegzőén bán­nak velük, pedig ez ugyan­olyan betegség, mint egy műtét, egy belszervi vagy egy végtagfájdalom. A másik gond pedig, hogy bűnözőnek tekintik az al­koholistát, és nem tudják elkülöníteni a valódi bűnö­zőktől, az antiszociális ele­mektől. □ Vannak-e a megyében frekventált területek? Hol van a legtöbb alkoholista? — Ilyen például Cegléd és környéke, de Dabas kör­nyékét is említhetném. □ Főorvos úr szerint ho­gyan kellene segíteni? Mi lehet a megoldás? Merre van a kiút? — Bár a gyógyítás ered­ményei egyre jobbak, a megelőzés a legfontosabb. Ha a neurotikus beteg, a szorongó, a lelki bajokkal küszködő időben orvoshoz kerülne, nem nyúlnának ennyien a pohár után. A lelki egészségvédelem len­ne a megoldás. Ehhez pe­dig az kell, hogy több or­vos, több pszichológus dol­gozzon, és, ha valaki a környezetében ilyennel ta­lálkozik, küldje orvoshoz, segítsen neki. A másik ki­út pedig az lehet, hogy az emberek megtanuljanak nemet mondani. Nálunk, Magyarországon ugyanis vannak születések, gyá­szok, s még sorolhatnám, ahol gyakorlatilag kötelező inni. Ha valaki nem iszik, azt kigúnyolják, ronda szó­val élve, cikizik; No. mi van, nem bírod? Kifog rajtad? Milyen ember az ilyen? Amíg ebben nincs változás, addig a mi mun­kánk is nehezebb. Társa­dalmi változás, szemlélet­beli átalakulás kell, és ez még várat magára — mondta Hárdi István, a Pest Megyei Semmelweis Kórház főorvosa. Árvái Magdolna "hírlap11

Next

/
Thumbnails
Contents