Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-21 / 222. szám
XXXIII. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM 1931. SZEPTEMBER 21., SZOMBAT Rendőrségi krónika Rablótámadás az erdőben A Monori Városi Rendőrkapitányság új vezetése igyekszik jó kapcsolatokat kialakítani a különböző szervezetekkel — így lapunkkal is. Ennek egyik jele, hagy ezentúl rendszeresen adnak majd tájékoztatást a megtörtént bűnügyekről. Matiz Iván őrnagy, városi rendőr- kapitány rendszeresen tart fogadóórákat a rendőrállomásokon. A hónap első keddjén a monori, második keddjén a gyömrői, harmadik keddjén a pilisi, negyedik keddjén pedig a vecscsi rendőrállomáson fogadja az állampolgárokat, valamennyi helyen 14-től 18 óráig. Az alábbiakban ismertetünk néhány — az utóbbi napokban történt — esetet a monori körzetben. ' Még ma is beszédtéma az a rablás, amely szeptember 12-én, csütörtökön a délutáni órákban történt a csév- haraszti erdőben. A turistáidon hazánkban tartózkodó szovjet állampolgárok a fővárosi Kondorosi úti piacon ismerkedtek meg honfitársaikkal, akik Grwr ziából jöttek Magyarországra. Rábeszélték őket, hogy ne menjenek szállodába, hanem menjenek hozzájuk, egy főváros környéki telekre. A bakui fiatalemberek bedőltek a „cselnek”, s beültek az in- vitálók kocsijába. Akkor még nem sejtették, hogy micsoda „élmény” vár majd rájuk. Ahogy az autó beért a csévharaszti erdőbe, egy másik — szovjet rendszámú — autó eléjük vágódott. Kiparancsolták őket a kocsiból, pisztollyal és késekkel kényszerítették őket, hogy feküdjenek hasra. Az invitálok természetesen azonnal átálltak a támadók oldalára. Feltételezhető, hogy közös, előre kitervelt akcióról volt szó. A rablás eredménye: a három grúzia; férfitől több mint 700 ezer forint értékű arany ékszert vettek el a rablótámadók. A három sértett bejelentése nyomán a Pest Megyei Rendőr.fő- kapitányság folytatja a nyomozást a bűnügyben. ★ Szeptember 2-án, az első hivatalos tanítási napon a rendőrség látókörébe került egy monori általános iskolás csoport, amely a nyári szünidőben folyamatosan követett el lopásokat és betöréseket. Cselekményeiket Monoton, Al- bertirsán, Péteriben és Gyomron követték el. A nyomozást nehezíti, hogy néhány ellopott kerékpár gazdája még nem tett feljelentést. Ezért a rendőrség kéri, hogy akiknek a nyári hónapokban eltűnt a kerékpárjuk a monori egészségház elől, a Pozsonyi, a Schönmann és a Német Ágoston utcai lakótelepről, jelentkezzenek a monori rendőrállomáson. k Nagy volt a riadalom szeptember 17-én. kedden ’ MONORI HÍRLAP Honor, Kossuth u. 71. © A szerkesztőség vezetője: YTereszki János. Munkatársak: Gér József és Kob- lencz Zsuzsa. @ Postacím: Monor, Pf. 51. 2201. Telefon: 157. O Fogadóórák és hirdetésfelvétel: hétfőtől • péntekig 8-tól 11-ig. Vecsésen eltűnt ugyanis egy 11 és egy 12 éves fiú. A szülők este 9 órakor tettek bejelentést a rendőrségen. Az egyenruhások nagy erőkkel indultak a két eltűnt gyerek felkutatására. Jártaik Üllőn, Gyomron, a XVIII. kerületben is, végül hajnali két órakor a beesési vasútállomáson találták meg eket. Elmondták, hogy világgá akartak menni... ★ Ugyancsak veszélyes gyanúsított került előzetes letartóztatásba. A 19 éves gyömrői fiatalember kilétére a forró nyomos üldözés során derült fény. A férfi kilesett egy 12 éves gyömrői kislányt, amint hazafelé tartott az iskolából, s erőszakoskodni próbált véle. A rendőrségi nyomozók forró nyomon elfogták a gyanúsítottat, akit előzetes letartóztatásba helyeztek. Megindult ellene a bűnvádi eljárás. ★ Két furcsa közlekedési baleseti hír is „tarkította” az elmúlt napokat. Az egyik Gomba—Felsőfarkas- don történt. M. Gábor menőéi lakos a más tulajdonát képező motorkerékpárt bukósisak nélkül vezette — utasával egyetemben. A rendőr járőr igazoltatta őt, s felszólította, hogy szálljon le a járműről, s azt helyezze el a Monori Állami Gazdaság felsőfarkasdi telepén. Ennek ellenére M. Gábor betolta a motort, társával együtt felpattant rá. De nem sókáig ültek rajta, mert kisodródva egy fának ütköztek. Súlyos sérülésekkel kórházban fekszik, megindult ellene a vizsgálat. ★ Egy — feltehetően italos — pilisi társaság Gomba felől érkezett Monorra a haj- • nali órákban. A Kossuth Lajos utcai kereszteződéshez érve nem kanyarodtak el, hanem belehajtottak a szemközti ház kerítésébe, s azt átszakítva álltak meg. B. Zoltán, a gépkocsi vezetője és utasai azonnal elindultak a helyszínről, s csak a késő délelőtti órákban jelentkeztek a rendőrségen. Az ügyben tart a vizsgálat.' G. J, Hozzászólások cikkeinkhez Inkább mondjon le! Fölháborodva olvastam a Monori Hírlapban Monor város polgármester asszonyának gyűlölködő nyilatkozatait. Egy orvos, aki „a város anyja” akar lenni, ilyen hangnemben nem beszélhet a képviselőkről. Ratios doktornő görcsösen ragaszkodik a hatalomhoz, ahelyett, hogy lemondana. Mire számít a doktornő? Tizenkilenc képviselő közül tizenöten szólították fel a lemondásra. Saját pártjának tagjai és a fideszes képviselők is szembekerültek a polgármester asszonnyal. Minden józanul gondolkodó ember számára világos, hogy a képviselők döntő többsége a doktornőt nem tartja alkalmasnak a város vezetésére. Ebben a helyzetben nincs más megoldás, mint a polgármester lemondása, hiszen ahogy ő mondta a Kurírban, tuti, hogy őt mindig leszavazzák, tehát a várost már úgysem lenne képes irányítani. Alkalmam volt néhány önkormányzati ülésen részt venni, és azt tapasztaltam, hogy dr. Rados Mária soha, semmilyen napirendhez nem szól hozzá, és még az ülést sem képes szakszerűen levezetni. Javaslom, hogy a doktornő térjen vissza a betegeihez, akik mindig is szerették, és tuti, hogy nem szavaznának ellene. Kérem, hogy alábbi véleményemet szó szerint közölni szíveskedjenek. Manor város önkormányzati testület pénzügyi bizottsága tagjaként az alábbi megjegyzést kívánom a polgármester asszonnyal készült interjúhoz fűzni: Nagyon csodálkozva tapasztaltam, hogy városunk VECSÉS Miniszter a vendég A Magyar Demokrata Fórum veesési szervezete — dr. Török Gábor országgyűlési képviselő közbenjárásának segítségével — meghívta Ve- csésre Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi minisztert, aki szeptember 24-én, kedden 18 órakor tart tájékoztatót a művelődési házban „A magyar gazdaság jelene és jövője” címmel. Az érdeklődőket szeretettel várják a keddi tájékoztatóra. Kókai Ibolya Monor polgármestere több alkalommal is elítélően használta a „maszek adótanács- adó’’ kifejezést. Elég régi nóta, a bűnös, osztályidegen maszekok emlegetése, akik minden bajnak okozói s a szocializmus ellenségei. Ez ma már idejét múlta, demagóg álláspont, s egy állítólag szabaddemokrata, liberális politikus esetében különösen érthetetlen. Tisztelettel felhívom polgármesterünk figyelmét arra, hogy az ország pénzügyeiért felelős Kupa Mihály pénzügyminiszter is korábban „maszek adótanácsadó” volt, mint egy magántulajdonban álló könyvvizsgáló cég igazgatója. Ügy tűnik, ez nem akadályozza meg abban, hogy az állam adóbevételeit megnövelje. Igen nagy eltérést vélek felfedezni polgármesterünk nyilatkozatai és tettei között. Miközben „az éhezés, a fázás” ellen a város anyja kíván lenni, addig kiosztott az