Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-21 / 222. szám

Keresztre feszítette a fájdalom Életórájának szívütései egyre halkultak. S amikor mozdulatlanságba hullt utolsó perce is, arcán — mint a kimerevült film­kockán — örökmaradásba kövült a kín. Az áldott életű, kiben a lélek szép alakká embere­sült, kiben a gondolat jó- tetté valósult, kiben a vágy hű öleléssé testesült, a rej­tett létbe omlott. A ráemlékezés? Mint a szélben imbolygó gyertya­láng. Az ittmaradók, az élet riadt szolgái már nem fol­tozzák tovább reményszá­laikkal a múlt szakadozó szövetét. Új rend születik a lélek­ben, a szóban, a mozdulás­ban. Az élet rendje ez. Vé­gül új örömnek ■ ágyaz a vágy is. Csak a kőbe-csontba zárt szenvedés örök helyű. Az ide látogatók visszatérései közti időt már nem éli túl a friss virág. Ezért me­zőidből, műszínekből fon koszorút az illendőséggé tompult emlékezet. így helyezzük el a nej­lonszirmokat az elunt kéz­fogások és ölelések, az el­hagyott hitek és ígéretek, az elhomályosított moso­lyok és tekintetek emléke előtt, •ha egyszer-egyszer visszaidézzük őket.. De nem az örökkévaló te­remtésből, csak belőlünk múlhat az üdv. Mert nézzétek! E holt virág mögött — él a kő. Apátl-Tóíh Sándor és Költői Ad ám Védve a köz kíváncsiságától Milliomosokat keresünk Vannak széles e hazá­ban szegények és gazda­gok. A gazdasági rendszer- váltás időszakában úgy tű­nik, hogy egyre több a sze­gény ember és egyre szá­mosabb a többszörös mil­liomos honpolgár. Az öt­millió forintnál nagyobb éves jövedelemmel rendel­kezők klubjába a személyi jövedelemadó alapján ta­valy több mint százan lép­hettek volna be. De, hogy kik ők, az nem tudható. Napjainkban az adótitok törvényes módon védi a köz kíváncsiságától a gaz­dag magánszemélyt, aki­nek ugyebár sok irigye is lehet. Ezért az APEH ada­taikat azonosítható módon senkinek nem szolgáltat­hatja ki. Ezért kizárólag név nél­kül tehető fel a kérdés: ki volt a leggazdagabb ötven ember tavaly Magyarorszá­gon? Végül is negyven férfi és tíz hölgy. Harminc­ötén Budapesten laknak, tizenöten vidéken. Van, aki vidéki nagyvárosban, de olyan is akad, aki 248 lakosú kistelepülésen. Mi­vel csinálják a sok pénzt? Huszonnégyen egyéni vál­lalkozók; kőművesek, gép­lakatosok, ács-állványozók és kereskedők. Ketten tár­sas vállalkozók, tizennyol­cán bérből és fizetésből él­nek. Hatan pedig egyéb forrásból, örökösként vagy ingatlanok értékesítéséből szerezték irigylésre méltó, busás jövedelmüket. A fő­városi listavezető éppen ez utóbbiak közül került ki. Ám ne sopánkodjunk! Elvégre ők is csak „kiscso­portosok” a világ leggaz­dagabb embereihez hason­lítva. Az ingatlan a leg­jobb üzlet — vallja a világ leggazdagabb embere, a japán Cucumi Josiaki, aki vasút- és ingatlanmágnás. A MÁV vezetői elmehet- nánek hozzá tapasztalat- cserére, hogy miként csi­nálja. A mintegy 40 ezer embert foglalkoztató vál­lalatainak értékét több mint 100 milliárd dollárra becsülik, és tavaly 16 mil­liárd dollár bevételre tett szert. Az országos és nemzet­közi adatok tehát bizonyos mértékig nyilvánosak. De mi a helyzet például Ceg­léden? Szlovákné Csendes Anna, az APEH ceglédi kirendeltségének vezetője nem tudja, hogy hány többszörös milliomos él az Alföld kapujában. Erről ta­lán Kovács József tudna valamit mondani, aki az országos központban a be­hajtási osztály helyettes vezetője. Mellesleg nemré­giben még ő vezette a ceg­lédi APEH-kirendeltséget. Kerestük, ám nem talál­tuk. Nem baj! A türelem rózsát terem. Vagy milliomost.., (r. 1.) C E QJ-ÍjD 1 XXXV. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 21., SZOMBAT ÚJJÁSZÜLETŐ MŰEMLÉKÜNK Rézsapkával Évszázados épületek, nagy becsben tartott, félt­ve őrzött régi tárgyak di­csérik a régi mesterek tu­dását, igényességét. Bizony alaposan próbára teszi’ mai utódaikat, ha valamit pó­tolni, felújítani kell. Nap­jainkban átalakultak s részben leépültek a szak­mák, mechanikus munka­fázisokra egyszerűsödtek, a tömegtermelés nem kedvez az egyedi feladatok végre­hajtásának. Szerencsére vannak még törekvő mes­teremberek, akik saját am­bíció jüktől hajtva szeret­nék felvenni a versenyt elődeikkel. A kihívás önként kínál­kozik. Cegléden most a másfél száz éves reformá­tus nagytemplom felújítá­sa kíván az átlagosnál na­gyobb hozzáértést. A fq- homlokzati két tornyocs- ka bádogsisakjának újbóli elkészítése embert próbáló lecke. Szerencsére van, aki megoldja. Bocslcár Sándor bádogos személyében szak­avatott mester formálja újjá a sisakot. Nem kisebb feladat vár rá, mint az, hogy vörösréz lemezből készítse el a mostani to­ronyfedél pontos mását. Az épületbádogos, noha nem városunkbéii, „végig­építette” a települést. Szin­te valamennyi nagyberuhá­zás résztvevője volt. A Bács Megyei Állami Építőipari Vállalat (később Dutép) munkásaként gabonasiló, kórház, iskola, más létesít­mények megvalósításán munkálkodott. Jelenleg a kecskeméti református egyház karbantartó és épí­tő csoportjának alkalma­zottja. Az utóbbi három évben több templom reno­válásában működött köz­re. A háború óta csak most nyílik lehetőség, hogy a tatarozások zömét elvégez­zék. Sok munka vár rájuk Cegléden is. A negyven­négy méter magas állvány jelzi, hogy komoly teljesít­ményt kell nyújtania en­nek a maroknyi csapatnak. Fenn a magasban, sokszor akrobatákhoz méltó ügyes­séggel dolgozni végig a napot, nem csekélység. A szakember jártas a díszbádogozásban. Kecs­keméten a planetárium, a Móricz Zsigmond utcai társasház apró tornyocskái mutatják hozzáértését. A horganylemezzel könnyebb bánni, mint a vékony réztábláikkal. Mire egy-egy elembe belekerül a tizen­hat hajlítás, rendkívül me­revvé válik. A Bulgáriából vásárolt matéria meglehe­tősen sokba kerül, 1800 fo­rint négyzetmétere. Jóllehet tervek is ren­delkezésre állnak, a le­bontandó részről mintát vesznek, hungarocellből faragva ki az egyes motí­vumokat. A tóronysisakot alulról fölfelé építik fel, ők a víz folyásával szem­ben haladnak. A most le­hántolt lemezek nagy ré­sze préselt. Tú'l drága len­ne az ehhez szükséges ne­gatív formákat elkészíteni, így minden a mester kéz­ügyességén múlik. Élhajlító gép segíti, azon hajtogatja a csillogó lemezeket, majd forrasztja, összeállítja, de méretre szabni csak fönn a magasban lehet, ahol miliiméternyi pontossággal kell illeszkednie minden­nek. A madarak, a tornyok, bádogmunkák ellenségei. Körmük kikoptatja a pár- kányzatokat, a galambgua­nó ammóniát, ártó savakat tartalmaz, amely szétmar­ja a horganylemezt. A kupolát trapézalakza­tokból kell kiszabnia. As első százötven centiméte­ren még nem szűkül, de utána már figyelni kell. Ha meglesz a kis kupola, gömböt, oszlopmintás ko­ronát formál fölé, melynek legcsúcsán buzogány büsz­kélkedik majd. Díszes pár­kányokat szab, hajtogat, forraszt. A torony négy sarkán kehelyben lobog, a láng. Ennek jelképi jelen­tősége van a vallásban, tény, hogy ennyi év alatt a lángok is lelohadtak, csak a szentlélek tartotta őket. Egyszer talán, évek múl­va a mester kézenfogva el­hozza ide az unokáját. A kis ember megilletődötten nyújtogatja a nyakát, ál- mélkodva nézi, hogy a ga­lambok és csókák övezte büszke toronysisakok az ő nagyapjának a művei. Tisz­telet az aranykezű mester­nek. (tamasi) Teke Jó volt a hajrá A férfi teke NB I-ben, a második fordulóban, hazai pályán játszott, s nyert, a Ceglédi Közgép együttese. Végig kiélezett, nagy küz­delmet vívtak a csapatok. A két bajnoki pontot jó Diákcsíny