Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-09 / 211. szám
A FORRADALOMRÓL RENDHAGYÓAN Kártyavárként omlottak össze a tervek ÚJ TANTERV A GÖDÖLLŐI GÓLYÁKNAK Kétszer ennyi hallgató kellene Mégsem lesinek rendhagyó történelemórák sem Pest megyében, sem másutt az országban, mint ahogy azt az 56-os szövetség tervezte. A nyolcszáz tagú szervezet azt szerette volna, ha 1956 jelentőségéről személyes tapasztalatok alapján az iskolásoknak rendhagyó történelemóráidat tarthattak volna országszerte. Ebben a nagyszabású tervben Pest megye általános és középiskoláinak kezdeményező és élenjáró szerepet szántak. Hornyák Tibor, a szövetség egykori elnöke szerint azért maradt el a szervezés folytatása, mert a szövetségnek elfogyott a pénze. Végül-is mindössze egyetlen rendhagyó történelemórát sikerült összehozniuk tavasszal az egyik csillaghegyi általános iskolában. CSAPDÁK AMATŐRÖKNEK A szép tervek kártyavárként összeomlottak tehát, de ez minden bizonnyal összetettebb és más osa is van, mint a pénzhiány. Miféle megoldhatatlannak tűnő problémákat hozott felszínre a csillaghegyi próbálkozás? Elsősorban azt, amire annak idején a Pest Megyei Hírlap a Hornyák Tiborral készített interjúhoz írott közös szerkesztőségi állásfoglalásában már rámutatott. Nevezetesen arra, hogy az ilyesfajta rendhagyó órák mindig is az állami oktatás tanrendjébe és tanmenetébe való hatásköri beavatkozás veszélyét rejtik magukban. A második veszélyforrás, hogy a rendhagyó tanórák a hagyományos tanórák időrendjét csorbíthatják, holott a tantervben előírt óraszámokat nem lehet elorozni a diákoktól. A harmadik veszéiylehetőség módszertani, metodikai jellegű, ez szintén a diákok kárára lehet. Arról van szó, hogy veszélyes, ha nem szaktanárok, nem kellő szakmai ismeretekkel bírók tartják vagy tartották volna ezeket az órákat. Csillaghegyen mindhárom hiba előfordult. Hornyák Tiborék pedig igyekeztek elkerülni az ilyesféle csapdákat. Például úgy, hogy kizárólag olyan iskolákban akartak órákat tartani, ahol nemcsak az iskolaigazgató és a tantestület, hanem a diákok szülei is egvtői egyig beleegyeznek, hogy a gyerekek ezeken részt vegyenek. Csillaghegyen ez ügyben szerencsére nem érhette szó a ház elejét. Ám azon már csak rosszallólag csóválhatják a fejüket a tanárok, hogy ez : az óra két és fél-három óráig tartott, ráadásul a tanórák idején belül, és hatodikosokat, hetedikeseket, nyolcadikosokat vontak össze erre. Az sem volt szerencsés, hogy az előadók nem tanárok voltak. Ezen még a vitamódszer sem segített. Suszter, maradj a kaptafánál, tartja a régi mondás, s ez a rendhagyó történelemórákra fokozottan igaz. A legkényesebb anyagot, a tiszta lapként felkínálkozó gyermeki szellemet, a lágy viaszként formálandó gyermeki jellemet hivatott a'a- kítani az. aki az iskola dobogójáról a történelmet értékeli. □ ön szerint miért ful4 ladtak kudarcba a szövetség rendhagyó történelem- órái? — kérdeztük Hornyák Tibort. — Nem fulladtak kudarcba, csak azért nem folytathatjuk, mert o szövetség kasszája kiürült. Mindent . megtettünk volna, csak hogy folytatódjanak ezek a rendhagyó órák. Belementünk volna abba is, hogy a tanórákon kívül, esetleg szombatonként vagy ünnepnapokon legyenek, . azért, hogy ne rövidítsék a tantervi utasításban megszabott, történelemórákra szánt időt. Később tanárokról is gondoskodtunk volna. De a pénzünk erre is elfogyott. VISZONYOK ÉS ISZONYOK □ Milyen a viszonya most a kormányhoz es a művelődési tárcuaoz azok után, hogy egyik sem adott pénzt a szövetségnek, s ezért a rendhagyó óraikra sem jutott? —. A pénzhiány miatt nemrég lemondtam szövetségi elnöki tisztségemről. Az Országgyűlés elnöke, Szabad György válaszlevelében tudomásul vette döntésemet, és megírta nekem, továbbra is számítanak korábbi közéleti érdeklődésemre, tevékenységemre. A művelődési tárcától erkölcsi, anyagi támogatást reméltünk, de tőlük sem kaptunk egy fillért sem. Mindössze háromszázezer forintot szavaztak meg nekünk, de ezt szövetségünk egyhangú választmányi döntése alapján visszautasítottuk, mert megalázóan kevésnek tartottuk. Mivel elfogyott a pénz, nemcsak én mondtam le elnöki tisztségemről, hanem elnökségünk 18 tagjának többségi kezdeményezésére szövetségünket megszüntettük, hogy helyette alapítványt hozhassunk létre. Pillanatnyilag pereskedünk emiatt, de erről nem szívesen beszélek részletesen, mert még nem született meg a Legfelsőbb Bíróság döntése. Nem akarok sem elébe vágni, sem öngólt rúgni. □ ön szerint miért nem ajánlott fel sem a kormány, sem a művelődési tárca kellő anyagi támogatást? Nem tartja jelzésnek, hogy még a kutyabarátok is ötmillió forintot kaptak a költségvetésből? — Ügy vélem, azért nem ajánlottak fel több pénzt, mert még nem jöttek divatba az 56-osok. Ami a jelzést illeti, azon nem érdemes rágódnom. A levélváltással lezártnak tekintem az ügvet. □ Hogyan értékeli az ön közéleti tevékenységét — beleértve a rendhagyó történelemórák kezdeményezését és 56-ról vallott nézeteit — a történelemtudomány. a szakma? — Politikus vagyok, és nem történész. Szerintem a történészek csak külső szemlélői a történelmi eseményeknek, és mindig csak A Gödöllői Agrártudományi Egyetem előző vezetésének mandátuma véletlenül éppen abban az évben járt le, amelyben új parlamentet és önkormányzatot választott Magyarország. A rendszer- változás a GATE-t sem kerülte el, és addig meglehetősen szokatlan módon, demokratikusan jelölhettek például rektort. A kinevezés a köztársasági elnök joga volt, és ő tiszteletben tartotta a gödöllői közakaratot. utólag alakítják ki nézeteiket — hacsak nem voltak jelen az eseményeknél, vagy nem vettek részt bennük. Ezzel szemben a hiteles tanúkat — mint amilyen én is vagyok — szé- mélyes beszámolóikkal autentikusabb forrásnak tartom náluk. □ Ilyen nézetekkel bizonyára nem túl népszerű a történészek körében. Menynyire veszi önt komolyan a történészszakma? — Közülük eddig senki nem kritizált, nem támadott. Mindössze egy összecsapásom volt Király Bélával. Az 56-os történészkonferencián Pongrácz Gergely, a Korvin közi esemé. nyék vezetője és vele egyetértésben én és szövetségünk - több tagja szót emelt Király . nézetei ellen. Szerintünk ő 56 olyan kisajátítására törekedett, amelyben a forradalmat a Nagy Imre-kor- mány volt vezetői, és nem az ifjúság, valamint az egyszerű honfiak kezdeményezték. Mi, 56-osok akkor sajnálattal állapítottuk meg, hogy azok a történészek, akik ott, a várbeli konferencián 56-ról előadtak, nem voltak eléggé tájékozottak az 56-os eseményekről. A szünetben a folyosón ezt meg is mondtam Király Bélának. □ Ön már nem főszerkesztője az egyébként is megszűnt Ellenzék című lapnak, és nem elnöke az 56-os szövetségnek. Mindössze a Kisgazdapárt újpesti szervezetének elnöke. Bukott embernek érzi-e magát emiatt? — Nem. Továbbra is tevékenykedem. IDEOLÓGIÁK NÉLKÜL □ Milyen filozófiai alapon fejti ki közéleti tevékenységét? — A polgári filozófia és a keresztény vallás alapján, amelyet minden ideológiával szem behelyezek. Nem akarok történésszé válni. A forradalomról mindössze a Svájcban élő Gosztonyi Péter könyvét olvastam, de azzal egyetértek. K. K. Tavaly megpezsdült az élet az egyetemi városban, és a mai tanévnyitó már egy igen fontos változás kezdőnapja is. Dr. Kocsis Károly rektor interjút adott lapunk munkatársának, melyben ennek a lényege is kiderül. B Az elmúlt másfél év Gödöllőn az egyetemi autonómia kiteljesedésének időszaka. Mi a gyümölcse az egyelem állal élvezett széles körű önállóságnak? — A legfontosabb az, hogy megalkottuk az ideiglenes szervezeti és működési szabályzatot, amely lényegében a GATE ideiglenes alkotmánya. A legtöbb magyar egyetemen ilyen szabályzatnak csak a részletei készültek el. Több mint tíz egyetemi tanácsülésen tárgyaltunk, gyakran fél napokig. Most ennek alapján dolgozunk. Véglegessé akkor válik, amikor a Parlament elfogadja a felsőoktatási törMegmaradásunk záloga a valóságon alapuló identitástudat, jelenlegi .magyarságtudatunk azért bizonytalan, mert nem ismerjük magunkat. A 21. század már más lesz, mint a mostani, legnagj’obb feladatunk felkészülni rá — mondta Göncz Árpád szombaton Szegeden. A Szegedi Universitas — a város hat felvényt. Akkor esetleg módosítani kell. Hasonló gyümölcs a mától bevezetésre kerülő új tanterv — az első évfolyamon. A leglényegesebb jellemzője, hogy az eddigi merev ötéves képzésről igyekszünk áttérni a háromlépcsősre. Az első fokozatban meg lehet szerezni négy év alatt az agrár- és a gépész- mérnöki diplomát, s a legjobbak továbbtanulhatnak egy vagy két évet. Reméljük, hogy az egyetem jogosult lesz doktorandusz képzésre is, ami újabb hároméves tanulmányt jelent. Ez a tanterv a hallgatók számára sokkal nagyobb rugalmasságot ad, mint az eddigi. 8 így viszont megelőzték a mezőgazdaság átalakulását. Nem lesz ebből baj? — Éppen ellenkezőleg! Az ágazat strukturális változása, legalábbis annak a céljai világosak, de előre látható, hogy ez hosszú folyamat. A pontos megvalósulását öt-tízéves távlatban sőoktatási intézményének közös — ünnepi tanévnyitóján a köztársasági elnök kiemelte önmegismerésünk fontosságát, mert a mai valóság ismerete teszi lehetővé, hogy a jövőben is magunk maradjunk. Ha valaki ismeri önmagát, nem lát ellenséget a másban — fejtette ki. Majd szólt arról, hogy az egyetemi oktatóknak fontos szerepük van: a 21. századra felkészítő iskolában másként kell tanítani. Göncz Árpád a megnyitót követően a szegedi egyetemi hallgatók, képviselőivel találkozott. A hallgatói ön- kormányzatok képviselői mindenaapos gondjaikkal ismertették meg a köztársasági elnököt. Arra a kérdésre, hogy kinek van ma szüksége hazánkban a magyar ifjúságra, Göncz Árpád kijelentette: bár frázisnak tűnik, a jövőnek, a nemzetnek. A magyar ifjúság nélkül nincs jövő, kéo- zett ifjúság nélkül pedig nincs felemelkedés. A köztársasági elnök újságírók előtt beszélt arról, hogy ha nem tudjuk záros határidőn belül megoldani az oktatás abszolút elsőségét, akkor óhatatlanul önmagunkat ítéljük lemaradásra: „Nemzeti öngyilkosságot követünk el. Ketyeg az ifjúsági bomba, ketyeg az elavulásbomba, és itt a jövő fenyegetése, amely már nemcsak kihívás számunkra”. Ez a probléma sokkal többet jelent, mint bármilyen politikai vita, bármiféle politika — mondta Göncz Árpád. nehéz előrejelezni, de mi i feltételezett új szerkezet hez alakítjuk a tantervein két. Határozottan előnyös hogy az oktatási törvény el készültét megelőzően lehe tőségünk van teljesen sza badon gondolkodni. Ha bár mi megkötné a kezünket nehezebben tudnánk alkal mazkodni a mezőgazdasáj várható igényeihez! 8 Kaptak-e külföld segítséget az új képzés rendszer fejlesztéséhez' — Anélkül nem is lehetett volna eljutni idáig. Égj év alatt több mint nyolcvar egyetem, főiskola, intézmény képviselője fordul meg nálunk, s magam ii sok intézményt meglátogattam. Programunk ugyanak kor tükrözi a sajátságoi magyar viszonyokat is Pénzügyi szempontból szintén nagyon fontos a segítség: a Tempus program keretében például közel egymillió dollárt sikerült különböző képzési formákrE koncentrálni. 8 Talán a GATE példája azt sugallja, hogy van kiút? — Optimista vagyok, de nem .is igen értem a kérdést, hiszen az egyetemi oktatóknak a világ összes táján elsőrendű feladatuk a társadalom szolgálata, a kivezető utak megtalálása. A stratégiák kidolgozásánál persze óvatosan kell eljárni, nagyon reálisan kell gondolkozni, különösen az anyagi feltételeket illetően. A kiút számunkra teljesen világos: Magyarország, a magyar gazdaság azt igényli, hogy sokkal több egyetemi hallgató legyen, a mai százezernek legalább a kétszerese. Nem maradhatunk meg a negyven éve gyakorolt képzési formáknál, így nem tudunk kooperálni a nyugati országokkal. Miközben magunknak is meg kell tanulnunk a finanszírozást. elsősorban a megtakarítási lehetőségek kihasználásával, a kormányzatnak is számolnia kell az- -zal, hogy ezek sokkal költségesebb programok, mint a régiek. A nemzetgazdaságnak többet kell áldoznia a felsőoktatásra, s biztos vagyok abban, hogy két- három év múlva lesz is rá lehetősége. 8 Intézménye úttörő szerepet vállalt a külhoni magyarság szakképzésének elősegítésében és híres volt arról is, hogy nagy számú szovjet diákot képez. Hogyan tovább? — Jó visszhangra talált a múlt tanévben a Beregszászon és Csíkszeredán szervezett ; kéthetes • továbbképző tanfolyamunk. Továbbra .is tanulnak nappali tagozatunkon határainkon túl élő magyarok; Ma pedig esküt tesznek a többi elsőssel együtt azok az erdélyi fiatalok — negyvenen — akik a gépészmérpöki kar távoktatási tagozatán kezdik meg tanulmányaikat. A szovjet diákok képzése is folytatódik a nappali tagozaton, igaz, hogy a 150 fős keret több éve nincsen teljesen kihasználva. Ha az ukrán kormány elképzelése megvalósul, jövőre talán arról is beszámolhatok, hogy a keret terhére magyar lakta vidékekről magyar anyanyelvű diákok kerülnek Gödöllőre! Balázs Gusztáv Ó MONDTA Nincsen (?) Kitűnő irodalomtörténész, kiváló (ó, régi Mozgó Világ!) lapszerkesztő. Volt. Most politikus. A Világ (91/36.) négy oldalt adott annak az interjúnak, amely az MDF kulturális főszaK- értőjével, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnökével, azaz Kulin Ferenccel készült. Szomorú szívvel vettük tudomásul, hogy volt kollégánk nem szereli „a” magyar sajtót (beli nehéz lehet így tárgyalni, dönteni arról a parlamenti bizottságban!), ám ez is, mint sok más az interjúban, a vélemények körébe tartozik, s mint ilyen, nem vitatéma: tiszteletben tartandó. Mondott azonban valamit K. F., megállapításként, ami erősen elcsodál- koztatott bennünket. Azt mondta, kerestek ,.egy minden vitán felül állóan pártatlan embert, akiről ráadásul feltételezzük, hogy nem befolyásolható, és rábízzuk a televízió irányítását. Elég hamar rá kellett azonban jönnünk, hogy ilyen emberek nincsenek. „Igaz, szó sem esett a hozzáértésről mint feltételről a pártatlanság és a befolyásolha- tatlanság mellett, de ezen már nem ütköztünk meg ... Azon azonban igen, hogy ilyen emberek nincsenek! S kiderült az is, hogy K. F. szerint . az egyik ember a kormánypártokhoz húz, a másik az ellenzékhez... csak ilyenek között tudunk válogatni”. Ezek szerint csakis kétféle ember van. Mint a viccben ... Csakhogy ez nem tréfa! Vajon hogyan lelhetnek rá például az angolok (meg más nációk) a kellő személyekre? Esetleg nem a pár t emberek között válogatnak? Képesek rá! K. F. az interjú egyik helyén Berzsenyire hivatkozott. Tegyük mi is. A felkölt nemességhez című költeményében írta: „Csak sast nemzenek a sasok ...” Az előítéletek pedig előítéleteket... KLIENS „Nemzeti öngyilkosságot követünk el”
