Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-21 / 222. szám

Gödöllői kirándulások Vágyak és remények A Gödöllőt keletről kö­rülölelő Gödöllői Dombvi­dék Tájvédelmi Körzet 1990 óia védett, Szádétól Péce- lig húzódó területén van a Bábát völgye, a múlt szá­zad elején épült istállókas­téllyal és a tavakkal. Ki­rándulások kedveit célja a Pap Miska-forrás és a ré­gi, híres ' vadászterület, a valkó—vácszentlászlói er­dő. Nem tartozik hivatalo­san a tájvédelmi körzethez, de beleékelődik a különle­ges védettséget élvező Gö­döllői Arborétum és az Isa- szegi út mellett levő tó­rendszer. Az elmúlt évtizedek fo­lyamán a gödöllőiek mind­ebből nem sokat élveztek, a változások azonban itt is érezhetők. Jó hír a kirán­dulóknak és a pihenni vá­gyóknak, hogy a babati egyes tó, amely eddig a szovjet hadsereg főparancsnoksá­gának üdülője volt, a jövő évtől már a gödöllőieket fogja szolgálni. A város és az egyetem példás együtt­működése keretében közö­sen kívánja rendbehozatni és hasznosítani a létesít­ményt. A tervek szerint lesz a területen ifjúsági la­bor, kertvendéglő, tenisz­pálya, a tó körül lehet majd sétálni, napozni, esetleg csó­nakázni, s ha a víz minő­ségén javítani lehet, talán még halak is kerülnek a tóba. Az istállókastélyt és a többi babati tavat jelenleg használó egyetem progra­mot indított a területen le­vő libatelep és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítására, a vizsgálatok eredményeképp talán re­mélhetjük a tájvédelem ér­vényesülését. A Gödöllő és Isaszeg kö­zött húzódó tórendszer mintegy 54 hektáron terül el, 16 különböző nagyságú tóból áll. Az önkormányzat célja a tórendszer vissza­szerzése és ott megfelelő szervezet létrehozásavál pi­henésre, sportolásra alkal­mas, a köz számára is hasz­nálható terület kialakítása és működtetése. Az önkor­mányzat a tórendszert az azt körülölelő erdős részek­kel bioszféraparkká kíván­ja alakítani, és javasolja a Gödöllői Tájvédelmi Kör­zethez csatolását. Gödöllő város környéké­nek komplex idegenforgal­mi és területfejlesztési kon­cepció tervében a tóron'd- szer és környéke lovas út­vonalként, üdülő-, pihenő-, sport- és horgászközponttá való kialakításaként sze­repel, a természetvédelmi szempontok figyelembevé­telével. A tórendszert, kör­nyező terület otthont ad­hatna a nagy gödöllői múlt­tal rendelkező cserkész­mozgalomnak is. Dr. Fábián Zsolt alpolgármester Újabb változat Gödöllő község pecsétje, 1768. Ez a dokumentum került elő a levéltárból, s az ebben szereplő címer színesben kidolgozott változatát is látni szeretné a város képvise- lő-testülete, mielőtt döntene arról, milyen legyen az új gödöllői címer. Az már bizonyos, hogy elég régi lesz (Kresz Albert felvétele) Gondolatok a város arculatáról Fórom a központban A VAROSRÓL, egészé­ben. Az egykori királyi nyaralóhely idillje, a dús lombú parkokkal, erdők­kel övezett csendes Gödöl­lő már végérvényesen a múlté. Itt áll helyében egy hirtelen nőtt harmincezres város, a maga elevenségé­ben, de számos torz vonás­sal, sután, karakterét ke­resve. Az elszürkült, vagy még inkább lerombolt és durván átépített központ ellenére — úgy látom — mégis megvannak a város­nak azok a döntő értékei, melyekre alapozva egy vonzó város újra létrehoz­ható. Mik ezek az