Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-21 / 222. szám

GARANCIÁT A MUNKAVÁLLALÓNAK I Ha kezet nyújtanánk egymásnak Legyen adómentes a kárpótlás miiiiiiiHfiiiHHUM.iiijiinmiiiititiiiiuiiimii HiiiHiiiiiiiifiiimiiiiitimt.MutiiiiiiiiiiiiiHiniiiuii ijimimiuimiiuiMimimiiuiiiiiurt Azt kell keresni ami összeköt Meglehetőse» bosszú előélete volt az új munka tör­vénykönyvének. Májustól tárgyalta az Érdekegyeztető Tanács, s szinte az utolsó pillanatokban került a kor­mány elé hatpárti egyeztetés, amelyet a kormány a tör­vényjavaslat kidolgozásakor figyelembe vett. Többek között ez is té­I ¥ Mint amikor a járni tanuló gyermek az első v lépésekkel kísérletezik, négy évtized után önma­gunkat keressük mi is. Átértékeljük múltunkat, megalkotjuk jövőképünket, s keressük azokat az útbaigazító, biztos pontokat, amelyek erőtartalé- § kot adnak. Nem véletlen, hogy e küzdelmes újra- S{ születésben magyarságunk tudatosításához folya- § módunk: Európához csak akkor csatlakozhatunk, ! * ha vállalva múltunkat és kultúránkat, képesek vagyunk a a sajátosan magyar értékeket asszi­milálni a többi, egyenrangú nemzeti kultúrák so­rába. Manapság tehát ezért, és nem másért kell ^ beszélni nemzeti identitásunk kérdéseiről — ön- $ magunkban megerősödve válhatunk a nagy kö- i zösség méltó tagjaivá. ma volt a tegnap délelőtt megtartott kormányszóvi­vői tájékoztatón, amelyen részt vett dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter. 0 Amennyiben az új munka törvénykönyvét alaptörvénynek tekintjük, miért kell külön törvényt alkotni a köztisztviselők jogállásáról? — kérdeztük dr. Kiss Gyulától. — Hangsúlyozom — kezd­te a munkaügyi miniszter —. hogy a törvénytervezet nagyon sole új elemet tar- tarmaz, közéjük tartozik az alapszabály is. Nem te­kintjük azonban alaptör­vénynek. Csupán irányadó­ként szolgál — néhány ki­vételtől eltekintve. Ezek kötelező jellegűek, mint például a munkaidő vagy a felmondás. Külön törvény készül a közalkalmazottak­ra, köztisztviselőkre. Erre azért yan szükség, mert más a munkaadó és a mun­kavállaló közötti kapcso­lt ívatalosan félmillió, de egyes becslések szerint egy­millió cigány él ma Ma­gyarországon. A másfél év­vel ezelőtti társadalmi for­dulat a hazai cigányságot is alaposan felbolydította, azóta mint nemzeti és etni­kai kisebbség mind erőtel- jesebben keresi a helyét a változó magyar társadalom­ban. Ennek megfelelően mind határozottabb vonáso­kat öltenek sajátságos kí­vánságai is. A mozgolódás érthető, hiszen korábban semelyik szervezet sem kép­viselte kielégítően az érdekeit. Ezért mostanában egyre lázasabban keresi azokat a demokratikus fó­rumokat, amelyeken a hangját hallathatja, érde­keit megfogalmazhatja. Mivel sem a szakszervezet, sem az egyéb társadalmi szervezetek nem nyújtottak eddig a cigányságnak átfo­gó, országos érdekképvise­letet és védelmet, természe­tes reflexként saját maga próbálkozik különféle szer­vezetek alakításával. Tegnap fontos állomásá­hoz érkezett a hazai ci­gányság, megalakította a Magyarországi Cigányok Szakszervezetét. Az alakuló ülésre választóként a hazai cigányszervezetek képvise­lőit hívták meg, akik egyút­tal dióhéjban beszámoltak az ország cigány lakta vidé­keinek helyzetéről is. Hor­váth Andró Gyula Pilisvö- rösvárról érkezeit. Elmond­ta: tevékenységével a Pest megyében élő cigányokat kívánja segíteni. A nyolc általánost végzett ötgyere­kes képviselő szolgálatnak tekinti eddigi cigányszövet­ségbeli munkáját is. „Nem a cigányság van énérettem, hanem én vagyok őéret­tük”, szögezte le. Az alakuló ülésen hosszas vita után döntöttek a szak- szervezet nevéről, egyúttal megvitatták és elfogadták a szervezeti szabályzatot is. Eszerint a cigány szakszer ­lat, munkaviszonyuk az általánostól eltérő, hely­zetük speciális. ® Újdonság, ha elbocsá­tanak egy dolgozót, kötele­ző végkielégítést kapnia, ha legalább három évet töltött ott munkaviszony­ban, Mit jelent ez tulajdon­képpen? — A végkielégítés a mun­kaviszony megszűnéséhez — mégpedig meghatározott körű megszűnéséhez — kap­csolódik. Kényszerhelyzet­ben alkalmazza a munka­adó, ha például gazdasági megfontolásból kell így döntenie. Ez inkább a mun­kavállaló biztonságát szol­gálja, egyfajta garanciát jelent, mert a munkaadó számára kötelezettséggel jár. A törvényjavaslatot még az idén a parlament elé terjeszti a kormány, mert szeretnék, ha 1992. ja­nuár 1-jétől érvénybe lépne. A kormányszóvivői tájé­koztatón szóba került a po­litikai kárpótlási törvény vezet a hazai cigányság szo­ciális, gazdasági és kultu­rális érdekképviselete kíván lenni, amely az itthoni és a nemzetközi szakszerveze­tekkel is kapcsolatot tart. Erőteljes felvilágosító tevé­kenységet, jól működő jog­segélyszolgálatot szeretné­nek létrehozni. Mint nyitott szakszervezet, a soraikba várják a dolgozó és a mun­kaviszonyban nem álló ci­gányokat, diákokat és nyugdíjasokat is. Olyan munkahelyi és lakóközös- ségf alapszervezeteket és ágazatokat kívánnak alakí­tani, amelyek főként a tipi­kusan cigány foglalkozá­sokból és jellegzetesen ci­gány élethelyzetekből fa­kadnak. így tervezik, hogy például építőipari, mező- gazdasági, vasutas, vendég­látós, nyomdász, textilipari, illetve nagycsaládos, ifjúsá­A virág-, a dísznövény- termesztők tudják a leg­jobban, hogy mit jelent szert tenni valami különle­ges vetőmagra, virághagy­mára. Az újdonságokhoz, a különleges növényfajták­hoz, nemcsak a szakembe­rek, hanem a nagyközön­ség is vonzódik, A termesz­tők bosszúságára, sajnos hosszadalmas utánjárást igényel a virágmagvak be­szerzése, mert egyetlen bolt sem tud teljes választékot kínálni a rengeteg virág­fajtából és azok színválto­zataiból. Ez késztette arra a Sluis Groot Magyaror­szág Vetőmagtermelő és Kereskedő Kft.-t, hogy lét­rehozza vevőszolgálatát. Ennek segítségével postán juttatják el az igényelt ve­tőmagokat. A cég ráadásul Dísznö­vény ’91 elnevezésű kiállí­tás keretében — amelyet szeptember 22-ig tekinthet­nek meg a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyete­koncepciója. A tervezet 1939. és 1989. közötti időre terjed ki. Anyagi kárpót­lást kívánna nyújtani pél­dául azoknak, akiket megfosztottak szabadsá­guktól, kényszergyógykeze­lésre vagy kényszermun­kára ítéltek, deportáltak. Akik életüket vesztették, azoknak özvegye vagy gyermeke kapná a kárpót­lást. © Készült-e felmérés, rendelkeznek-e adatokkal? — kérdeztük a kormány­szóvivőtől. — Az Igazságügyi Minisz­térium becslései szerint ebben az elmúlt ötvenéves időszakban hétszázra tehető azoknak a száma, akiket jogtiprás következtében életüktől fosztottak meg — válaszolta László Balázs kormányszóvivő. — Akik pedig különböző mérvű és jellegű, politikai indíttatá­sú szabadságelt'onást szen­vedtek, azoknak száma há­romszázhetvenezerre tehe­tő. A kormány — előzetes döntés alapján — a kifize­tendő kárpótlás, életjára­dék összege után adómen­tességet kíván biztosítani. (vennes) gi, munkanélküli, szociál-. politikai, művelődési-mű­vészi és háztartásbeli ága­zatot létesítenek. Az új szakszervezetnek máris csaknem háromezer tagja van, és természetesen bővíteni kívánja. sorait. A vasasszakszervezet támo­gatását máris megnyerte, ennek jeleként tizenkét képviselőjét a vasasok be­választották érdekvédelmi testületükbe. A Magyaror­szági Cigányok Szakszerve­zete jó kapcsolatot akar ki­építeni a MSZOSZ-szaá és a társszakszervezetekkel is. Egyelőre azonban az a leg­fontosabb feladatuk, hogy országos szervezeti hálóza­tukat kiépítsék. Ez a folyamat Pest me­gyét is érzékenyen érinti majd, hiszen a Magyaror­szágon élő, hivatalosan el­ismert ötszázezer cigány egytizede itt lakik. A Pest megyei cigányok társadalmi helyzetüket tekintve a 19 megye közül hátulról a har­madikok. Ez korántsem hí­zelgő helyezés. A majdnem sereghajtói helyzet kemény és nehéz feladatokat ró a majdan alakuló megyei ci­gány-szakszervezeti alap­szervezetekre. men —, vetőmag-árusítás­sal egybekötött bemutatót is tart. Azok a termelők és érdeklődők, akik megte­kintik a kiállítást, a hely­színen meg is vásárolhat­ják a holland—magyar ve­gyes vállalat teljes virág­választékából a nekik tet­szőket. A háromnapos rendez­vény házigazdái: a Dísznö­vénytermesztők és Keres­kedők Országos Szakmai Szövetsége, a Kertészeti Egyesülés, valamint a Ker­tészeti és Élelmiszeripari Egy «dem. A meghívott szakemberek számára elő­Az igény a szóváltásra megvan. S nemcsak az el­vont polémiák síkján, de valóságtükröző és -alakító szándékkal: az értelmes cselekvés ösztönzésére. Ezt szándékozta elérni az az összejövetel, amelyen Szer- vátiusz Tibor, Szörényi Le­vente és Makovecz Imre mondták el véleményüket arról, mit jelent számukra magyarnak lenni. ★ A nemzeti, értékek létre­hozásában maradandót al­kotó, kultúránkat reprezen­táló meghívottak más és más indíttatás szerint, ám­de végeredményét tekintve ugyanazon az alapon áll­nak: művészi inspirációik gyökerei mélyen magyar fogantatásúak, viszont a végeredmény európai lép­tékkel mérhető. Szervátiusz Tibor a Kós Károly-i gon­dolatot — miszerint a szé­pet is magyarul kell sze­retni — fűzte tovább, hite szerint nemcsak nyelvün­ket, a művészetet is ma­gyarul kell „beszélnünk”, s az alkotónak azt kell meg­fogalmaznia, ami a nép lei­kéből sarjad. S ha ebből az akaratból táplálkozik a mű­vészi cselekvés, képes lesz — az alkotás, a szellem út­ján — megfogalmazni a kö­vetendőt, a vállalhatót és a szükségest: a politikai ak­tualitásoktól mentes, ámde politikai állásfoglalást tük­röző életmintát. S ha ez volt a dolga a múltban, ez a feladata nap­jainkban is. Mint ahogyan Szörényi Levente fogal­mazott: népi ihletésű da­laik megírásakor mi sem állt távolabb tőlük, mint a napi politika. Ök csak azt érezték — először ösztönö­sen, majd egyre tudatosab­ban —, hogy az idegenség oltárán nem szabad felál­dozni a nemzetit, mert színtelenül beleolvadunk egy homogén masszába. A művészetnek pedig nem az adásokat tartanaik. Egye­bek között a fásszárú dísz­növényekkel kapcsolatban, amely témakörben vitain­dítót tart dr, Schmidt Gá­bor egyetemi docens, a dísz­növény-termesztési és dend- rológiai tanszék vezetője. A neves szakember el­mondta, hogy a fásszárú, dísznövények termesztésé­ben Pest megye kiemelke­dő helyet foglal el. Külön is utalt a csepeli Duna, a budaörsi Sasad, s az óbu­dai Rozmaring Termelőszö­vetkezetekre, amelyeknél az üvegházi termesztésnek sokéves hagyományai van­a dolga, hogy szolgai mó­don utánozza a másságot, hanem hogy eredetiségé­ben, sajátjával kiegészítse a mást. Ezzel tudatilatjuk, kik vagyunk, honnan jöt­tünk, s merrefelé tartunk. Megerősít, ha büszkék lehetünk értékeinkre. S mintha manapság jó érzés lenne magyarnak lenni — erről beszélt Makovecz Im­re. Tudnak rólunk, ismer­nek minket, s értékelik azt az áttörést, amellyel — mint már annyiszor — egész Európa számára fon­tos lépést tettünk. Persze egyszerre nem változhat minden: fel kell fedezni önmagunkat is. Hiszen az elmúlt negyven esztendő­ben olyan félelmek között éltünk, a'mely, mint nehe­zen oldódó görcs, gúz&ba- köt ma is, s elszoktunk az emlékezéstől. Nem gondol­tunk hazára, szülőföldre, magyar hősökre —, most újratanuljuk az emléke­zést. ★ A rendszerváltással új távlatok nyíltak. Üj ener­giák vannak feiszabaduló- ban, s minden reményünk meglehet, hogy a gúzsba- kötött szellem és lélek vég­re itthon is szabadon ki­bontakozzék, Szervátiusz Dél-afrikai vállalkozók egy 80-120 ezer tonna évi kapacitású gyümölcslé-fel­dolgozó gyárat szeretnének létesíteni hazánkban — mondotta Antal András, a Nagyváthy János Gazda­képző Egyesület ügyvezető naik. Szintén élen jár a me­gye a faiskolák művelésé­ben. Ezzel kapcsolatban utalt a Fővárosi Kertészeti Vállalat Tahitótfalun mű­ködő telepére, valamint a Törökbálinti Állami Gaz­daságra. Kitért arra is, hogy ez az egyetlen olyan ágazat, amelyet az állam egyáltalán nem dotált, so­ha nem támogatott, s amely a mai napig önfenntartó. Sőt nem is küzd a gazda­sági válság, a piaci beszű­külés gondjaival. Igen nagy összegű devizát hoz a nem­zetgazdaságnak, az üveg- házakban és faiskolákban termesztett növények je­lentős tőkés exportjával. A Dísznövény ’91 kiállí­tásra a megye negyven is­mert magántermelője is meghívást kapott, s minden bizonnyal hasznos tudni­valókkal, újabb ismeretek­kel gazdagodva térnek ha­za. (gyócsi) Tibor szerint azonban még messze van az idő; mire mindenkiben tudatosul, hogy éppen magyarságunk által lehetünk Európa ré­sze, mert mai jelenünkben külső és belső erők egya­ránt ez ellem hatnak: ofc- tuálpolitikai érdekeknek és pártcsatáknak vetjük oda legbensűbb lényegünket, összetartozásunkat és egy­ségünket. Makovecz Imre úgy fo­galmazott: ha holnap job­bat akarunk, minden erőnk­kel és minden kritikánk­kal jelen kell lennünk a kibontakozást támogató küzdelemben. Dolgozni, cselekedni kell, nem pedig a régi sémák és régi tech­nikák szerint akadályozni , a tenni akarókat. Minden­kinek van — és lesz dolga. S most azt kell keresni, ami összeköt, nem pedig ami szétválaszt. Lehetőséget kaptunk a szabadságra, amelyet azonban közösen kell megóvnunk és megtar­tanunk. ★ S hogy végre miért nem nyújtunk egymásnak kezet magyarságunkban megerő­södve? S hogy miért annyiféleképpen szólunk ugyanarról? A fórum ven­dégei szerint, mert az út elején vagyunk. Élvezzük a különbözőség szabadságát, fel nem ismerve igazi kö­zös érdekünket. De türel­mesnek kell lenhi. Olyan ez, mint a betegség ' utáni lábadozás, • amely lassan hozza el a gyógyulást. De minden reményünk meg­van a felépülésre, annak a közös, nagy élménynek aa átélésére, amely által a jö­vő is a miénk lehet. Vasvári Éva elnöke az MTI munkatársá­nak. Az egyesület szervezésé­ben szeptember elején egy 22 tagú vállalkozói delegá­ció járt a Dél-afrikai Köz­társaságban. A látogatás eredményeként már ha­zánkban tartózkodik három dél-afrikai üzletembo.% akik kormányuktól 14 millió dol­láros hitelígéretet kaptak a hazánkban felépítendő üzem létesítésére. A hitelt 10 év alatt kellene vissza­fizetni 8,5 százalékos ka­mattal egy év türelmi idő közbeiktatásával. A gyár létrehozásának feltétele, hogy az üzletem­berek találjanak megfelelő magyar partnert, akik haj­landók társulni velük. Az üzemben többek között al­mát, szőlőt és szamócát is fel lehetne dolgozni. A ma­gyar vállalkozónak vagy területet vagy bővítésre al­kalmas üzemet kellene biz­tosítani az üzlet létrejötté­hez, valamint vállalni azt, hogy a beruházás 5 száza­lékát — azaz 700 ezer dol­lárt — készpénzben befek­teti a létesítendő üzembe. Jelenleg keresik a meg­felelő partnereket a vál­lalkozás létrehozásához. ío tVr/ V __ O rszágos szakszervezet alakult Szerveződő hazai cigányság K. K. % Dísznövények bemutatója Egy bosszúsággal kevesebb Magyar partner kerestetik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents