Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-20 / 221. szám

Játékfilmek — üzleti ah pori Nehéz, de nem lehetetlen Nehéz, de nem lehetet­len játékfilmet készíteni üzleti alapon — véli Koltai Péter, a Novofilm Kft. gaz­dasági igazgatója. Az 1989 júniusában ala­kult vállalkozás külföldi és magyar játékfilmek, rek­lámfilmek, tévéprodukciók, valamint külföldi kopro­dukciók készítésére, szerve­zéseve és az ezekhez szük­séges szolgáltatásokra jött létre. A kft. alaptőkéje 392 ezer márka, tulajdonosai 51 szá­zalékban a német ACC Filmproduktion GmbH, va­lamint a MediaVision TV Filmproduktion GmbH, il­letve 49 százalékban a No­votrade Rt. és Sándor Pál filmrendező. Így természe­tes a tulajdonosok szándé­ka, hogy a nemzetközi film­piacon is igyekezzenek megbízásokat szerezni. Kol- 4ai Péter szerint számukra főként a külföldi filmek gyártása és a reklámfilm­készítés jövedelmező. A hazai filmgyártásban egyelőre a szakma jobb jö­vőjében bízva és nem a nagy nyereség miatt vállal­nak szerepet. Ezért hozták létre 1990 decemberében 1,5 millió forint alaptőkével a Novofilm Stúdió Kft.-t, amely a válságban levő ha­zai játékfilmgyártás viszo­nyai között igyekszik meg­élni. Kiváltképpen sikeresen vesznek részt a külföldi koprodukciókban, ezeknél szoros üzleti kapcsolatot alakítottak ki a filmpiacot uraló amerikai filmesek­kel. Példa erre a 8,5 millió dolláros költségvetéssel ké­szülő, Sztálin életéröl szóló tévéfilmsorozat, amelyben a Novofilm koprodukeiós partnerként vesz reszt. A hazai film- és televí­ziós szakma figyelmét igye­keznek új kezdeményezé­Margo ÁR + KAR = ?. Vizsgálódik a képvise­lő-testület művelődési bi­zottsága, hamari követ­keztetés lenne tehát azt gondolni, amiben mérle­gel, az úgy is lesz, aho­gyan a kezdetnél vélték. Vgy vélekedett ugyanis a testület többsége — és ennek alapján került sót az illetékes bizottság ilyen természetű munkálkodá­sára —, hogy a mai hely­zetben. de úgy általában is, szükséges-e közpén­zekből a könyvtár fenn­tartása1 Kaptak ugyanis egy csábítóinak látszó) ajánlatot. Akad valaki, aki a 47 615 kötetes állo­mányt darabonként tíz- forintos egységáron, azaz majdnem félmillió forin­tért megvásárolná, az épületért méltányos bér­leti díjat fizetne, s attól fogva vállalkozási alapon tevékenykedne a könyv­tár, minden gond az új tulajdonosé lenne. Meg­hökkentő avagy csak szo­katlan helyzet? Emlékké vált elődeink nagy fontosságot tulajdo­nítottak a könyvtárnak. Több, mint százharminc esztendeje annak, hogy 1859-ben a váci reformá­tus elemi iskolában ifjú­sági könyvtárat alakítot­tak ki, kimondottan a ta­nulók szolgálatára. A por- szemnxji példa nem kü­lönlegesség. Az állami meg a községi elemi isko­láknál is jutott némi pénz kisebb könyvgyűjtemény kialakítására és gyarapí­tására. Szándékkal említem az iskolai könyvtárakat, mert láthatóan itt válik meg- foghatóvá elsőként a ve­szedelem, az önálló vagy részmunkaidős könyvtá­rosi státus megszünteté­se, az állománygyarapítás berekesztése, az újraköt- tetések stb. halasztása avagy teljes mellőzése. Ami azonban az iskolai gyűjteményeket fenyegeti, aligha különleges beteg­ség. Szétesőben vannak a szakszervezeti könyvtárak is, a kétszáznál több ilyen megyei gyűjteménynek legjobb esetben is csak a kisebb része tud fennma­radni. S akkor a volt ta­nácsi, ma önkormányzati könyvtárak alatt is reng a föld ... Az a bizonyos, említett tízforintos egy­ségár érzékeltet valamit abból, miféle új nézőpon­tokat hoz(hat) a piacosí­tás ... Az pedig természe­tes, hogyha vállalkozót alapon és magántulajdon­ban tevékenykedik a könyvtár a bevezetőben említett (de aligha egyedi helyzetű) településen, ak­kor a kölcsönzési feltéte­lek és díjak is ennek megfelelően alakulnak majd. A helyzet persze felrajzolható úgy is, hogy mi a jobb: a vállalkozó­nak átadott avagy a be­zárt könyvtár? Hozzá nem értéssel, ér­tetlenkedéssel igen, ki­mondott kultúraellenes- , seggel azonban nem ta­lálkoztam a képviselő­testületek gyakorlatában. Aligha véletlen azonban, hogy az eddigi legtöbb változás éppen a testüle­tek művelődési bizottsá­gainak (albizottságainak) élén, azaz az elnök sze­mélyében, valamint a tag­ság összetételében volt, s ma is több olyan telepü­lés van, ahol ennek a bi­zottságnak nincsen veze­tője ... A régi elosztási mechanizmusok már nem működnek, újak azonban még nincsenek: a se-se állapot átmenetileg elvi­selhető, de ha rögződik, azaz ha tartós lesz, annak az ára és a kára nehezen felmérhető. A beiratkozott olvasók majdnem más­fél százezres tábora ugyanis java részben olyanokból áll, akik anya­gi okoknál fogva rend­szeres könyvvásárlásra képtelenek. Ha a kölcsön­zés is megszűnik, avagy jelentősen megdrágul a számukra, akkor vélel­mezhetően tízezreket ve­szít a betű világa. Máig fellelhető a nyo­ma annak, hogy a nagy­kőrösi Bállá Gergely 1772- ben kétezer kötetnyi — ami akkor nagy szó volt! — gyűjteményét hagyta az utódokra és a közre, jól tudva: a könyv akkor szolgál, ha minél több ké­zen fordul meg. .A bezárt könyvtár olyan, mint a napfogyatkozás. Sötétséget teremt. Mészáros Ottó sekkel felkelteni, ötletként és üzleti vállalkozásként is említésre méltó a Reggel című televíziós műsor, amely a Novofiim önfenn­tartó vállalkozása. A gazdasági igazgató el­mondta, hogy szerinte ha­zai vállalkozásukkal üzle­tileg is megállnak a lábu­kon. Nem kívánnak verse­nyezni a Magyar Televí­zióval, a jövőben is kor­rekt partnerkapcsolatra tö­rekednek vele. A tévés pro­dukciók hasznát egyébként újabb ilyenek készítésére fordítják. A filmes cég állandó gár­dája tíz fő, mellettük jó néhány külső, szerződéses munkatársat is foglalkoz­tatnak. Tavaly nyereség­gel zártak, az idei el­ső félévben azonban kissé lanyhult az üzletmenet: ke­vesebb volt a nemzetközi filmprodukció. A második félév mérlegét illetően már optimistább az igazgató. Is­mét fellendül az üzlet, emellett a leányvállalat az ősszel tőkét emel, ami egye­bek között új televíziós stú­dió építését is lehetővé te­szi. Gondjaik azonban így is akadnak. A filmgyártás legérzékenyebb területe ugyanis a forgalmazás. Fel­tételeinek rögzítését ma még minden egyes pro­dukciónál hosszas tárgyalás előzi meg. A most megala­kult Magyar Filmalapít- vanynak nagy szerepe le­het abban, hogy megváltoz­zék a hazai filmforgalma­zásban kialakult áldatlan helyzet — vélekedik a jö­vőről Koltai Péter. K. I. Cambridge­nyelvkönyvek John Allen Birch, Nagy- Britannia magyarországi nagykövete szerdán délután felavatta Budapesten, a Mikszáth Kálmán téren a Cambridge University Press új könyvesboltját. Ezzel a világ 12 országa után im­már Magyarországon is ön­álló képviseletet kapott — a volt szocialista országok közül elsőként — a neves angol egyetem könyvkiadá­sa. PROGRAMOK EGESZ HETRE Ezt látni, hallani kell A sokéves hagyományt őrizve, szeptember máso­dik felében a megyei kul­turális élet középpontjában az idén is az Érdi napok rendezvényei állnak. Ezt a sokak érdeklődésé­re számot tartó eseményso­rozatot használják fel Ér­den arra, hogy-születésé­nek 200. évfordulója alkal­mából méltó módon emlé­kezzenek meg gróf Szé­chenyi Istvánról. Az ese­lékestet rendeznek, amely­nek keretében Körömi Gá­bor szavalattal, Balogh Pé­ter pedig zongorakoncerttel szerepel. Tölgyesen — a Gödöllő közeli Szent Jakab vadász- házban -— vasárnap dél­előtt 10 és 15 óra között a helyi .nyugdíjasegyesület tagjai a vadászok védő­szentjére emlékezve Szent Hubertus-ünnepet tarta­nak. ménysorozatot szeptember 21-én, szombaton délelőtt 10 órakor azzal nyitják, hogy az érdligeti 6. számú általános iskola ünnepélye­sen felveszi Széchenyi Ist­ván nevét. Az eseményt este 6 órai kezdettel a Pár­tok házában SZéchenyi-em- lékünnepség követi. Az Érdi napok keretében em­lékeznek meg az ercsi te­metőben vasárnap, szep­tember 22-én délután 4 órakor, születésének 90. .év­fordulóján Csuka Zoltán költő-műfordítóról. Ekkor kerül sor síremlékének felavatására is. Délután 5 órakor pedig az Érdi Vá­rosi Könyvtárban rende­zendő előadóesten. Csuka Zoltán verseivel emlékez­nek a költőre. Vácott Széchenyi Ist­vánra emlékeznek azzal a kiállítással, amelyet a Ma­dách Imre Művelődési Központ galériájában ren­deznek. Dobai János Vác történelmének kutatója sa­ját gyűjteményének értékes darabjait tárja a nagykö­zönség élé. Szintén a mű­velődési központban az ünnepi alkalomból, Hajók Széchenyinek címmel Sza­badi Kálmán konstruktőr munkáiból rendeztek mo- dellkiállítást. Gödöllőn szombaton dél­után 5 órai kezdettel a Grassalkovich-kastélyban Széchenyi-emlék táblát avatnak. Az ünnepség után a résztvevők, szakmai ve­zetéssel, a kastély belső szépségeivel és értékeivel ismerkednek. Este 6 órai kezdettel a művelődési központban Széchenyi-em­A legnagyobb magyarról Levelező vetélkedő Országos vetélkedősoro­zatot hirdet általános isko­lásoknak a Széchenyi-év tiszteletére a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a „Haza és Haladás” ala­pítvány, Bonyhád város polgármestere és a Széche­nyi Kör. A vetélkedő té­mája a „Legnagyobb ma­gyar” életútja, műszaki, gazdasági, politikai, írói munkássága, személyének jelentősége a reformkor­ban és napjainkban. A vetélkedősorozat há­rom szakaszból áll. 1991. október 15-től 1992. már­cius 10-ig a csapatok pont­szerző levelező verseny fel­adatait oldják meg három fordulóban. A másodikra 1992. április 11-én kerül sor, amely a pontszerző versenyben legjobb ered­ményt elért csapatok elő­döntője is egyben. A har­mad: k, a vetélkedő döntő­je szobán és írásban, 1992. szeptember 19., 20., 21-én lesz. A vetélkedőre 1991. ok­tóber 15-ig jelentkezhetnek az általános iskolák 7. osz­tályainak 3 fős csapatai. Kérjük, hogy lezárt borí­tékban mellékeljék a jel­igéjüket, a csapattagok névsorát, iskolájuk nevét, címét, osztályukat, a fel­készítő tanár nevét. A győztes csapat díja egy Széchenyi-vándörserleg és 10 000 forint pénzjutalom. A második helyezett csa­pat 7500 forint, a harma­dik pedig 5000 forint díja­zásban részesül. Reméljük, hogy a ver­senysorozat ötévenkénti megrendezésével szép ha­gyományt teremthetünk. Várjuk a csapatok jelent­kezését. Postacím: Széchenyi or­szágos vet él k ed ósorozat. Hl. számú általános iskola, 7500 Bonyhád, pí.: 24. Öcsön hétfőn este 7 óra­kor a vidám programok kedvelőinek szórakoztatá­sára Gálvötgyi-show lesz a művelődési központban. Pénteken ugyanitt, délután 5 órától, a Bolyai János Gimnázium elsőéves ta­nulóinak avatására gólya­bált tartanak. Nagykörösön, a hosszabb nyári szünet után, szeptem­ber 23-án este 7 órakor is­mét gyülekeznek a kertba­rátkör tagjai, hogy meg­hallgassák B. Tóth Ferenc előadását a dísznövények szaporításáról, ápolásáról és teleltetéséről. A Pesti Vigadó is két rangos kulturális esemény- nyel várja a közönséget. Szeptember 20-án, este 8 órai kezdettel Kocsis Zol­tán zongoraművész játé­kában gyönyörködhetünk. Szeptember 22-én és 23-án: este 8 órai kezdettel a Vi­gadó különleges csemegét ígér. A tajvani Kínai Ope­ra és Táncegyüttes e két estén mutatja be gálamű­sorát. Ennek során a ha­gyományos kínai opera, a népi opera és a táncjáté­kok sokszínű művészeté­ben gyönyörködhetünk. A természet kedvelőinek a Gyopár Természetbarát Szakosztálya ezen a hétvé­gén is több kellemes prog­ramot ígér. Középnehéz tú­rára invitálnak szeptember 21-én a Pilis-hegységbe. E csoport útvonala: Nagyko­vácsi— Zsíros-hegy—Hosz- szú árok—Kopárcsárda—■ Zajnál hegye—Piliscsaba. A résztvevők reggel 3 óra­kor Budapesten a 63-as busz hűvösvölgyi végállo­másán találkoznak. Kelle­mes hétvégi kikapcsolódást ígér vasárnap a budai he­gyekbe induló kirándulás. Az útvonal: Farkasrét— Frank-hegyi ház—Hármas­határ-hegy'—Végvári szikla —Makkosmária—Budake­szi. A résztvevők reggel 8 óra 50 perckor a metró Moszkva téri kijáratánál találkoznak. K. Z. ízes étkek grillezéssel Ha vendégeket várunk Közelednek az őszi és té­li társas összejövetelek. A háziasszonynak ilyenkor sok fejtörést okoz, mivel kínálja vendégeit. A meleg szendvics egyszerűsége, gyors elkészítése miatt egy­re kedveltebb vendégváró ételünk. Az ízletes étek úgy ké­szül, hogy a kenyérszeletek egyik oldalát előpirítjuk, majd a másik oldalát vaj­jal vékonyan megkenve tel­jesen beborítjuk tetszés szerinti felvágottfélévei. Ez lehet sonka, veronai, zala- hús stb. Alkalmasint vé­kony szelet trappistával is gazdagíthatjuk az ízeket. A kenyereket addig grillez- zük, amíg ezeken a sajt kissé megfut, illetve meg­pirul. Ezután tetszés sze­rint, apróra vágott zöldség­félével díszíthetjük a szendvicset. A grillezés idő­tartama: kb. 3-4 perc. A vendégek szeme láttá­ra grillezni készülékünk rostján a vendégváró fala­tot, sokkal hatásosabb és jesen a kenyeret, mert kü­lönben ott, ahol takaratlan, túl fog pirulni, esetleg él is szenesedíik. Sohase saj­náljuk a fáradságot a dí­szítésre. Egyszerű eszközök­kel, gyorsan dekorálhatunk. Ha mást tálalunk, pél­dául a töltelékárut, grille­zés előtt mindig alaposan kenjük át olajjal. A virsli­félékhez pedig ne csak mustárt és tormát adjunk, hiszen annyi különböző, íz­letes és gusztusos mártás és saláta létezik. Mindig mérsékelt hő mellett, vagy ha készülékünket nem tud­juk szabályozni, távolabb­ról grillezzük a töltelék­árut. Végül meg kell említe­nünk az alufóliát, mint a grillezés egyik fontos és sokrétű segédeszközét. Mi­közben a húsokat roston vagy nyárson grillezzük, tűzhelyünk szélén, alufó­liában elkészülhet a köre­tünk. (Burgonya, főzelék, gyümölcs.) Alufóliával véd­jük meg pecsenyénk érzé­+Szaba didő halasabb háziasszonyi fel­adat, mint a sütőben elké­szíteni, s azután betálaini. Mire kell a szendvics grillezésekor ügyelni? Mi­előtt megraknánk a kenye­ret, mint jeleztük, az egyik oldalát pirítsuk afanybar- nára. A tósztozás nem csu­pán a kenyér pirítását je­lenti, hanem egyszersmind a minél több nedv elpáro- logtatását is célozza. Ezért mindig lassan — mérsékelt hőnél vagy távolabbi éi — pirítsuk meg a kenyérsze­leteket. A rátét mindig fedje lel­keny részeit is a túlzott hő­hatástól. A fóliát sasé hajtogassuk, hanem vágjuk a megfelelő méretűre, mert ott, ahol kétrétegű, ott duplán véd a hőtől és ételünk egyen­lőtlenül fog grilleződni. Az alufóliát teljes felületén le kell kennünk olajjal, ne­hogy nyersanyagunk hozzá­ragadjon. Fóliába burkolás­kor (pl. egész burgonya) mindig figyeljünk az össze­illesztésre, a rés nélküli össze zárásra, de a csomag ne legyen túl szoros, inkább kissé laza, levegős.- ■« V !"•.

Next

/
Thumbnails
Contents