Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-17 / 218. szám
Európa lenne a felelős? Két légiriadó volt A spanyol és a holland külügyminiszter szerint a jugoszláviai polgárháború kiszélesedése veszélybe sodorja a hágai békekonferencia munkáját — közölte a spanyol külügyminisztérium szóvivője. Francisco Fernandez Ordonez és Hans van den Broek vasárnapi telefonbeszélgetése során az AFP jelentése szerint abban is egyetértett, hogy ismét fel kell hívni a szemben álló feleket a tűzszünet tiszteletben tartására, s hogy növelni kell a Jugoszláviában tartózkodó EK-megfigyelők számát. Vasárnap Lech Walesa lengyel elnök is csatlakozott azokhoz, akik az ENSZ-erők jugoszláviai beavatkozását sürgetik. A Tanjug hírügynökség lengyel hivatalos forrásokra hivatkozó jelentése szerint Walesa közölte: A világ- szervezet katonai jelenléte szükséges a további vérontás megakadályozásához, s a tárgyalások lehetővé tételéhez. Mark Eyskens belga külügyminiszter vasárnap este követelte a szövetségi hadsereg visszavonását Horvátországból — s abban az esetben, ha erre nem kerül sor, azt javasolta, hogy vonják meg Jugoszláviától az elismerést minden nemzetközi szervezetben. Közben Eszéken és Vu- kováron hétfőre virradóra heves összecsapások voltak, de lövöldöztek Banja, Kordun és Dél-Horvátország több körzetében is. Nem szüneteltek a harcok a nyugat-szlavóniai Pakracon sem. Eszéken előző nap öten meghaltak, mintegy hatvanon megsebesültek. Zágrábban egyre hevesebben támadják az Európai Közösségek békekezdeményezéseit. Franjo Gregu- ric horvát kormányfő határozatlansággal vádolta Európát, s különösen az olasz diplomácia vezetőjét, Drazen Budisa, az EK- megfigyelőkkel kapcsolatos feladatokkal megbízott miniszter pedig interjújában azt hangoztatta, hogy — úgymond — Európa felelős Horvátország szenvedéseiért. — Ha Európa nem változtat álláspontján — így a horvát miniszter —, akkor Zágrábnak nem diplomáciai misszióra, hanem lőszerre és légvédelmi fegyverekre lesz szüksége. Zágrábban hétfő délelőtt 10.37-kor megszólaltak a légvédelmi szirénák, s a lakosság azonnal az óvóhelyekre menekült. Egyes iskolák megszakították az oktatást. Ott, ahol folytatódott a tanítás, a légiriadó után a tanulók a pincékbe menekültek. A zágrábiak mintegy húsz percig tartózkodtak a pincékben, s akkor jelezték, hogy elmúlt a légiveszély. Súlyos harcok robbantak ki hétfő délután Horvátország több körzetében. Zágrábban a horvát erők ostro mot indítottak a jugoszláv néphadsereg ötödik katonai körzetének parancsnoksága ellen, s Eszéken is gyűrűbe fogták a laktanyát. A hadsereg egyre inkább igénybe veszi a légierőt a hadműveletekben. Zágrábban délután hatkor ismét légiriadó volt. Stipe Mesic szövetségi el nők arról értesítette a kormányt, hogy egyelőre nincs értelme összehívni a testű letet, erre csak azt követően kerülhetne sor, ha már megtörtént a kormányátala Jutás. Ingvar Carlsson svéd miniszterelnök, a hétvégi parlamenti választásokon elszenvedett vereség után, hétfő délelőtt benyújtotta lemondását. A Reuter hírügynökség jelentése szerint Thage Peterson, a parlament elnöke hamarosan tárgyalásokat kezd a kormányalakításról a törvényhozásba bekerült hét párt képviselőivel. A Václav Havel csehszlovák és Lech Walesa lengyel elnök egyetért abban, hogy Európának be kell avatkoznia a jugoszláviai válságba, beleértve európai békefenntartó erők létrehozását is. Ez volt a két államfő között hétfőn Prágában folytatott megbeszélések egyik legérdekesebb, olyan konkrét eleme, amit megosztottak a nyilvánossággal. A Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záróokmányára hétfőn felkerült a 38. aláírás: Ramiz Alia albán elnök, aki hivatalos látogatáson tartózkodik a finn fővárosban, országa nevében kézjegyével látta el e nagy fontosságú okmányt — jelentette a TASZSZ. A A Közös Piac minimális stratégiai célja az legyen 1992. után, hogy 2000-ig lehetővé tegyék Lengyelországnak, Magyarországnak és Csehszlovákiának a teljes jogú tagságot, együtt olyan EFTA-tagokkal mint Ausztria és Svédország — írta a The Independent című brit lap. A Moszkvában hétfőn a szovjet tagköztársaságok vezetői tanácskozást kezdtek Mihail Gorbacsov el- nökletével arról, hogy milyen legyen gazdasági együttműködésük a jövőben. Becsben előbb tudták Rohamos a növekedés Magyarországon a kárpótlási törvény alapján benyújtott igények száma a múlt héten már meghaladta a hétezret, s összesen 18 és félezerre emelkedett. Ezt Sepsey Tamás, az Országos Kártérítési és Kárpótlási Hivatal elnöke jelentette fte hétfőn Bécsben tartott sajtóértekezletén. A legfrissebb, még a magyar sajtóban sem publikált adatokat az osztrák és külFábián földi újságírókkal közölve rámutatott, hogy gyors növekedés mutatkozik az igénylők számában, s ez október közepétől kezdve várhatóan még rohamosabb lesz. Sepsey Tamás megítélése szerint az 1949—1989-es időszak jogtalanságai miatt anyagi kárt szenvedettek közül a külföldön élő magyar állampolgárok és örököseik is élni fognak a kárpótlás lehetőségeivel, de várhatóan sokan lemondanak majd igényeik érvényesítéséről Magyarország jelenlegi gazdasági nehézségei miatt. Ante Markovié szövetségi miniszterelnök hétfői sajtóértekezletén javasolta, hogy a köztársasági kormányfők bevonásával alakuljon meg az új kormány. Egyúttal közölte, hogy nem tudják megtartani az államelnökség és a kormány keddre tervezett együttes ülését, amelyen a tűzszünet megvalósításával kapcsolatos kérdéseket vitatták volna meg. A szövetségi kormányfő állást foglalt az EK-megfigyelök számának növelése mellett. Markovi- cot megkérdezték, hogy lezárták-e a magyar—jugoszláv határt, s erre a kormányfő azt válaszolta, hogy nincs a határ lezárásáról információja. Múlt éjjel kompromisszum született Ki kötheti meg o kollektív szerződést? Az MSZOSZ kivételével valamennyi szakszervezet elfogadta a vasárnap éjszakába nyúló érdekegyeztető tanácsi ülésen a kormány által képviselt kompromisz- szumos javaslatot. Az érdekképviseleti szervezetek és a kormány között ugyanis vitás kérdés volt, hogy a szakszervezetek közül melyik legyen jogosult a kollektív szerződések megkötésére. A kormány az üzemi tanácsi választáson a szavazatok 50 százalékát birtokoló szakszervezet dominanciáját akarta elismerni, a kisebb szakszervezeti töKülföldi esemésiyek - egy mondatban w .......................................................... .......—.......... R partner provokált Kalózkodtak a nevükkel A szegedi központú Nemzeti Kisgazdapárt elnöksége megvizsgálta a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párttal folytatott egységtárgyalás körülményeit. Megállapította, hogy megbízottai helyesen jártak el, amikor — a politikai partner provokációs helyzetteremtése miatt — megszüntették tárgyalásaikat. Leszögezte az elnökség: a közeljövőben nem Iát lehetőséget a megegyezésre — tájékoztatta hétfőn az MTI szegedi munkatársát Szeghő István, a Nemzeti Kisgazdapárt elnöke. Elmondta: az elnökség tudomásul vette Bába István pártfőügyész tisztségéről történt lemondását és kilépését a pártból. Az elnökség határozott arról is, hogy a párt a Romhányi vezette Nemzeti Szövetséggel minden kapcsolatot megszüntet. Ennek okaként azt jelölte mag Szeghő István, hogy a Jurta Színház utóbbi gyűlésein durva és igazságtalan vádaskodások hangzottak el a Nemzeti Kisgazdapárt vezetőivel szemben, amiért a Független Kisgazdapárttal egységhelyreállítási tárgyalásokat folytattak, továbbá a Szent Korona című lapban megjelent írás miatt. Ezzel kapcsolatban megjegyezte a pártelnök: kalózkodás történt a Nemzeti Kisgazda- párt nevével, a közlés valótlan állításokat tartalmaz. Megerősítette ezzel kapcsolatosan azt a korábbi határozatot, miszerint a Nemzeti Kisgazdapárt nevében csak a párt elnöke: Szeghő István és főtitkára: Boross Imre adhat ki közleményt. mörülések azonban szintén szóhoz akartak jutni a kollektív szerződések megkötésénél. A vita végén elfogadott kompromisszumos javaslat megkülönbözteti egymástól az egy, illetve több szak- szervezeti tömörüléssel rendelkező munkahelyeket. Abban az esetben, ha egy szakszervezet van, az akkor jogosult tárgyalni, amennyi- b n az üzemi tanácsi választásokon megszerezte a szaxyazatok 50 százalékát. Ha több szakszervezet működik, és együttesen birtokolják a dolgozói szavazatok 50 százalékát, egyetértés esetén közösen jogosultak a tárgyalásra. Ha ebben nem tudnak megegyezni, arra az esetre külön szabályozás vonatkozik. Eszerint nem az összes szakszervezet jogosult tárgyalásra, hanem azok a reprezentatív szervezetek, amelyek birtokolják a szavazatok 50 százalékát. A szakszervezet is megkötheti a kollektív szerződést, amennyiben önmaga megkapta a szavazatok 65 százalékát. Ha a munkahelyi szervezetek együttesen sem érik el a dolgozói támogatottság 50 százalékát, a kollektív szerződésekről szóló tárgyaláson részt vehetnek ugyan,, szerződést azonban csak akkor köthetnek, ha a dolgozók azt megszavazzák. Megegyezés született az addig oly vitás felmondási idő, felmentés és a kötelező végkielégítés kérdésében is. A felmondási időre és a felmondás idejére szóló felmentés szabályozását az érdekképviseleti szervezetek és a kormány is egy csomagban javasolja tárgyalni, A szabálytervezet szerint, ha a kollektív szerződés vagy a felek nem állapítanak meg hosszabb időt, a felmondási idő 30 nap. Ez megnő 5 nappal, ha az adott munkahelyen eltöltött munkaviszony 3 év; 15 nappal ha 5 év; 20 nappal, ha 8 év; 25 nappal, ha 10 év; 30 nappal, ha 15 év; 40 nappal, ha 13 év; 60 nappal, ha 20 év volt. A felmentés a felmondás alatt lévő dolgozóra vonatkozó felmondási idő fele lehet — állapodtak meg a tárgyalófelek. A kötelező végkielégítéssel kapcsolatos megegyezés szerint a dolgozónak akkor jár végkielégítés kötelező jelleggel, ha legalább 3 éves munkaviszony előzte meg az elbocsátást. Mértéke a muníkaviszony hosszától függ, eszerint legalább 3 éves munkaviszony esetén 1 havi, 5, 10, 15 és 20 év esetén sorrendben 2, 3, 4, illetve 5 havi átlagkereset összege jár a munkavállalónak. Abban az esetben, ha a dolgozónak már csak 5 éve van az öregségi nyugdíjig, plusz 3 havi átlagkereset jár. A tárgyalófelek közöli feszültséget okozott, . hogy az új munka törvénykönyvének tervezett hatályba lépési ideje 1992. január 1, Az Érdekegyeztető Tanács ezért erőltetett menetben, három egymást követő ülésen is ezzel a témával foglalkozott, hogy a törvény- tervezetet konszenzussal lehessen a kormány, illetve a Parlament elé terjeszteni. A törvénytervezetet a kormány csütörtöki ülésén tárgyalja majd, ahol dönt arról, hogy a Pa»lament ülése elé terjeszthető-e a javaslat. A Munkaügyi Minisztérium illetékesei szerint amennyiben a honatyák még októberben megtárgyalják a törvénytervezetet, reális esélye van annak, hogy a tervezettnek megfelelően, jövő év januártól érvénybe lépjen az új munka törvénykönyve. Egy nap alatt vadászgép négy jugoszláv katonai a magyar légtérben (Folytatás az 1. oldalról.) sitést sem, a forgalom rendes. Drúvaszabolcsnál viszont a helyzet megnyugtató rendezéséig zárva marad a sorompó. ★ Keleti György ezredestől, a Magyar Honvédség szóvivőjétől azt kérdeztük; ■ Felszálltak-e a magyar elfogó vadászgépek? — Természetesen igen, s nemcsak azok, a helikopterek is. A kialakult helyzetnek megfelelő járőrözési feladatokat hajtottak végre az érintett határszakaszon, reggeltől délután egy óráig. ■ S önök sem észlelték az első berepülést? — De igen. Csakhogy az első gép olyan magasságban jött, hogy a határőrök a borús, párás idő miatt nem láthatták. Észleltük továbbá a délelőtt fél 11 utáni két berepülést, s volt egy negyedik is délben, amikor az előzőekhez hasonlóan fordult be egy gép a Dráva—Duna háromszögben. E3 Miért nem léptek közbe? — Mert az értékelés minden esetben azt igazolta, hogy a jugoszláv gép manővere nem magyar terület ellen irányult, hanem jugoszláviai célpontra, s az arra tartó gépek csúsztak át egy-két kilométer mélyen a magyar légtérbe. A magyar légierő egyébként folyamatos járőrszolgálatot lát el a térségben. A honvédség a legnagyobb türelmet és megtartóztatást tanúsítja, de a jugoszláv határsértéseket a nemzetközi jog durva megsértésének tekinti. V. G. P. A határőrség szakértői a magyar—jugoszláv határvonaltól mintegy 500 méterre, Drávaszabolcsnál puskagránáttól származó lövedéknyomot azonosítottak: ezzel bizonyítást nyert, hogy jugoszláv oldalról átlőttek — közölte hétfőn délután a BM Határőrség szóvivője. Mint ismert, hétfőn hajnalban, illetve a nap folyamán jugoszláv oldalon heves harcok voltak, s a magyar határőrök átlövéseket is észleltek. Krisán Attila azt is elmondta, hogy a harcok cl- ültével megnyílt a Dráva- szabolccsal szemközti jugoszláv határállomás, amelyet még kora hajnalban zártak le. A hazánkba ér-' kezőket a magyar oldalon fogadják, de biztonsági okokból ezen az ellenőrzőponton egyelőre még nem lehet Jugoszláviába utazni. A Panoráma stábja szemtanú volt A Magyar Televízió Panoráma című műsorának Jugoszláviában tartózkodó munkatársai a szövetségi légierő két MÍG—29-es típusú vadászgépe katasztrófájának szemtanúivá váltak. Erről Chrudinák Alajos szerkesztőségvezető héttőn délután tájékoztatta az MTI budapesti központját. A zágrábi rádióra hivatkozva délelőtt hírügynökségi jelentések arról számoltak be, hogy a magyar honi légvédelem lelőtt volna két, a magyar légtérbe behatoló jugoszláv katonai repülőgépet. Ezt az állítást a magyar katonai szóvivő délben határozottan cáfolta, és azt is kijelentette: nincs tudomása arról, hogy a szemben álló felek valamelyike által lelőtt gép roncsa magyar területre zuhant volna, illetve hogy pilótája katapultálás után a határon „innen" ért volna földet. A Szanlszló Ferenc, Rózsa László és Hegyi Zsolt alkotta tv-stáb aznap reggel Donji Miholjac horvát határvárosban forgatott, amikor 9 óra előtt néhány perccel jugoszláv harci gépek több hullámban támadták a települést. Két repülőgép zuhanórepülés közben a földbe csapódott és felrobbant — tudósított Chrudinák Alajos, hozzátéve: a forgatócsoport minden tagja ép és egészséges.