adottságok? Mindenekelőtt a kastély és a város természeti környe­zete. De ide kell sorolni a Gödöllői Művésztelep máig élő hagyományát, vagy az egyetemiváros-jelleget és nem utolsósorban a kiváló közlekedési, földrajzi hely­zetet, a főváros közelségét is. Az épületekből pedig — most csak a városközpont­nál maradva — szerencsére itt van még a Hamvay-kú- ria, a volt községháza, a református és evangélikus templom, a gyógyszertár, a bíróság, vagy ellenkező irányban haladva a Sza­badság téri IiÉV-állomás a testőrlaktanya, mellette a kis barokk ház, a zene­iskola, vagy a legújabb korból az épp helyreállítás alatt álló Bezsüla-villa, a volt rendőrség épülete. És itt van még — elsősorban a Petőfi tér és utca kör­nyékén — néhány értékes paraszti, polgári lakóház is. Ezek azok az értékek, amelyekhez való igazodás az elkövetkező évek tervei­ben, építkezéseiben szá­munkra kiinduló alapot je­lentenek. A VÁROSKÖZPONTRÓL. A város központját — funkcióját teliintve — fó­rummá, egy élményt adó kulturális, szellemi és ní­vós kereskedelmi központ­tá kívánjuk fejleszteni, ahol a városlakók találkozhat­nak, elbeszélgethetnek egy­mással. Elsősorban itt for­dulnak meg Gödöllő láto­gatói, vendégei is, itt kell koncentrálódniuk az őket kiszolgáló intézményeknek: szállodáknak, vendéglők­nek, múzeumoknak és még sorolhatnánk. Alkalman­ként —mint most, a hét vé­gén is — a központnak kell helyet adnia nagyobb kul­turális vagy egyéb esemé­nyeknek, rendezvényeknek. Mindezek megvalósításá­hoz az ide nem illő funk­ciókat — mindenekelőtt a zajos, bűzös átmenő forgal­mat, a buszpályaudvart, de a drótkerítés- vagy fürdő­kád-árusítást is — a köz­pontból ki kell • szorítani. Tarthatatlan az is, hogy egy kiló kenyérért Blahá- ról, vagy Besnyőről néha a városközpontig kelljen szaladni. A városközpont méltó kialakítása, teher­mentesítése érdekében te­hát elengedhetetlen az al­központok, a hagyományos településrészek fejlesztése. Célunk egy átmenőforga- lom-mentes gyalogos zóna kialakítása, elsőként a 20-as bolt és a városháza közé eső, majd egyre bővü­lő területen. AZ ÉPÜLETEKRŐL, TE­REKRŐL. A volt község­házát — Gödöllő egyik leg­karakteresebb épületét — a városi közélet központjává, „polgári kaszinóvá” kíván­juk alakítani, alul teraszos kávéházzal, felül kiállítá­sokkal, rendezvényekre al­kalmas díszteremmel. A községháza Dózsa György úti szárnyához kapcsoló­dóan és az udvari szárny átépítésével helyet kaphat­na itt egy városi szálloda is. Mi legyen a Szabadság tér közepével? Személy szerint nem hiszek az ÁFÉSZ-áruház és a volt pártház lebontásának ész­szerűségében, viszont hi­szek átépíthetőségüköen, magas tetős, a történelmi épületek karakteréhez il­leszkedő átformálásukban, részleges funkcióváltásuk­ban és abban, hogy így a központ értékes részeivé válhatnak. Hiányzik az intim városi tér! Ez Gödöllő egyik vá­rosszerkezeti, esztétikai hiányossága, azonban ter­veink szerint a községháza tömbjének átépítésével, belső feltárásával ez is. megteremthető. A belső kertek helyén megvan a fizikai lehetőség egy Szent­endre főterének léptékéhez hasonló tér kialakításához. A Hamvay-kúria mint városi múzeum az épület jellegéhez jól illő funkció, ezért ennek kiterjesztését és gazdagítását javasoljuk. Elképzelhető itt műtárgy­kereskedéssel foglalkozó galéria, de a földszinten presszó, vagy a pincében söröző is. Az épület udva­rát egy új szárny kialakí­tásával körbe kívánjuk zárni. Az új szárny föld­szintjét is kereskedelmi célra célszerű hasznosítani, az udvar pedig — a mai G Ö D Q L LŐ1 t/aitop XVIII. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 21., SZOMBAT Mindenki jól járt Közös az érdekük Nem is jó belegondolni, hogy ezek a tagas, kedvesen berendezett csoportszobák, a kényelmos öltözők és für­dők, a kéí remek tornaterem, s a hatalmas, árnyas ud­var éveken át állt kihasználatlanul. Illetve használták ugyan, de 1984 óta egyre kevesebben. Tavaly már szin­te eltűnt a 48 gyerek a kétszintes labirintusban. A Ganz Árammérőgyár építtette — s építette sok­sok társadalmi munkával — saját dolgozói gyerme­keinek az üzemi óvodát 1977-ben. Akkor még nem sejtették, hogy egyszer majd nem lesz kikkel „megtölteni”. Márpedig ez sajnos bekövetkezett: a gye­reklétszám csökkenése miatt az intézmény kihasz­náltsága minimális lett — miközben a városi óvodák a zsúfoltsággal küszköd­tek. Kézenfekvő volt hát egymás megkeresése vala­miféle kölcsönösen előnyös megoldás érdekében. A Gödöllő város és a Ganz Mérőgyár Kft, vezetői kö­zött lezajlott tárgyalások eredményeképpen a város nemrégiben megkapta az üzemi óvoda használatá­nak jogát. vin-óvoda, s a többi, zsú­folt intézmény is tehermen­tesülhetett. Hét csoportot alkotva 138 kisgyerek van most itt, s ez még mindig csak nyolc­vanszázalékos kihasznált­ságot jelent, van tehát le­hetőség további felvételek­re. A több helyről érkezett pedagógusok is összerázód­tak már. A napokban meg­tartották első nevelési ér­tekezletüket, amelyre meg­hívták dr. Gémesi György polgármestert, dr. Nánási Éva jegyzőt és Benkő Ákos- nét, a közoktatási iroda vezetőjét is. Az óvoda ve­zetője, Lajos Mihályné, a személyi és tárgyi ellátott­ságról, valamint az .óvoda munkarendjéről tájékoz­tatta a vendégeket, akiket azután végigkísért az intéz­ményben. A barátságos he­lyiségek, a ragyogó torna­termek, s a 300 adagos, kor­szerű konyha megcsodálá­sa után egyértelművé vált: óriási dolog, hogy mindezt már nem csupán az üzemi gyerekek élvezhetik. S hogy mit szólnak eh­hez az „üzemi” szülők, akik annak idején kimon­dottan a ganzos gyerekekért építették két kezük mun­kájával az intézményt? Nos — még a döntés előtt tudomásukra hozva a ter­vezett változtatást —, ők is belátták, hogy e megoldás még mindig jobb, mint ha kihasználatlanul állna az épület. Elfogadták a hely­zetet, hiszen nem szárma­zik hátrányuk abból, ha sa­játjaik mellett a „városi"’ gyerekek is használják a házat. Az pedig egyértel­mű, hogy a város által fi­zetett hasznosítási díj vé­gül is hozzájuk csorog visz- sza, tudomásunk szerint szociális juttatások formá­jában. P. É. Ennek értelmében szep­tember elsejétől újra élet­tel teltek meg az épület fa­lai. Gyerekestől, óvónőstő!, dajkástól átköltözött ide szükségmegoldásként mű­ködő helyéről az egész Kor­Agráregyetem T anévnyitő piac hangulatát átmentve — virág- és zöldségpiac le­hetne. Mindezekhez és az itt fel nem sorolt további elgondolásokhoz az indító­erőit a kastély és környeze­te legmagasabb szintű hely­reállítása és ezzel a város felértékelődése, vonzásának megerősödése adhatja. Ezért olyan fontos a fel­újítás meggyorsítása. NÉHÁNY „ÖRÜLT” ÖT­LET. Legyen kilátóhely a Szabadság téri középső tíz­emeletes lakóház tetején terasszal és külső lifttel! Legyen barlangaluljáró', a sivár beton támfal helyett kövekkel burkolva,' bejá­rattal a múzeum alatti pin­ceisörözőbe! Nem folytatom, de azt hiszem, minden várossze­rető polgár tudná folytatni, rriódosítani, kiegészíteni, vagy akár elutasítani. Amit itt leírtam, azok kiragadott szemelvények, ötletek a városházán, a főépítészi irodán formálódó elképze­lésekből, amelyekkel a vá­rosközpont, illetve a város egésze új terveinek elké­szítéséhez állunk hozzá. Az a célunk, hogy Gödöllő le­gyen egy jól lakható, lakóit kiszolgáló város, de ezen felül legyen a kultúra, a művészetek és a termé­szettel való harmonikus együttélés városa is. A jövő év elején, még a programkialakítás fázisá­ban ezekkel az elképzelé­sekkel nyilvánosság elé ál­lunk és mindenkinek mód­ja lesz a terveket vélemé­nyezni, azokhoz hozzáten­ni. Kérem, addig is írják meg gondolataikat e lap hasábjain, vagy juttassák el azokat közvetlenül hoz­zánk. Minden javaslatot előre is köszönünk, ma pe­dig próbáljuk ki a gyalogos belvárost. Bognár Endre főépítész Tanévnyitó ökumenikus istentisztelet lesz a Gödöl­lői Agrártudományi Egye­temen szeptember 23-án, hétfőn 17 órai kezdettel a Hévízgyörkön szeptember 22-én (vasárnap) 18 órára a községi képviselő-testü­let falugyűlést hívott ösz- sze a művelődési házba. A tanácskozásnak egyetlen témája van. Az elöljáróság Vége a nyárnak, a nyári szünetnek, és újból beindul a karateélet is Ászódon. A sportág szerelmesei is­mét hódolhatnak kedvenc sportjuknak. A haladók edzései most is a Petőfi- gimnáziumban lesznek hét­főn és szerdán 18 órától. A csoport foglalkozásait dr. Jólesz József és Konkoly László vezeti. Az a törek­vése a szakosztályvezetés­GODÖLLÖI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. © A. szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. 0 Munkatárs: Pillér Éva. © Postacím: Gödöllő, Pf. 14, 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. $ Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. 0 Hirdetésfelvé­tel: munkanapodon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben. színházteremben. Az evan­géliumot hirdeti Nagy Ta­más plébános, Roszik Gá­bor evangélikus lelkész és Szente Péter református lelkész. arra vár, választ a lakos­ságtól, hogy akarják-e a gázvezeték megépítését és hajlandók-e vállalni az építkezéssel járó költsége­ket? A megbeszélésre vala­mennyi lakóház tulajdono­sát várják. nek, hogy a régi tagok is jelentkezzenek és kapcso­lódjanak be a szakosztály munkájába. A kezdők számára — lá­nyoknak is! — Kiriti Sán­dor indít négyhetes tanfo­lyamot. Az edzések a Csen- gey utcai iskolában kez­dődnek szeptember 24-től. Keddenként 18 órától, pén­tekenként 16.30-tól. A tan­folyam díja ■— amély az aszódi karateszakosztály fenntartásához szükséges — 400 forint. Az érdeklő­désnek megfelelően szük­ség szerint újabb tanfolya­mokat szerveznek — tud­tuk meg Pánker László gödöllői sportfelügyelőtől. 9 Falugyűlés Hévízgyörkön Szükség van-e a gázra? Karate Aszódon Bátor lányok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents