Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-19 / 220. szám

Milosevic a szerb Siaddam Husszein? Mesic nem kíván egy nem létező állam elnöke lenni A horvát fővárosban kedden este megszólaltak a légvédelmi szirénák, a vá­rosban robbanások és heves lövöldözés hangja hallat­szott — mindez néhány órával azután, hogy a harc­ban álló jugoszláv felek aláírták soros tüzszüneti megállapodásukat. A hírügynökségek hely­színi jelentéseiből az derül ki, hogy a lövöldözés a Zágráb keleti, illetve déli szélén fekvő két katonai laktanyánál tört ki. Mind­két laktanyát ostromzár alatt tartják a horvát nem­zeti gárdisták. A város ke­leti szélén hatalmas tűz is látszott, az Oki vegyi Üzem irányából. Szerdára virradóra légi támadást hajtottak végre Zágráb ellen, a horvát fő­városban hajnali kettőig tartottak a harcok. A légi­riadó este 11 óra két perc­kor kezdődött, előtte Zág­ráb központjában robba­nások hallatszottak, majd fél óra elteltével megszólal­tak a légvédelmi fegyverek. Eszéken szintén harcok dúltak az éjszaka a hadse­reg és a horvát fegyveres erők alakulatai között. Az eszéki kaszárnya épületeit és a közeli tisztiházat tel­jesen megsemmisítették a horvát erők, amelyek a hadsereg szerint arra töre­kedtek, hogy „fizikailag megsemmisítsék az alaku­latot”. A városi kórházba 25 halottat és 50 sebesültet szállítottak. Zágrábban szerdán há­romnegyed hétkor újabb lövöldözés volt a városi ta­nács épületétől nem messze, a lakosok ismét az óvóhe­lyekre vonultak. A horvát rádió reggeli híradásában Ismét figyelmeztetett arra, hogy folytatódott az orvlö- vész-tevékenység, s hogy főként a tisztek lakásaiból nyitnak tüzet a lakosokra. Varasdon kedd este óta tartanak a harcok. Az álta­lános támadásra a sportre­pülőtér elleni újabb légi tá­madás adott jelet, ekkor megsemmisült két repülő­gép. A mintegy kilencven­ezer lakosú városban utcai közelharc kezdődött, a hadsereg szüntelenül lőtte a várost, sok a sebesült és a halott. Hollandia, amely az EK soros elnöki tisztét tölti be, arra szólított fel, hogy küldjenek fegyveres euró­pai egységeket Jugoszlá­viába. Hans van den Broek, holland külügyminiszter szerint a békefenntartó egy­ségeknek sokkal nagyobb esélyük van a tűzszünet betartatására, mint az euró­pai megfigyelőknek. A poli­tikus mindemellett hang­súlyozta, hogy az egysége­ket nem használhatnák fel fegyveres beavatkozásra. Ä Zágrábtól 80 kilomé­terre délre fekvő Petrinja fölött szerdán lelőtték a jugoszláv légierő egyik va­dászgépét — jelentette a Tanjug megbízható forrá­sokra hivatkozva. A híradás szerint a piló­tának sikerült katapultál­nia, felkutatására akció in­dult. A zágrábi rádió szin­tén közölte, hogy lelőttek egy ellenséges repülőgépet, amely a városra zuhant. Petrinja a horvát belügyi erők és a nemzeti gárda kezén van. Stipe Mesic szövetségi elnök spanyol lapoknak adott interjújában kijelen­tette, hogy Jugoszlávia nein létezik már, s ő maga ok­tóber 7-én, amikor Szlové­nia és Horvátország a há­romhónapos moratórium után véglegesíti független­ségét, távozik államfői tisztségéből, mert nem kí­ván egy nem létező állam elnöke lenni. Mesic Szlobo- dan Milosevic szerb elnö­köt Szaddam Husszeinhez hasonlította. Újvidéken délután tün­tetés