Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-30 / 229. szám

Kjtr m " Ilyet sem igen laitak me«: uuna­feC <pa (?*$ C g^-'í ípk TTj Q éTS *3T ifi harasztiban, kivont kardű rend­iSII*ÍIyCy&W. örök sorfala köziitt vonult be a polgármesteri hivatal házasságkötő termébe szombaton délután Fekete Krisztina és Pénzes László, akik a véletlen egybeesése folytán a honvédnapon esküdtek egymás­nak örök hűséget. A Ráckevei Rendőrkapitányság állományába tartozó rendőrtiszt és polgári alkalmazott felesége minden bizonnyal élete végéig ..megemlegeti" a katonai tiszteletadással megtartott menyegzőt. (Hanesovszki János felvétele) Kár várni a sült galambra! A lehetőségek adottak A Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület Pest megyei szervezete a közelmúltban tsz-vezetöknek, köztük elnö­köknek, ágazatvezetőknek, agronómusoknak, jogtaná­csosoknak szervezett há­romnapos tanácskozást Vi­segrádion. A rendezvény té­máiról, az előadásokkal kap­csolatos észrevételekről és tanulságokról adott számot Tóth István, a MAE megyei szervezetének agrárgazda- sági titkára. A háromnapos esemény egyik legfőbb tanulsága, említette a titkár, hogy' maximálisan érezhető volt a meghívottak bizonytalan­sága az esetleges beruhá­zásokat, fejlesztéseket és hitelfelvételi lehetőségeket illetően. Többen is úgy vé­lekedtek, hogy mielőbb le kellene már zárni azokat a vitálcat, amely a gazdasá­gok átalakulását messzeme­nőkig veszélyeztetik. A Vi­lágbank által nyújtott hite­lek, valamint az Európai Közösség részéről biztosí­tott pénzügyi lehetőségek, köztük is a már közismert Phare és Tempus program mind élő, létező, csak ép­penséggel meg kell találni a felhasználásukkal kapcso­latos legkedvezőbb lehető­ségeket. Az átalakulási törvényre meghirdetett mo­ratórium viszont leállította a maradék lendületet is. Elhangzott a hozzászólá­sok során, hogy ugyan min­denütt elvetik a jövő évi kenyérnekvalót, de a kár­rendezések következtében éppen a földhöz jutók ke­rülnek kellemetlen helyzet­be, hiszen a licitálás a ter­mőföldre történik, s nem az azon levő termésre. Ez utóbbit pedig külön meg kell fizetniük a vevőknek. A rendezvény zárónapjá­ra maradt a már említett számviteli törvénnyel és annak alkalmazásával kap­csolatos téma. Sibinger Márta, az APEH Pest Me­gyei Igazgatóságának igaz­gatóhelyettese egyebek között szólt arról, hogy ke­rettörvényről van szó. Ed­dig ilyen jellegű, a számvi­tellel kapcsolatos törvény még nem létezett hazánk­ban. Előadásából tudtuk meg egyebek között, hogy a gazdálkodóknak a jövő­ben milyen módszerrel kell az üzleti tevékenységükkel kapcsolatos számviteli fel­adatokat megoldaniuk. Egyébként a számviteli törvény alkalmazásával kapcsolatos részletes útmu­tatásokról, a tartalmi rész­letekről néhány hét múlva egy hasonló rendezvény ke­retében ismét tájékoztatni fogja az APEH megyei igazgatósága az érintette­ket. Remélhetően nagyobb érdeklődés mellett, mint ami most volt. (gyócsi) Duna-vidéki Intéző Bizott­ság Ráckeve és vonzáskör­zete területi bizottságának titkára mondotta el: ez a viz elsősorban az üdülés, a horgászat, a vízi sport cél­jait szolgálja, ám a medrét a nagymértékű partépítés miatt nem lehet kotorni, az iszapot ugyanis nincs hóim tenni. A szennyezés, ami­ben ludasak (ha nem is annyira, mint a Fővárosi Csatornázási Művek), pél­dául a Csepel Autógyár, a PVCSV s más Pest megyei telephelyű üzemek, már- már odavezet, hogy időn­ként a tassi zsilip környé­kén is megjelennek a szennyezettség veszélyes mértékét jelző kékalgák. — Baj van a vízi sportok­kal, a csónakházi kapaci­tás 70 százaléka kihaszná­latlan, pedig az egészséges életmód lehetne „vízibb” is — tette szóvá dr. Cserháti László, a Sportlétesítmé­nyek Vállalat igazgatója, említve, hogy kis víznél bizony gyakran kap kötő­hártya-gyulladást a kaja­kozó a szemébe fröccsenő cseppektől. Ha több lenne a vízi sportot művelő fia­tal, bizonyára a víz tiszta­ságának is több szószólója lenne. Koppány György, a Kö- zép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Igazgatóhelyet­tese azzal kezdte: az 1800- as években a Ráckevei-Du- va-ág ugyanolyan volt, mint a másik. S azzal foly­tatta: 1904-ben álló víz­szintű folyóvá tették, komplex vízhasznosítással. Ennek része az is, hogy a Kvassay-zsilipnél lévő erő­mű turbináinak szivattyús üzemmódjával biztosíthat­ják csak alacsony dunai vízállásnál a ráckevei ág vízfelfrissítését. Ez viszont naponta 50 ezer forintba is kerülhet, az erőmű által termelt áram ára nem fe­dezné a költségeket, a fi­nanszírozásra össze kell fognia az érintett települé­sek önkormányzatainak. / HALHÚSSAL NEKÜNK IS JUT Ottlik Péter, a Környe­zetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium fő­osztályvezetője azt emlí­tette, hogy a Balaton víz­minőségén is a csatornázás segített, itt is csökkenthető a szennyvízterhelés, s ezzel párhuzamosan javulhat a Duna-ág hasznosítása. Akik számára hasznosul, azok­nak ki kellene venniük ré­szüket a vízminőség javí­tásából. A minisztérium­nak ugyanis a váratlan víz­minőségromlás esetére nin­csen kerete. Dr. Tyahun Szabolcs, a KÖVIZIG hidrobiológiái csoportvezetője ismerteti e a Duna-ág vízminőség- vizsgálati módszereit, s a vizsgálatok eredményét is. Tőmondatokban: évszako­son változó, télen olykor halpusztulással is fenyege­tő, túl nitrogénéi és fősz- foros (ami elsősorban me­zőgazdasági eredetű szeny- nyezödés), helyenként oxi­génhiányos, azaz a terhel­hetőség határán van. Tóth László, a MOHOSZ halgazdálkodási osztályve­zetője hívta fel a figyelmet arra, hogy a víz káros anyagai a halhússal az em­beri szervezetbe is juthat­nak. Mint mondotta, a szö­vetség 300 ezer tagjából majd minden tizedik a Duna-ág melletti egyesüle­tekhez tartozik, s ha el­pusztulna a víz élővilága, bizony sok fővárosi lakos e tájékon lévő üdülőtelke, horgásztanyája is elérték­telenedne. A horgászok ezért jártak elöl abban, hogy állták az idei vízfris­sítő 5 napos szivattyúzás árát. MOST A TETTEKEN A SOR Dr. Balogh Márton hid- robiológus, ökológus, az úszólápok szakembere. Most arról beszélt, hogy a Duna-ágban sok az úszó­láp. amelynek gazdag nö­vényvilága — orchideák, páfrányok, tőzegmoha, har­matkása, nád — együtte­sen az elmocsarasodás el­len hat, e növények nehéz­Érdekegyeztetés helyett politikai vita? Az elvesztett piacok „ára" (Folytatás az 1. oldalról.) : Ami a,, feszültségek oldá­sát. a konszenzus kialakí­tását illeti, az államtitkár szerint ennek jó fóruma az Érdekegyeztető . Tanács. Sajnálatosnak tartja azon­ban, hogy ágazati szinten nem alakult ki az érdek- egyeztetés, minden az or­(Folytatás az 1. oldalról.) A főpolgármester szerint azt meg lehet érteni hogy a pénzügyi tárca nem kíván felelőtlen és be nem vált­ható ígéreteket tenni, és a költségvetésből 30 milliárd forintnál többet kiszakíta­ni, de az már érthetetlen, hogy akkor miért nem szól a tervezet a pótlólagos for­rásokról. Az Expo megren­dezéséhez szükséges infra­strukturális - beruházások 1990. évi árszinten számol­va legalább 90 milliárd fo­rintra volna szükség, ám az új előterjesztés nem szól a külföldi működő tőke be­vonásának lehetőségéről, az erről folytatott tárgyalások eredményéről. Márpedig 30 milliárd forintból az Expót nem lehet megrendezni, ezt az összeget a BIE is keve- selné. Budapest főpolgármestere azért tartotta szükségesnek mindezt tisztázni, mert az Expo-előterjesztés hétfőn kerül a Parlament elé. Hoz­zátette még, hogy tíz napja még hitt a főváros és a kor­mányzat közötti konstruk­tív együttműködés lehetősé­gében, de mára már az a benyomása, hogy a politikai felelősség áthárításáról van szó, nevezetesen arról, hogy ki mondja ki végül a ne­met. Demszky Gábor sze­rint kívánatos volna, hogy az országgyűlési képviselők fémionokat, szerves mér­geket kötnek meg, afféle lebegő szennyvíztisztító. Az úszólápok megóvásával, bemutatásával a környezet- védelmi célú turizmus is fejleszthető lenne e tájé­kon. Ha minden részlettel e cikkben nem is foglalkoz­hatunk, azt azért fontos megemlíteni, hogy a ta­nácskozás fővárosi és Pest megyei résztvevői közös ál­lásfoglalást hoztak nyilvá­nosságra. A dokumentum szorgalmazza a Duna-ág folyamatos vizcseréjét, a vízminőséget védő tanul­mánytervek ‘ készítését, az iszapkivitel és -elhelyezés megnyugtató feltételeinek megteremtését, azt, hogy a mezőgazdasági üzemek növényvédelme a kémiai helyett legyen mindinkább biológiai, hogy törvénnyel is ösztönözzék az üzemeket a víztisztításra, a környe­zetbarát vízgazdálkodásra, hogy az érintett önkor­mányzatok közösen vállal­ják a Ráckevei (Soroksári)- Duna-ág tájvédelmi körze­tének kialakítását, s e cél­ból társulást is alakítsa­nak, ugyancsak célul tűzve a Duna-ág kiemelt üdülő­körzetté nyilvánítását. Mindehhez a magunk ré­széről csak annyit fűzhe­tünk: dicséretes a szándék. A tetteken, a tényleges ösz- szefogáson a sor ... Lejegyezte: V. G. P, szágos fórum elé kerül, az is, ami ott nem oldható meg. Kifogásolta az állam­titkár továbbá, hogy az Ér­dekegyeztető Tanács gyak­ran kilép a munka világá­ból, és ilyenkor vitáik po­litikai jelleget öltenek. Héthy Lajos, a Munka­ügyi Kutatóintézet igazga­felelösségük tudatában és a költségvetés teherbíró ké­pességének ismeretében döntenének. A finanszíroz­hatatlanság objektív ténye­ző, és az Expo-ügyben a döntésért a politikai fele­lősség közös — vélte Buda­pest főpolgármestere. Ma semmivel sem kevés­bé szükséges, hogy a köz- társasági elnök maradékta­lanul betöltse alkotmányos hivatását mint eddig, hi­szen ez a feltétele annak, hogy valóban kifejezhesse a nemzet egységét. Egyebek mellett ezt tartalmazza a Szabad Demokraták Szö­vetsége parlamenti frakció­jának e hét végén Tatán tartott zárt ülésén elfoga­dott állásfoglalás. A csak­nem 100 országgyűlési kép­viselő a Göncz Árpád leg­utóbbi nyilatkozatára tör­ténő reagálás mellett elfo­gadta az SZDSZ-es frakció működési szabályzatát, megvitatta egy a pártról készített reprezentatív köz­vélemény-felmérés tapasz­talatait, és személyi kérdés­ben döntött. Az MTI tudósítójának kérdésére Haraszti Miklós ügyvivő elmondta, a ta­nácskozás állásfoglalása le­szögezi : — Az Alkotmánybíróság tója ugyancsak a magyar sajátosságokról szólva arra mutatott rá, hogy a hazai munkanélküliek aránya még nem éri el a nyugat • európai átlagot, de a kilá­tásokat rontja, hogy még mindig sok a kapun belüli munkanélküli az állami vállalatoknál. Őket a pri­vatizációt követően minden bizonnyal elbocsátja majd az új tulajdonos. Közölte továbbá, és ezt a későbbi előadók is hangsúlyozták, hogy a volt szocialista or­szágok munkanélkülisége más okból ered, mint a nyugat-európai országoké. Az utóbbiakban ugyanis a struktúraváltás miatt je­lentkezik a felesleg bizo­nyos szakmákban, nálunk viszont a gazdasági hanyat­lás, a volt KGST-piacok elvesztése az oka. Mivel a kelet-európai gondok ha­sonlóak, azonos megoldások is születnek. A háromnapos balaton­füredi nemzetközi tanács­kozáson Európa csaknem valamennyi országa szak­értővel képviselteti magát. határozata a köztársasági elnök jogköréről nem zárta, nem is zárhatta le az elnök és a miniszterelnök közötti vitát. Megoldást csak a tisztes kompromisszum ke­resése és a kölcsönös együttműködési készség hozhat. A kormány viszont szerintünk egyértelművé tette, hogy a maga részé­ről nem a megegyezést ke­resi. Mihelyt kihirdették az alkotmánybírósági határo­zatot, újra előterjesztette ugyanazt a kinevezési ja­vaslatát a televízió és a rá­dió alelnöki tisztségeire, amelyet Göncz Árpád egy­szer már elutasított, — Emellett egyetértünk Göncz Árpád nyilatkozata azon részével, mely sze­rint eddig is az alkotmány szellemében járt el. DEMSZKY GÁBOR: NEMET AZ EXPÓRA A felelősség áthárításáról van szó? AZ ÁR ELUN ÚSZVA IAISSEZ FAIRE Jól boldoguló cégek. A megye olyan települé­sein, ahol a pártok egymással vannak elfoglalva, az önkormányzatnak meg ezer mag gondja mellett eszébe sem jut a gazdálkodó szervezetekkel törőd­ni. Ami meg az országos hatóságokat illeti, messze vannak... Ezt már nem én gondolom, hanem a cégek egyikének a vezető embere mondja. S meg­toldja azzal, hála az égnek, az állam nem ér rá az­zal foglalkozni, mit csinálnak az érintettek a gaz­daságban. ■ ■ . Boldog idők?! Eljött a klasszikus liberális ka­pitalizmus ideje, amikor'a laissez faire fennen hangoztatott jelszava érvényesül? A jelszó persze, amely szerint az államnak semmi szerepe ne le­gyen a gazdaságban, azaz hagyja csinálni azt, amit kell. sok-sok évtizede röppent fel. Gyakorlat csak részben lett belőle — és volt/van, ahol még rész­ben sem —, hiszen bizonyos állami beavatkozások nélkül az egyre bonyolultabbá váló nemzetgazda­ságok nehezen létezhetnének. Hazai viszonyaink között akkor most azzal próbálkozunk, ami másutt nem ment? Aligha erről van szó. Arról sokkal inkább szó van, hogy az alapve­tően megváltozott feladatkörű önkormányzatok, az állami irányító szervezetek, amelyek szinte fo­lyamatos átszervezéseket élnek át, nem képesek a gazdasággal új módon foglalkozni. Ha a régi módon teszik, akkor — nem alaptalanul! — zeng az ég az állami dirigizmus miatt, az új mód­szertan viszont még megteremtésre vár. Az önkor­mányzatok gyakran puszta adóalanyt látnak a gazdálkodó szervezetekben, az állami irányító szervezetek pedig tulajdont, birtokot, amellyel kezdeni kell valamit... Az átmenet ideje persze kaput nyit a szerencsevadászoknak is, ám fonto­sabb, hogy már vannak jól boldoguló cégek. (M) SZDSZ Frakcióhétvége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents