Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-19 / 220. szám

Legföljebb nem fesz EZu hr-vidék Palotás János optimista, ám ö sem tévedhetetlen jós § Hogyan lehet tiílélni? című év végi körkérdé- ^ síink (mit tanácsol ön azoknak, akik jövőre munka ^ nélkül maradnak?) egyik válaszadója Palotás Já- ^ nos országgyűlési képviselő, a VOSZ elnöke volt, i így felelt: — „Egyelőre ne adják föl a vállalkozásért a munka­nélküli-segélyüket. Rosszak még azok a feltételek, ame­lyek reménytelivé tennék, hogy lábon maradjanak vállalkozóként, hogy mun­kanélküli helyett ne válja­nak bukott'vállalkozóvá. A segély egy évig (ha csökke­nően is), de anyagi bizton­ságot nyújt. A vállalkozá­sok közül normál körülmé­nyek között 30-40 százalék életképtelen. A munkanél­külieknél ez az arány hat- ványozódik, s a bukott vál­lalkozó (ez szerintem na­gyon igazságtalan) nem kaphat munkanélküli-se­gélyt. Hogy pesszimista lennék? Ugyan . . . Én opti­mista vagyok. Ügy érzem, ez a gazdasági politika néhány hónapon belül meg­bukik. Addig — tehát eb­ben a helyzetben — nem tanácsolhatok mást, mint az imént.. A telefonvégen most, kilenc hónappal később (ennyi idő alatt a megfo­gant gyermek is világra jön), ismét Palotás János. ■ Még mindig optimista? — Mi az hogy ... Dísz­tagja vagyok az optimis­ták klubjának. ■ Pedig úgy tűnik, derű­látása — a jóslatára gondo­lók — nem igazolódott a gyakorlatban . . —- Erre alapvetően azt mondhatom: nem vált be. hogy ez a gazdaságpolitika megbukik, vagy legalábbis nem vált be a szó szoros értelmében. Egyébként per­sze megbukott, csak ennek nem érezhető nyilvánvaló jele a. kormányzati felelős­séget illetően. ■ Ezt hogyan érti? — Optimistán, természe­tesen. A gazdaság az elmúlt egy évben azt bizonyította, hogy sokkal erősebb, mint sokan hiszik, és nem hagy­ja rossz irányba befolyá­solni magát. Miközben mindenki panaszkodik, hogy nem jön a tőke, meg sóhajtozik, hogy mikor jön már a tőke. meghirdetett gazdaságpolitika híján is mennek a dolgok. Neveze­tesen a kereskedelem, a szolgáltatás, az infrastruk­túra, a szállítás és a pénz­ügy szférájában van tőke- befektetés, hazai és külföldi is. Nem akarnak viszont az ipari és a mezőgazdasági alaptevékenységbe befek­tetni, amit a kormány ugyan hiányol, de ez nem baj. Legföljebb nálunk nem lesz Ruhr-vidék ... H Mit tanácsol a mun­kanélkülieknek? — Ugyanazt, amit decem­berben. Hiszen e tekintet­ben semmi nem változott, csak egy a kivétel: azóta a vállalkozó is megkaphatja a járulékot az első hat hó­napra. Vasvári G. Pál Benzinkút '91 A Benzinkút ’91 és a Felirat ’91 című kiállítást szeptember 18—20-ig rendezik meg a Budapest Sportcsarnokban. Mindkét kiállítás főleg a szakemberek érdeklődésére tart­hat számot. Felvételünkön a különböző képviseleteknél érdeklődnek a magyar szak­emberek, Jogutód Megkérdeztük a bírónőt és az orvost Színe és fonákja Nagy visszhangja volt annak idején az újságokban ai 190(1. november 2-án történt közlekedési balesetnek. Az egyik karambolozó autó vezetője — mint ismeretes — Foltányi Árpád MDF-aktivista volt, aki azon a napon személyi ügyeinek Intézéséhez kölcsönkapott egy szolgá­lati gépkocsit az Információs Hivataltól. Átvette a jár­mű vezetését a hivatásos gépkocsivezetőtől, majd a ti­losba hajtott és balesetet okozott. Megállás nélkül to­vábbrobogott a helyszínről, míg végül a rendőrök a la­kosság segítségével megállították. Ekkor rajta kívül a gépkocsiban tartózkodott Szilágyi Vilmos gépkocsivezető és dr. Ferencz Zsolt baleseti sebészorvos. A kormány 121/1991. (IX. 15.) számú rendeletében in­tézkedett a Magyar Közvé­leménykutató Intézet de­cember 15. napjával jog­utód nélkül történő meg­szüntetéséről. Az intézet megszüntetésére vonatkozó eljárás szeptember 15-től 1992. március 15-ig tart, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal illetékes politikai államtitkára által megbí­zott személy végez. A ren­deletben meghatározott dol­gozók, akik az intézettel fő­Megélénkült a munka a határban. A mezőgazdasági nagyüzemek növényter­mesztési ágazatainak dol­gozói kora reggeltől napes­tig szorgoskodnak a földe­ken. A tápiószent mártani Aranyszarvas Tsz munka­gépei félezer hektáron már előkészítették a magágyat, hogy idejekorán a termő­talajba jusson a jövő évi kenyérnekvaló. Ez a közös gazdaság idén csak első osztályú étkezési búzát ter­melt, s így nem véletlenül biztatták őket, hogy jövőre se adják alább. A tsz mégis csökkenti gabona-vetéste­rületét legalább 15 száza­lékkal. A traktorok, a trágyaszó­ró gépek további 700 hek­tárnyi területet dolgoznak meg. Ebből 200 hektárnyi a szántóföld, amelybe kimon­dottan szerves trágya kerül, s a jövő évi cukorrépát késztetheti nagyobb hozam­ra és cukortartalomra. Ez az ipari kultúrnövény idén ugyanis eléggé alacsony cu­kortartalmú. A növényter­mesztője napok óta a cu­korrépa mélylazításán dol­goznak, hogy több nedves­ség jusson a gyökérzetnek, bár csodákra ez a módszer sem képes. Szabó János, a tsz elnö­ke elmondta, hogy a cukor­gyárak indulásához kell maximálisan igazodniuk, s így már több mint ötven hektárról betakarították a répát. Gépparkjuknak kö­szönhetően bérmunkákat is elvégeznek a környék ki­sebb szövetkezetei számá­ra, például Tóalmáson s foglalkozású munkaviszony­ban álltak, végkielégítésre jogosultak. Az intézet szeptember 14. fordulónappal leltárral alá­támasztott mérleget és eredménykimutatást készít október 30-ig. Az intézet megszűnése után fennma­radó pénzeszközök és va­gyontárgyak felhasználásá­ról a megbízott jelentése alapján a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási ál­lamtitkára intézkedik. Tápióságban. E községben található a Cifrákért szö­vetkezet, ahol ezen az őszön 180 hektárnyi területről ke­rülhet a termés a feldolgo­zóiparba. Ezen a héten hozzálátnak a kiváló termést ígérő nap­raforgó betakarításához. A négyszáz hektáros táblán becslések szerint több mint háromtonnás hektáronkénti hozamra van kilátás. Ha az időjárás is kegyes lesz a munkához, akkor egy héten belül végeznek a naprafor­góval.. Nagy gond, említette a Egyszerűsítés. Ez lehetne a mottója annak a törvény­javaslatnak, amely a gaz­dasági társaságok működé­sét módosítja. A gazdasági társaságokról szóló 1938. évi VI. törvény több minit két és fél évvel ezelőtt lé­pett hatályba. Teret adva annak a társadalmi igény­nek, hogy a vállalkozók, befektetők különféle társu­lási formák közül választ­hassanak. Ezáltal megte­remtődött a gazdasági szer­kezetváltás jogi lehetősége. Ma már több mint har­mincezer gazdasági társa­ság működik, s a gyakor­lati élet során bebizonyo­sodott, hogy néhány kér­désben módosításra van szükség. Így például egy­szerűsödik a jogi személyi­ség nélküli gazdasági tár­saságok végelszámolása: mellőzhető a cég megszű­nésének kétlépcsős közzé­tétele, ha a végelszámolás a gazdasági társasai jog­szövetkezet elnöke, hogy a szintén kiválónak ígérkező kukoricatermésre még min­dig nincs vevő. Illetve van­nak jelentkezők, akik elké­pesztően keveset ígérnek a termésért. Mivel a tengeri exportminőségű, így érthe­tően kivárnak az értékesí­téssel a majdani, remélhe­tően kedvezőbb ajánlatokig. A nyolc-tíz tonnás hektá­ronkénti terniés egyúttal azt is jelzi, hogy megadták a termőföldnek, ami megil­leti. utód nélküli megszűnését követő harminc napon be­lül megtörténik. A jövőben bármelyik ve­zető tisztségviselő megtehe­ti a különböző bejelenté­seket a cégbíróságnak. A törvény eddig ezt a lépést túlbiztosította: együttes bejelentési kötelezettséget írt elő a vezető tisztségvi­selők számára. Az Igazságügyi Minisz­tériumban tegnap megtar­tott sajtótájékoztatón hang­zottak el ezek a törvény- javaslatban megindokolt változások, .amelyek oly­képpen kapcsolódnak a tá­jékoztató másik témájához, hogy a szövetkezetek is a társasági forma felé fej­lődhetnek majd. A Pesti Központi Kerü­leti Bíróságon hétfőn dél­után kihirdetett ítéletében — mint azt keddi lapunk­ban már ismertettük — a dr. Huba Olivia által veze­tett büntelőtanáos Foltányi Árpádot jogerősen 24 ezer forint pénzfőbüntetésre és három év járművezetéstől való eltiltásra ítélte. A dr. Ferencz Zsoltra kiszabott büntetés — nyolc hónap, kétévi próbaidőre felfüg­gesztett szabadságvesztés és 15 ezer forint pénzbünte­tés — nem jogerős. H Mi indokolta, hogy az elsőrendű vádlottra nem szabtak ki szabadságvesz­tést? — kérdeztük dr. Hu­ba Olíviát. A szövetkezetek gazdál­kodásával kapcsolatos, egyes ideiglenes szabályok­ról szóló törvényjavaslatot e héten tárgyalta az Ország- gyűlés. A kormány három tör­vényjavaslatot nyújtott be a Parlamenthez, amelyek a szövetkezetek szervezeti, működési rendjét, vagyo­ni viszonyait alapvetően befolyásolják. A szövetke­zetekről szóló torvény ja­vaslata tartalmazza a ma­gántulajdonos tagok önkor­mányzatán alapuló szövet­kezet modelljét Ahhoz azonban, hogy valóban a tagság önkormányzata irá­nyíthassa ezeket, megha­tározott kötelező jellegű nősnek mondtuk ki ittas járművezetés vétségében és segítségnyújtás elmulasztá­sának bűntettében. Baleset okozásában nem, mivel a másik gépkocsivezető csak könnyebben sérült, agyráz­kódást kapott. Ilyen eset­ben, ha a vádlott büntet­len előéletű, próbaidőre felfüggesztett nyolc-tíz hó­napos szabadságvesztést szoktunk kiszabni. Most azért tértünk el ettől, mert az orvosszakértői vélemény szerint az elsőrendű vád­lott tettének elkövetésekor kóros elmeállapotban volt. Az ügyész ezért az ítélet kiszabásánál enyhítést in­dítványozott, amit elfogad­tunk. H Hogyan értelmezhető a kóros elmeállapot? szabályokat kell megálla­pítani az átmenet idejére. Ezt az úgynevezett átme­neti törvényjavaslatot most dolgozzák át. A szakembe­rek véleménye szerint az átmenet jövő év nyaráig megtörténik. E rendkívül bonyolult és szerteágazó probléma meg­oldásakor gondolni kellett arra, hogy a szövetkezetek vagyona — az átmenet ide­jén — valamennyi szövet­kezeti! tag rendelkezésére áilhasson, az ésszerű va­gyonmozgások céljára. Emiatt rövid időre — 1991. november 30-ig — fel kel­lett függeszteni a szövet­kezetek gazdasági társa­sággá történő átalakulását, illetőleg ingatlanvagyonuk elidegenítését. E törvényja­vaslatot a Parlament kivé­teles eljárás keretében, nagy többséggel, kedden el­fogadta. (v. a.) — Nem jelent elmebeteg­séget, de az adott időpont­ban súlyosan korlátozhatta a vádlottat abban, hogy fel­ismerje cselekedetének tár«; sadalmi veszélyességét. H Kizárhatja-e a kóros elmeállapot, hogy valaki, adott esetben a vádlott, egy politikai párt aktivistája-^ ként szerepeljen? — Ennek az eldöntés« nem bírói kompetencia, da a józan paraszti észre hall­gatva igennel válaszolok. Az ügy kapcsán kértük szakértőnket, dr. Hárd i István Pest megyei pszi­chiáter szakfőorvost, leb- bentse föl a fátylat a ti­tokról: ■ Mit jelent a kifejezést „kóros elmeállapot”? — Ez attól függ, milyen összefüggésben szerepei... ■ Törvényszéki elmeor­vosi szempontból kérdez-, zük. — Akkor azt jelenti, hogy mennyire felelős az illető a tetteiért, azaz menny írét beszámítható. A kóros el­meállapot ugyanis lehet olyan fokú, hogy az illető beszámíthatatlan, nem felel a tetteiért, laikus fordulat­tal élve: elborul az agya. Például, ha valakit olyan indulat, rettenetes düh fog el, hogy minden kritikát, önkontrollt kikapcsol. Ilyen az alkoholos állapot ered­ménye is lehet, az úgyne­vezett kóros részegség. Q Főorvos úr! A kóros el­meállapot jogi megítélés« milyen? — Rendszerint enyhíti körülménynek számít, sőt, ha súlyosan kóros az álla­pot, akkor akár felmen­tést is kaphat az illető. D« az alkoholizálás általában súlyosbító tényező. Kivéve, ha eredetileg is kóros sze­mélyiség, vagy elmebeteg alkoholizált. Ga. — V. G, P. KUKORICÁINAK Csodák pedig nincsenek (gyócsi) Foltányi Árpádot bű­Mellőzhető a két lépcső A túlbiztosítás ellen

Next

/
Thumbnails
Contents