apparátusnak 1 030 000 forint összegű jutalmat, amely után a városnak 443 000 forint tb- járulékot is ki kell fizetnie. Az igaz, hogy a nettó kifizetés ’57Ö 000 forint volt (a polgármester által tévesen 530 000 forintnak mondott helyett), de a város elkölthető pénze 1 473 000 forinttal csökkent. Szakmailag teljesen hibás az a megállapítás, miszerint ez a pénz „az államtól jött visz- sza”. Igazából ilyen, államtól visszajött pénz nem létezik, hanem a város rendelkezik költségvetéssel, s a jutalmazás helyett szociális segélyekre is elkölthető lett volna ez a másfél millió forint. A jutalomosztással nem az a gond, hogy sajnálom az apparátustól az ösztönzést, hanem az, hogy a többi, városi közszolgálatban dolgozók (pedagógusok, óvónők, orvosok stb.) a polgármester által is aláírt körlevél alapján az ilyen lehetőségtől el vannak zárva. Egyébként ez a körlevél minden intézményre, többek között a polgármesteri hivatalra is vonatkozott. Egyébként adótanácsadóból „állami” éppen úgy nem létezik, mint miniszterből vagy polgármesterből „maszek”. j Tisztelettel: Geszti Róbert „maszek adótanácsadó" Szedd magad! A Felsőbabád! Állami Gazdaság (Ocsa) Szedd magad! akciót szervez almából — szeptember 23-tól, hétfőtől, amíg a termés tart. Az érdeklődők öcsa—Alsópakonyban vehetnek részt az almaszüretben. A helyszín megközelíthető Ócsárol (6 kilométer), Üllőről (11 kilométer), illetve az M 5-ös autópálya ócsai leágazásától 300 méterre. Nyit- vatartás: hétfőtől szombatig 7-től 17 óráig, illetve vasárnap 7-től 12 óráig. A szüretelhető almafajták: gloster, jonagold, idared. Telefonon az alábbi számon lehet érdeklődni: 06- 24-78106. Nincs menekvés Kísérlet — kilakoltatásra A Kurírnak még szenzáció a monori cigánytelep. Egész oldalas, fényképes riportot szánt rá a közelmúltban. A városban nem szenzáció. Csak beszédtéma. Többnyire igen szélsőségesen. Több oldalt rászánhatnánk mi is, de a monori cigány lakosság életkörülményeinek és életvitelének taglalása jószerivel csak csámcsogás lenne egy akkora falaton, amelyhez még a demokratikus önkormányzat sem igen mert hozzányúlni. Egyelőre nem tud mit kezdeni vele, s alighanem a torkán is akadna. Megalakította ugyan az etnikai bizottságot, de nem venni észre, hogy az működőképes. A Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének városi bizottsága pedig egyre csak azért nyüstöli az önkormányzatot, hogy kapjon a fejéhez: cigányok nélkül a cigánykérdésben nem lehet lépni. De az önkormányzatnak az MCDSZ helyi bizottsága szemlátomást nem partnere. Most például, hogy megint jönnek a hideg napok, s a putrik kidőlnek, bedőlnek, várhatóak az önkényes lakásfoglalások. Egy család már be is költözött az üresen hagyott tűzoltószertár irodarészébe. Szemben a polgármesteri hivatallal. Nem sokat kellett szaladgálni, hogy a beköltözők tudomására hozzák: menjenek szépszerével, vagy kilakoltatják őket. — Ott lesz a kilakoltatásnál az MCDSZ helyi képviselete? — kérdeztem Pálfai Sándort, az MCDSZ legoszloposabb vezetőségi tagját, az. utcasarkon, ahol egy önkormányzati ülés szünete alatt összefutottunk. Kegyetlenül hordta a port a szél, s a tűzoltóság szemközti . irodáinak ablakain az elszánt család fehér függönyei úgy világítottak, mint a megadás zászlói. Ha előbb segítenek — Kilakoltatáshoz kéri az önkormányzat a segítségünket?! — dühöngött Pálfai Sándor. — Előbb nem szólnak? Akkor nem kérdeztek meg bennünket, amikor bérlakást adtak annak a hatgyerekes apának, aki elissza még a családi pótlékot is, és a gyermekei szanaszét kallódnak? Mi azt mondtuk volna: azokat a kicsiket állami gondozásba kell vinni, az apa bizonyítsa, hogy boldogulni tud — és a lakás jusson ennek a szerencsétlen háromgyerekes családnak. Akikre rádől a fal! Ahol az apa munkanélküli, de szakmája van, és eljár alkalmi munkára, hogy falatot tudjon adni a családja szájába. Nem. Nem leszünk ott a kilakoltatásnál. De Pálfai Sándor mégis ott volt. S ott volt a hatósági osztály két képviselője, meg az EKÜ rakodói egy kis teherkocsival és öt rendőr — és összeverődött percek alatt az együttérzők tábora is. Mármint a kilakoltatásra váró családdal együttérzőké. A többség teli torokkal magyarázott, a rendőrök csendben álldogáltak, a rakodók meg az utcán, és hozzá se mertek nyúlni semmihez. Egyikük attól félt, hátha előkerül egy nagykés, a másik nem szólt, de nem is mozdult. — Üssenek agyon, de nem megyek ki! Inkább maguk üssenek agyon itt, a gyerekekkel együtt, ne a fal a régi házban, ha oda Visszaköltöztetnek! — Nem akarunk mi agyonütni senkit se — próbált magyarázni egy rendőr őrmester —, de maguknak innen el kell menni, fiatal- asszony. En is úgy laktam, a két gyerekemmel, hogy azt se tudtuk, hova rakosgassuk a lavórokat, úgy. befolyt ránk a víz. Mégse foglaltunk el egy lakást se önkényesen. ' Oláhné csak sírt és kiabált, láztól sebes arcú kisfiát ringatta közben, s a hangzavar akkora volt néha, hogy az ember legszívesebben elmenekült volna. De ez elől a helyzet elől nincs menekvés. Amíg még meg lehetett volna menteni a régi házat — magyarázta Oláhné —• kértek pénzt a hivataltól, kölcsönt vagy anyagot, hogy rendbehozzák, de a segítség késett, már befér egy gyerek a falrepedésbe, az ajtókeret tartja a mennyezetet, ha kinyitják az ajtót, ott a plafon leszakad. Ez volt az egyetlen megoldás, hogy beköltözzenek az üres helyiségekbe. Mint mások, akik ugyanígy csinálták, és azóta se tette ki őket senki. Zúgó kórus — Így van! — zúgták közben az asszonyok, és sorolták az önkényes lakásfoglalókat, meg a még üres lakásokat, amiket a bérlők csak fenntartanak, de nem laknak bennük. Nagy volt az elkeseredés, a felsorolt igazságtalanságból arra a következtetésre jutottak: a cigányokat egy kalap alá veszik és mindet egyformán gyűlölik Monoron. — Most is minek ide öt rendőr? Hát emberevők vagyunk mi? Még hellyel kínáltam a hatóságiakat is, akik jöttek, beszélgessünk, hallgassanak meg. Ugyanabból a húsból és vérből vagyunk valamennyien! —■ sírta Oláhné, hogy a kőszikla meglágyult volna. De ez egy jogi helyzet. Amit a hivatal — feltételezem, példastatuálás céljából — most már jogszerűen meg akar oldani. Hiszen még legalább ötven család van, hasonló élethelyzetben. Ha ők most mind az ötvenen megindulnak önkényesen lakást foglalni... Kilátástalan helyzet Pálfai Sándor, aki egy szál szalámirúddal hadonászva próbált magyarázni és érvelni, ugyancsak kilátástalan helyzetben van. Az önkormányzattal való együttműködés nem kilakoltatások közepette fog megoldódni. Sőt, az ellentétek is csak kiéleződnek, hiszen szóba került például, hogy az alpolgármester, mintha a kilakoltatás időpontjáról nem is tudott volna, két nappal későbbre magához kérette a lakásfoglaló Oláhnét, úgymond megoldást keresni. Aztán most tessék ... A rakodók nem voltak hajlandók rakodni. A kirendelt karhatalom visszaindult a kapitányságra. A hatósági osztály más városból bérel majd szállítókat, akik vállalják Oláhék visz- szaköltöztetését a Bercsényi utcai romba. Addig csend van. A tehetetlenség csendje. Azt hiszem, Albert Einstein mondott valami olyasmit, hogy amit egy bizonyos szintű gondolkodás elhibázott, azt ugyanolyan szintű gondolkodással nem lehet helyrehozni. K, Zs«
