Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-14 / 216. szám

EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÚTINFORM JELEZ3T2 Az Üíinformtól Tóthné Kovács Zsuzsa jelenti: A kellemesnek ígérkező időjárás ezen a hétvégén is sokakat vonz majd a sza­badba, igen sok rendezvény várja az érdeklődőket. A 2-es főút mentén Nagyorosziban rendezik a „Börzsöny-na­pok” rendezvénysorozatot, melynek keretében számos sport és kulturális esemény, valamint vásár csalogatja a látogatókat. A határmenti találkozóval egybekötött programokra igen sok ven­dég érkezik majd Szlovákiából, így a parassapusztai határállo­máson a szokottnál is erősebb forgalom várható. A tömegesen jelentkező lengyel bevásárlóbusz okon túl sokan keresik majd fel ezt a népszerű átkelőhelyet. Sokakat érintő hír, hogy az Esztergom és Párkány közötti ha­tárkomp — a Duna alacsony vízállása miatt — autóbuszokat és teherjárműveket egyelőre nem szállít. Magyar oldalról 7.30— 17.30, szlovák oldalról pedig 8.00—18.00 között óránként indulnak az átkelőhajók, melyeken a személygépkocsi-szállítás zavarta­lan. A Duna alacsony vízállása miatt nem közlekedik a Budapest —Bécs közötti szárnyashajójárat. A hajók helyeit autóbuszokkal szállítják az utasokat Budapestről a Bclgrád rakparton lévő hajóállomás mellől 8.00-kor és 13.30-kor indulnak a járatok, míg Bécsből visszafelé 8.00-kor és 14.30-kor indul a „liajópótló" busz. KÉT KEKEK, NY61S LÁB Nincs ki a négy kereke ennek a Trabantnak, melyet Ba­gón, a Dózsa György utcában — néhány méterrel az M3-as autópálya lehajtójától — kaptunk lencsevégre. Kétkerekes kézikocsira pakolva hajtják nyolc lábon a műhelybe, hogy újra erőre kapjon (Balázs Gusztáv (elvétele) A RÁCKEVEIEK MÉRLEGELNEK A napokban tárgyalta a ráckevei önkormányzat kép­viselő-testületé a közúti közlekedés helyi gondjait, s bár döntés még nem született, mégis figyelemre méltó a ráckeveiek előrelátása. Közismert, hogy Ráckeve, mint vonzáskörzeti központ jelentős üdülőterülettel rendel­kezik. A közlekedési kapcsolatoknak többféle igényét kell kielégíteni: így például a munkahelyi ingázást, az üdülő és idegenforgalmi jellegű közlekedést. A szomszé­dos településekkel a közúti kapcsolatot áttételesen az 51-es számú, másodrendű főút, valamint a Csepel-szige- ten húzódó 5101-es gerincűt jelenti. Ma már egyértelmű, hogy a fokozódó forgalmi terhelés csökkentését csak új nyomvonalon, a történelmi városközpontot elkerülő át­kelési szakasz megépítésével lehet hosszú távon meg­oldani — kaptuk az információt munkatársunktól, Deák Attilától. Jó utat, balesetmentes közlekedést kíván: Csitári János ÖSZVÉRMEGOLDÁS A Wartburgba Daihatsu, a Barkasba pedig Toyoto moto­rokat építettek. Mint megtudtuk, ezzel a csaknem száz­ezerbe kerülő beruházással minimum 30 százalékos üzemanyag-megtakarítást lehet elérni. Ami még szintén az előnyére írható ennek az öszvérmegoldásnak, hogy lé­nyegesen csökken a kétütemű motorokéhoz képest a ki- nufogó károsanyag-kibocsátása is (Virág Márton (elvétele) Rovatunk a Pest Megyei Közlekedésbiztonsági Tanacs támogatásával készült Mindent egy lapra tesznek fel Szeszben a reményük Hogy vállalkozni jó-e manapság, arról megoszlanak a vélemények. Az azonban bizonyos: a mai, kiszámíthatat­lan feltételek és előre meg nem jósolható törvények út­vesztőiben igencsak kétséges feladat. Nem beszélve arról, hogy a befektetések megtérülése mellett minden vállal­kozó viharos és gyors meggazdagodást remél, hiszen ki tudja, mit hoz a holnap? A tavaly április óta érvényben lévő, a magánvállalkozásokról Intézkedő törvény hatály­balépése óta, aki kiváltja az Iparigazolványt, annak szabad útja van, tulajdonképpen bármivel foglalkozhat. Csupán néhány területén szükségeltetik előzetes szakvé­lemények csatolása. Így például az élelmiszer-ellátás tá­jékára igyekvőknek egészségügyi véleményezést kell be­nyújtaniuk. A Pest Megyei Tisztior­vosi Szolgálat élelmezés­egészségügyi osztályának vezetője, dr. Kanyó Márta naprakész kimutatásokkal rendelkezik arról, hányán kaptak megyénkben enge­délyt élelmiszer-kereske­delemre. •— Idén eddig 1318 szak- véleményt adtunk át a le­endő vállalkozóknak. Ezt a meghökkentően magas szá­mot a tizenkét tisztiorvosi intézetünk előzetes köz­egészségügyi hozzájárulása után írtuk alá. Csakhogy most jön, ami engem iga­zán megrázott: mivel a ké­relmeken fel kell tüntetni, valójában mely területen kívánnak majd foglalatos­kodni a leendő kereskedők, valami rettenetes statisz­tika tárult elém. • Éspedig? — Cegléden a 142 enge­délyből 38, Dobáson a 229- ből 49, Ráckevén a 295-ből 50 vállalkozni szándékozó italárusításra specializáló­dik. Nem akarok senkit untatni további száraz szá­mokkal, de már ennyiből is érezhetik: valahogy az italoztatás felé tendál a jövő vállalkozáspolitikája. Legalábbis — úgy mond­ják, erre van ma igény. Tudja, oly kevés feltétel­nek kell meglennie ahhoz, hogy mi engedélyt kiad­junk. Először is, ha hely­ben fogyasztanak alkoholt, akkor vendég WC-ről kell gondoskodni, előírás sze­rint kettőszáz méteren be­lül ne legyen oktatási és egészségügyi intézmény. Ja és még valami: a rendőr­ségnek is be kell jelenteni a tevékenységet. Hát ennyi mindössze és már indulhat is a büfé, kocsma, talpon­álló, nevezzük bárhogyan. És ezek a vendéglátóipari egységek még csak nem is éttermek, cukrászdák, fa- gyizók, de természetesen azokban ugyanúgy felszol­gálnak szeszesitalokat. Azokat az egységeket ebbe a felsorolásba nem vettük bele, mert azok vagy me­legkonyhásak vagy valami­féle ételt, harapnivalót is az ital mellé kínáló helyi­ségek. # Ha naplwzben kocs­mák előtt visz az utunk, bizony mindig látunk még az utcán álldogáló, béké­sen sörözgetö, munltaruhás embereket... — Persze, és úgy látom, az életkörülmények rossza- bodásával egyre többen nyúlnak a pohárhoz. Tu­lajdonképpen erre épül — erre az igényre — a jövő kereskedelme. • Nem lehetne-e vala­mit tenni, valahogyan kordában tartani az igazol­ványok kiadását? — Ezt ma nem tehetjük meg. Ha az előírásoknak megfelelve, szabályokat be­tartva nyit valaki italbol­tot, nekünk jóvá kell hagy­nunk. Nem tehetünk mást. Meg mit is mondhatnék annak a vállalkozónak, aki például állását elveszítette, viszont a családját el kell tartania, s minimális pénz­zel szeretne valamihez kez­deni. Már százezer forinttal nyithat egy olyan miniüz­letet, ahol nagykereskedel­mi áron ad palackozott ita­lokat. Persze hogy tódul­nak hozz,á az emberek, mert őnála a bolti árnál ke­vesebbért juthatnak sörhöz, borhoz, üdítőhöz. De mag kell mondanom, utóbbira azért jóval kisebb a keres­let. A szesz számít, s abból lehet ma megélni. • Lát-e kiutat, miként lehetne a gyorsan kialaku­ló effajta vállalkozások út­ját állni? — Nehéz igazságot tenni, legszívesebben betiltatnám ezt az egészet. Erre azon­ban nincs mód, és semmi­féle lehetőség. Valahogy az önkormányzatokkal kelle­ne dűlőre jutnunk, de pró­bálkozásainkat eddig nem koronázta semmiféle siker. A most alakuló helyi hiva­talok még nemigen érzik át mindezek súlyát. Meg valahogy nem is igazán tudom, ki mellett törhetnék pálcát. Mert ma nár olyanok is isznak, akik nem látnak kiutat, akik egzisztenciájuk el­vesztésén keseregnek. És ha nem a boltból veszik, hanem olcsóbban jutnak hozzá, akkor talán a csa­ládjuk nem sínyli meg any- nyira. Talán. A vállalkozók pedig? Mindent egy lapra föltéve próbálnak megélni, nagyjából semmi más le­hetőségük nincs is a kilá­balásra. Akik mihozzáok jönnek engedélyezésért, azok egytől egyig szegény emberek. Nincs más vá­lasztásuk, a szeszárusítás az, amire az ő településü­kön biztos az igény. Aki már tehetős, nem bíbelődik ilyesmivel. Rekeszeket to­logatni? Filléres az ő szá­mukra ez a haszon. Nem­tudok igazságot tenni, nem tilthatom meg az engedé­lyezést. A hozzánk fordu­lók csak meg szeretnének élni. Bármiből. (fekete) Pöfékelő embriók A száraz részegség 1393-ban lesz ötszáz éve annak, hogy Kolombusz matrózai behozták Európá­ba a száraz részegséget, vagyis a dohányzás szoká­sát. A dohányzást »okáig ártatlan dolognak és kizá­rólag a férfiak privilégiu­mának tartották. A husza­dik században a helyzet azonban megváltozott. Századunk elején még nagyon kevés nő dohány­zott, de a húszas évektől kezdődően számuk egyre nőtt, és a világstatisztikai adatok szerint a hatvanas ŰREXPEDÍCIÓ a foldért Lyukak az ózonpa}zson Közép-európai idő sze­rint péntekre virradóra in­dul legújabb útjára a Dis­covery amerikai űrrepülő­gép. öt utasának figyelme ezúttal nem távoli égites­tekre, hanem a földre irá­nyul majd: az expedíció el­sőrendű célja, hogy pályá­ra állítsák a bolygónk ózon­rétegét vizsgáló műholdat. A sztratoszférában, 25—50 km magasságban elhelyez­kedő ózonréteg védi a föl­di életet a nap pusztító ibo­lyántúli sugaraitól. E ter­mészetes szűrő nélkül civi­lizációnk halálra lenne ítél­ve. Ám ez a civilizáció az ózonréteget roncsoló gázok, elsősorban a szén-dioxid, a nitrát-oxid, a metán és a klór óriási méretű kibocsá­tásával a közlekedésben és az iparban, veszélybe hoz­ta önmagát: az elmúlt évek kutatásai egyértelműen megerősítik, hogy az ózon- gyűrű ritkulása áll a föld légkörének mérhető mele­gedése mögött. A Discovery utasai útjuk második napján (ha min­den terv szerint megy, szombaton) 600 km magas­ságban állítják pályára a 6,5 tonnás műholdat, rajta 9 különleges műszerrel. Egyikük — ezúttal először — képes lesz arra, hogy mérje a sztratoszférában fú­vó szelek sebességét és irá­nyát. A fellövés időpont­ját úgy választották meg, hogy a műszerek novem­bertől - az északi félteke te­lében figyeljék az ózonré­teg alakulását — tavasztól pedig a déli féltekére, első­sorban a déli sark öveze­tére összpontosítsanak, ahol már a 80-as évek közepén „lyulcat” fedeztek fel az ózonban. A műhold várha­tóan másfél évig lesz pá­lyáján és 36 naponként át­tekinti a föld valamennyi földrajzi övezetét, így tájé­koztatást ad majd mind a rövid, mind a hosszú távú változásokról. A mintegy 800 millió dol­lárba kerülő expedíció csak első állomása a nagyszabá­sú nemzetközi programnak, amely — talán nem is el­túlzotton — „a föld meg­mentését” tűzte ki büszke céljaként. A szerzett adato­kat gyorsan nyilvánosságra hozzák, azokat szakértők nemzetközi gárdája elemzi majd. A NASA, az ameri­kai országos űrhajózási hi­vatal azt reméli, hogy a kö­vetkező 15 évben 30-40 mil­liárd dolláros költségvetés­ből bocsáthat fel további műholdakat, indíthat űrex­pedíciókat a földdel kap­csolatos kutatásokra. A ter­vekben szereped két, nagy­méretű „ürplatform”, ame­lyeken egy sor, a földet fi­gyelő műszert, berendezést helyeznének el tartósan, s szó van arról is, hogy a ré­gen tervezett, stílszerűen csillagászati költségű Free­dom fSzabadság) nevű ál­landó űrállomás adna majd otthont a század végétől e kutatásoknak. A Discovery utasai e heti útjukon kísér­leteket is végeznek arról, hogyan viselkednek a Free­dom építésénél felhasznál­ni tervezett anyagok a súly­talanság állapotában. Amerikai szakkörökben nem kevesen kifogásolják e nagyszabású, rendkívül költséges terveket, mond­ván: a NASA kudarcainak sorozata aligha indokolja az óriási ráfordításokat. A Challanger űrrepülő ka­tasztrófája, a Hubble-űrtáv- cső, és a Jupiterhez vezető Galilei-program mérsékelt eredményei után az ameri­kai űrkutatásnak valóban látványos sikerre van szük­sége ahhoz, hogy a törvény- hozás finanszírozza a to­vábbi nagy terveket. években a férfiak ötven, a nők huszonöt százaiéira hó­dolt ennek a szenvedélynek. Ma néhány országban a nők ötven százaléka do­hányzik. A dohányzás nagyon ár­talmas a női szervezetre, mert biológiai tulajdonsá­gai révén érzékenyebben reagál a különféle stressz­hatásokra és mérgekre, mint a férfi szervezete. A do­hányfüst pedig nagyon ár­talmas anyagokat tartal­maz. Majdnem minden nő ar­ról álmodik, hogy egyszer anya lesz, és egészséges gyermeket szül. Nem biz­tos, hogy ez a vágy minden nőnél beteljesül. Ugyanis a megszületendő gyermek egészségének alapjai jóval azelőtt kialakulnak, mi­előtt világra jönne, sőt még jóval a fogamzás előtt. Tud­ni kell, hogy a spermiumok minden harmadik hónapban megújulnak, de a női pete­sejt nem, és éppen ezért a toxikus anyagok táptala­ja lehet. A dohányzó nők­nél a koraszülés kétszer gyakoribb, mint a nem do­hányzóknál, és halott gyermeket négyszer gyak­rabban hoznak világra. A dohányzó nők újszülöttei hét-nyolc százalékának ki­sebb a testsúlya, és minden negyedik újszülött pár na­pon vagy héten belül meg­hal. Az embrió központi ideg- rendszere akkor sérül meg a leginkább, ha az anya a fogamzást követő két-há- rom héten belül cigarettá­zik. A terhesség negyedik, ötödik hetében a szív- és ér­rendszert éri károsodás. A későbbiekben a dohányzás elmélyíti a már meglevő ká­rokat. A következmények a szülés után azonnal je­lentkeznek, illetve leggyak­rabban iskolás korban ész­lelhetők, amikor a testi és szellemi igények próbára teszik a gyermek fejlődő szervezetét. Dr. K. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents