Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-21 / 222. szám

L ÉVFOLYAM, 196. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 21.. SZOMBAT BUBA-VIDÉKI BUDAÖRS • ERŐ • SZAíttALUMBAiTA • PILIS VÖRÖS VAR • BUDAKESZI • BIATOB- BAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATY • ZSAMUEK • SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ C PERBAL • TÖK O TINNYE O ÜRÖM Láthatatlan lelki korlátok SZÜRET ELŐTT CS. KOVÁCS LÁSZLÓ GRAFIKÁJA Egy hirdetés ürügyén Ráolvasás? Hirdetés a sziízhalom- battai lapban. Nem ke­vesebbet állít, mint hogy itt van Amerika. Meg olyasmit ígér, hogy meg­szabadít a félelmektől, képzetektől, mosolyt va­rázsol az arcra. Biztató dolog, el is mosolyodom magam olvasás közben. A folytatásra ez hervad­ni kezd, mert a java csak később jön. Fogal­mak felsorolása. Isme­retlen kifejezések. De persze jól hangzik, olyan misztikus. Biztos valami ráolvasásféle, amitől múlik a félelem és jön a mosoly Meg a lemondó vigyor, ugyanis csak magasan képzett polgárok mosolyra fa- kasztását vállalják. Na igen, ez a természetes. Csak úgy bárki tud kun­cogni, röhögcsélni, ka- carászni, az ilyen „elter­vezett, kialakított” mo­solygás azért mis. Csak az nem világos még, hogy jön ehhez Ameri­ka. Mert, ha körbenézek, még nem látom. Tudom, hogyne tudnám, arrafelé van egy kötelező mosoly, ügyfélnek, munkatárs­nak, főnöknek szóló, mi­lyen illendő. Ha ez kialakul nálunk is, az jó lesz. Nem fogad többé mártírarccal a hivatalnok, a bolti eladó, a postás, a portás, a jegykezelő és így tovább. A szokást terjeszteni ké­ne. Legyen ez ragályos, sőt kötelező. Ezért nem is értem, miért csak azok vehetik igénybe, akik magasabban kép­zettek. Meg persze azt sem, ez mit jelent? Egyetem kell vagy az sem elég? Most, ha csak tudósok tanulnak meg így mosolyogni, abból nekünk, egyszerűbb ha­landóknak milyen elő­nyeink származnak? Jobban szeretném, ha mindenki mosolyogna. Ráolvasás nélkül, csak úgy. Mert jólesik. —jisz— Faluszépítés A Sóskúti Emlékőrző és Faluszépítő Egyesület tag­jai rendbe szedték a te­metőkertet és környékét. Kitisztították az árkokat, összegyűjtötték a gazt, az elhervadt virágoknak, ko­szorúknak kialakítottak egy hulladéktárolót. Az al­só utat még az ősz folya­mán szeretnék olyan bur­kolattal ellátni, hogy köny- nyebben megközelíthető le­gyen a kert. Százba lom halta lV agy önvédelem Bűnmegelőzési és va­gyonvédelmi kiállítást rendez az Országos Rend- őríőkapitányság Bűnmeg­előzési Osztálya, a Pest Me­gyei Rendőr-főkapitányság, és a százhalombattai ön- kormányzat. Az időpont szeptember 26—27-e, hely­színe a százhalombattai Barátság Művelődési Köz­pont. A megnyitóra a kiál­lítás első napján, délelőtt 10 órakor kerül sor. Az ér­deklődők megtekinthetik a két nap folyamán az elekt­ronikus és mechanikus va­gyonvédelmi jelző, riasztó és biztosító berendezése­ket, melyeket különböző gyártó és forgalmazó cé­gek mutatnak be. A bűn- megelőzéssel kapcsolatos kérdésekre a rendőrség szakemberei válaszolnak majd. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. • Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. © Fogadónap minden hét­főn 14—17 óráig a szerkesz­tőségben. Címünk: Bp. Vili., Somogyi B. u. 6. Pf.:311. ír. sz,; 1446, Telefon: 138-4761, 138-4067. Pi lisszcnllászlő Orvost 8 ‘ Pilisszentlászlón öt je­lentkező közül megválasz­tották a község orvosát dr. Barta Zsolt személyében, aki október elsején kezdi meg rendelését. OKTÓBERTŐL Százhalombattán, a mű­velődési központban októ­ber elején kezdi meg mun­káját a textilműhely. Nem­csak foglalkozásokat, ha­nem szolgáltatásokat is sze­retnének nyújtani az ér­deklődőknek — tudtuk meg B. Nagy Rozáliától, a mű­hely szervezőjétől. A sza­básminták készítését, a varrás fortélyait tanulhat­ják meg azok, akiket ez érdekel. De elsajátíthatóak lesznek a gyöngyfűzés, a batikolás, szövés technikái is, mindazok számára, akik ehhez éreznek kedvet. Folyamatosan lehet majd bekapcsolódni a textilmű­hely tevékenységébe. Aki­ket vonz a lehetőség, bér­letet válthatnak, amivel tíz alkalommal kereshetik fel a művelődési központot. Az időpontot, hogy mikor, maguk választhatják. Egy biztos, hogy péntekenként 17-től 19 óráig tartanak majd az összejövetelek. Lesznek kölcsönkérhető divatlapok, felhasználható minták és ötletek. Aki pe­dig nem érzi elég ügyes­nek magát ahhoz, hogy le­üljön a varrógép mellé, díjazás ellenében kérheti egyes munkák elvégzését. Ez a szolgáltatás, amit szintén vállalnak a szerve­zők. Akik abban is bíznak, hogy az érdeklődők nem maradnak el. Mint az üvegbnra A Budaörsi 2. Számú Álta­lános Iskola szervezésében vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel a Közösségi Ház­ban (Lévai u. 34.) kerül sor a Magyarországi Waldorf Szövetség közgyűlésére. A közgyűlés megnyitóján fel­szólal majd Nelke van der Sloot is, a szövetség ma­gyarországi létrehozója és támogatója, és akivel a bu­daörsieknek az címűit év­ben igen jó kapcsolatot si­került kialakítani. Mint megtudtuk, az or­szág távolabbi, pontjairól is várnak pedagógusokat a szövetség közgyűlésére, amelyet azért is rendeznek most Budaörsön, mert a 2. Számú Általános Iskolában az idei tanévtől kezdődően öt osztályban már Wal- dorf-tagozat működik. A vasárnapi programon töb­bek között nyílt fórumot is tartanak, de lesznek szek­cióülések is. Sor kerül majd Waldorf-tagozatos tantermek megtekintésére, de lesz könyv- és játékbe­mutató, -vásár is. Védettség Neckay György, a bécsi Waüdorf-iskoia tanítója na­gyon burkoltan fogalmaz, amikor azt állítja, hogy a Waldorf-pedagógia sajátos­sága az, hogy a középpont­ban Rudolf Steiner oszt­rák polihisztor „embertana” áll. Charlotte Rudolf német írónő, hajdani Waldorf-is- kolás (filozófiát, VQllástu- dományokat, pszichológiát tanult, 1985-ben doktorált) a Waldorf—Erziehung cí­mű könyvében ezt írja: „A Waldorf-iskola a védettség, megőrzöttség érzését adja, de nemcsak ebben hasonlít egy üvegburához. Ez egy hely, bensővé vált tiltó­lajstromokkal és láthatat­lan, lelki korlátokkal. A Waldorf-pedagógiának egy pontosan kidolgozott elmé­lete és gyakorlata van: Ru­dolf Steiner antropozófiai tanításai. Ez pedig hatása alá keríti a gyerekeket és szülőket egyaránt.” Lélekterápia ? Az antropozófia Magyar- országon is külön előadás- sorozatot érdemelne, meg­döbbentően téves nézetei­vel elgondolkoztatná hallga­tóit. Az antropofózusok azt állítják, _ a Waldorf-iskola nem „világnézeti iskola”. Charlotte Rudolf szerint: „A Waldorf-nevelés nem egyedi nevelési ténykedé­sekből áll, sem tudás át­adásából, hanem alapjában véve egy lélekterápia. Egy hermetikusan elzárt sza­bályrendszert alkot a gye­rekek magatartására és a tanárok önszabályozására. Képesítés nélkül Érdekes Rudolf Steiner életútját megismertetni. 1919-ben megalakult az el­ső Waldorf-isikola 12 tan­erővel, közülük csak négy­nek volt tanítói képesítése és megfelelő tapasztalata. Magának Steinernek sem volt pedagógiai képesítése, de egy háromhetes szemi­nárium-tanfolyamon kiké­pezte kollégáit tanítónak. Az akkori előadásainak gyűjteménye „Általános emberismeret” címen még ma is minden Waldorf-ki- képzés alapvető műve. D. A. Bár Budaörsön már so­kan tudják, hogy valójá­ban min alapszik a Wal- dof-iskola, mégis érdemes egy-két sajátos pedagógiai módszerrel megismerteti olvasóinkat. (Itt hívjuk fel olvasóink figyelmét, hogy az elkövetkező napokban, hetekben folyamatosan sze­retnénk hírt adni a mód­szerről, és bemutatni a Bu­daörsi 2. Számú Általános Iskola Waldorf-tagozatában folyó oktatást.) Pi lisvörösvár Kárpótlási szolgálat A pilisvörösvári polgár- mesteri hivatalban kárpót­lási szolgálat működik azok számára, aki‘k nem tudnak kiigazodni a ren­deletek útvesztőjében. Kedden és csütörtökön reg­gel nyolctól délután fél ötig, szombaton reggel hét­től déli tizenkettőig keres­hetik fel Hámori József szakértőt, földszinti irodá­jában. Megoszlott indulattal „Temetni jöttem Cae­sart ...” A közismert fél­mondat régmúlt időket idéz. Amikor időszámítá­sunk előtt Julius Caesart megölték, s Antonius e sza­vakkal kezdte a kegyeleti megemlékezést a sírjánál. Az akkor márványba ön­tött síremléket az idő meg­koptatta, vasfoga megrágta, majd a barbárok elpusztí­tották — mint a néhai el­lenfelek közötti békétlen­séget az utolsó mondatok... A sírkertekbe temetni, s kegyeletet leróni zarándo­kolunk ma is. Hol a ma­gunk világából kiszakadt mini Caesarok végtisztes­ségére, hol a családunkból eltávozottakéra. Feledtetni, bocsánatot nyerni olykor a hétköznapok sodrában csak emlegetett, ám gyakorla­tunkból kimaradt toleran­ciát — toleranciáért. Leg­feljebb ott s akkor, a sír mélyébe tekintve, a kopor­sóra záporozó hantok mo­noton zörejét hallgatva, vagy a vakolókanál csikor­gására figyelve — míg a műmárványlap mögé zá­rulnak a hamvak — jut eszünkbe, „temetni jöttem Caesart..." A múltat, mely elválasztott, az ádáz har­cot, mely köztünk dúlt, vagy mindazt, ami össze­tartott, együvé kovácsolt... Ám megosztott indulattal figyeljük mindazt, ami a sírkertekben történik. Hogy a nap bármely szakában szabad oda a be- és a ki­járás. Eleveneknek. Sírrab­lóknak, a kegyeletet jelző virágok fosztogatóinak, a kőkeresztek, drága pén­zen állított síremlékek meggy alázóinak, rongálói­nak. S azoknak, akik újra értékesítik a drága pénzen felállított márványemléke­ket ... Temetőink állapota nem­hogy siralmas, nincs jó szó arra, mely kifejezné az ott uralkodó állapotokat. A ra­vatalozók lerobbantak, a drapériák megfakultak, a hűtőkamrák nem az iga­ziak, s a bonctermekben történtek olykor egysze­rűen kegyeletsértők. Egy igazi nagytakarítás, a szó legszorosabb értelmében rá­férne sírkertjeinkre. Azzal együtt, hogy őrzésüket sem ártana végre megoldani. Hogy a végső nyughely azoknak az érzéseknek hű tükörképe legyen, mely a túlélőket jellemzi. Azokat az öreganyókákat, akik fél napokat irtják a gyomokat a hantokról, ültetik s ápol­nák a virágokat — ha hol­napra nem tűnnének el... Ezen a helyzeten szeret­ne segíteni, a tarthatatlan állapotokat . megoldani az érdi önkormányzat. Leg­utóbbi döntésük szerint a vmető „üzemeltetésére” — ba\ e szó nem illik ide, de jobb'nem lévén, idézem — fmlyc/zatot szándékoznak kiírni. Hogy végre rend legyen az érdi temetőben, hogy pontos nyilvántartá­son túl — mely az egyko­ron egyházi kezelésben lé­vő temetőkben nem volt kérdéses! — háborítatlanul pihenhessenek azok, akik örök álomra szenderültek. A nekik vitt virágok he­lyükön maradjanak, a sír­ápolásra befizetett költsé­geknek nemcsak látszata, nyoma is maradjon, a sír- kert békéjét, rendjét senki sem zavarhassa meg. A ravatalozóban példás rend. uralkodjon, a hűtőkamrák száma a népesség arányá­hoz alkalmazkodhasson s a körzeti, feladatokhoz is. A szemét, a szenny eltűnjön erről a kegyeleti helyről. Ebből a célból írnak ki rö­videsen pályázatot, jelölik meg a teendőket, már 1992. január elsejétől kezdődően öt évre. Kemények a feltételek, ha valaki temetkezési vál­lalkozóként erre a fel­adatra jelentkezik, nem­csak a várható bevételt kell számba vennie, hanem a követelményeket is. A régi, úgymond meglévő temető­ben éppúgy, mint a város- rendezési tervben majdan kijelölt kegyeleti helyen. Mert sajnos, előbb-utóbb a meglévő temető kicsinek bizonyul, s az általános rendezési tervben, mely a város jövőjét szabja meg, erre is gondolni kell. Bár a jövő század nem a nagy kiterjedésű temetőké, ha­nem az életé ... Varga Edit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents