Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-21 / 222. szám
if-. i ill XXXV. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM Ára: 9,5© forint 1991. SZEPTEMBER SZOMBAT Az első órától a közönségé a BNV Függöny távirányítóval l)j bejárati kapuval és ünnepi köszöntő nélkül, csendesen, de megnyílt az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár Tegnap délelőtt 10 órakor megnyitotta kapuit az őszi BNV, a fogyasztási cikkek szakvására. Mint már megírtunk, ezúttal a protokolláris megnyitót nem Kőbányán tartották, ezért a nagyközönség már a délelőtti órákban a pavilonokat is megtekinthette. Nyitás előtt fél órával már sokan vártak bebocsátásra a kapuknál, közben bent a kiállítók még az utolsó simításokat végezték, kicsomagolták az utolsó pillanatban érkezett bemutatandó árucikkeket, vagy éppen szépítették a standjukat. Formabontást jelentett az idén az is, hogy a BNV-dí- jakat nyitás előtt egy héttel vehették át az arra érdemes cégek képviselői. Mint jeleztük, a Pest megyeiek közül két pályázót jutalmaztak vásárdíjjal, a budakalászi Syba-Flax Függönytechnika Kft.-t és a kisicunlacházi Egszöv Rt.-t. Mindketten a C paviAZ AR ELLEN ÚSZVA. KÉP(EET) Hatnak a régi beidegződések. Ami szerint egy gazdasági szervezet akkor fejlődik, ha növekedik: létszámban, teljesítménye értékében, beruházási nagyságában. A megyét járva egyre gyakrabban ötlik fel bennem ez a kép. a hozzá tapadó képzet. A megyében a gazdasági szervezeteknek a kétharmada kicsinek tartható cég, ugyanis a foglalkoztatottaknak a száma húsz fő alatt marad. Ezeken a helyeken mind sűrűbben azt hallhatom, fejlődni akarnak, azaz új embereket vesznek fel, bővítik a forgalmukat, működésüket új tevékenységi körökre terjesztik ki... A régi kép: a kicsiből nagy lesz, a nagyból még nagyobb, az üzemvezetőből igazgató, az igazgatóból vezérigazgató, a titkárnőből titkárságvezető... Jelenleg tízféle forma kínálkozik a gazdasági szervezetek számára tevékenységük keretéül, az egyesüléstől a kisszövetkezeten át a részvénytársaságig. Ha azt nézem, hogy a megyében az ösz- szes gazdasági szervezetnek az öt százalékát sem teszik ki azok a cégek, amelyek 300 munkavállalónál többet alkalmaznak, akkor a szervezeti gigantománia miatt nem kell aggodalmaskodni. Ha azonban a túlhaladott kép ismét példa lesz, ha a téves képzet — fejlődünk, mert növekszünk, növekszünk, mert fejlődni akarunk — ismét híveket talál magának, akkor torzulni kezdhet valami, ami ma jó irányban halad. Jó irány ugyanis, hogy a szervezeteknek a mérete semleges tényező, ám tevékenységüknek a gazdálkodási eredménye az, ami megítélésüknek a mércéje, függetlenül attól, hogy kicsikről avagy nagyokról van szó. Néhány cég megszűnése a megyében már jelzi, mi történik akkor, amikor a gazdálkodó szervezet a növekedés a növekedésért utat választja, avagy arra téved. Ideje tehát szembenézni a régi képekkel. (M) Ionban, a lakberendezési, lakásfelszerelési kiállítók között kaptak helyet. A Syba-Flax Kft. múltja alig másfél évre tekint vissza, a céget 1988 elején alapították, szerény négy és fél milliós tőkével. Ben- cze Imre ügyvezető elmondta. hogy ennek ellenére már az idén 30 milliós forgalmat terveztek, ezt azonban hozzávetőlegesen 50 százalékkal sikerült túlhaladniuk. Ez azt mutatja, hogy lamellás függönyeiket, amelyeket sokféle színben kínálnak, megkedvelték a vásárlók. A vásárdíjas termékükön kívül a budakalásziak új cikkeket is bemutatnak. Pavilo- nukban látható a gvöngy- lánccal le-felhúzható (Folytatás a 3. oldalon.) Legyen a Duna-sg tájvédelmi körzet! Nemsmk a f is összeköt folyó, ss haj Ha egyszer London megtisztíthatta a Themzét, miért ne tehetnénk mi ugyanezt, mondjuk a Ráckevei (So- roksárij-Dunával? S ha van valami, ami a szó szoros értelmében összeköti a fővárost Pest megyével, akkor éppen a folyam az. A Duna-ág mentén élők megkapják a főváros szennyét a habokkal, és újabb ártalmas anyagokkal tetézik azt a megyében is. Amiként közös a károkozás, közös lenne a haszon is, ha sikerülne megóvni, megtisztítani a Duna-ágat, mert 58 kilométernyi hossza mentén nem csak az agglomerációs települések lakói élnek, sok fővárosinak is van itt hétvégi háza, horgásztanyája. Az iménti felismerések nyomán hívott össze a Ráckevei (Soroksári)-Duna vízminőségének jobbítása céljából közös konferenciát a főváros és a megye érintett települései vezetőinek részvételével a XX. kerületi önkormányzat tegnap. A városházán majd’ százan — polgármesterek, országgyűlési képviselők, az ügyben érdekelt állami és társadalmi szervezetek szakemberei, vezetői, illetékesei — találkoztak, s hallgattak meg nyolc, a Duna-ág vízminőségével, ennek közegészségügyi, horgászati és halgazdálkodási, környezetvédelmi, műszaki és vízisport vonatkozásaival kapcsolatos előadást. Ám ami ennél is fontosabb: a vita zárultával az érintettek közös állásfoglalást is elfogadtak a teendőkről, melyek között szerepel a mederkotrás, az ipari szennyezők ösztönzése, hogy szennyvizeiket maguk tisztítsák telephelyükön. az is, hogy a Duna- ágat és part menti területeit nyilvánítsák tájvédelmi körzetté, csökkentsék a vízbe jutó mezőgazdasági eredetű foszfor- és nitrogénmennyiséget, s mielőbb oldják meg a legnagyobb szennyező, a Fővárosi Csatornázási Művek szennyvizeinek teljes tisztítását és a Nagy-Duna-ágba vezetését. Az állásfoglalás leglényegesebb mondata: A feladatok finanszírozására a fővárosi önkormányzat, valamint a Ráckevei (Sorok- sári)-Duna melletti települések önkormányzatai társulást alakítanak. (A konferencián elhangzottakkal, s történtekkel részletesen is foglalkozunk a jövő héten.) V. G. P. Hárommillió szakszervezeti tag tagsági viszonyára hozott kedvező tartalmú döntést az Alkotmánybíróság — jelentették be a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének képviselői rendkívüli sajtótájékoztatójukon pénteken. Az Alkotmánybíróság a vizsgálatot kezdeményező szakszervezeti szövetségek beadványának megfelelően alkotmányellenesnek minősítette azt a személyi jövedelemadó gnódosításával kapcsolatos ez év elejei rendelkezést, amely szerint a szakszervezeti tagdíjak 300 forint felett adókötelesek, ugyanakkor az egyéni vállalkozói — munkáltatói — tagdíjak teljes egészükben adómentesek. A törvénymódosítás mát a januári, parlamenti tárgyaláskor is heves vitákat váltott ki, hatályba lépés« után pedig az MSZOSZ, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Textilipari Dolgozók Szak- szervezete, a Vasasszakszervezet, valamint aa MSZP az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy az minősítse alkotmányellenesnek a dolgozókat hátrányosan érintő, diszkriminatív törvényt. Az Alkotmánybíróság döntését azzal indokolta, hogy a szakszervezetek léte és működése közérdeket is szolgál. A határozatot dr. Vágó János, a Kereskedelmi Szakszervezetek Szövetséginek főtitkára a sajtótájékoztatón így kommentálta: bölcs dolog, hu az állam nem avatkozik ba a civil szféra életébe. An Alkotmánybíróság az alkotmányellenesnek minősített szövegrészeket 199R januárjára visszamenőleg megsemmisíti. BUROUTIKA0 Mihail Gorbacsov szovjet elnök üzenetet juttatott el Antall József miniszterelnökhöz. Köszönetét fejezi ki Antall József miniszterelnök és Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözletéért, melyet az alkalomól küldtek, hogy kudarcot vallott az államcsínykísérlet, és a Szovjetunió elnöke ismét megkezdte alkotmányos kötelezettségeinek gyakorlását. © A német törvényhozás támogatni és ösztönözni fogja saját kormányát arra, hogy segítse elő Magyarország közös piaci társult tagságának mielőbbi megvalósulását. mondta tegnap Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke, miután a hatpárti parlamenti delegáció élén visszatért Budapestre. © Andrásfalvy Bertalan művelődési miniszter pénteken hivatalában fogadta Vasso Papandreu asszonyt, az Európai Közösség oktatási és szakképzési kérdésekkel foglalkozó, lényegében miniszteri rangú tagját. Valóban nem kell a marhahús? •• Ösztönzésről szó sincs Hazánkban mindinkább csökken a marhahúst fogyasztók tábora, mivei a magyar konyha egyre inkább a sertéshúst részesíti előnyben. Megmutatkozik ez az aránytalanság a vá- góhidakon, a feldolgozó- iparban is. Az érdi Benta Völgye Termelőszövetkezet húsüzeme például idén 20 ezer sertés feldolgozását határozta el, s emellett elenyésző számban, hetente négy-öt szarvasmarhát vágnak. Az érdi húsüzem vezetőjétől megtudtuk, hogy jórészt a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságtól vásárolt hungahyb félsertéseket dolgozzák fel, s készítenek töltelékárut. Sőt, amint azt a közös gazdaság elnöke elmondta, egy helybéli maszek mészárszékéből is jut a tsz húsüzemébe félsertés. Igazodva a piaci kihívásokhoz, ez év januárjától Erden már kimondottan csak a hús feldolgozásával foglalkoznak. Az üzem képes volna akár 30 ezer sertés évi fogadására, de a kereskedelem beéri a már említett 20 ezer darabbal. Mind gyakrabban vetődik fel a kérdés, hogy ezután mi lesz a marhahússal. Magyarország évszázadok óta az ismert szarvasmarha-tenyésztő országok közé tartozik. A meghiz- lal't állatok jó része Itáliában, s a balkáni országokban talált fogyasztókra. Napjainkban az olasz, török kereskedők mellett megjelentek az ukrán importőrök. És ami ennél is figyelemreméltóbb, hogy adott a jelenlét az Európai Közösség országainak piacán is, csakhogy hazánk évi 200-300 ezer tonna vágómarhatermékéből már mindössze 20-30 ezer tonnányi képvisel olyan minőséget, amely megfelel az EK országaiban élők igényeinek. Társult tagság esetén Magyarország vágómarha- és marhahúsexport terén elsősorban a hagyományos piacnak számító német, olasz és görög fogyasztókra számíthat. Az elérhető árat a mostani német és olasz termelői ár között tonnánként mintegy 1850 dolláros szinten lehet kalkulálni. A szigetszentmiklósi Szigetid Tsz húsüzeme napi hatvan-hetven sertést dolgoz fel. Fábián Gyula, az üzem raktárosa a napi kiszállításokon tudja lemérni igazán* hogy mennyire visszaesett az élőállat-felvásárlás. Az üzem Soltról meg a Szeged környéki településekről szerzi be az árut. Amit fizetni tudnak az állattartóknak, az bizony nem ad ösztönzést a hizlalásra, mert az 54 forintos kilónkénti átvételi áron már egyre kevesebben hajlandók állatot etetni. Ráadásul Szigetszent- miklóson megjelent a maszek vágóhíd is, amelynek az egykori húsüzemvezető a tulajdonosa. Minden bizonnyal rendelkezik piád tájékozottsággal és ismeretekkel, hiszen naponta többmázsányi félsertést biztosít a húsüzemnek. Érthetően' ismételten felmerült a kérdés, hogy vajon szarvasmarhát is vágnak-e, illetve dolgoznak fel a szigctszentmiklósiaic, Fábián úr erre azt a választ adta, hogy sajnos nem. Pedig a párizsi-, a krinolin-, a virslitöltelék- ben egykoron szerepelt a marhahús. Félő, hogy mind több gazdaság számolja fel a szarvasmarhatelepét, miként arra a megyében la van példa. Az érdiek mindenesetre óvatosabbak. A Benta Völgye Tsz 400 db-os tejelőtehén-állománya és a szaporulat biztosítja a vágóhíd számára szükséges mennyiséget Sőt, ha igén/ van rá, jut exportra is. Gyócsl László
