Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-26 / 226. szám

Pillanatkép A hangnem Józsefvárosi vasúti pá­lyaudvar. Hétköznap, kora délután. Az éppen induló, Nagykátáig köz­lekedő munkásvonaton szokás szerint csupán néhány ülőhely maradt szabadon. Kőbánya fel­sőre érve, lassít a sze­relvény, meg sem áll még a vonat, mikor nyí­lik az ajtó, s a belépők árgus szemekkel figyel­ve a szabad helyeket, gyors léptekkel igyekez­nek mielőbb elfoglalni azokat. Tizenévesek csoport­ja ül a vasúti kocsi szög­letében. Miközben az ülések egyike szabad még, a fiatalok az abla­kon kifelé bámulva, az ülésen elnyújtózva — láthatóan — mindent megtesznek a hely sza­badon tartásáért. — Szabad a hely? — az ülésre mutatva kér­dezik a sorban utolsó­ként felszálló utasok. — Nem, nem szabad... Foglalt! — vágják rá az ifjú suhancok. Idősebb asszony is ér­deklődik a szabad ülő­hely sorsa felől, hozzá hasonló korú férfi is rá­kérdez: — Szabad a hely? A válasz ismerősen cseng: — Foglalt! — így a társaság egyik ifjú tag­ja, aki hozzáteszi még: — Barátunkat várjuk, neki foglaljuk az ülőhe­lyet, de ö csak a követ­kező állomáson. Ráko­son száll fel majd ... Nos, ezt meghallva „betelt a pohár’’. Az imént még udvariasan kérdező, ám türelmét vesztett férfi, magából kikelve, rázendített: —... Az asszony, akit nem engedtetek leülni, anyátok is lehetne, de az ilyen fiatalokat, mint ti vagytok, legjobb len­ne... — hadd ne foly­tassuk, hiszen a trágár szóáradatot idézni nem lenne helyénvaló. Pedig hát valahol még­iscsak igaza volt a fia­talok cselekedetén meg­ütköző, felpaprikázott emberünknek. Hogy mégsem nevezzük öt most ki az igazság baj­nokának, nos, annak oka az arrogáns hangnem, a lekezelő általánosítás, ahogyan „beolvasott” a fiataloknak. Higgadt hangú, emberi megnyi­latkozással talán jobban célt értek volna szavai, intelmei. Talán. J. I. Újból rendelni fog Tisztes visszatérés MOfclQRI XXXIII. ÉVFOLYAM, 226. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 26., CSÜTÖRTÖK Szb: Erkölcsi támogatás Az utcára került Dr. Rados Mária nem vo­nul elefántcsonttoronyba, bár polgármesterségéről le­mondott. Mint a fegyelmi ügyét tárgyaló zárt ülés szünetében megtudtuk tőle, képviselőként továbbra is tevékenykedni kíván; főleg szociális ügyekben, s a mo- nori cigánylakosság életkö­rülményeinek megváltozta­tására is jelentős energiát szán. Ez utóbbit csak öröm­mel lehet tudomásul venni, hiszen a képviselő-testület­ben eddig nemigen akadt ember, aki vállára vette volna úgy igazán a város­nak ezt a nehéz terhét. Az OTSH elnökének tá­mogatásával, csoportos út­levéllel indult az országban elsőként alakult Maglódi Természetbarát Autó- és Motoros Szakosztály. Az első utazást még számtalan motoros túra követte, be­járták Európa sok orszá­gát, vállalva a két keréken utazás nehézségeit, örö­meit. Ezután sorra alakultak a klubok, szakosztályok. Minden évben voltak közös MONORI HÍRLAP ÍVIonor, Kossuth u. 71. • A szerkesztőség vezetője: Vereszki János. • Munka­társak: Gér József és Kob- lencz Zsuzsa. • Postacím: Monor, Pf. Sí. 2201. Tele­fon: 1S7. @ Fogadóórák és hirdetésfelvétel: hétfőtől • péntekig 8-tól ll-ig. Hírt kaptunk arról is, hogy dr. Rados Mária kör­zeti orvosként rövidesen munkába áll, a rendelőinté­zet szívesen fogadta vissza­térését, betegei, régi körze­te nyilván hasonlóképpen. A képviselő-testületben már korábban is elhang­zott: semmiképpen nem kívánnak „utánanyúlni” a volt polgármester asszony­nak, hiszen már a háborús­kodás kezdetén felajánlot­ták számára az orvosi pá­lyára való méltóságteljes visszatérést. rendezvények, találkozók, versenyek. Természetes, hogy a jubileumi, 25. mo­torostalálkozónak Maglód adott otthont, elismerve ez­zel motorosaink úttörő sze­repét. A nyár végi találko­zó egyik célja a veteránok, a túramotorsport nagy öregjeinek az összehozása volt, emlékezni, ünnepelni. A meghívott vendégek természetesen magukkal hozták klubjaik fiataljait is, hiszen a találkozás verseny nélkül kicsit öncélú lett volna. Érkeztek vendégek szép számmal Vecsésről, Monorról, Récéiről, Buda­pestről, de Szegedről és Ta­tabányáról is. A meleg hangú bevezető üdvözlés után a nevezettek KRESZ- vetélkedőn vettek részt, számot adni elméleti tudá­súkról. Ezután az ügyességi ver­seny színhelyére, a közeli Hármashegyre vonultak, rendőri biztosítással. A szé­li. Béláné huszonhét évet dolgozott egyfolytában mo- nori munkahelyén. Vezeték­nevét, kérte, ne közöljük, mert férje is ott dolgozik gépkocsivezetőként. K. Bélánét azzal az in­dokkal bocsátották el mun­kahelyéről, hogy leépítés van, nincs elég munka, s azt is felhozták ellene, hogy ő hiányzott a legtöbbet az utóbbi időben. — Valóban igaz ez? — kérdezem a kétségbeesett, negyvenkilenc éves asz- szonyt. — Annyi tény, hogy eb­ben az esztendőben (eddig), mintegy harminc dolgozó­nak mondtak fel, de több­ségüknek nem volt szak­mája, s volt közöttük olyan, akinek fegyelmije volt, rendszeresen ittasan járt be munkahelyére. — S az utóbbi, az ön hiányzásai? — Nézze, nekem még kis­korú gyermekem van, ez a második férjem, kisfiam tizenkét éves és izomsorva- dása van! Minden héten Budapestre járok vele kór­házba kezelésre, Monoron pedig injekciót kap, mert időnként fájdalmai is van­nak, Milyen eljárás ez? — tessék nekem megmonda­ni! Pedig többször kaptam jó munkáért kitüntetést, pénzjutalmat. Kitűnő ered­ménnyel végeztem el a könyvelési tanfolyamot, még azt sem mondhatják, hogy nincs érettségim, mint másoknak, mert azoknál ez is jogalap volt az elbocsá­tásnál.' V. Károlyt, a gazdasági egység szb-titkárát kérde­zem, mi az igazi oka K. Bé­láné felmondásának, és mit pen, szakszerűen berende­zett versenypályán három kategóriában folyt a ver­sengés. Műszaki hiba, bal­eset nélkül teljesítették mindannyian az akadályok leküzdését. A végén a ta­lálkozó legifjabb részvevő­je, a 8 éves maglódi Vince Győző is végigment kismo­torjával, hibátlanul. A sportszékházban az eredményhirdetés követke­zett. A KRESZ-vetélkedőt Vigh József, vecsési moto­ros nyerte. Minden helye­zett stílszerű tárgyjuta­lomban részesült, az első két versenyző ezenkívül át­vehette az OKBT különdí- ját is, komoly értékű szer­számkészletet. A vetélkedőt vezető Dobrovinszki Gá­bor főtörzsőrmester azért hozzátette, hogy a sok jó eredmény mellett néhány versenyző elméleti tudása elmarasztalható. Hát... Ez nem látszott meg kint a pályán, de a hiányosságokat nem árt pó­tolni. Az 50 cm3-es kategóriá­ban Dányi János (Mag­tett az érdekvédelem ügyé­ben. Megtudom: több hasonló, jó munkaerőtől kellett az üzemnek megválni. A meg­rendelés állandóan csök­ken, tartozásuk van a TB- nek, igaz, nekik is adósak több millióval, sorban áll­nak hitelért. A legnagyobb baj azonban, hogy a régi törvénykönyvet — K. Bélá­né esetében — már- nem­igen lehet alkalmazni. A munkához való jogot nem tudják biztosítani, áthelye­zés más munkakörbe már nem megoldható, a koráb­bi nyugdíjaztatást meg ebben az esetben nem tud­ják megoldani, mert nincs rá pénz, fedezet! Amit a szakszervezet érvényesíteni tudott, az a paragrafus (vé­delem), amely az ötven évet betöltött dolgozókra vonat­kozik, de azt K. Béláné ese­tében nem lehetett alkal­mazni, mert negyvenkilenc éves!(?) — No és az emberiességi érvek, a beteg kisfiú, a rendszeres egészségügyi ke­zelés? — Igaza van! Én csak tu­dom, nekem is két gyerme­kem van, s az egyik csípő­ficamos, de ezt most, a je­len helyzetben — higgye el kérem — nem lehet figye­lembe venni. Hiszen szin­te mindenkinek van vala­mi valós vagy vélt indoka. Most azzal foglalkozunk, azon töprengünk, vajon meddig bírjuk még, med­dig lesz munka, munkale­hetőség. Gondolhatja, eb­ben a helyzetben — való igaz, K. Béláné esete egye­di és védelemre szorul — nagyon nehéz megtalálni a kiutat. Mi azt javasoljuk: fellebbezze meg a felmon­dást, hivatkozzon érveire, lód), a középkategóriában Misztl István, a nagymoto­rosok között Petrányi Lász­ló (Vecsés) győzött. Külön- díjat kapott a legfiatalabb versenyzőjelölt is. Ezután került sor a ta­lálkozó fénypontjára, a ve­teránok köszöntésére. Sass Gyula, a jubileum főszer­vezője üdvözölte a hazai túramotorsport alapítóit, megemlékezve az elmúlt negyedszázad közös esemé­nyeiről. A javarészt ma is aktív sportemberek emlék­lapot és kedves ajándéko­kat kaptak, köszönet érte a támogatóknak. A Maglódi KSK finom ebéden látta vendégül a meghívottakat, melyet jó hangulatú, baráti beszél­getés kísért. Szó esett a nosztalgia mellett a mai motorozás nehézségeiről, a drága üzemanyagról. Az viszont öröm, hogy a fia­talok közül sokan választ­ják a motorozás szervezett formáját a klubokban, szakosztályokban. Vannak tehát követői a veterán motorosoknak, kí­vánjuk, legyenek hasonlóan nagyszerű sportemberek! A veterán motorosoknak pe­dig, ezúton is, a jó egész­ség mellett a motorozás to­vábbi szeretetét. Vémi László (Folytatjuk.) mi is ott leszünk a tárgya­láson — mellette! Nem értem, nem értjük! Ha az szb is igazságtalan­nak, finomítsunk, megala­pozatlannak tartja a fel­mondást, miért járult hoz­zá? Az ügyben beszélni sze­rettünk volna a gazdasági egység igazgatójával, de ő külföldön van, a helyettese meg nem nyilatkozott, mondván: ő nem illetékes!? Ilörömpő Jenő Kézilabda Kézilabda férfi NB II, Északnyugati csoport: Mer-lend Kft. Gyöm- rö SE—Martonvásár 20-16 (9-8), Gyömrő, sportcsar­nok, 100 néző. Vezette: Zsigri Zs„ Jaki J.-né. A közönség a végén me­leg tapssal jutalmazta a győztes csapatot. Sajnos Magonyi J. súlyos ínsza­lagszakadást szenvedett, Elekes Sz. sem volt igazán egészséges, s Szabó István kapuvédő keze sem akar igazán meggyógyulni. Tel­jesítményük értékét ez nö­veli csak igazán. Baranyai P. a védekezés magasisko­láját mutatta be, míg László L. harcossága érde­mel elismerést. Noha Kis­falvi I. halványabb volt a szokottnál, dicséretesen és igazán taktikusan játszott, osztogatott. Podhajeczky Z.-nek bátorságát kelle­ne növelnie, hisz tehet­sége elvitathatatlan. Kiss S. halványan játszott, raj­ta látszik leginkább, hogy egy évet kihagyott. Szabó Imre, az „öreg harcos” is- mát villogott, nagyszerűen játszott. Sajnos volt bőven dolga dr. Szőke Csaba sebészor­vosnak, aki szintén a hazai kispadon ült. Hol Szabó kapus, hol Elekes kezét kellett elfagyasztani, hogy egyáltalán játszani tudja­nak, illetve pályán marad­janak. Minden elismerés megilleti e két játékost, hiszen összeszorított fogak­kal tűrték a fájdalmakat. S még egy érdekesség: a \'endégeknél játszott Kiss Zsolt, „a tanár úr”, aki pár Foglalkozások Monor város önkormány­zat sport albizottsága októ- bef 1-jétől a általános isko­la felső tagozatos diákjai ré­szére kézilabda és kosár­labda sportágakban szerve­zett foglalkozásokat indít. Jelentkezni a testnevelő ta­nároknál lehet, akiktől mindenki megtudhatja az edzések helyét és idejét. Várjuk a labdajátékokat kedvelő fiatalok jelentke­zését! Monoron a klubmoziban 20 órakor: Drskula gróf, az autósmoziban 20.45-kor: A szolgálólány meséje. Motorostalálkozó Maglódon (I.) Két keréken utaznak Negyedszázaddal ezelőtt útra kelt Jugoszlávia felé egy csapat motoros, elindítva ezzel a magyar túramo­torozást ma is hódító útjára. Vecsés Ismét hallat magáról az öntevékeny vecsési tűzoltózenekar. A na­pokban az alábbi szöve­gű levelet juttatták el sok helyre: , „A vecsési fúvószene fennmaradása, fejleszté­se, ápolása, országos fú­vószenekarokkal való együttműködése, hang­versenyek rendezése stb. — ezek anyagi támoga­tása céljából létrehoz­tuk az öntevékeny tűz­oltózenekari alapít­ványt. Kérjük a T. Címet, hogy ebben a munkában támogatni szíveskedjen bennünket. Támogatásu­kat anyagiakkal lehet leginkább kifejezni, amit a mellékelt csek­ken vagy személyesen lehet a Vecsési Takarék- szövetkezetnél vezetett 9187. számú csekkszám­lára befizetni. Mi igye­kezni fogunk, hogy a tá­mogatást zenével, a ze­nei élet továbbfejleszté­sével megháláljuk. Brunner Antal és Faze­kas József a zenekar nevében.” Hölgyek fújták évvel ezelőtt még a Gyöm- rőben szerepelt. Sportsze­rű, kiváló játéka méltán váltott ki elismerést az egykori társakból. Szólni kell a két hölgy­játékvezető teljesítményé­ről is. Határozottan, tár­gyilagosan fújták a sípot. Még a vesztesek is elismer­ték, hogy működésük szep­lőtlen volt, sőt mi több, üde színfoltot jelentettek a pályán lévőknek és a né­zőknek egyaránt. Szombaton délelőtt Vá­cott megyei rangadót ját­szik a Gyömrő. Megyei ifjúsági férfi­bajnokság: Abony—Mer­lend Gyömrő SE 16-16. Értékes pontot szereztek idegenben a gyömrőiek. Seprűs B., a kapusuk a mezőny legjobbja volt. Megyei női I. osztály: Cegléd—ÁFÉSZ SC Űri 14-15 (10-8), Cegléd, városi sportcsarnok. 100 néző. Ve­zette: Horváth, Prohászka. ÁFÉSZ SC Űri: Bakos — Misinszki (1), Deckner (6), Fedelesné (2), Hirlemann, Tóth (5), Mészáros (1). Csere: Szabó. A tapasztaltabb vendég­együttes csak a második félidőben tudta a maga ja­vára fordítani a mérkő­zést, igaz, ebben a bírók is ludasak voltak, mert sok­szor tévedtek az úriak ká­rára. Az Úri százszázalékos eredménnyel áll a tabella első helyén. Jó: a hazai kapus, illet­ve Tóth, Deckner, Mészáros. Hi: 14-14. G. J.—G. L. Labdarúgás Győzelem öregfiúk megyei bajnok­sága, II. osztály, Déli cso­port. Dunaharaszti—Monor 0-1 (0-0), Dunaharaszti, 150 néző. Vezette: Boros L. (kiválóan). Kemény mérkőzést vívott az eddig kiválóan szereplő monori old boy csapat Du- naharasztiban. Bár végig fölényben játszottak, de a győzelmet csak a hajrában tudták megszerezni Kecs­kéi István góljával. Jó: az egész monori csapat. Jövő hétfőn rangadó lesz Mono­ron, amikor is a Vecsés csapatát fogadják a város­beliek.

Next

/
Thumbnails
Contents