Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-19 / 220. szám
MEGTEREMTVE A MAGUK MŰVÉSZETÉT Haláluk valamennyiünk vesztesége volna Senki sem mondhatja, hogy mostanában gond nélkül élnénk, hogy nem lenne szükségünk a napi munka után problémáinkat feledtető foglalatosságra. Van, aki tévézik, videózik, van, aki — ha még telik rá — moziba, színházba jár, olvas vagy esetleg valamilyen hobbival tölti kevés szabadidejét. Az utóbbi számos érdekes tevékenységet takar, ám mind közül a legtiszteletreméltóbb az amatőr művészet. Rossz kifejezés ez az amatőr, hiszen jómagam is nem egy olyan nem hivatásos színészt és rendezőt, muzsikust és népzenészt., bábost és népi táncost Ismerek, aki sok, a szakmában már nevet szerzett művész mellett is megállná a helyét. A megyében működő amatőr csoportok tekintélyes része szerzett magának hírnevet határainkon belül és kívül egyaránt. Az ország gazdasági gondjai, az átalakulással járó, nem csekély szemléletváltás azonban erősen veszélyezteti a próba és a föllépés lehetőségét; egyszóval a fönnmaradásukat. S ezzel nemcsak ők, de mi valamennyien vesztesekké válunk. Nagy András László, a tavaly januárban alakult Nemhivatásos Színházak Szövetségének elnöke, a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár munkatársa, joggal aggódik, hiszen az elmúlt négy évtized alatt az amatőr színjátszás nem kevés állami támogatást kapott. A művelődési házak, amelyeken belül a csoportok működtek, filléres gondokkal küzdenek. Nemhogy az amatőr művészeti mozgalmakra nincs pénzük, de lassan nem telik a fűtésre, a világításra, a főhivatású népművelő fizetésére sem. Az anyagi előnyökkel járó — amúgy nem igazán kulturális jellegű —, a fennmaradást elősegítő szolgáltatások pedig gyakorta kiszorítják a kultúrházakból a különféle klubokat, csoportokat. / — Sajnos, ha tetszik, ha nem, a gondosan kiépített közművelődési hálózat pillanatokon belül összeomlik — sóhajt föl Nagy András László. — Vegyük például az én szűkebb területemet, az amatőr színjátszást. Negyven éven át a gyermek színjátszók föllépési alkalmait megszervezte az úttörőszövetség. A helyébe lépett új gyermekszervezetek közül azonban egy sem adta bármiféle jelét annak, hogy ez a terület érdekelné őket. Megszűnt egy komoly és jól működő szervező erő és vele együtt a több tízmilliós anyagi háttér is. Az általános iskolások szereplési és megméretési lehetőségeit öntevékenyen a velük foglalkozó pedagógusoknak kell biztosítani. Hasonló a helyzet a középfokú oktatási intézményeken belül működő diákszínjátszó csoportokkal, hiszen a KISZ megszűnésével ők is támogató nélkül maradtak. A felnőtteket a szakszervezeti művelődési házak és a szövetkezetek szponzorálták eddig, de mindkét szervezet visszavonult, megszűnt a kulturális pénzalapjuk. • De végül is ott vannak a fővárosi színházak tájelőadá- sai. — Hagyjuk most figyelmen kívül azt a hosszasan fejtegethető tényt, hogy mekkora hasznuk van az egyén szempontjából az amatőrmozgalmaknak, hogy milyen embert formáló erőt jelent a nevelésben a drámapedagógia. Szorítkozzunk csak a kérdésre. A jelen körülmények között a településeken megjelenő élő színház megfizethetetlen. Ha mégis elérhető áron adják a jegyeket, akkor pedig — tisztelet az elenyésző kivételnek — silány. Mellesleg a tájolásra berendezkedett Déryné Színház is megszűnt. A színművészet helyét pedig vidéken egyre inkább a video foglalja el, s ez nem mindig — sőt, egyre ritkábban — közvetít valódi kultúrát. Ha az egyes közösségek nem teremtik meg a maguk művészetét, sem ők, sem a környezetük nem jut élő művészethez. • Ilyen anyagi kondíciók mellett hogyan lehetséges ez? — Amikor tavaly megalakult a szövetségünk, az egész magyar amatőr szín- és bábjátszás egyetemes érdekképviseletét vállalta. Csatlakoztak hozzánk a félhivatásos, alternatív színházak is. Kollektíván léptek be olyan nagy egyesületek, mint a Drámapedagógusok Társasága, a Magyar Bábjátékosok Egyesülete vagy az Országos Diákszínjátszó Egyesület, valamint számos regionális társulat, például a Szegedi Színházi Páholy vagy a Székesfehérvári Szabad Térség Színházi Társulás. Pest megyéből a Váci Fieszta, a Dunakeszi Pince- színház és a most Kerékasztal Színház néven szereplő Gödöllői Diákszínpad. Az érdekképviselet mellett fórumokat, képzéseket, bemutatókat, fesztiválokat szervezünk számukra. Számításaink szerint, hozzávetőleg százezres tagságot számlál az a tábor, amelynek gondjait magunkra vállaltuk. Amikor inogni kezdett a talaj az amatőrmozgalom alatt, ezt a funkciót, még első menetben, a megyei művelődési központok vették át. A szövetségek pedig megkapták az állami támogatást. Most egymás után szűnnek meg a megyei művelődési központok, s ezáltal végképp ösz- szedől a már kiépített hálózat. • Mi a helyzet Pest megyében? — A fóti gyermekvárosban van a központja a Drám’apedagógusok Pest Megyei Szövetségének, innen irányítják a gyermek- és diákszínjátszást a megyei önkormányzat és a Művelődési Minisztérium anyagi segítségével. Miután a PMKK megszűnik, jó lenne, ha a létrejövő utódszervezet is támogatná őket. Most szerveződik a bábjátékosok megyei tevékenységét ösz- szefogó központ, amelynek a biatorbágyi Prospero bábegyüttes ad majd otthont. Gazdátlan még a szavalás. Ezt föl kell karolnunk, mert különben egyszerűen megszűnnek a versmondó alkalmak. Szükség van egy nagy és kitüntetett fórumra, ahol a versmondás szerelmesei megmérettethetnek. Ezt szervezzük most a Magyarok Világszövetségével közösen, minden magyar anyanyelvű számára, éljen a világ bármely táján. Szerződést kötöttük az Arany János Gyermekszínházzal, ahol majd a vetélkedőt megrendezhetjük. A PMKK meghirdette a német színpadi müvek szemléjét, amelyre sokan jelentkeztek. Miután a megyei művelődési központ megszűnik, átvállaltuk a rendezést, hiszen nagy blamázs lenne technikai okokra hivatkozva lemondani a programról. A döntőt a gyermekszínházban tartjuk meg. • Mit remélnek a megyei önkormányzattól? — Pest megyében nagyon sok elismert amatőregyüttes van. Az önkormányzat jó szándékú kezdeményezése, hogy az Autonómia, valamint a Gyermek- és Ifjúságvédelmi alapítványon keresztül pénzt juttat nekik. De azt hiszem, ez még édeskevés. Pest megye sajátos földrajzi elhelyezkedése indokolja, hogy valami hasonló legyen itt is, mint amilyen a németországi tartományi kulturális politika. ök tervszerű mecenatúrát folytatnak, beavatkoznak a különféle kulturális területek piaci viszonyaiba. • Miért pont ebben a régióban kellene a művelődéspolitikát német módra megvalósítani? — Egyszerűen azért, mert ezen a területen kulturális vákuum van. A Budapest— Szolnok—Kecskemét háromszög kulturális elszívó hatására nem lehet számítani. Ugyanakkor a megyében még él számos olyan művészeti értéket képviselő csoport, amely közösen megteremthetné szőkébb pátriánk kulturális önellátását. Pénz híján szűnnek meg olyan együttesek, amelyeknek érdemes élni, s haláluk veszteség a közönségnek, csak azért, mert a művelődési házaknak már nem telik az útiköltségre. Ha volna egy megyei in- tendatúra, amely rendelkezne pénzalappal, mecé- nálhatna különféle művészeti csoportokat, amelyeket kiközvetítene. A belépőkből befolyt haszon pedig azt a pénzalapot illetné, amelyből így további együtteseket lehetne támogatni. Most szervezik át a PMKK-t. Az utódintézménynek megvan az esélye a megvalósításra. Így tudná megfogni a széteső, megszűnő, ám komoly értékeket hordozó megyei kulturális életet. A békés, ám mégis komoly forradalom napjait éljük. Richard Wagner, aki nemcsak nagyszerű zeneszerző, de kiváló gondolkodó Is volt, megfontolandó módon fejtegette a forradalom és a művészet kapcsolatát: ,,... az ellenforradalom talaján nem nő többé művészet; talán egyelőre a forradalom talaján sem nőne, ha idejekorán nem gondoskodnak a dologról.” Körmendi Zsuzsa Holnap megyegyűlés Pest Megye önkormányzatának közgyűléséről nem mondható el, hogy nyári szünetet tartott volna, hiszen a munka a hivatalban is megszakítás nélkül folyt, sőt a nyár közepén közgyűlést is tartottak, a bizottságok pedig folyamatosan üléseztek. Mégis, vagy talán éppen ezért; a holnapi közgyűlésre soha nem látott mennyiségű anyag gyűlt össze, és vár a képviselők véleményére, döntésére, összesen 17 napirendi pont szerepel a meghívón. Bemelegítésként a közgyűlés elnöke, dr. Inczédy János tart beszámolót a költségvetés első félévi végrehajtásáról. Utána előterjesztés hangzik el a Pest Megyei Révhajózási és Hajóépítő Vállalatot segítő önkormányzati közreműködésről, a Pest Megyei Szimfonikus Zenekar megalapításáról, az Agrocenter alapítványhoz való csát- lakozásról, az Átmeneti- Válságkezelő Alap felosztásáról, a vízgazdálkodási beruházásokhoz nyújtott normatív fejlesztési céltámogatások felhasználásáról, a szelektív hulladék gyűjtésének és folyékony kommunális hulladék elhelyezésének önkormányzati céltámogatásáról. Szóba kerül néhány megyei intézmény megszüntetése, illetve újak létrehozása. Ezzel egy- időben kinevezik a megalakult Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Iroda igazgatóját. Tárgyalnak egyes intézmények tulajdonjogának rendezéséről, illetve néhány megyei alapítású vállalatnak az önprivatizációs programba való bekapcsolódásáról. Javaslat hangzik majd el az Albertirsai Csecsemő- otthon átalakításáról, az Európai Régiók Gyűléséhez való csatlakozásról és a Pest Megyei Hírlap támogatásáról. Tájékoztatót hallhatnak az egybegyűltek a gazdaságilag és infrastrukturálisan elmaradott térségekről, és az ezzel összefüggő újabb rendelkezésekről. Megismerkedhetnek a kidolgozott „megyekoncép- cióval”, illetve interpelláció hangzik el a Váci Izzxj Sportegyesület érdekében. NEM KŐTELEZŐ JELLEGGEL Tanuljunk polaármesteriil! Az elmúlt egy esztendő alatt elfogadott törvények alapján megkezdődött a magyar önkormányzati rendszer kiépítése. Mindez azonban — tapasztalhatjuk — hosszabb időt vesz igényJÓL VÁLASZTOTTAK Nálunk még égetik önkormányzati vezetőkből álló küldöttség járt Németországban az Argen- te környezetvédelmi vállalkozás meghívása nyomán. Az Argente jó nevű, hatalmas német egyesülés, amely három részlegből alakult: a Gelsenwasser AG szennyvíztisztítással és ivóvízellátással foglalkozik, a DMT néven ismert cég talajtisztítással és szennyezet talajok rekulti válásával; hátterében egyébként egy 2000 alkalmazottat foglalkoztató kutatóintézet is áll. A társaság harmadik tagja a Pe'st megyében már némiképpen ismert Doppstadt gyár; környezetvédelmi gépeket, berendezéseket állítanak elő, tőlük vettünk már két hulladékválogató rendszert. A tanulmányúton a Pest Megyei önkormányzat közgyűlésének két tanácsnoka, Osvay András, a település- fejlesztési és környezetvédelmi bizottság, és Bányai Judit, a gazdasági bizottság elnöke vett részt, valamint Honti János, a Váci Költségvetési Üzem főmérnöke, Juhász József, a Ceglédi Városgazdálkodási Vállalat igazgatója, Banai Benő, a ceglédi önkormányzat képviselője, Szűcs Imre, a Szentendrei Városgazdálkodási Vállalat főmérnöke, dr. Nagy János, a Pyrus Kft. tagja, Lázár József vállalkozó és Meleg Zoltán, a Pest Megyei önkormányzati Hivatal környezetvédelmi titkára, aki hazatérve beszámolt lapunknak az utazás eredményeiről. Elmondása szerint kettős céllal indultak el. Egyrészt, hogy egy német—magyar környezetvédelmi közös vállalat előkészítéséről tárgyaljanak, másrészt, hogy megismerkedjenek az Argente tevékenységével, és megtekintsék az Essenben rendezett Entsorga ’91 szakmai kiállítást. Utóbbi azért érdekelte különösen a megye küldöttségét, mert szerettek volna megbizonyosodni arról, vajon jó választás volt-e, hogy a magyarországi hulladékválogatás megkezdéséhez a Doppstadt céggel kötöttek szerződést. A kiállításon, amely Nyu- gat-Európa legnagyobb ilyen jellegű fóruma, örömmel nyugtázták, hogy érdemes volt a Doppstadt mellett dönteni, hiszen az ő hulladékválogató berendezéseik iránt volt a világviszonylatban a legnagyobb érdeklődés. Ugyanakkor megfigyelhető az is, hogy a stabil hulladékhasznosító telepek helyett mindenütt a mobil telepek iránt kezd nőni az érdeklődés. Ezeknek óriási előnye ugyanis, hogy elkerülhető, illetve minimálisra csökkenthető a hulladékok szállítása, tehát óriási összegek takaríthatok meg velük. És a Doppstadt éppen ilyen berendezéseket gyárt. A kiállításon a vendégek láttak működés közben Is szemétválogatót, komposztálót, egyetlen dolgot nem láttak: égetőberendezést. Ma már ugyanis felismerték a hulladék égetésének környezetkárosító mellékhatását, illetve azt, hogy az égetés csak félmegoldás. hiszen az égetett hulladék még további elhelyezésre szorul. Ilyen megfontolások alapján — felismerve e berendezések korszerűtlen voltát — már sehol a világon nem gondolkodnak égetők építéséről. Illetve egy helyen mégis! Információink szerint Budapesten, a most szerzett japán hitel egy nagy részét éppen egy második budapesti hulladékégető építésére kívánják fordítani! A magyar küldöttség meglátogatta a Doppstadt gyárat is, ahol elmondták, a világon hány helyen dolgozik az általuk gyártott válogatóberendezés. Több hulladékfeldolgozó telepet is megmutattak, ahol kiderült, hogy minimális energiával és minimális élő munkával, hatalmas mennyiségeket képesek átválogatni. A meghívottak meglátogattak egy óriási hulladéklerakót is, valamint találkoztak a DMT és a Gelsen wasser képviselőivel. A záróértekezleten a létrehozandó közös vállalatról, az együttműködés feltételeiről tárgyaltak, illetve megválaszolandó kérdéseket hoztak haza. Sz. K. be, hiszen nap mint nap új helyzetekkel találják szembe magukat az önkormányzatok képviselői és a polgármesterek. Tevékenységükhöz, gondjaik megoldásához kíván segítséget nyújtani a Belügyminisztérium, amely könyvsorozat kiadását kezdeményezte — az önkormányzatok kérésére. E kötetek a helyi önkormányzatok mindennapi problémáihoz adnak eligazítást. Az első sorozat lezárásaként, a könyv megjelenése alkalmából dr. Vere- bélyi Imre államtitkár tartott nemrég sajtótájékoztatót a Belügyminisztérium művelődési házában. Lévén ő a kötet szerkesztője. Hangsúlyozta, hogy nem kötelező jelleggel ajánlja a neves jogi és közigazgatási szakemberek által megírt könyvet az illetékesek és érdeklődők figyelmébe. Nem direktívák kiadása történt, hanem módszertani segédanyag készült, A helyi' képviselők és polgármesterek kézikönyve szponzorok és alapítványok támogatásával látott napvilágot. Kiadója a Deák Ferenc Alapítvány. A jogi kereteket tartalmazó kézikönyv általános eligazítással szolgál a hétköznapok feladatainak, gondjainak megoldásához. Kifejezetten szakmai anyagot tartalmaz. Megrendelhető a Belügyminisztérium önkormányzati főosztályán (1003. Bp., Pf.: 314/19.) és a Deák Ferenc Alapítványnál (1051. Arany János u. 10). Igen szép gesztust tett a Hans-Seidel Alapítvány. Közreműködésükkel nemrégiben polgármester-továbbképző tanfolyamot rendeztek. Ennek lezárásaként a 390 forintos árban kapható könyvet 3200 példányban megvásárolták a magyar polgármesterek számára — ajándékként. Most már bárki megtanulhat — polgármesterül. .1 (v. a.) !cí Ii.tr,t A