volt? Bombariadó Bombariadó volt pénteken délelőtt Cegléden a Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Ismeretlen telefonáló jelezte, hogy bombát helyezett el az épületben. A Ceglédi Rendőrkapitányság Kiss György alezredes ve­zetésével tüstént munkához látott. Kiürítették az isko­lát, és értesítették a budapesti tűzszerészeket. A további fejleményekről beszámolunk. Labdarúgás Rúgott gól nélkül A labdarúgó NB Ill-ban szereplő Ceglédi Kossuth- Honvéd rajtja — játéka és eredményessége egyaránt — elmarad a várakozástól, hi­szen eddig csupán egy pon­tot sikerült szerezniük, s ezzel a tabella utolsó he­lyén állnak. A két legutób­bi játéknapon — 180 perc alatt — gólt sem lőttek. Ceglédi Kossuth-Honvéd —Csongrád 0-0 Cegléd: Csordás — Kor- pácsi, Palla, Ványi, Burai, Kiss, Farkas A., OfeUa, Lő- rinczi, Kecsmarik (Nagy I.), Paulik (Mayer). Kosznovszki kiállítása utáni eltiltása miatt hiányzott. Szerepkö­rébe Palla került. Ugyanak­kor az új fiúk közül négyen mutatkoztak be: Farkas A., Kiss, Lőrinczi és Paulik. Az első játékrészben három­négy hazai lehetőség is adódott, de a legnagyobb helyzetet a vendégek hagy­ták ki. Szünet után főleg a két 18-os között folyt a já­ték. A Kossuth-Honvéd fö­lénye meddő volt, a kapura kevés veszélyt jelentett. — Feltétlenül kell még egy-két hét, amikorra a ré­giek és az újak kellően megismerik egymást. Az összhang hiánya feltűnő volt. A helyzetkihasználás­ra nagyobb hangsúlyt kell fektetni, mert rúgott gól nélkül lehetetlen jól szere­pelni — értékelte a látotta­kat az edző, Földvári Csa­ba. Szegedi Dózsa —Ceglédi Kossuth-Honvéd 3-0 (1-0) Cegléd: Csordás — Kor- pácsi, Kosznovszki, Farkas, Ványi, Horchy (Mayer), Kiss, Lőrinczi, OfeUa, Pau­lik (Nagy (.), Kecsmarik (Vágó). A ceglédiek gyor­san eldönthették volna a két pont sorsát, hiszen az első negyedórában nemcsak két hatalmas helyzetet, ha­nem egy büntetőt is elhi­báztak. A későbbiekben a másik oldalon is megítélt a játékvezető egy jogos li­est, amit a Dózsa játékosa annak rendje és módja sze­rint a hálóba lőtt. A máso­dik félidőben már szét- esően, a pontszerzés remé­nye nélkül játszott a Kos­suth-Honvéd. Ifjúsági eredmények; Kossuth-Honvéd —Csongrád 3-1 (2-1) Cegléd: Szegner — Sárkö­zi, Kecskeméti, Gyenes, Tö­rök I., Nagy L., Makai, Ba­konyi, Pintér, Farkas, Si­mon. A vártnál nehezebben si­került megszerezni a győ­zelmet. Góllövő: Farkas 2, 1-et 11-eSből és Pintér. Szegedi Dózsa —Kossuth-Honvéd 1-3 (1-0) Cegléd: Szegner — Sár­közi, Kecskeméti, Gyenes, Tóth T., Pálfi, Tarkó, Ma­kai (Simon), Bakonyi, Pin­tér, Farkas. Jó mérkőzésen jó erőkből álló ellenfelet sikerült legyőzni. Góllövők: Kecskeméti, Tarkó, Pálfi. V. L. hajrával sikerült megsze­rezni. Amikor a befejező játékosok pályára léptek, akkor még a vendégek ve­zettek 16 fával. A hátrányt — kitűnő teljesítménnyel — jelentős előnyre sikerült alakítani. A találkozón Rimóczi T. és Sándor kiemelkedő eredményt ért el, de 900 fa fölé került a vendégek legjobbja, Deák (904) is. A három-három egyéni győ­zelem után a jobb össze­tett faeredmény döntött a Közgép javára. Ceglédi Közgép—Szegedi Postás 5-3 (5289-5172) Rimóczi 1. 935, Sándor 927, Szakter 885, Korpácsi 864, Tömmel 846, Rimóczi Z. 832 fát ütött. A követ­kező fordulóban, pénteken, újra itthon játszanak a ceglédiek. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1, $ A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munka­társak: Tamasi Tamás és Rozgonyi István. • Posta­cím : Cegléd, Pf. 19. 2701. Te­lefax és telefon: (20) 11-400. • Telex: 22-6353. O Hirde­tésfelvétel: Hír&apkiadó Vál­lalat Közöln ség szolgálata, Cegléd. Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-763. <&£ídan

Next

/
Thumbnails
Contents