Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-24 / 224. szám

I. ÉVFOLYAM, 19S. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 21., KEDD BU^>VIDEKI KzfcíHa A támogatás elmaradt (II.) Érdektársulások BUDAÖRS 9 ÉRD • SZAZHALOMBATTA $ PILIS VÖRÖS VAR 9 BUDAKESZI 9 BIATOK- BAGY • TÖRÖKBÁLINT Q PILISCSABA • PATT 9 ZSAMBÉK O SOLYMÁR 9 TÁRNOK - -• * ^YKOVACSl 9 BUDAJENÖ 9 PERBÄL 9 TÖK 9 TINNYE © ÜRÖM NAGYKOV Fent a Gyurgyalagon Faluvégi élet Ä csobánkai Gyurgyalag litca egyelőre két házból áll. A falusiak csak „med­vecsapásként” emlegetik, az utca elnevezés valóban túlzásnak tűnik. Kisebb- nagyobb kövek a kerék­nyomban, középütt fű sar­jad; kiránduláshoz még csak-csak elmegy, de nap mint nap, csomagokkal és gyerekekkel erre járni, nem kevés ügyességet igényel. hicze Kálmán és felesége, Eta (már járni tudó gyere­keikkel együtt) edzettek ugyan, mégse bánnák, ha utcájuk magán viselné a Civilizáció másutt már meg­szokott jegyeit. Villanyt, vizet, aszfaltozott utat an­nak idején ígért a tanács az önkormányzatnak egy­előre nincs rá pénze. Kenyérkereső foglalkozá­sai mindig harmadrendű jelentőséggel bírtak, élete valódi lényegének barátai­val való szellemi kalandozá­sait érezte. Sok keresés után választották az ortodox ke­resztény hitet. (Három ba­rátja később ortodox szer­zetes lett.) AZ IKOMFARAGO Az infrastruktúra hiá­nyosságaiért maga a ház és & környezet kárpótol. A há­romszintes, félig fa, félig tégla épület a férjnek és barátainak a keze munkája. Tágasak a közös helyiségek’: a nappali, a konyha, a für­dőszoba, a szuterénben bő­ven elfér Kálmán kis fafa­ragó műhelye és Eta gu­báért cserélt — javításra szoruló — szövőszéke. Etától kezdetben távol állt a vallásosság. Ö nagyon szeretett sportolni, egy KB I-es csapat ificsapátában kézilabdázót t, futott, és a Testnevelési Főiskolára pá­lyázott, ide. érettségi után a Gyógypedagógiai Főiskolát választotta. Tanárnak ké­szült. Kálmán hatására kez­dett a Petőfi téri ortodox templomba járni. Második gyerekük, Peti, három hóna­pos volt, amikor Eta meg- kereszteíkedett. • Minden ablakból he­gyekre és erdőkre látni. ItiaNEKOLES A városi nyüzsgésből me­nekültek ide Csobánkára 1934-ben. Három albérletet jártak végig, közben épít­kezésbe fogtak és 1990 már­ciusában, kilenc hónap múl­va, új otthonukba költöz­tek. Nem véletlen persze, ha két fiatal ember még olyan település nyüzsgését is kellemetlennek érzi, mint Budakeszi. Koruknál fogva inkább a diszkó len­ne természetes elemük, ők azonban egy másfajta életet választottak. Incze Kálmán volt a nyughatatlanabb, kamasz- korától keresett valami megnevezhetetlen!, ezért sok helyen megfordult, sok mindennel próbálkozott. Műszerésznek tanult, de csak fél évig dolgozott a szakmájában. Utána hosszú ideig újságkihordó volt, ahol nagyon sok különös, sza­badgondolkodó, öntörvényű emberrel ismerkedett meg. Néhány éve mint turista­jelzés-festő járja az erdőt. Eta most „főállású” anya. Mos, főz, takarít, bevásárol, játszik az ötéves Petivel, a hároméves Veronikával és hét hónapos Alizzal, kikér­dezi Gáspárt, aki már nagy­fiú, iskolába jár Pomázra. Ö érzi inkább a „faluvé­gi” élet, a rossz út hátrá­nyait, amikor a babakocsit le kell zütyögtetnie a kö­veken, ha van szabad keze, inkább fölkapja az egészet és elviszi az aszfal­tos útig. Mivel Csobánkán — az országos tendenciával el­lentétben — sok gyerek szü­letik, és egyáltalán nem rit­ka a három-négy gyerekes család, Szinte kézenfekvő az ötlet: meg kéne alapítani a Nagycsaládosok Országos Egyesületének a helyi cso­portján. Az egyik — ideig­lenes itt lakó — képviselő, a hétgyerekes Markolt György szobrász tanácsolta nekik, arra a sok segítségre hivatkozva, amit az egye­sület tagjai egymásnak tud­nak nyújtani. Budaörs Jazz Café Club A budaörsiek korábban is nagy dzsesszrajongók vol­tak, azonban ennek a mű­fajnak a művelői jó ideje elkerülték a várost. Mint azt Mizsei Zoltántól, a vá­rosi Ifjúsági Klub Egyesü­let elnökétől megtudtuk, szeptember 27-én Jazz Ca­fé Club alakul a Béke téri ifjúsági klubban. A minden hónap negye­dik péntekén 13 órakor kezdődő dzsesszesteken fel­lép Mohos Zoltán (basszus), Doncsev András (billen­tyűs), Fehér László (dob), Galambos Ernő (gitár). mai Szombatonként ugyanitt új diszkóműsorral várják a fiatalokat. Kálmánt választották el­nöknek. Etával és barátaik­kal nagy terveket szőttek, de fokozatosan hunyt ki e lelkesedésük. Bármit pró­báltak szervezni, visszhang nélkül maradt. Tudtak vol­na olcsón nagy tételben burgonyát venni Nyíregy­házáról, az országos egye­sülettől kérhettek volna, szintén kedvezményesén, mosóport és pelenkát, a hir­detések ellenére azonban nem sikerült megtudniuk, hogy végül is ki mennyit . rendelne. A többiek talán nem figyeltek fel a hirde­tésekre, vagy olyan jól áll­nak anyagilag, hogy nem szorulnak kedvezményes akciókra? ELNÖKBŐL TITKÁR Kálmán szellemi révbe jutása mellett — úgy tűnik — valódi hivatását is meg­találta. Néhány éve kezdett faragni, s hogy képezze ma­gát, először rajzolni tanult, fél éve pedig az I. kerületi művelődési ház ikönfestő szakkörébe jár. Műhelyé­ben egy német ortodox templomba készülő kereszt várja, hogy befejezze. Lényeg, hogy Kálmán nem érzett magában annyi energiát, amennyi szerinte a szervezéshez szükséges, ezért lemondott. Néhány napja titkár, ed­digi titkára a mostani elnök: Kollár Józsefné mel­lett. Korábbi terveikről, mint a havi egyszeri szombati felügyelet vágj' a közös ki­rándulások, nem mondtak le, remélik, hogy az egye­sület tagjai előbb-utóbb fel­fedezik az összefogás elő­nyeit és lehetőségeit. Packncr F,dit A közelmúltban hoztak az érdekeltek tudomására, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által az idén tavasszal meghirdetett közművelődési pályázaton — melyre 259 millió forintot különített el az Országgyű­lés —, valójában kik is lettek a nyertesek. Akik támoga­tást kapnak, örülnek és dolgoznak. De mi van azokkal, akik a pénzszűke időben magukra maradnak? A buda­örsi Z. W. U. Alapítvány 209 ezer forintot kért a pályá­zaton — és semmit sem kaptak. A pályázatot mint kép­viselő, Berki Éva nyújtotta be. — A Tizenéves-tanács­adó, amely ezekkel a klu­bokkal karöltve dolgozik, inkább a szociális segítés területére koncentrált ed­dig. Nagy büszkeségük, hogy ebben az évben meg­kapták az Állami Ifjúsági Díjat ezért a tevékenysé­gükért — folytatja a be­szélgetést Beriki Éva. IGÉNYLIK Azonban fokozatosan ki­alakult a segítetteknek olyan rétege, akik folyama­tosan igénylik az együttlé- teket, és az ő igényeik ki­elégítésére a tanácsadóban olyan klubok, foglalkozá­sok várják a betérőket, amelyek profilját . maguk a résztvevők alakítják. Ed­dig rendszeresek voltak a kreatív foglalkozások — rajz, gyurmázás —, az ön­ismereti, közösségalakító játékok, pszichodramatikus játékok. A Tizenéves-ta­nácsadó a mindennapos nyilvántartásra szeretne át­állni, ezért a kínálata is jelentős mértékben növe­kedni fog. —- Arról is hallottam, hogy létezik a városban egy úgynevezett Ifjúsági Inform. Valójában mit is takar a divatos, jól csengő elnevezés? — A szintén ifjúsági, ön- szerveződő csoport — az Ifjúsági Inform — egy köz­tes állapot megtestesítője az alapítványi csoportok között. Tagjai olyan szá­mítógépes adatbank prog­ramját készítették el, amely megkönnyíti a kommuniká­ciót és a kapcsolattartást nemcsak a város ifjúsági csoportjaival, hanem az ifjú­sági irodákkal és más szerveződésekkel is. Ebben az adatbankban szerepel­nek kulturális programok helyei, együttesek címei, művelődési házak, Petőfi Csarnok: állandó és mobil programjai, színházak, mo­zik címei. Az Ifjúsági In­form keddi ügyelete ennek az adatbanknak a hozzá­férhetőségét’ szolgálja. — Azt tudja, hogy a vá­rosban sokan támadják, bí­rálják az egyes öntevékeny csoportosulásukat? — Persze, hogy tudom! Csak azok, akik támadnak bennünket, elfeledkeznek arról, hogy az ő gyerekük­ről, unokájukról van szó. Nézze, a városban műkö­dik még egy diáksportklub, egy technikai hobbik szövet­sége és néhány olyan val­lási kis csoport, amely még a szerveződés nagyon kez­detleges fokán tart. portokat is támogatni kell, hiszen egymagukban nem elég nagy hatáskörűéit és szervezettek, hogy esélyük legyen országos pályázat­hoz közvetlenül kapcso­lódni és támogatást szerez­ni. Ez utóbbi egyébként a többi csoportra is nagyjá­ból jellemző, hiszen tulaj­donképpen ez volt az ala­pítványi érdektársulás egyik motivációja. A leg­utóbbi találkozásunkkor jelentős profilbővülésről adtak hírt a csoportok. Ilyen például az Ifjúsági Inform elképzelése, mely szerint egy számítógépes tanfolyamot indítana be a városi fiatalok számára, il­letve igény szerint közép­korúnknak is. A tanfolyam árai igen alacsonyak len­nének és programírásról, számítógép-kezelésről és az adatbank tanulmányozá­sáról és bővítéséről szólná. VETÉLKEDŐK — Mennyire nyitottak ezek a klubok? Mennyire segítik az iskolai oktatási, az önművelődést? LEHETŐSÉGEK Ezenkívül a mozgásos sza­badidő-eltöltés képviselői is megjelentek a környékün­kön — gördeszkaklub, mo­torklub —, akik az érdek- képviseleten kívül anyagi támogatást is kértek tő­lünk egy viszonylag hasz­nálható pálya építésére, hiszen a városban nem fo­gadják be őket sehol. Az alapítványnak ezeket a cso­— Nyitott a Fiatalok Klubjának az a vetélkedő­sorozat-terve, amely a vá­ros múltjával, hagyomá­nyaival, jelenével foglal - . kozna. Előzetes felmérést végeztek a hozzájuk érkező fiatalok körében Budaörs történetével kapcsolatban és a vetélkedő tematikája ehhez a felméréshez kap­csolódik. A klub újabb ki-, sebb csoportokat, szintén elérhető úron tanfolyamo­kat szeretne beindítani. Ilyen például az alapfokú háziasszonyképzés, az alap­fokú manökentanfölyam, a korrepetálás-rendszer, ame­lyet idősebb diákok indíta­nának kisebbelvnek. Deák Attila Szociális iroda készül Védőnő a katedrán Ki hallott már olyat, hogy egy gyerek ne aláírjon haza­menni az orvosi rendelőből? Nos, Csobánkán az óvoda bővítésének megkezdéséig hallották a szülők eleget: „— Anyu, hadd maradjak még egy kicsit!” A ragaszko­dás titlca egy játékokkal, könyvekkel telirakott asztal­ka volt, amit a védőnő, Mahnerné Csordás Ágnes, nem is titkoltan, csábító célzattal rakott ki. El is érte, amit akart, a gyerekek sokkal kevésbé voltak feszélyszettek a vizsgálat alatt. Közel ötszáz gyerek és húsz terhes ma­ma tartozik hozzá. A gyerekvállalási kedvvel elégedett, de a családok anyagi helyzete aggasztja. Nagyon sokan élnek létminimum alatt és egyre többen vesztik el az állásukat. Csobánkán alig van munkalehetőség, ipart, — mivel tájvédelmi körzet — nem lehet telepíteni. két táblát tesznek ki az hódéban: „veszek” és „el­adok” felirattal, ahová mindenki ingyen tűzheti ki hirdetéseit. Munkaközvetí­tést is vállalnak: például, ha bejön egy idős néni, és szeretné, ha valaki pár száz forintért felásná a kertjét, keresnek számára egy erős, munka nélküli