Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-14 / 216. szám
A SEGÉLYALAP RÖVIDESEN KIMERÜL Szolidaritásból mélyebben nyúlunk a zsebünkbe (Folytatás az 1. oldalról.) összegét. Az önfinanszírozás csak úgy valósítható meg, ha a jelenlegi 1,5 és 0,5 százalékos befizetéseket összességükben 6 százalékra emelik. Mielőtt az erről szóló előterjesztés a kormány elé kerülne, a tárca az Érdekegyeztető Tanács elé viszi, amelynek konszenzusára számít. A kormány csütörtöki ülésén foglalkozott az országos közúti hálózat fejlesztésének 10 éves programjával, amelyet átgondoltnak, koncepciózusnak és ésszerűnek talált. A vitában két probléma vetődött fel: a finanszírozás kérdése, valamint az, hogy a közúti vagy a vízi, illetve a vonatközlekedés kapjon prioritást. Prioritást kap az Ml-es autópálya győri elkerülő szakaszának, illetve Győr és az országhatár közötti részének megépítése, valamint az M5-0-S autópálya Kecskemét és az országhatár közötti szakaszának, az M3-as autópálya és az MT-es autópálya országhatárig történő meghosszabbításának megvalósítása. Ezzel párhuzamosan folytatódik az MO-s autópálya folyamatos építése, amelynek déli szakasza 1994-ig elkészül, és 1995- ben dönteni kell arról, hogy folytatódik-e az MO-s észak felé., A kabinet első olvasatKÉTMUÁRDOS mLANYSZÁMlA-TARTOZAS Kikapcsolják az „órát” Az országban először az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalatnál épült ki az a számító- gépes folyamatirányító rendszer, amely Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves és üógrád megyék teljes területén, valamint Pest és Szolnok megye egy részén, tehát az ÉMÁSZ egész körzetében egységesen irányítja a villamosenergia elosztását, gondoskodik a takarékos működtetésről. Ezt a telemechanikai (üzemirányítási) rendszert mutatták be pénteken Miskolcon az újságíróknak. Ezt az Európában is egyedülálló folyamatirányító rendszert az ÉMÁSZ mérnökei fejlesztették ki. Az alkalmazásával elérhető villamosener- gia-megtakarítás oly mértékű, hogy ha az ország teljes területén hasonló rendszerek irányítanák a fogyasztók ellátását, az felérne egy újabb erőmű kapacitásával. A helyszíni bemutatót követő sajtótájékoztatón Valaska László, az ÉMÁSZ vezérigazgatója szólt arról, hogy Észak-Magyarorszá- gon az elmúlt 2 év során elsősorban a nehézipar leépülése következtében a hálózat terhelése 30 százalékkal, az eladott villamosenergia mennyisége 10 százalékkal csökkent. Míg ez ipar a termeléscsökkentés révén kevesebb áramot fogyaszt, a lakosság ugyanezen időszak alatt 13 százalékkal több energiát igényelt. Részben a fogyasztás csökkenése, részben pedig a korszerű irányítási rendszer révén a következő időszakban, tehát az ősz folyamán és télen sem kell a térségben áramkorlátozástól tartani. A jó hír mellett továbbra is nagy gondot okoz, és már-már a szervezet zavartalan működését veszélyezteti, hogy a nagyobb ipari üzemek 1,4-2 milliárd forinttal tartoznak az áram- szolgáltató vállalatnak. A hatalmas villanyszámlatartozás a közelmúltban arra kényszerítette az ÉMÁSZ-t, hogy egyes ipari üzemeket kikapcsoljon az áramellátásból. Ez részben eredménnyel járt, mert amelyek exportképes termékeket gyártottak, a termelés zavartalansága érdekében gyorsan törlesztettek. ban foglalkozott A kormány tulajdonosi és privatizációs stratégiája című előterjesztéssel és az ahhoz kapcsolódó munkaprogrammal. A stratégia célja: a modern polgári jogállam és a szociális piacgazdaság kívánatos tulajdoni szerkezetének kialakítása. Ezt az előterjesztést a kabinet bizonyos finomítások után, várhatólag a jövő héten újra megtárgyalja. A kabinet úgy döntött, hogy december 18-i hatály- lyal megszünteti a Magyar Közvéleménykutató Intézetet és az ott felhalmozódott szellemi tőke megőrzése érdekében egy akadémiai kutatócsoport megszervezését kezdeményezi. Végül a kormányszóvivő közölte: a kormány foglalkozott azokkal a gyakran elhangzó kijelentésekkel, miszerint a Parlament törvénykezési munkája lelassult, és ennek oka az, hogy a kormány állítólag késlekedve nyújtja be a legfontosabb gazdasági törvényeket. Ennek cáfolatául közölte: augusztus 26-án a Parlament megkapta a második félévre szóló törvény- alkotási programot, de már most 30-40 törvényjavaslat és módosítás fekszik az asztalát). Nemzetközi baloldali konferencia SZOCIÁLDEMOKRATA TÖREKVÉSEK MEGHATÁROZÁSA Péntek délelőtt Budapesten megnyílt a közép-kelet-európai régió átalakulásával és a szociáldemokrácia lehetőségeivel foglalkozó nemzetközi konferencia. A rendezvény házigazdája a Magyar Szocialista Párt. A konferencia résztvevői a szervezők szándéka szerint megpróbálnak egyfajta szocialista választ megfogalmazni azokra a problémákra, amelyeket a CSALLÓKÖZBŐL JÖNAZJMPORT Kevés a sertéshús Ez az esztendő nem a haszonszerzés, hanem jóval inkább a partner megtartás éve, hallottuk a minap Illés Lajostól, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság vezérigazgató-helyettesétől. Az ismert szakember a hunga- hyb sertések tenyésztői körét a mai napig stabilnak tartja. Mint mondotta jelenleg az országban, főleg a mezőgazdasági nagyüzemekben, az állattenyésztési ágazatokban, mintegy 150 ezer hungahyb koca található. A herceghalmi gazdaság a sertéstúltermelési válság idején is arra törekedett, hogy erejéhez képest kedvezményekkel segítse át a tenyésztőket a nehéz időszakon. A gazdaság takarmánykeverő üzeme jó beltartal- ■mú és a konkurens cégeknél olcsóbb terményekkel segítette a gazdálkodókat. A Herceghalmon található konténeráruház termék- kínálata azt jelzi, hogy fizetési gondokkal küszködő partnereiktől ellenértékként elfogadtak bort, lisztet, üdítőt, s uram bocsi, még szúnyogirtót is. Illés Lajos, a napokban a szomszédos Szlovákiában járt, a Csallóközben, Duna- szerdahely térségében, s ott személyesen győződhetett meg arról, hogy naponta átlagosan 30-35 teherautó hozza át Magyarországra az 57-58 forintos áron felvásárolt hússertéseket. Információink szerint hazánk 100 ezer darab élő sertést importál északi szomszédainktól, hogy azután ezek az állatok a Győrött és Kapuváron lévő vágóhidakon fejezzék be útjukat. Sajnos ezzel egyenlőtlen küzdelemre ítélik a gazdálkodókat. Ez is jelzi, hogy a hazai termelők még mindig védtelenek és kiszolgáltatottak. Az utóbbi hónapokban jócskán megcsappant hazánkban az élő sertések száma. Pest megyében is mind nehezebb a felvásárlók dolga. A csökkenő sertéstartási kedvre van magyarázat, hiszen a mind költségesebb hizlalás és a rossz felvásárlási ár felemészti a minimális hasznot is. Azért érdemes lenne az illetékeseknek elgondolkodniuk azon, hogy nem érné-e meg inkább a magyar gazdáknak többet fizetni az átvett sertésekért, hogy ezzel is ösztönözzék őket, Illés Lajos szavaival, a minőségi sertéstartásra. Ugyanis a jövőben egyre erőteljesebb lesz az igény a minőségi • húsra, s ehhez minőségi takarmányok is dukálnak. Ez utóbbiért szálltak ringbe a tak.ir- mánykészítö cégek, hogy ki-ki a lehető legolcsóbb, s ugyanakkor gazdag tápértékű