Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-14 / 216. szám

T #vpoi.v»M. 190. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 14., SZOMBAT D U N.AJÁJ SZENTENDREI-SZIGET CSEPEL-SZIGET MIKLÓS • DUNAKESZI i FŐT • GOD RÁCKEVE • SZIGETSZENT­Széttörték a függőség korlátáit v ' " ' 'górni, élni Bomlanak a túlméretezett gazdasági birodalmak. A végletekig központosított vállalatok, szövetkezetek. Ott, ahol megjelenik a vál­ságérzet, nem tud régi mód­szerein változtatni a köz­pont, a viszonylagos önálló­ságot élvező gyáregységek­ben, üzemágakban az em­berek nem tisztelik többé a függőség korlátáit. A Beton és Vasbetonipa­ri Művek Szentendrei Gyá­rának vezetői és dolgozói már tavaly úgy látták: Ha együtt maradnak a pestiek­kel,. csak a veszteségeken osztozhatnak. Adósságokat törlesztgetnek majd, s vé­gül veszélybe kerül egy pon­ton a gyár, esélyük lehet a munkanélküliségre. A du­naújvárosi, alsózsolcai, lá- batlani üzem kiválása után, hosszú küzdelem árán má­jus 29-étől a Betonelem- gyár közössége a maga út­ját járja. Egyelőre még zajlik a vagyonmegosztásról szóló vita, de a \*llalati tanács szeptember 10-én végre ki­nevezhette az eddig meg­bízásos alapon irányító Bocskói György igazgatót. . Az építő- és építőanyag­iparra nehéz esztendők jár­nak. Kevés a beruházás, egyre szűkül a piac, taka­rékos létszámcsökkentésre kényszerülnek. Ezért kér­dezem a szentendrei veze­tőtől is: Nehéz időkben az — Mivel kezdődtek első intézkedések? — Senkit sem küldtünk el — válaszolja. — A mun­kát, ha nehezen is, de min­denki számára megszerez­tük. Természetes létszám- csökkenésről a kilépések, nyugdíjazások következté­ben beszélhetünk. Az így távozók helyét a legritkább esetben töltjük be. Főleg jól képzett szakembereket veszünk fel. Arra törek­szünk, hogy a kilépők munkáját a megmaradó létszámmal és átszervezés­sel oldjuk meg, például az alkalmazottak esetében. Egyébként létszámzár van. Egy példát említek: Az anyagbeszerzőknél eddig volt maga a bevásárló és volt a gépkocsivezető. Meg­kérdeztem őket: Tudnak gépkocsit vezetni? Tudunk. — mondták. Akkor mától nincs külön sofőr, maguk vezetnek, egy kis bérpótlék­kal Honorálva. Az is elő­fordult, hogy a sofőr lépett elő, mert ő is be tudta sze­rezni; amit kellett. —• Őszintén megmondtuk az embereknek — folytatja az igazgató: — Az önálló­ság után nem biztos, hogy azonnal több lesz a pénz, viszont többet kell dolgoz­ni, mert ma ilyen a világ, így tudunk magunknak biz­tonságot teremteni. Volt ugyan egy kis bérfejlesztés, de segítenünk kell másként is az embereken. Van gép­kocsi. Hozunk kcdvezmé­Géppel emel a targoncás, de így is elég ebből nyolc óra a napi nyes árú étolajat, hagymát, mikor mit, s akciókat szervezünk. A jelenleg 250 fős létszá­mú építőelemgyár igazga­tója kezében 150-160 ezer forintos évi átlagjövedel-' met mutat ki a zsebszámo­lógép, s ebben benne van a targoncavezetői, a nehéz betont lapátoló segédmun­kásé, gépkezelőé és a mér­nök jövedelme is. Nem sok. Ezt mindenki tudja. Ám, hogy több legyen, annak sok feltétele van. Jó minő­ségű áru, a munkát tisztes­ségesen honoráló piac. No és, ha megvan a nyereség, amiből fizetni lehet, ak­kor végre meg kellene sza­badulni a korlátokat jelen­tő, bérnövekedést büntető, a gazdaságnak bumeráng­ként ártó adóktól. Azt is megjegyzi még a direktor úr, amit nem ő mond egyedül: — Ebben a mai számviteli rendszerben különben sem lehet tudni: mikor, mi nyereséges, vagy nem az. A cél elérése érdekében részint átalakították a ter­mékskálát, másrészt minél gyorsabban alkalmazkod­nak, akár a napi igények­hez. Az idén a kútgyűrük gyártása megy. Pincefaladé blokkokat készítenek. Csa­tornázáshoz szükséges ele­meket forgalmaznak. Az UNILUX Kft. nevű olasz cégnek átadott üzemrész ellenében, ahol csiszolt- üveg-csillárok készülnek, magyar munkások dolgoz­nak. a bérletért pénzt kap a magyar cég. Uj stratégia — A tisztességesen dol­gozó embereknek mindig lesz munkájuk — mondja Bocskói György, de hozzá­teszi : — A fegyelmen, szer­vezettségen javítani kell. többek közt a túlbürokra­tizált termelésirányításon változta tva. — Munkahelyteremtés — mondjuk ki a varázsszói sokszor, ám itt még a meglévőknek is örülni keil. A stratégia a biztos és jobb pénz érdekében fogalmazó­dott meg, de valamikor ez az előbb említett vágy sem lesz majd teljesíthetetlen Ha például eredményes lesz a tárgyalás azzal a francia céggel, amelyik tőkét, tech­nikát hozna, a gyár mej egy közös vállalkozáshoz. Ennek részeként akár épít­kezéshez való anyag-, szer­szám- és munkaruhabolt is nyílhatna, hogy a fészekra­kó család ne járja végig be­szerzés miatt az országot. — Aztán — hangzik to­vább az elképzelések sora — külföldi tőkével, vagy nélküle, esetleg a dolgozók kis összegű részvényeivel, a következő lépcső a privati­zálás valamely formája le­het. — Mit szólnak ehhez meg az önállósághoz? — kérdezzük Ficze András szakszervezeti titkár társa­ságában egy személyautót javítgató motorszerelő-tár - saságtóL Várakozó álláspon t — Várakozó állásponton vagyunk. Majd meglátjuk — válaszolják, s nem ad­ják nevüket nyilatkozatuk­hoz. Várakozik és reményke dik a targoncakezelő, jö­vőjében bízik a törzsgár datag. Mindenki szeretne végre nyugodtan élni és dolgozni. Kovács T. István Sikeres turné után Támogatást kapnak A közelmúltban a Művelődési és Közoktatási Minisz­tériumban megtartott sajtótájékoztatót nem tekinthetjük mindennapi eseménynek, mivel a mai pénzszűke idején ritkán van alkalmunk beszámolni arról, hogy a kultúra rendkívüli támogatáshoz jut. Az idén tavasszal meghir­detett közművelődési pályázat kiírását az tette lehetővé, hogy az Országgyűlés a költségvetési törvényben 250 miilió forintot különített el a kulturális egyesületek, amatőr művészeti esopo.tok, szakkörök, népfőiskolák, egyéni és csoportos kezdeményezések gyámolítására. úton is köszönetét szeret­nék mondani a Magyar Honvédség vezetőinek, hogy együttesünk tagjai közül több sorkatonát is kien­gedtek a külföldi 1 turnéra, így egységesen mutatkoz­hattunk be. ni re fordítják ? A kiírást országszerte ha­talmas érdeklődés kísérte. Eddig 3345 pályamunka ér­kezett a művelődési tárcá­hoz, ami részbert a kul­turális terület „alulfinan­szírozottságára” utal. rész­ben a most szerveződő ci­vil társadalom sokszínű kezdeményezőkészségére. A tököli délszláv nem­zetiségi együttes is beadta pályázatát, és azon szeren­csések közé tartoznak, akik hetvenkétezer forint támo­gatást kaptak. — Az együttesünk 1976- ban alakult — mondja Ha­lász László vezető. — Kez­dettől fogva célul tűztük ki a Magyarországon élő dél­szláv nemzetiségiek népi kultúrájának kutatását, feldolgozását, illetve szín­padra állítását. A tököliek büszkék — Azt hallottam, hogy az együttes nemcsak a me­gyében, hanem az ország­határokon túl is hírnevet szerzett. — A megalakulás utáni első esztendőkben csak helyben, illetve Tököl kör­nyékén voltak fellépéseink, de később a Délszláv Szö­vetség és még több szer­vezet felkérésének köszön­hetően szinte egymást kö­vették az országjáró tur­nék, a fesztiválok, a nem­zetiségi találkozók. Az együttes az első tíz eszten­deje alatt az egész ' orszá­got bejárta. Bár az is tény, hogy azokban az években sokkal több fellépési lehe­tőség volt, mint napjaink­ban. Hosszú évekig szin­te minden rangos fesztivá­lon és nemzetiségi találko­zón részt vettünk, és ran­got vívtunk ki a hazai amatőr együttesek között. 1979-ben miniszteri kitün­tetéssel ismerték el tevé­kenységüket. — A tököliek büszkék az együttesre, de még inkább arra, hogy gyakorta külföl­dön is megfordulnak. — A hetvenes évek ele­jétől kétévenként meg­fordultunk Jugoszláviá­ban, három éve pedig min­den nyáron felléptünk Franciaország ban. — Az idén merre jártak? — Spanyolországban és Franciaországban voltunk egy háromhetes turnén. Részt vettünk a spanyolor­szági Jacában, a pireneuso- ki folklórfesztiválon, ahol nyolc napon keresztül a legkülönfélébb nemzetközi együttesek léptek fel. Őszinte elismerés A csaknem 35 együt­tes nem versenyszerű, ha­nem bemutatkozó jellegű műsort adott. A fesztivál igazgatósága a mi együtte­sünk értékelésénél kiemel­te az összefogott játékkul­túrát és a humanista szel­lemiséget, ami a tánco­sainkból áradt. Franciaor­szágban több kisebb város-- bah is felléptünk önálló műsorunkkal, amelyben fő­leg magyar és délszláv anyagot mutattunk be. — Véleménye szerint mi­nek köszönhető a siker? — 1988 őszétől új művé­szeti vezetője van az együt­tesnek Rogács László sze­mélyében, aki továbbra is megmaradt o Rock Színház művészének. Az ő tényke­dése óta az együttes két másfél órás, teljesen új műsort állított össze, és mintegy hatvan-hetven százalékban új tánckar kezdte meg a munkát. Ez­— Önök pályáztak a köz- művelődési támogatásra, és azt 1991-re megkapták. Mi­lyen célra kívánják fordí­tani a kuratórium által megszavazott hetvenkét­ezer forintot? — Az együttes jelmeztá­ra sohasem volt igazán szá­mottevő, és mindig csak a legszükségesebbeket tudtuk pótolni. Gyakorlatilag min­den olyan fellépésre, amely harminc percnél hosszabb völt, jelmezeket kellett köl­csönözni. Egy-egy nagyobb fellépésnél, vagy turnénál a kölcsönzési díj megha­ladta a tízezer forintot is. Csak 1990-ben több mint százezer forintot költött az együttes kölcsönzési díjra. Ugyanakkor az utóbbi években a saját jelmezek úgy készültek, hogy a meg­vásárolt anyagot maguk a táncosok vagy hozzátarto­zóik varrták meg. De hát vannak jelmezek, amelye­ket házilag nem lehet el­készíteni. Ahhoz, hogy az együttes bővítse és színe­sebbé tegye repertoárját, e koreográfiákat is meg kel venni, a betanításukat k kell fizetni, örülünk a tá­mogatásnak, és reméljük, színesebbé, magasabb szín­vonalúvá tehetjük együt­tesünk műsorát. Deák Attila Ez nem az alagút vége. A csatornázáshoz való nagy átmérőjű cső a szentendrei betonelemgyárban készül Gráber Margit kiállítása A század tanúja Szeptember első napján nyitották meg Gráber Mar­git festőművész szentend­rei kiállítását a 'Ferenczy Múzeumban. Nem késtek még el azok, akik az élet­művet bemutató tárlatot szeretnék megtekinteni. A Kiss Joakim Margit művészettörténész rendezé­sében közönség elé került művek október 6-ig, hétfő kivételével, naponta 10—13 óra között láthatók. A 96 esztendős művész­nő annak idején Kernstok Károlynál kezdte tanulmá­nyait, az Iparművészeti Is­kolában. Ezután Iványi Grünwald Béla kecskemé­ti Szabad Iskolájába ke­rült. Később a Felvidéken, Berlinben, Drezdában, Pá­rizsban élt és alkotott. A századelő magyar avant gárdjának, a Nyolcaknak; szellemisége érződik mun kain. Kernstokkal, Czóbel lel, Petényi Róberttel ro kon tájformálása érezhet képein. Drezdában, Berlin "ben, Párizsban velük dől gozott együtt. A portrék, csendéletei tájképek, enteriőrök sajá tossága a színek érzék szépsége, a választékossá eleganciája, a vonala könnyedsége. Gráber Margit élet- é művészetfelíogása, morii lis indítéka az élet' tiszte le te, az együttérzés meleg sége, a tanítás szolgálata - írják róla. A kiállított műveket Be nedek Katalin és Kis Joakim Margit művészei történészek válogatták. . Kosaras Szuper Kupar Tánc a csarnokban Egyéves a Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium impozáns tornacsarnoka. Eddig már jó néhány sport­ágnak adtak otthont, s most feliratkozott a lábienisz is. Itt tartották a hármas csa­patok válogatóviadalát, amelyen az Európa-bajnok- ságra jutás volt a tét. A sportcsarnok állandó szereplője a Dunakeszi Vasutas férfi NB I/B-s ké­zilabdacsapat. Kosarasok is otthonra találnak, a Tungs­ram férfiegyüttese Duna­keszin vívja majd nemzet­közi Szuper Kupa-mérkő­zéseit novembertől februá­rig. Ók már korábban is játszottak itt. A helyi gimnazistákon kí­vül tavaly az 1. számú ál­talános iskolások is gyako­rolhattak a teremben, azor ban a nagy igény bevéti miatt valószínűleg moi ősztől már nem jöhetne ide. Táncverseny is le: november 9-én a terembei és. rangos cselgáncsviada nak is otthont ad a szc csarnok: december 14-én magyar profibajnoksági tartják. —.r —o. dunataj hírlap Vezető munkatárs: Kovács T. István. 9 Munkatárs: Vasvári Éva. • Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Cí­münk: Bp. Vin., Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 136-4761, 138- 4067.

Next

/
Thumbnails
Contents