vállalkozót. Ebben a témában is irtani egy pályázatot, válaszolták is a minisztériumból, hogy szép, meg kell valósítani, de pénzt biztosítani nem áll módjukban. A gyerekek először nem tudták hová tenni, hogy a védő néni tanít. Nevetgél­tek, vicceltek, nem figyel­tek rá igazán. Persze azért is engedték el így magu­kat, mert tudták, hogy itt nincs osztályzás. A követ­kező órák azonban már jobban sikerültek. Amit a maga részéről megtehet, hogy segélyekért és kedvezményekért harcol. Sikerült elérnie például, hogy az önkormányzat minden újszülöttnek aján­dékozzon egy batoacsoma- got. Nem is kevés, közel ezer forint értékű, a láz- mérőtől a testápoló krémig minden szükséges eszközt tartalmaz. egymillió forintot nyert pályázatával a Népjóléti Minisztériumtól, ebből ala­kítják át a falu közösségi házában az irodát. A nagy­teremben melegedő és klub lesz. Legszívesebben a lakáso­kat is kicserélné. Csobán- ka jó levegője ellenére a légúti megbetegedések a leggyakoribbak, mivel a házak nagy része párás, vi­zes. A szegényebbek hű­vös időben is olyan ruhá­ban engedik ki a gyereke­ket játszani, mint ha káni­kula lenne. A védőnő és segítőtársai korábban ötlet­szerűen szerveztek segély­akciókat, de ezen az őszön tető alá hoznak egy szociá­lis irodát, ahol a rászorulók mindig számíthatnak se­gítségre. Csordás Ágnes — Sokan vannak, akik még nyolc általánost sem végeztek. Nem értik meg a hivatalos leveleket, vála­szolni még kevésbé tudnak rájuk, az iroda ebben is segítséget nyújt — mond­ja. Ö maga mint segítő vesz részt a munkában, az iro­dának két önálló alkalma­zottja lesz. Az egyik állás­helyet meghirdetik, a má­sikat az egyház tölti be. Első lépésként fel kell tér­képezni a terepet, hogy tudják, hol mi a probléma. Többek között az is a dol­guk lesz, hogy figyeljék a rendeleteket, és az érintet­teket figyelmeztessék. Ösz- sze szeretnék hozni a ke­resletet és a kínálatot, ezért A szociális iroda szer­vezésén túl, akad még né­hány — nem kifejezetten védőnői — vállalása. Most éppen egy olyan család ügyében próbál eredményt elérni, ahol a mama, aki postai alkalmazott, két mozgássérült gyereket ne­vel egyedül, egy kicsi, komfort nélküli lakásban. Semmi reménye, hogy ön­erőből javítani tudjon kö­rülményein. A posta két­szobás összkomfortos szol­gálati lakása éppen meg­üresedett, a védőnő arra gondolt, milyen jó lenne, ha ennek a családnak utal­nák ki. Kérvényére a pos­ta kijelentette: inkább leányszállót akar berendez­ni a lakásban. Méltányos­ságot kértek a vezérigaz­gatótól, most tehát min­den rajta múlik. Nem kevésbé nehéz az a feladat sem, amit szeptem­ber 1-jétől az általános is­kolában vállalt. — A kórházról beszél­gettünk, lekötötte őket, hi­szen majdnem minden gyereknek volt már kórhá­zi élménye. Érdekes, hogy még a hetedikesek sem is­merik az egészségügyi szakmákat, azt hiszik, hogy egy kórházban csak orvo­sok és ápolónők dolgoz­nak. A helyes kórházi vi­selkedésről sem tudnak so­kat. A program igazán jónak ígérkezik: saját koruknak megfelelő szinten megta­nulják az emberi test mű­ködését, a helyi tisztálko­dási szokásokat, beszél­getnek az egészséges élet­módról, a társas kapcsola­tokról, a krízishelyzetek megoldásáról és az azokban való viselkedésről. (pachner) — A 3., 5., és a 7. osz­tályban heti egy órában bevezették az egészségne­velést mint tantárgyat. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Dealt Attila. © Munkatársak: J. Szaki Ir&a és Pachner Edit. O Fogadónap minden hát­ion 14—17 óráig a szerkesz­tőségben. Címünk: Bp. Vili., Somogyi B. u. 6. PL: 311. ír. sz.: IMS. Telefon: 138-4761, 138-4067.

Next

/
Thumbnails
Contents