eleséggel lássa el a belföldi piacot. A Szlovákiából importált sertésekről az is elképzelhető, hogy azok között talán akadnak olyanok, amelyeket még ez év tavaszán, mint malacokat exportálták a szomszédos országba. Ügy tűnik, hogy nemcsak a szerencse, talán a hús is forgandó. (gyócsi) térség rendkívül gyors po- litikai-gazdasági-társadal- mi átalakulása vet fel. Ezzel együtt a szekcióülésen megvitatják azt is, milyen törekvések határozzák meg a modern szociáldemokráciát a térség országaiban, milyen politikai magatartást kövessenk a szocialista, szociáldemokrata eszméket valló politikai tömörülések. A nyitóülésen megjelentek számából ítélve nagy érdeklődéssel kísért konferenciát Horn Gyulának, a Szocialista Párt elnökének előadása nyitotta meg. A nyitóelőadás elhangzása után Heinz Fischer, az osztrák szociáldemokrata párt alelnöke és Wolfgang Roth, a német szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának alelnöke tartott referátumot. A résztvevők ezután szekciókban folytatták a tanácskozást. A HÉT HÍRE GYALOGSZŐLŐ Győrött háromnapos tudományos ülésszakot szenteltek Széchenyi István születése 200. évfordulójának. 9 Budapesten szakkiállításon volt megtekinthető a számítógépes munkahelyi környezet. 9 Kétnapos kukoricabemutató színhelye volt a Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet.. 9 A Vígszínházban megemlékező ünnepséget tartottak Latinovits Zoltán születésének 60. évfordulóján. 9 Hajdúszoboszlón országos távhőszolgáltatási kiállítás zajlott le. 0 Megkezdte munkáját Szolnokon a művészet- történeti szabadegyetem. 0 A hét híre az is, hogy Pécsett szőlészeti és borászati bemutatót rendeztek kistermelőknek. Kezdetiddé figyelmet érdemlő tapasztalat. Azt hallani a szőlőtermelő vidékeken, csekély az érdeklődés a szőlőterületek kárpótlás keretében történő visszavétele iránt. Vajon mi az, ami a volt szőlősgazdákat visszafogja? Sokuk persze már az örök álmot alussza, az utódok meg, ha mást nem is, de azt tudják, rengeteg a munka ezzel az ültetvénnyel, s ami ennél is fontosabb, a szőlőbe beletanulni — ahogyan ezt az idősebbek fogalmazzák — sok-sok év keserve. A századfordulón a megyének mindössze három olyan települése volt, ahol nem foglalkoztak a szőlővel. Kisebb vagy nagyobb ültetvények formájában, e három kivételtől eltekintve, mindenütt ott volt ez a növény. Az a növény,' amelynek termesztése természetesen sokkal-sokkal régibb, mint maga a megye. Már a rómaiak jelentős ültetvényekkel telepítették be a budai hegyvidék sze- lídebb lejtőit, a mai Szentendre, Visegrád környékének dombjait. A múlt század második felében Tolna után Pest-Pilis—Solt-Kiskun vármegyében volt fellelhető az ország legjelentősebb kiterjedésű szőlő- termelő területe. Napjainkra halvány emlékké vált ez a rang. és egyhamar aligha szerezhető vissza. Évszázadokon át szőlővel foglalkozó családokban a mai, kései utódok azt sem tudják, mi a különbség a gyalogszőlő (a karózás nélkül nevelt tőkék, meg a dombi, a hegyi művelésű között. Amint ismeretlennek számítanak még emlékként is az olyan, valamikor a megyére jellemző szőlőfajták, mint a csóka, a kék góhér, a rak, a szemendriai fehér, a kölni kék, a rácz fekete ... Ez utóbbiról például az volt az általános vélemény, hogy a kadarkával vegyítve a legjobb vörösbort adja. Valójában a szőlő mindig is személyhez kötődő ültetvén)' maradt a megyében, mert több évtizedre visszatekintve sem csökkent a teljes szőlőterületen belül hatvan százalék alá a kistermelés aránya. S persze, a nagyüzemi területeknek is a jelentős része vagy bérbe, vagy részes művelésbe került, s ezen a módon ismét volt gazda: olyan személy, aki ültetvénye minden tőkéjét jól ismerte, annak megfelelően metszett, kapált, permetezett. Szemelgetve az egy századdal korábbi adásvételi szerződésekben, elkerülhetetlen felfigyelni rá, milyen hatalmas különbség volt a kitűnőnek, illetve a satnyább fejlődésűnek minősített ültetvények ára között! Szentendrén például az 1890-es években 20-30 forintért lehetett megvásárolni egy ún. kapás területet (egy nap alatt bekapálható rész volt ez, 150 négyszögöl), ha „satnyább fej- lődésű” osztályozást kapott, ugyanakkor a „kitűnő” ára nem ment 200 forint alá, de inkább a 250- 300 forint között volt. Sokat lehetett tehát nyerni a hozzáértő telepítéssel és műveléssel, míg a tessék- lássék munka annyit hozott, amennyit ért. Vajon mekkora szerepe volt ennek a tessék-lássék módinak abban, hogy dombi meg hegyi művelésű szőlők is gyalogművelővé guggoltak le, szó szerinti, meg átvitt értelmű támaszok híján? A legutóbbi tizenöt esztendőben ugyanis tízezer hektár szőlőterület tűnt el a megye térképéről! Igaz, a satnyább fejlődésűekért — elődeink minősítését átvéve — nem kár, de vajon nem kár-e a lemosott, kopárosodó domb- és hegyoldalakért? Az ismét futóhomokká szegényedő alföldi parcellákért? A mostani, n ezer hektárnál alig több megyei szőlőterületből hétezer hektárnyit magánkézben találunk. Ez az arány mindenképpen növekedni fog, kérdés azonban, mi lesz a nagyüzemi (gépi) művelésre méretezett ültetvényeknek a sorsa? Sokféle irányban kell tehát mozogni ahhoz, hogy a szőlőültetvények — a telepítéstől a termés feldolgozásáig — valóban a birtokosság érzetét adják a gazdáknak. A régi vagy az új gazdának? Dönt a licit. Ami persze csak arról tud dönteni, ki a tehetősebb. Arról nem dönthet, ki is az, akinek a lelke — ahogyan elődeink tartották — a szőlejében lakik... Mészáros Ottó Az állami költségvetés helyzete Hiányzik néhány milliárd Az első nyolc hónap alatt a magyar állami költség- vetés hiánya elérte a 69,2 milliárd forintot, mivel a bevételek összege 465,6, a kiadásoké pedig az 534,8 milliárd forint volt. A hiány augusztus hónapban 7,9 milliárd forinttal növekedett, ami 1,9 milliárd forinttal kevesebb a júliusi adatnál — állapítja meg az a tájékoztató, amelyet a Pénzügyminisztérium juttatott el pénteken a Magyar Távirati Irodához. A gazdálkodó szervek netto befizetései elérték a 91,9 milliárd forintot, az augusztusi 6,6 milliárd forintos egyenlegnövekedés 5,6 milliárd forinttal maradt el az első hét havi 12,2 milliárd forintos átlagtól. Csökkent a nyereségadó és az állami vagyon utáni részesedés befizetésének aránya, de jelentősen, emelkedtek á vám- és importbefizetések. Augusztusban a költség- vetés 2 milliárd forintot utalt ki, a kormányhatáskörben elhatározott rendkívüli családi pótlék és nyugdíjkiegészítésre. A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó bevételek és kiadások egyenlege 78 millió forint többletet mutat. A bevételek egy része világbanki hitelfelvétel, a másik része pedig a magyar kormány által nyújtott hitelek törlesztéseiből származott. A kiadások között is a világbanki hitelek törlesztése volt a legnagyobb tétel. A költségvetés hiányának fedezésére 45 milliárd forint jegybanki hitel és a kincstár jegy-kibocsátásából befolyó összegek állnak rendelkezésre. A kibocsátott kincstárjegy-állomány értéke augusztus végére elérte a 34,6 milliárd forintot
