Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-17 / 218. szám

A jövő esztendő a mezőgazdaság éve Vállalni kell a harcot VITA fl PARLAMENTBEN fl KÖLTSÉGVETÉSBŐL Törvényen kivéti a M€ST A Mezőgazdasági Szövet­kezők és Termelők Orszá­gos Szövetsége a napokban rendkívüli ülést tartott, amelyen a Földművelésügyi Minisztériumból Sárossy László, politikai államtit­kár adott tájékoztatást az újjáalakított FM szervezeti feladatairól az agrárágazat irányításában. Bemutatta az úi helyettes államtitkáro­kat, köztük dr. Lovásszy Csabát, dr. Tóth Tibort, dr. Szerdahelyi Pétert és dr. Szőke Károlyt. Kinevezé­sükkel olyan területek munkáját kívánják egysége­sebbé és hatékonyabbá ten­ni, mint például a jogi és állategészségügyi, -az agrár- rendtartási, a nemzetközi kereskedelmi, vagy éppen­séggel a privatizációs fő­osztályét. Sárossy László, az emlí­tett személyekkel kapcso­latban elmondta, hogy ke­reste a partnereket, a tár­Ö irta Megbékélni Ila egy magánember jobban szereti a Ligát, mint az MSZOSZ-t, az magánügy. Ha egy SZDSZ-es országgyűlési képviselő teszi ezt, ak­kor az természetes. Ha egy főszerkesztő cikkben is hangot ad ennek, ak­kor az logikus. E három rendbeli minőségét szem előtt tartva olvastuk Kő­szeg Ferenc cikkét a Be­szélőben (91/37.), benne a többi között azt, hogy „Az SZDSZ ... nem bé­kéiket :ieg egy szerve­zettel, amelynek jogelőd­je tragikusan lejáratta a szakszervezeti eszmét.” Fennalcadhatnánk per- sze ezen a jogelődjén, mert hiszen a h.etedizig- len kárhozata aligha po­litikai kategória, de ha az SZDSZ úgy gondolja, hogy nem békéi, akkor ne békéljen... A ma­gánember -f- képviselő -j- főszerkesztő K. F. azonban nemcsak ezt a véleményét tudatja, ha­nem nagyon tárgyilago­san azt is leírta: „Egy­millió egyszázezer tény­leges tag persze . .. ha­talmas legitimációt je­lent az MSZOSZ-nak.” Hogyan is van ez? Az egyik oldalon 1,1 millió ember, aki megújítot­ta tagdíjfizetését az MSZOSZ-nak, a másik oldalon az SZDSZ, amely nem békéi. Na persze, ez nem mennyi­ségek viszonyának a függvénye, azaz attól, hogy az egyik oldalon 1,1 millió fő áll, a má­sikon viszont „az” SZDSZ, éppen még le­heti ne) igaza az SZDSZ- nek ... Kivéve például akkor, ha „az” SZDSZ- ben is akadtak olya­nok, akik megújították tagdíjfizetésüket az MSZOSZ javára ... Ak­kor ugyanis ez az SZDSZ békái, az oz SZDSZ nem?! Okát is adja a nem bé- külésnek K. F. Azért nem békéinek, mint ír­ta, mert: „Az SZDSZ nem bújhat ki a bőré­ből ...” Világos? Világos, így egészen más a dolog! Van az 1.1 millió ember adta legitimitás, s van a bőr, amelyből nem leh.et kibújni. Melyik a fonto­sabb? Kinek-kinek ami. Nekünk az 1,1 millió... KLIENS sakat az ágazat új pályára állításához, mert mind sür­getőbb a közös munka az ágazat szakmai átformálá­sára. Az FM politikai államtit­kára szólt arról is, hogy a magyar mezőgazdaság ere­jén, gazdálkodási színvona­lán lemérhető az ország te­herbíró képessége. Utalt ar­ra, hogy a közelmúltban egv kormányülésen Kupa Mihály pénzügyminiszter is támogatólag lépett fel az agrárágazatot illetően, s ki­jelentette, hogy 1992-t majd úgy kell tekinteni', mint a magyar mezőgazdasag évét. Nagy Tamás, a MOSZ ai- elnöke, aki a gyáli Szabad­ság Termelőszövetkezet el­nöke is, egyebek között ar­ról beszélt, hogy a magyar mezőgazdaságban a számos bizonytalansági tényező, köztük az új szövetkezeti törvény hiánya, a nagyüze­mek egynémelyikének el­keserítő pénzügyi helyzete miatt az ágazat a válság időszakát éli. Éppen ezért szükség van a gazdasági ér­dekképviseletre, amely szer­vezet azonban nem lehet csak kormánypárti. Szorgal­mazta a MOSZ és az FM közötti egészséges kompro­A világkiállítás megren­dezésében leginkább illeté­kes miniszterek, valamint a főváros vezetői hétfőn több mint négy és fél órás — konstruktív légkörűnek minősített — munkamegbe­szélést tartottak a Belügy­minisztériumban. Boross Péter belügyminiszter, a kormánydelegáció vezetője, a tárgyalást követő szűk kö­rű sajtótájékoztatóján el­mondta. hogy a megbeszélé­sen — amelynek egy részén az ügy jelentőségére való tekintettel Antall József miniszterelnök is részt vett — szinte minden kérdésben sikerült azonos vélemény­re jutnia a tárgyaló felek­nek. A kormánydelegáció tag­jai (Kádár Béla, Kupa Mi­hály, Siklós Csaba) — Bo­ross Péter szerint — öröm­mel értesültek arról, hogy a főváros korábban csak a Bécs—Budapest világkiál­Most meg azt nyilatkoz­ta egyik laptársunknak Ur­ban János vezérőrnagy, re­pülőfőnök, hogy egyelőre még rendszerben marad­nak a régi MIG-ek, és helyt kell állniuk nagyon ke­mény helyzetekben is, mert az ország gazdasági álla­pota feltehetően egy ideig nem teszi lehetővé a költ­séges típusváltást. 9 Hogyan van ez, ké­rem? Akkor most marad­nak rendszerben a MIC—• 21-esek vagy akár vásárol­hatunk is bélölük? — a vá­laszért ismét Keleti Györ­gyöt kerestük. — Kezdjük az elején, úgy az ötvenes évek táján. A legelső MIG-típusok ugyanis, amelyeket az öt­venes évek második felé­ben fejlesztettek ki és ál­lítottak rendszerbe, a MÍG —21-esnek altípusai voltak, mint például a MÍG—21 PF. Ezek érkeztek először (jó három évtizede) Magyaror­szágra, s már vágj' öt-hat éve nincsenek nálunk rend­szerben. Azok a gépek, amelyek még most is szol­gálatban állnak, mint . a mlsszum fontosságát, s > hangsúlyozta: az agrárága­zatot politikamentes övezet­ként kell kezelni. Az elnök­ség egyik tagja kijelentette, a falun dől el az ágazat jö­vője, mintegy célozva ar­ra. hogy a vidék, a falvak akkor tudnak igazán ido­mulni a felsőbb szintű lépé­sekhez, ha azok tekintetfel vannak & kistermelők, a közös gazdaságok érdekeire és igényeire. Volt olyan felszólaló, aki arról faggatta az államtit­kárt, mi a véleménye a szö­vetkezeti demokráciáról. Sárossy László azt a választ adta, hogy a munkahelyen dolgozni kei), s szerinte ak­kor lesz szövetkezeti de­mokrácia. ha a tagok tulaj­donosokká válnak. Az ágazató irányításról és az érdekképviseleti szerve­zetek munkájáról a konzul­táció során számos kérdés és válasz hangzott el. Volt olyan véleménynyilvánító, aki szerint vállalni keil az érdekellentétekből származó harcot, ám eredményt ér­dekképviseleti törvény nél­kül nehéz lesz elérni. Ezért van égető szükség ennek a mielőbbi megalkotására is. Gy. U Utasra mondta ki elutasító döntését, s a budapesti ön­álló rendezésről még nem nyilvánított véleményt a fővárosi* közgyűlés. A hét» fői „csúcstalálkozó” ered­ményeként a Dunának a Lágymányosi hídtól észak­ra eső két partjának mint­egy 60-70 hektáros terüle­tét foglalná el a Világkiál­lítás centruma. Szó esett a megbeszélésen arról is, hogy a világkiállítás rendezési feladataira egy új, államtit­kár által irányított bizott­ságot hoznak létre. Antall József miniszter- elnök véleményét kifejtve hangsúlyozta, hogy a fővá­ros hozzájárulása nélkül nem rendezhető meg a ki­állítás. Ezért kérte a fővá­ros vezetőitől, illetve a fő­városi közgyűléstől, hogy aktív hozzájárulásával te­gye lehetővé egy mérték­tartó szakkiállítás megren­dezését. * 21 MÍG—21 BISZ, jóval ké­sőbbiek, 1970 és 78 között jöttek hazánkba. 9 Ezek szerint a MIC— 21 nem egy géptípus? — Nem bizony, és itt van a kutya elásva. Ez csak egy alaptípus, amit az évek so­rán a szovjet gyártók a 273 képviselő jelenlété­ben hétfő délután három órakor megkezdődött az Országgyűlés plenáris ülé­se. Napirend előtt ezúttal há­rom képviselő kért szót rendkívüli ügyben. Pong- . racz József (MDF) — szá­mos munkahelyről hozzá érkezett jelzésre hivatkoz­va — arra hívta fel a tör­vényhozás figyelmét, hogy több helyütt is megsértik a szakszervezeti tagdíjfizetés önkéntességéra vonatkozó rendelkezést. A képviselő úgy vélte: elsősorban azo­kon a munkahelyeken gya­korolnak enyhébb vagy durvább formában nyo­mást a munkavállalókra, ahol továbbra is az MSZOSZ az egyedüli érdek-képvise­leti szerv. Mindebből arra a megállapításra jutott a felszólaló, hogy az MSZOSZ vezetősége szorosan együtt­működik a múlt rendszer­ben pozícióba került mun­kaadói réteggel, mégpedig a dolgozók, a munkavál­lalók rovására. Ne legyen formális Az ugyancsak napirend előtt szót kérő Világosi Gá­bor (SZDSZ) a Don-kanyar Kápolna Alapítvány erköl­csi és anyagi támogatását szorgalmazta, hangsúlyoz­va: a mai napig nincs egy olyan zarándokhely, ahol emlékezni lehetne a máso­dik világháborúban életü­ket vesztett magyar kato­nákra. A harmadik napi­rend előtti felszólaló, Szűcs M. Sándor (MDF) a sza­bolcsi almatermesztők gondjait fejtegette a ple­num előtt, a feldolgozás és a felvásárlás anomáliára irányítva képviselőtársai fi­gyelmét. Miután a törvényhozók sürgős tárgyalással beiktat­ták munkarendjükbe a költ­ségvetési bizottság önálló indítványát az 1991-es költ­ségvetési törvény módosí­tásáról, s elfogadták a ple­náris ülés további napi­rendjét, folytatták az 1990-es költségvetés vég­rehajtásáról szóló törvény- javaslat, valamint az Álla­mi Számvevőszéknek a költségvetés-végrehajtás el­lenőrzéséről szóló ország- gyűlési határozati javas­lat, illetőleg jelentés közös általános vitáját. Hagel- mayer István, az Állami haditechnika fejlődésével párhuzamosan korszerűsí­tettek. Valahogy olyanfor­mán, mint ahogyan a volt NDK-ban a régi kasztnijá- ban időnként megújhodó Trabantot. Példának okáért modernizálták a MÍG—21 hajtóművét, fedélzeti lo­Szamvevőszék elnöke min­denekelőtt a jelenleginél kötöttebb zárszámadási szabályok felállítását szor­galmazta. Ezt elengedhetetlenül fon­tosnak ítélte ahhoz, hogy a tervezést követően ne le­gyen formális a parlamen­ti jóváhagyás, hanem kap­ja vissza meghatározó sze­repét. Az önkormányzatok normatív támogatásának elszámolására vonatkozóan fontosnak látta újólag le­szögezni : az ÁSZ nem azt javasolta, hogy az elszámo­lás ne történjen meg. Sőt vizsgálatuk jó néhány ön- kormányzatnál az elszámo­lás pontatlanságát tárta fel. Indítványuk arra vonatko­zott, hogy gondolják újra a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium által meghozott, a Költségvetési törvényhez képest szigo­rúbb feltételeket. A fideszes Wachster Ta­más — csatlakozva az.on korábban szót kérő képvi­selőkhöz, akik nem java­solták a Háznak az 1990-es költségvetés végrehajtásá­ról szóló törvényjavaslat elfogadását — a honvé­delmi tárca kapcsán bemu­tatta, hogy az egész költ­ségvetési szféra gazdálko­dásának laza szabályozott­sága miféle anomáliákat teremtett. Szűcs István (MDF) em­lékeztette a Házat arra, hogy az előző ülésen ntár az általános vita végére jutottak, s azt csak a be­nyújtandó módosító indít­ványokra tekintettel nem zárták le, Szabad György ezért szavazással, továb­bi felszólalni kívánók meg­hallgatása nélkül lezárta a javaslatok általános vitá­ját. Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezetője viszont a demokrácia legsúlyosabb megsértésének minősítette a szavazást, s azt, hogy a kisebbségbe ezáltal „bele­fojtották a szót”. Képviselői kétségek A szövetkezetek gazdál­kodásával kapcsolatos egyes ideiglenes szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munká­ját ezt követően az Ország- gyűlés. Bár az ellenzék ol­daláról felszólalók — mi­ként a tervezet általános vitájában is — ismételten kétségüket fejezték ki az kátorait, szinte teljes fegy­verzetét és a biztonsági be­rendezéseit is. Hogy mást ne említsek: gyorsabb re­pülőgéphez, gyorsabb, te­hát korszerűbb katapult kellett... Azaz a jelenleg még rendszerben lévő MÍG —2I-eseken lehet — és mu­száj is — repülni. Ezek, ha nem is fiatalok, még mesz- sze nem számítanak repü­lőgép-matuzsálemnek. © És az eladó gépek azok? — így van. A régebbi tí­pusú, ma már mindenkép­pen elavult MIG-ek azon­ban más ok miatt is el- adóak, nevezetesen, mert a repült órák számában túl­lépték a megengedett ha­tárt, ami géptípusonként változó. De maradjunk a lényegnél: mindkét hír igaz. Egyes MÍG—21-esek rendszerben maradnak, más MÍG—21-esek, ahogyan öregszenek már, eladóak, vagy eladóvá lesznek. S igaz a harmadik dolog is: a korszerűsítés bizony rá­férne a légierő repülőgép- parkjára ... V. G. P. átmeneti törvényi szabá­lyozás szükségességét ille­tően, a kormánypárti kép­viselők hangsúlyozták: a szövetkezeti törvény meg­alkotásáig mindenképpen biztosítani kell a szövet­kezetek működésének tör­vényes kereteit. A szocia­listák ugyanakkor arra hív­ták fel a figyelmet: mi vei az Országgyűlés már a jö­vő héten megkezdi a szö­vetkezeti törvény általános vitáját, elképzelhető, hogy a végleges szabályozás mái egy hónapon belül megszü­letik, igy a most megalko­tandó törvény csak igen rövid életű less. Az elhangzottakra rea­gálva Balsai István Igaz­ságügy-miniszter határozot­tan kijelentette, hogy a kormány nem vonja visz- sza az átmeneti rendelke­zésekre vonatkozó törvény-; javaslatát. A miniszter egy­úttal cáfolta azokat a vá­dakat, miszerint a terve­zet gátat szabna a szövet­kezetek átalakulásának! Mint mondotta: az ideigle­nes szabályokkal éppen egy másfajta szövetkezeti for­mában történtő működést kívánnak elősegíteni. Aj elnöklő Szabad György ezen a ponton a részletes vitát lezárta, bejelentve, hogy a határozathozatalra a ked­di ülésnapon kerül sor. Ellenszavazat nőikül A napirend szerint ez­után a KGST alapokmá­nyának, valamint a szer­vezet jogképességéről, ki­váltságairól és mentessé­geiről szóló egyezmény ha­tályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat meg­vitatása szerepelt. Az Or­szággyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogad­ta azt a törvényt, amely hatályon kívül helyezi a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa alapokmá­nyának kihirdetéséről, va­lamint a KGST jogképessé­gét, kiváltságait és men­tességeit rögzítő szófiai egyezmény kihirdetéséről szóló jogszabályokat. Az Állami Vagyonügy­nökség működéséről szóló beszámoló és az Állami Számvevőszék ehhez kap­csolódó jelentésének tár­gyalásával folytatta mun­káját a T. Ház. Módi Ferenc tárca nél­küli miniszter és Hagel- mayer István, az Állami Számvevőszék elnöke ki­egészítését követően Felté­té Gyula, a költségvetési bi­zottság előadója beszámolt arról a testületi vélemény­ről, hogy a mai privatizá­ciós eljárás nem sérti az önkormányzatok jogkörét. Ugyanakkor jogi tisztázat­lanságok miatt az önkor­mányzatok többszöröséra emelték a tulajdonukban lévő üzletek bérleti díját. A bizottság az Állami Szám­vevőszék jelentését és az ehhez kapcsolódó ország- gyűlési határozati javasla­tot elfogadta. Néhány képviselő hozzá­szólása után az elnöklő Dörnbach Alajos elnapolta az Állami Vagyonügynök­ség működésével kapcsola­tos előterjesztések feletti vitát. A T. Ház kedden folytatja munkáját. Miniszterek és városatyák világkiállítási „csúcstalálkozója” Eladók-e még a MIG-ek? Olyan ez, akár a Trabant... Vásároljon harci repülőgépet! című cikkünkben, február 27-én folytattuk az alábbi párbeszédet Keleti György ezredessel, a Honvédelmi Minisz­térium szóvivőjével: — „Tes'ók mondani, van eladó repülőgépük, he­likopterük, vagy valami más harci eszközük? — Harci helikopter nincsen, de repülőgép több­féle is akad. Adhatunk MÍG—15-öst, I7-cst, 19-est, sőt még MÍG—21-est is .

Next

/
Thumbnails
Contents