Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-04 / 207. szám
— 1991. SZEPTEI Ára: #,60 forint <?£írla XXXV. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 4„ SZERDA Az elhárítás első lépései Tökölön A vízbázis fel#1 kúszik a kerozin A szovjet csapatok kivonulása után feltárt környezetszennyezések közül talán a tököli ijesztette meg leginkább a közvéleményt, amikor ismertté vált, hogy a talajba beszivárgott kerozin elérheti a fővárosi vízbázist is. Bár a szakemberek véleménye szerint ez a katasztrófa a Duna vízállásától függően csak 4-10 év múlva következne be, a veszély elhárításának elodázása méginkább megdrágítaná a kárelhárítás amúgy sem csekély költségeit. Megnyugtató lehet, hogy a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, valamint a Kö- zép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség munkatársai a tököli környezetszennyezés felszámolására már készítettek egy intézkedési tervet, amelyet az érintett minisztériumok szakembereiből álló ad hoc bizottság — vezetője a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium helyettes államtitkára, Szabó Gábor —megvizsgált, s augusztus 17-én elfogadott. A napokban pedig az FTV szakemberei a tököli repülőtéren már a tényleges munkálatokat is megkezdték. A koordináló szerv, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója, Verrasztá ZolOktóherben folytatódik a felmérés A juhászat népszerű lett A FAO, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete 116 országot kért fel, köztük hazánkat a mező- gazdasági termelés adatainak összeírására. Magyar- országon ehhez hasonló adatgyűjtés legutóbb 1981- ben volt. A FAO felkérését követően a kormány elrendelte, hogy az általános mezőgazdasági összeírás első lépcsőjeként idén április 1 és 15 között teljes körű adatgyűjtést kell végrehajtani. A program keretében Pest megye lakosságát csaknem kétezer számláló- biztos kereste fel. Az adat- felvétel a kistermelőkre, a háztartásukhoz tartozó személyekre, az általuk használt földterületre, az állat- állományra, a mezőgazda- sági termeléshez rendelkezésükre álló gépekre, valamint a földhasználat jogcímére terjedt ki. Az általános mezőgazdasági összeírás második lépcsőjére, reprezentatív jelleggel, ez év októberében kerül sor. Annyi bizonyos, hogy a két teljes körű összeírás közötti időszak alatt a megyében, az előzetes adatok alapján az állattartók száma 16 százalékkal csökkent. Különösen szembetűnő, hogy erőteljesen visszaesett a szarvasmarhával, a tyúkokkal és a sertéstartással foglalkozók száma. Ugyanakkor feltűnően gyarapodott a juhászaiból élők köre. Számuk tíz év alatt több, mint másfélszeresére emelkedett. A kisgazdaságok állatállománya a juhok és anyakocák kivételével kevesebb volt a jelenlegi összeírásnál, mint 1981-ben. Legnagyobb arányú a visszaesés a sertéseknél, s ezt követi a szarvasmarhák számának csökkenése. Ez utóbbiban ismert okok, köztük a tejtermelés, illetve felvásárlás visszaszorítása döntő szerepet játszott. A már említett juhokból, részben a tartók számának bővülésével, több mint két és félszeresét írhatták föl a gazdaságokat felkereső számlálóbiztosok, mint tíz évvel korábban. Gy. BSIPOMTMAI SUléNMA L Az MSZOSZ szakszervezeti választásként ítéli meg a munkavállalók nyilatkozatait, s mint közleményük írja, igen nagy számban ezt a szakszervezeti szövetséget választották. H Az MDF Veszprém megyei gyűlésének nyilatkozata szerint a kétségtelen eredmények ellenére „az emberek bizalmának, a demokráciába, a jogállamba, a parlamentarizmusba vetett hite megteremtésének érdekében nem történtek meg azok a lépések, amelyeket az MDF programjában megfogalmazott”. © Az ellenzéki parlamenti pártok több fővárosi kerületi szervezete nyilatkozatban tiltakozott Dénes János képviselő általuk nacionalistának, szélsőségesnek és irredentának ítélt augusztus 27-i felszólalása ellen. © A megyei rendőr-főkapitányságok gazdaságvédelmi osztályainak országos eligazításán elhangzott: _a gazdasági bűncselekmények növekvő súlya új szemléletet, hatékony fellépést igényel a magyar rendőri szervektől. @ Elkészült a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénytervezet. tán elmondta, hogy az első ütemben, november 30- ig kell elkészülnie az úgynevezett feltárási munkának, valamint a kárelhárítási tervnek. Ezt követően kerülhet sor a tényleges kárelhárításra, amely a szakemberek véleménye szerint még egy esztendőt vehet igénybe. Tehát ha minden jól megy, jövő év végére pont kerülhet a tököli környezetszennyezés megszüntetésére. A költségek az előzetes számítások szerint 70-75 millió forintra rúgnak. Az igazgató úgy fogalmazott, hogy az országnak erre meg kell teremtenie a fedezetet. Az elkészült intézkedési tervet egyébként a dán környezetvédelmi minisztérium szakemberei — akik már előzőleg felajánlották segítségüket — is tanulmányozták, s az abban leírtakkal mindenben egyetértettek. Verrasztó Zoltán elmondta, azért elsődleges a feltárást munka, mert részletesen meg kell vizsgálni, hogy a kerozinszennyezés valójában mekkora kiterjedésű. Az sem tisztázott még, hogy a két helyen, nagy területen földbe ásott hulladékok milyen összeté- telűek. Az analízis eredménye meghatározza majd az elhárítás módját, hiszen a föld mélyén rejlő hulladék éppúgy lehet veszélyes, mint ártalmatlan. A tököli repülőtéren most a tartályokat szívják le, s ezzel párhuzamosan a föld alatti vezetékeket is feltárják. Egyelőre a munka még hét végén sem szünetel, hiszen ha november végéig be akarják fejezni e tennivalókat, akkor a szakembereknek feszített tempóban kell dolgozniuk. H. É. AZ ELMARADT INTERJÚ örömmel, sőt mi több, büszkeséggel harangoztuk be, j^hogy Göncz Árpád köztársasági elnök váci látogatása -soráéi lapunknak interjút ad. Beharangozhattuk, mert a kérdéseket jóval a látogatás előtt megfogalmaztuk, a válasz adására beleegyezést kértünk. A magnószalagon rögzített kérdésekkel, s az arra adott válaszokkal „bekopogtattunk” az elnöki sajtóirodába. Aztán csak vártunk, vártunk. Mert a válasz, mely zöld utat adhatott völna, ugyancsak váratott magára. Közben olvasóink előtt pironkodtunk, hiszen ígéretünkkel adósak maradtunk. Pironkodtunk, mert ki ne olvasná szívesen Pest megyében Göncz Árpád kérdéseinkre adott nyilatkozatát? Olyan elvétve sincs olvasóink között! Aztán az elkészült interjúhoz, késve ugyan, de „meleg baráti szavak kíséretében” megkaptuk Göncz Árpád válaszát. Minősítését — „önmagában jó újságíró munka” — azzal a kéréssel toldotta meg, „ne közöljük, mert nem vagyok biztos benne, hogy a jelen belpolitikai helyzetben bárkinek, mindenekelőtt a minisztereüiíök úrnak; vagy kettőnk viszonyának használna”. Az ok — ahogyan Göncz Árpád köztársasági elnök fogalmaz — „a témakörbe belementem, s csak utána jöttem rá, hogy kénytelen-kelletlen nemet kell mondanom a közlésre”. Minden kommentár nélkül ez az oka annak, hogy olvasóinkat egy interjúval megrövidítettük. Elnézést, a hiba rajtunk kívül álló okok miatt következett be, — te — Magyar—jugoszláv kormányfői tárgyalások Antall József és Ante Markovié több mint két és fél órán át tartó szabadkai megbeszélését követően állást foglalt amellett, hogy mindkét fél lezártnak tekinti a fegyvervásárlási ügyet, és a magyar légtérbe történt jugoszláv berepülések ügyét. Antall József ígéretet kapott arra, hogy a menekültkérdést rendezik, hogy a Magyarországon tartózkodó menekültek visszatérhetnek Horvátországba, és lehetőségük lesz a kártérítésre. Ante Markovié támogatásáról biztosította a kisebbségek személyi és önkormányzati jogait. A magyar kormányfő a tanácskozás után adott sajtónyilatkozatában leszögezte: Magyarország a szuverén köztársaságok állam- szövetségét, a jugoszláv válság demokratikus és békés megoldását pártolja, ellenzi a külső és belső határok erőszakos megváltoztatását. Fontosnak nevezte, hogy a válság megoldásában a köztársasági vezetők mellett szerepet kapjon a szövetségi kormány, s hogy ellenőrzést tudjon gyakorolni a fegyveres erők felett. Ante Markovié szintén elégedetten nyilatkozott a tárgyalásokról. Mindkét országban rendszerváltás van, új rendszerre térnek át, s az út megtétele hosz- szú időt vesz igénybe. Jugoszlávia egy éve még páratlanul jó eredményeket ért el, most sajnálatos módon olyan időket él meg, amikor a nemzeti, vallási és kulturális különbségek kerekedtek felül. Alapvető cél most, hogy biztosítsák a békét, a rendszer működését az átmeneti időszakban. A demokratikus megoldásnál a szuverenitást veszik alapul, s azt, hogy a határokat nem lehet erőszakosan megváltoztatni. Az Európai Közösségek Bizottsága jóváhagyta kedden azt a tervet, amely szerint a Közös Piac Magyarországtól vásárolja meg az Albánia megsegítésére szánt búzaszállítmányt. Az úgynevezett háromszögegyezmény keretében a közösség 5,9 millió dollár értékben 45 ezer tonna magyar kenyérgabonát vásárol Tirana számára. A szállítmányt vasúton juttatják el Albániába. A li^gazdák kérték Göncz-Torgyán találkozó Göncz Árpád kedden fogadta Torgyán Józsefet, a Független Kisgazdapárt elnökét. A' köztársasági elnök rendszeresen találkozik a hazai pártok vezető politikusaival. A mostani eszmecsere, amely a kisgazdák kérésére jött létre, ezeknek a megbeszéléseknek a sorába illik. A balti államokba Kell a vízum Jelenleg meghívólevéllel, illetve hivatalos kiküldetési papírral lehet utazni a balti államokba, ugyanúgy, mint a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása előtt — közölte a magyar külügyi szóvivő. Herman János elmondta, hogy a balti államok határán vízumot pecsételnek az útlevelekbe, de ezt nem kell előzetesen kérni, s fizetni sem kell a vízumért. Szakértői szinten már megkezdődött az észt, a lett és a litván köztársaság illetékeseivel a vízummentességi egyezmény előkészítése. 600 millió — kumutmsntssen Elfogadhatatlan ajánlat A gabona- után a cukorrépafronton is megkezdődött az árvita. A Szolnoki Cukorgyár Rt. árajánlatát kedden vitatták meg Szolnokon öt megye harminchat termelőgazdaságának illetékes vezetői. A részvénytársaság arra kéri a termelőket, hogy az ősszel átvételre kerülő répának csak 60 százalékát fizethesse ki, a fennmaradó negyven százalékát pedig akkor folyósítaná, ha a cukrot értékesítette a piacon. Gyakorlatilag ez azt jelentené, hogy a várható 700-730 ezer tonna répából 300 ezer tonnáért járó mintegy 600 millió forintot csak valamikor, esetleg 1092-ben kapnák meg a termelők. Magyarán szólva, ennyi kamatmentes hitelt kér a feldolgozó üzem az amúgy is pénzhiánnyal küszködő gazdaságoktól. A tanácskozás résztvevői a termelők részéről egységes álláspontot fogadtak el. Kijelentették: számukra a Curkorgyár Rt. ajánlata elfogadhatatlan, mert a termelőknek minden forintra égetően szükségük van, többségük hitel igény- bevételével termesztette a répát, és azt vissza is kell fizetni. A termeltetési szerződést az üzemmel jogszerűen írták alá, és ragaszkodnak annak érvényesítéséhez. A gazdaságoknak egyszerűen csődöt jelentene, ha a gabona után a cukorrépáért sem kapnák meg időben a pénzt AZ ÁR EllEH ÚSZVA ÁfTERElÉS Ma még eldöntetlen, mi marad meg változatlan formában, mi alakul át, s mi tűnik el nyomtalanul a megye gépiparának terepén. Ez a rendkívüli jelentőségű iparcsoport — a megyében az iparban foglalkoztatottak közül minden második ember gépipari cégnél kereste a kenyerét két esztendeje — már tavaly is, s az idén még inkább, a piacváltás gyötrelmeit éli át. A volt KGST-országokba történő szállítások viharos tempóban csökkentek, azaz megmaradásuknak akkor adhatnak reális esélyt ezek a cégek, ha képesek — ahogyan azt szakmai tolvajnyelven fogalmazzák — forgalmuk fizetőképes piacokra történő átterelésére. Ha vannak — mert vannak! — fizetőképes piacok, akkor máris rendben mennek az ügyek? Itt rejlik a veszedelmes tévhit forrása, ugyanis azt fedi csend, ami a döntő: olyan termékek (szolgáltatások) kellenek, amelyekért valóban hajlandó fizetni a piac! Ez az átterelés tehát bonyolult folyamat, mar csak azért is az, mert a hagyományos (KGST) partnerek kölcsönös kényelmet kínáltak egymásnak. Legtöbbször műszakilag korszerűtlen, minőségileg gyenge áruk cserélődtek, igaz, viszonylag olcsó (nyomott) áron. Mára ez tarthatatlanná vált, a cégeknek ki kell lépniük azokra a piacokra, ahol a verseny diktál. Ennek a kemény diktátumnak a jele, hogy az év első felében a tavalyi hasonló időszakhoz mérten a gépipari cégek termelése 30 százalékkal csökkent, ezen belül azonban több területé — mint amilyen például a híradás- és vákuumtechnikai ipar — még erőteljesebben. A kivitel mellett a belföldi értékesítés egyharmadnyi visszaesése azt mutatja, az átterelésre, a váltásra az itthoni piacon is szükség van. (M)