kezdődött a városköz­pontban a mozgósítások és általában a háború ellen. A tüntetők követelik a sor­kötelesek hazaküldését, a törvénytelen fegyveres ala­kulatok leszerelését. ★ Jugoszláviával össze­függő új kezdeményezést terjesztett elő a helsinki folyamat bécsi bizalom­erősítési tárgyalásainak szerdai plenáris ülésén a magyar küldöttség vezető­je, Gyarmati István nagy­követ. A magyar kormány nevében javasolta, hogy a Jugoszláviában működő európai megfigyelőcsoport terjessze ki tevékenységét a magyar—jugoszláv határ­vidékre, és tagjainak egy Külföldi események egy mendatbcsn Szabad György, a Magyar Országgyűlés elnöke, aki hat­párti parlamenti küldöttség élén kedden énkezett négy­napos látogatásra Németországba, szerda délelőtt Bonn­ban találkozott Wolfgang Bötschcsel, a Német Szövetségi Gyűlés (Bundestag) CSU tartományi csoportjának a ve­zetőjével. A Kairóból közel-keleti körútja harmadik ál­lomására, a szíriai fővárosba érkezett szerda délután James Baker amerikai külügyminiszter, hogy folytassa az októberre tervezett békekonferencia előkészítését, le­hetőség szerint időpontjának kitűzését. A A szovjet gaz­daságnak nyújtandó nyugati pénzügyi támogatás kérdé­seit vitatja meg Moszkvában a szovjet és az orosz veze­tőkkel Nicholas Brady. Nekünk is k húszezer dollárért Roderick James Ramsay, az amerikai hadsereg egy­kori őrmestere kedden be­ismerte, hogy 1985-ben ka­tonai titkokat adott el a magyar és a csehszlovák titkosszolgálatoknak. A bí­rósági tárgyaláson Ramsay azt is elismerte, hogy mint­egy húszezer dollárt kapott szolgálataiért. A Németországban állo­másozó amerikai hadsereg katonája azért tett beisme­rő vallomást, mert az ame­rikai törvények lehetővé teszik a büntetés csökken­tését, ha a vádlott kész együttműködni a bíróság­gal. Az AP hírügynökség je­lentése szerint Ramsay a NATO kelet-európai kato­nai terveivel, valamint az amerikai nukleáris fegyve­rekkel kapcsolatos doku­mentumokat adott át meg­bízóinak. A kémet akár életfogytiglani börtönbün­tetésre is ítélhetik. része Magyarországon ál­lomásozzék. Mint a diplo­mata rámutatott, a Közös Piac államai által szerve­zett csoport az áttelepülés után a jelenleginél jobb, biztonságosabb körülmé­nyek között végezhetné munkáját, másrészt e sem­leges megfigyelők közvetle­nül észlelhetnék a magyar légtér esetleges újabb ju­goszláv megsértését. Meg­győződhetnének arról is. hogy a magyar fegyver- csempészetről Jugoszláviá­ban terjesztett állítások csak rágalmak, s Magyar- országon a jugoszláviai ese­ményekkel összefüggésben semmiféle katonai készü­lődés sem folyik. Gyarmati István kérte a magyar indítvány sürgős elfogadását. Felszólalásá­ban a nagykövet tájékozta­tást adott a Magyarorszá­got jugoszláv részről az utóbbi időben ért provo­kációkról, s ismertette a magyar kormány Jugoszlá- via-politikájának főbb vo­násait is. Hangoztatta: Ma­gyarország fontosnak tart­ja, hogy a szomszéd ország­ban kialakult konfliktus maradjon meg jugoszláviai keretek között, a konflik­tusban részt vevő felek tartsák tiszteletben a leg­újabb tüzszüneti megálla­podást, a hadsereg vonul­jon vissza laktanyáiba, ál­lítsák helyre a néphadse­reg feletti politikai ellenőr­zést, a Közös Piac által kezdeményezett Jugoszlá- via-békekonferencián pedig kapjon képviseletet a ma­gyar és az albán kisebbség is. A Bécsben kifejtett ma­gyar állásfoglalást és kez­deményezést már az ülésen több állam — Németország, Olaszország, Ausztria és Hollandia — küldöttsége támogatásáról biztosította. Egymilliárdos beruházás Cegléden Bont, csontoz és darabol Szeptember 18-án, szer­dán dr. Gergácz Elemér földművelésügyi miniszter felavatta Cegléd egyik leg­jelentősebb létesítményét — amely csaknem 1 mil­liárd forintba került —, a PENOMAH ceglédi export- gyárát. A miniszter rövid köszöntőjében leszögezte, abban biztos, hogy a ceglédi gyár ezzel a felszereltség­gel, jó szakembereivel túl­teszi magát a nehézsége­ken. S biztos, hogy talpon maradnak. Kitartást és bi­zalmat kért mindenkitől, s akkor átvészeljük a jelen­legi körülményeket. Ez a fiatal gárda biztosítéka an­nak, hogy a gyár létezni fog, és hasznos tevékenysé­get végez az egész ország javára — mondotta végeze­tül. Ezt követően Mátyus Fe­renc, a PENOMAH igazga­tója egyebek mellett arról beszélt, hogy a világbanki hitelszerződés 1988 február­jában köttetett meg. Ez volt lényegében a kivitelezés alapja. A beruházás költsé­gét ekkor még 750 millió forintra prognosztizálták. Ám az infláció és egyéb változások miatt a végleges összeg 987 millióra emelke­dett. Voltaképpen az objek­tumban egv sertésbontó, -csontozó, -daraboló üzem, valamint fóliás sonka és táblás bacon gyártó kapott helyet. Az előbbi üzemrész alkalmas csomagolt és fa­gyasztott friss húsok előállí­tására is. A tervezési fel­adatokat az Agrober Válla­lat, míg a kivitelezést — versenyfelhívás után — a Szolnok Megyei Állami Épí­tőipari Vállalat végezte; több tucat alvállalkozóval. Az építés 1989. április else­jén kezdődött, és két év alatt fejeződött be — határ­időre. A korszerű gépeket kizárólag tőkés piacról — német, holland, osztrák cé­gektől (svéd konzulens köz­reműködésével) szerezték be, 5 millió dollár értékben. A próbaüzemelés április 19-én indult, s a PENO­MAH május 23-án kapta meg a szakhatóságtól a végleges üzembe helyezési engedélyt. Az első konté­ner sonkát augusztus végén küldték az Egyesült Álla­mokba. A háromszázhar­minc munkatársnak éven« te körülbelül másfél mil­liárd forint értékű termé­ket kell exportra előállíta­ni. Természetesen nemcsak Amerikába, Nyugat-Euró- pába, de a honi piacra is szállítanak majd. Egyéb­ként az új üzem kapacitá­sa napi ezer darab sertés bontására, darabolására al­kalmas. Fóliás sonkából éri kétezer, táblás és szeletelt baconból ezer, míg darabolt húsrészből mintegy három­ezer tonnát képesek készí­teni. F. F. < Ötszázmilliárdos magánvagyon Lábadozásunk évei A csaknem 1400 milliárd forint értékű állami vál­lalatok mellett a magán- tulajdon becsült értéke el­éri az 500 milliárd forin­tot. Az 500 milliárd forint értékű szövetkezeti, vala­mint a 100 milliárd forint­nyi külföldi befektetéseket és az önkormányzatok kö­zel 200 milliárdos vagyonát is figyelembe véve ki lehet jelenteni: a magyar gazda­ság árutermelő szektorában az állami tulajdon része­sedése már 50 százalék alatt van. így már teljesült az, amit a kormány eredeti­leg csupán 3-4 évvel ké­sőbbre prognosztizált — ál­lította Matolcsy György, a Privatizációs Kutatóinté­zet hamarosan leköszönő igazgatója az intézet sajtó- tájékoztatóján. A tájékoztatón Matolcsy György bemutatta az in­tézet „Lábadozásunk évei” című tanulmánykötetét, amely összefoglaló elem­zést nyújt a magyarorszá­gi privatizáció helyzetéről. Egyre gyorsuló mértékű az állami vállalatok gaz­dasági társasággá alakulá­sa, ami azonban nem ne­vezhető valódi privatizáció­nak, mivel ezen vállalatok részvényeinek nagy többsé­ge állami tulajdonban ma­rad. A valódi privatizáció 1990 tavaszán az állami va­gyon 1 százalékára ter­jedt ki. Ez év közepére már csaknem 60 milliárd forintnyi állami vagyon, vagyis a teljes vagyon 4 százaléka került privatizá­lásra, de jövőre a privati­zált vagyon aránya elérhe­ti akár a 14 százalékot is. Energiaracionalizálás japán módra Befejeződtek azok az energiagazdálkodási méré­sek, amelyeket a Japán Nemzetközi Együttműködési Hivatal (JICA) végzett két hónapon át öt magyar, nagy energiafogyasztású termelő­üzemben. A mérések és az azok alapján készített ener­giaracionalizálási tanulmá­nyok azt a célt szolgálják, hogy Japán technikai se­gítségnyújtási programja keretében támogassa Ma­gyarországot a piacgazda­sághoz vezető úton, segítse energiapolitikai koncepciója kialakításában. A JICA te­vékenységének jelentős ál­lomásáról szerdán sajtótá­jékoztatót tartottak az Ipa­ri és Kereskedelmi Minisz­tériumban. A rendezvényen a japán szervezet képvise­lői mellett jelen volt Eiji Seki, Japán magyarországi nagykövete is. A JICA négy programja közül az első valójában reprezentatív célt szolgál. A szervezet egy 70 millió forint értékű, a legkorsze­rűbb japán energiafogyasz­tás-mérő berendezésekkel felszerelt kisbuszt bocsá­tott a japán szakemberek rendelkezésére, amely se­gítségével a méréseket el­végezhették. A vizsgálatban részt vett a Secotex Rt., a Taurus, a Beremendi Ce­mentművek, az Almásfüzi­tői Timföldgyár és a Dunai Vasmű. Az adatokat a szakemberek a következő hónapokban Japánban fel­dolgozzák, értékelik, vala­mint energiaracionalizálási javaslatokat tesznek. A ta­nulmányokat 1992 végén a magyar fél hasznosításra készen megkapja. A JICA a végrehajtás után ennek eredményeit ellenőrzi is. A munka befejeztével a műszereket a japán kor­mány Magyarországnak ajándékozza, így az az Ál­lami Energetikai és Ener­gia-biztonságtechnikai Fel­ügyelet kezelésébe kerül, és további hasonló programok végrehajtását teszi majd lehetővé. A japán fél célja, hogy a program keretében saját energiaracionalizálási ta­pasztalatait Magyarország­nak átadja, s olyan mód­szereket ajánljon, amelyek a jelenlegi gazdasági hely­zetben is megvalósíthatók. Itt elsősorban nagy beru­házásokkal nem járó mód­szerek jöhetnek számításba. Befejeződtek azok az energiagazdálkodási mérések, amelyeket a Japán Nemzetközi Együttműködési Hivatal végzett két hónapon át öt magyar, nagy energiafogyasztású termelőüzemben. A szervezet egy hctvcnmillió forint értékű, a legkorszerűbb japán energiafogyasztás-mérő berendezésekkel felszerelt kisbuszt bocsátott a japán szakem­berek rendelkezésére. A munka befejeztével a műszereket a japán kormány Magyaror­szágnak ajándékozta, melyet ünnepélyesen szeptember 18-án adtak át az Ipari Mi­nisztériumban.

Next

/
Thumbnails
Contents