Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-21 / 222. szám
SZEMÉRMES SZEGÉNYSÉG Nehezen száradnak föl az öregek könnyei Egyszer — jó néhány évvel ezelőtt — így búcsúztam egy kedves öregúrtól: „Adjon az isten szép. hosszú öregkort, bátyám!" A bácsilca rám' emelte fakó fényű, megtört tekintetét, és panaszosan válaszolt: „Nincs szép öregség, barátom." Azóta tudom, hogy az Idő mélybe vesző grádicsain egyre kevesebb a kapaszkodó. hazakban egy kétszobás ha jlék rezsije meghaladja a havi (!) ötezerötszáz forintot. Kazy Lukácsáé nyolcvanhárom éves. Friss szellemű. tiszta környezetben élő néniké. Másfél szobás lakásában egyedül él. Nehezen jón ki az 5000 forint nyugdíjból. Ráadásul beteges, sok gyógyszerre, gyógy - cipőre lenne szüksége. Hatvannyolc évesen mehetett nyugdíjba, mert kiderült, hogy a teesz nem jelentette be, és nem szerzett időben nyugdíjjogosultságot. A férje odamaradt a háborúban. Két gyereke rokkant- nyugdíjas, nekik sem telik anyagi segítségre. A lánya munkával támogatja, meg a jó szomszédok gondolna« rá. Az idén kétszer kapott kétezer forintot a városházáról. Ami fillér a számlák kifizetése után marad, azt tejre, kenyérre költi. Ka/v néni alig lát. fehér bot mar jár neki, vákxegély még nem ,.. .Másik helyszínünk a Budai út. amely Ceglédtől néhány kilométerré levő faluszerű település. Balassa József nyugalmazott vasúti váltókezelő és, a felesége kívül-belül rendben tartott, takaros házban él. Egy élet munkája, takarékoskodása öltött testet benne. Az ember hat éve örökölt az édesapja után egy tainvát. Tyúkokat nevel a családnak. meg a nvoieszáz négyszögöl szólót műveli. A tápvásárlásba fia, lánya besegít, a szőlőt a nyársapáti pincészetnek adja el. A ház melletti üres telket bérli a várostól, abban kukoricát termeszt. A zöldség, gyümölcs megterem a ház kö-- rü] mind a három családnak. Ez nagy könnyebbség. Panasz persze még így is van. — Háromszázhetven forint a permetezőszer kilója, Amikor nyílni kezdenek az emberben a romlás virágai, nem könnyű megőrizni a jó kedélyt, hát még ha olyan nyomorúságot is rákényszorít az élet, amelyre tisztességben és szorgalmas munkában megőszülve nem szolgált rá. Ma a kis- nyugdíjúak százezrei korunk szemérmes szegényei. Megdöbbentő, hogy a társadalom milyen tehetetlen százezrek drámájával szemben. Mintha nem a mi .szüléinkről, nagy szüléinkről — és holnapi önmagunkról lenne szó. ODAKQZMALT EMBEREK Móricz Zsigmond ma is megírhatná A boldog ember című regényét. Az abban szereplő Joo Györgynek számos leszármazottja vegetál köztünk, aki már arra sem vesz fáradságot, hogy számon tartsa, mire ment el az a kicsi ..nyög- díj” jdőnap előtt. Itt már rég nem a húsról, a tejről, a gázról, a ruháról, a tüzelőről van szó, hanem úgy összességében magáról az életről. A ceglédi Koznia utca nevét kár lenne visszaváltoztatni. Fogjuk fel úgy. hogy az odakozmált emberek utcája. A polgármesteri hivatal segélyezettjei talán ott fordulnak elő a legnagyobb sűrűségben. . A tízemeletes házak bérlakásaiban élők számára teljes a kilátásta- lanság. A városgazdálkodási vállalat számláin lakbér, fűtés, központi antenna, lift, hideg víz és csatornahasználati dij szerepel. Fizetnek továbbá a gáztűzhely fogyasztotta energiáért, a villanyért és a tévénézésért. Ha megkezdődik a fűtési szezon — a házkezelő- •ég nem végleges számításai szerint — a tízemeletes ráadásul nem is használ. Szőlőnyitáskor százforrn- j tos órabért kell fizetni,.s a . pálinkásüveg óin. legyen ám j a sor végén, a derekán meg a borosüveg. Elmegy az em- , her kedve mindentől — sorolja a házigazda A feie.se- ge még hozzáteszi: — Mindig munkából éltünk, szerencsére nem vagyunk túl igényesek. Akkor lesznek gondok, ha már nem bírunk dolgozni. „LELKILEG ROPPANUNK ÖSSZE' Ismét a lakótelep egyik lakásának ajtaján csengetünk. Itt lakik a Farkas család. Farkas József MÁV- nyugdíjas, a felesége vak. Negyvenhat éves fiuk — maga is súlyos, gyógyíthatatlan beteg, tavasz óta munkanélküli. Az apa 9164 forint nyugdíjai kap. felesége 6250 forint vaksegelyt, a fiuk 5040 forint szociális járadékot. Semmi vagyonuk nincs, piacról, boltból élnek. Jórészt a két férfinek kell ellátnia a háztartást. Sok régi bánat felhőzi az életüket. A jó képességű fiú tanár szeretett volna lenni, de a család mély vallásossága miatt nem tanulhatott tovább. Az édesanyját többször műtötték, idegbeteg- ségben szenved. „Lelkileg roppanunk össze’’ — mondja az asszony. Budai út, özvegy Nyilas Istvánná százévesnél vénebb házikója. A nyolcvan- éves néni éppen beleillik. Főleg az unokája érdeme, hogy — sok-sok fáradságos munkával — kivül-belüi minden rendben. Nyilas néni nem panaszkodó fajta. — ..Olyan jó gyerekeim vannak, jönnek", segítenek, mindig megbecsültek bennünket, amíg a szegény uram élt. akkor is. Látja, az unokám most is itt van. nagyon- ragaszkodik hozzám. Csak éjjel félek, amikor ugat a kutya, leskető- döm a függöny mögül — vallja be. Környezet és szociális hatások A vásárlás nem csak vétel Aki az M7-esen autózik, már láthatja az autópálya és a lakótelep közé kitett táblát, amely jelzi: á tervek szerint majd itt épül a budaörsi' bevásárlóközpont. A 17Í ezer négyzetméter alapterületen, ötezer parkolóvá! tervezett vásár- lócentrumnak azonban nemcsak üzleti, hanem környe- *etvéde!m: szempontjait is meg kell vizsgálni. Az odavezető utak terhelése Budaörs mellett, a főváros levegőszennvezettségé- re ugyancsak káros hatással lehet. Arról nem beszélve. hogy a budaörsin kívül még Törökbálinton és Bia- torbágyon is épülne bevásárlóközpont. Ezért a Talen to Alapítvány Levegő munkacsoportja szeptember 21-én a Műegyetem Vásárhelyi Pál Kollégiumának nagytermében A Buda környéki bevásárlóközpontok varható környezeti és szociális hatásai címmel konferenciát rendez, amelyre külföldi és hazai szakembereket is meghívtak. A konferencia 10 órakor kezdődik, s a tervek szerint az előadások három órán át tartanak majd. A külföldi előadók közül John Roberts tudományos kutató Bevásárlóközpontok Nagy-Bri- tanniában címmel tart előadást, Günter Kenéséi és Ildikó Hecht bécsi kerületi tanácsosok pedig az ausztriai vásárlócentrumokkal kapcsolatos tapasztalataikról számolnak be. A hazai előadók közül Schumann Péter, a Pestterv általános igazgatóhelyettese, a bevásárlóközpontok regionális összefüggéseit világítja meg, Radó Dezső docens, a Budapesti Városvédő Egyesület alelnöke pedig a budai hegyvidékre várható hatásokról tart előadást. Domokos •Györgyné, a BME fotogrammetriai tanszékének docense a Buda környéki területek légszennyezettségének alakulását ismerteti, 1973-tól napjainkig, míg Kiss Károly, az MTA Világgazdasági Kutatóintézete tudományos főmunkatársának előadása. Az ön- kormányzatok és a környezetvédelem kérdésével foglalkozik. Sipos Gyula, a törökbálinti művelődési ház igazgatója, a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület képviselője pedig azt tanulmányozta, hogy a bevásárlóközpontok milyen hatással lehetnek a lakosság életére. A konferencián Budaörs polgármestere, Wittinghoff lámás, a tervezett budaörsi bevásárlóközpontról számol be. A szervezők a biatorbá- gyi és törökbálinti önkormányzatok képviselőit is meghívták. A délelőtti előadássorozatot vita követi, majd az elhangzott vélemények. hozzászólások ösz- szegzésével zárol a konfe— Özvegyi nyugdijat szépen kapok, meg vagyok elégedve vele. A 6483 forintból a tüzelőt megveszem, lakbért nem győznék fizetni. Szerencsére erre a szo- ba-konj"hás kis hazra eddig még nem vetettek ki adót. Igaz. nem úgy élek, mint a városiak, de hiányt nem szehvedek. Az jó Lenne, ha néha valaki ebédet hozna. Amikor rosszul érzem magam, és feküdnöm kell, nincs erőm főzni. Meg még a vízvezeték hiányzik. Itt a környéken szinte mindannyian aláírtuk a kérelmet. hogy kaphassunk mi is jó ivóvizet. A szomszéd portán lakik Reznák Ferencné, aki az idén* özvegyült mag. Küzdelmes, szorgos életre emlékezik vissza a hetvenegy éves ■ asszony. Fiatal korában Pesten volt .háztartási alkalmazott. Jó példát Iátott maga előtt. .Időben felismerte, akkor ad a legtöbbet a gyerekeinek, ha mind az ötöt taníttatja. Két lánya mindmáig vele lakik, de hét végén jönnek a többiek is, olyankor tizennégyen ülik körül az asztalt. — Minket nem lehet Icár- pótolni. Tőlünk nem vettek el, nekünk nem adtak semmit. Szinte hihetetlen szerencsével tudtunk a vasúti őrházból saját hajlékba kerülni. Volt olyan ősz, hogy amikor az iskolás gyerekeimnek mindent megvettem, nem maradt pénz élelemre. Leszedtük a szilvát, eladtuk, abból húztuk ki fizetésig. Mégis szép gyerekkoruk volt, mert szerétéiben éltünk. Ma is jóban, rosszban együtt vagyunk. Hétezerötszáz forint az özvegyi nyugdíjam. A fuvarosnál megrendeltük a szenet, így, hogy két lányom velem él, megoszlanak a költségek. Csupán a • villanyra ezerötszázait fizetünk két hónapra. Ha csak a saját nyugdíjamra lennék utalva, nehezebb volna a megélhetés. Kanyarodjunk vissza búcsúzóul a lakótelepre. Egy negyedik emeleti lakásban fogad T erényi Erzsébet. Ágyból kel. oda roskad visz- sza. Szokásos rosszullétei egyiket fogtuk ki. Szaggatottan veszi a . levegőt, nehezen beszél. Neki hétezer forintból kell kijönnie, ehhez negyedévenként ka kétezer forint segélyt. Ked vezményesen hozhat ebédt az étteremből, azért csupa 230 forintot fizet havont; Lakbérhozzájárulást kellene kérnie a polgármester hivatalban, de nem bír be menni. Neki ráadásul mé havi ötszázötven formte kell egy éven át törleszte nie a cserelakás használat bavéleli díja fejében. — Cukros vagyok, ebből 1 pénzből nem telik semmire Azokban a hónapokban ke vesebbet nélkülözök, ami kor nem kell fűteni. A más fél szobás távfűtésesből egy szobás gázos lakásba ki vánkozom, ahol jobban spo Tolhatnék a tüzeléssel. HAT TOJÁS HÁROM NAPRA A toronyházbeli rendeli előtt öregasszony álldogál Könnyek szivárognak a sze méből. Részvéttel kérdezi! az arra járók, mi a baj? t— Az, hogy nincs semm pénzem. A gyógyszert sen tudom kiváltani. Hárorr nap van még, amikor a pos tás hozza a nyugdíjat. Ad dig hat tojásból és fél kik kenyérből kell megtennem . . . A sírásra görbült szájt gyereket könnyű megvigasztalni. Az öregek könnye azonban nehézen száradnak föl. Tamasi Tamás rencia. II. E. Pl tűz áldozatai Veszélyeztetett idősek Évente 200 ember — többségében elesett, gondozásra szoruio időskorú — leli halálát a tűzben. Fel kell vermi a kapcsolatot a gondozókkal, védőnőkkel, családsegítőkkel, hogy munkájuk során fordítsanak figyelmet a tűz megelőzésére is — hangzott el a Népjóléti Minisztérium és a tűzoltóság közös sajtótájékoztatóján: Magyarország az utóbbi időben egyre kedvezőtlenebb' helyet foglal el a világ országai között a tüzha- lálok es a tűz okozta sérülések tekintetében. A statisztikai adatok szerint az áldozatok szinte kizárólag az időskorú, elesett, magányosan élő, gondozásra szoruló, rossz anyagi feltételek között élő emberek közül kerülnek ki, s nem ritka köztük a mértéktelen dohányos, illetve alkoholista sem. Elengedhetetlen az együttműködés a népjóléti tárca és a Tűzoltóság között, hiszen a tűzvédelmi NA NE. m • Oft percent Végre valami, ami az agyonnyomorított gépkor csi-tulajdonosoknak biztatót kínál! A Jövő évi adóprogram javaslata szerint öt százalékai (húszra) csökkenne a gépkocsikra kirótt általános forgalmi adó. Na persze, ez az ötszázalékos áfacsökkentés nem oszt, nem szoroz azoknak, akik a többmilliós értékű luxuskocsikért szurkolják le az „ösz- szekuporgatott” forintjaikat, ám nagyon is lényeges azok számára, akik a legolcsóbb típusokat sem tudják másként., csakis nagy-nagy takarékossággal megvásárolni. A megyében a nem magánimport keretében megvásárolt új gépkocsiknak a 'száma a legutóbbi időszakban évente 11—12 ezer volt, nyolcvan százalékban az alsó, alsó-középső árkategóriába tartozó gyártmány. örvendezzünk tehát, hátha az Országgyűlés ráüti a jóváhagyás pecsétjét erre az elképzelésre. Hamar elillan az öröm, a bizakodás, amikor megtudja az ember, az öt percent engedménnyel szemben bevezetésre kerülne — súly szerint? motortérfogat szerint? mi szerint — valamennyi gépkocsi esetében az adó. Amit eddig csak 1500 köbcentiméter felett kellett fizetni, illetve a dízelmotoros kocsik után. Már erre a hírre is rámondaná az ember, na ne. Hiszen az adóval, a kötelező biztosítással tetézett Trabant-tartás családok sokaságának a költségvetését Toppantaná össze. Amikor azután azt is hírül Veszi az ember, hogy túl az adón, a vállalati hozzájárulást az üzemeltetéshez (az ún. kilométerpénzt) jövedelemadó terhelné, akkor azt mondja, na ne! Költséghez való hozzájárulást megadóztatni? Ez már azért a sok esztendeje elképesztően találékony hazai adópolitika esetében sem akármilyen teljesítmény...! Az esetleg elengedett öt percent fejében mennyit fizetünk rá erre a fura üzletre?! (m) propaganda éppen a legveszélyeztetettebb rétegekhez nem jut el. Ezért kéri a Tűzoltóság a szociális hálózat dolgozóinak segítségét, hogy munkájuk során ezentúl fordítsanak figyelmet a tűzvédelemre is. Tervezik, hogy az egészségügyi dolgozók képzését a jövőben tűzvédelmi oktatással is kiegészítik. Az a kérdés nyitott maradt, hogy a gondozói hálózat bővítésére milyen lehetőségek vannak. Aral-kút Vác határába« a Pestről érkezők már láthatják, hogy befejezéséhez közeledik a gödöllői leágazásnál épülő új benzinkút építése. Néhány hét, és az utazók már itt is korszerű, osztrák érdekeltségű Aral-kutak- ból tankolhatnak (Hancsovszki János felvétele)
