Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-09 / 211. szám

A FORRADALOMRÓL RENDHAGYÓAN Kártyavárként omlottak össze a tervek ÚJ TANTERV A GÖDÖLLŐI GÓLYÁKNAK Kétszer ennyi hallgató kellene Mégsem lesinek rendhagyó történelemórák sem Pest megyében, sem másutt az országban, mint ahogy azt az 56-os szövetség tervezte. A nyolcszáz tagú szervezet azt szerette volna, ha 1956 jelentő­ségéről személyes tapasztalatok alapján az iskolá­soknak rendhagyó történelemóráidat tarthattak volna országszerte. Ebben a nagyszabású tervben Pest megye általános és középiskoláinak kezdemé­nyező és élenjáró szerepet szántak. Hornyák Tibor, a szövet­ség egykori elnöke szerint azért maradt el a szervezés folytatása, mert a szövet­ségnek elfogyott a pénze. Végül-is mindössze egyetlen rendhagyó történelemórát sikerült összehozniuk ta­vasszal az egyik csillaghe­gyi általános iskolában. CSAPDÁK AMATŐRÖKNEK A szép tervek kártyavár­ként összeomlottak tehát, de ez minden bizonnyal össze­tettebb és más osa is van, mint a pénzhiány. Miféle megoldhatatlan­nak tűnő problémákat ho­zott felszínre a csillaghegyi próbálkozás? Elsősorban azt, amire annak idején a Pest Megyei Hírlap a Hor­nyák Tiborral készített in­terjúhoz írott közös szer­kesztőségi állásfoglalásában már rámutatott. Nevezete­sen arra, hogy az ilyesfajta rendhagyó órák mindig is az állami oktatás tanrend­jébe és tanmenetébe való hatásköri beavatkozás ve­szélyét rejtik magukban. A második veszélyforrás, hogy a rendhagyó tanórák a ha­gyományos tanórák idő­rendjét csorbíthatják, hol­ott a tantervben előírt óra­számokat nem lehet eloroz­ni a diákoktól. A harma­dik veszéiylehetőség mód­szertani, metodikai jellegű, ez szintén a diákok kárá­ra lehet. Arról van szó, hogy veszélyes, ha nem szaktanárok, nem kellő szakmai ismeretekkel bí­rók tartják vagy tartották volna ezeket az órákat. Csillaghegyen mindhárom hiba előfordult. Hornyák Tiborék pedig igyekeztek elkerülni az ilyesféle csapdákat. Például úgy, hogy kizárólag olyan iskolákban akartak órákat tartani, ahol nemcsak az is­kolaigazgató és a tantestü­let, hanem a diákok szülei is egvtői egyig beleegyez­nek, hogy a gyerekek eze­ken részt vegyenek. Csillag­hegyen ez ügyben szeren­csére nem érhette szó a ház elejét. Ám azon már csak rosszallólag csóválhatják a fejüket a tanárok, hogy ez : az óra két és fél-három óráig tartott, ráadásul a tanórák idején belül, és ha­todikosokat, hetedikeseket, nyolcadikosokat vontak össze erre. Az sem volt sze­rencsés, hogy az előadók nem tanárok voltak. Ezen még a vitamódszer sem se­gített. Suszter, maradj a kapta­fánál, tartja a régi mondás, s ez a rendhagyó történe­lemórákra fokozottan igaz. A legkényesebb anyagot, a tiszta lapként felkínálkozó gyermeki szellemet, a lágy viaszként formálandó gyer­meki jellemet hivatott a'a- kítani az. aki az iskola do­bogójáról a történelmet ér­tékeli. □ ön szerint miért ful­4 ladtak kudarcba a szövet­ség rendhagyó történelem- órái? — kérdeztük Hornyák Tibort. — Nem fulladtak kudarc­ba, csak azért nem folytat­hatjuk, mert o szövetség kasszája kiürült. Mindent . megtettünk volna, csak hogy folytatódjanak ezek a rendhagyó órák. Belemen­tünk volna abba is, hogy a tanórákon kívül, esetleg szombatonként vagy ün­nepnapokon legyenek, . azért, hogy ne rövidítsék a tantervi utasításban meg­szabott, történelemórákra szánt időt. Később tanárok­ról is gondoskodtunk volna. De a pénzünk erre is elfo­gyott. VISZONYOK ÉS ISZONYOK □ Milyen a viszonya most a kormányhoz es a művelődési tárcuaoz azok után, hogy egyik sem adott pénzt a szövetségnek, s ezért a rendhagyó óraikra sem jutott? —. A pénzhiány miatt nemrég lemondtam szövet­ségi elnöki tisztségemről. Az Országgyűlés elnöke, Szabad György válaszleve­lében tudomásul vette dön­tésemet, és megírta nekem, továbbra is számítanak ko­rábbi közéleti érdeklődé­semre, tevékenységemre. A művelődési tárcától er­kölcsi, anyagi támogatást reméltünk, de tőlük sem kaptunk egy fillért sem. Mindössze háromszázezer forintot szavaztak meg ne­künk, de ezt szövetségünk egyhangú választmányi döntése alapján visszauta­sítottuk, mert megalázóan kevésnek tartottuk. Mivel elfogyott a pénz, nemcsak én mondtam le elnöki tisztségemről, hanem el­nökségünk 18 tagjának többségi kezdeményezésére szövetségünket megszün­tettük, hogy helyette ala­pítványt hozhassunk létre. Pillanatnyilag pereskedünk emiatt, de erről nem szíve­sen beszélek részletesen, mert még nem született meg a Legfelsőbb Bíróság döntése. Nem akarok sem elébe vágni, sem öngólt rúgni. □ ön szerint miért nem ajánlott fel sem a kormány, sem a művelődési tárca kellő anyagi támogatást? Nem tartja jelzésnek, hogy még a kutyabarátok is öt­millió forintot kaptak a költségvetésből? — Ügy vélem, azért nem ajánlottak fel több pénzt, mert még nem jöttek divat­ba az 56-osok. Ami a jelzést illeti, azon nem érdemes rágódnom. A levélváltással lezártnak tekintem az ügvet. □ Hogyan értékeli az ön közéleti tevékenységét — beleértve a rendhagyó tör­ténelemórák kezdeménye­zését és 56-ról vallott né­zeteit — a történelemtudo­mány. a szakma? — Politikus vagyok, és nem történész. Szerintem a történészek csak külső szemlélői a történelmi ese­ményeknek, és mindig csak A Gödöllői Agrártudományi Egyetem előző ve­zetésének mandátuma véletlenül éppen abban az évben járt le, amelyben új parlamentet és önkor­mányzatot választott Magyarország. A rendszer- változás a GATE-t sem kerülte el, és addig meg­lehetősen szokatlan módon, demokratikusan jelöl­hettek például rektort. A kinevezés a köztársasági elnök joga volt, és ő tiszteletben tartotta a gödöl­lői közakaratot. utólag alakítják ki nézetei­ket — hacsak nem voltak jelen az eseményeknél, vagy nem vettek részt ben­nük. Ezzel szemben a hite­les tanúkat — mint ami­lyen én is vagyok — szé- mélyes beszámolóikkal autentikusabb forrásnak tartom náluk. □ Ilyen nézetekkel bizo­nyára nem túl népszerű a történészek körében. Meny­nyire veszi önt komolyan a történészszakma? — Közülük eddig senki nem kritizált, nem táma­dott. Mindössze egy össze­csapásom volt Király Bélá­val. Az 56-os történészkon­ferencián Pongrácz Ger­gely, a Korvin közi esemé­. nyék vezetője és vele egyet­értésben én és szövetségünk - több tagja szót emelt Király . nézetei ellen. Szerintünk ő 56 olyan kisajátítására tö­rekedett, amelyben a for­radalmat a Nagy Imre-kor- mány volt vezetői, és nem az ifjúság, valamint az egy­szerű honfiak kezdemé­nyezték. Mi, 56-osok akkor sajnálattal állapítottuk meg, hogy azok a történé­szek, akik ott, a várbeli konferencián 56-ról előad­tak, nem voltak eléggé tá­jékozottak az 56-os esemé­nyekről. A szünetben a fo­lyosón ezt meg is mondtam Király Bélának. □ Ön már nem főszer­kesztője az egyébként is megszűnt Ellenzék című lapnak, és nem elnöke az 56-os szövetségnek. Mind­össze a Kisgazdapárt új­pesti szervezetének elnöke. Bukott embernek érzi-e magát emiatt? — Nem. Továbbra is te­vékenykedem. IDEOLÓGIÁK NÉLKÜL □ Milyen filozófiai ala­pon fejti ki közéleti tevé­kenységét? — A polgári filozófia és a keresztény vallás alapján, amelyet minden ideológiá­val szem behelyezek. Nem akarok történésszé válni. A forradalomról mindössze a Svájcban élő Gosztonyi Pé­ter könyvét olvastam, de azzal egyetértek. K. K. Tavaly megpezsdült az élet az egyetemi városban, és a mai tanévnyitó már egy igen fontos változás kezdőnapja is. Dr. Kocsis Károly rektor interjút adott lapunk munkatársának, melyben ennek a lényege is kiderül. B Az elmúlt másfél év Gödöllőn az egyetemi autonómia kiteljesedé­sének időszaka. Mi a gyümölcse az egyelem állal élvezett széles körű önállóságnak? — A legfontosabb az, hogy megalkottuk az ideig­lenes szervezeti és működé­si szabályzatot, amely lé­nyegében a GATE ideigle­nes alkotmánya. A legtöbb magyar egyetemen ilyen szabályzatnak csak a rész­letei készültek el. Több mint tíz egyetemi tanács­ülésen tárgyaltunk, gyak­ran fél napokig. Most en­nek alapján dolgozunk. Véglegessé akkor válik, amikor a Parlament elfo­gadja a felsőoktatási tör­Megmaradásunk záloga a valóságon alapuló identi­tástudat, jelenlegi .magyar­ságtudatunk azért bizony­talan, mert nem ismerjük magunkat. A 21. század már más lesz, mint a mos­tani, legnagj’obb feladatunk felkészülni rá — mondta Göncz Árpád szombaton Szegeden. A Szegedi Uni­versitas — a város hat fel­vényt. Akkor esetleg módo­sítani kell. Hasonló gyümölcs a má­tól bevezetésre kerülő új tanterv — az első évfolya­mon. A leglényegesebb jel­lemzője, hogy az eddigi me­rev ötéves képzésről igyek­szünk áttérni a háromlép­csősre. Az első fokozatban meg lehet szerezni négy év alatt az agrár- és a gépész- mérnöki diplomát, s a leg­jobbak továbbtanulhatnak egy vagy két évet. Remél­jük, hogy az egyetem jogo­sult lesz doktorandusz kép­zésre is, ami újabb három­éves tanulmányt jelent. Ez a tanterv a hallgatók szá­mára sokkal nagyobb ru­galmasságot ad, mint az ed­digi. 8 így viszont meg­előzték a mezőgazdaság átalakulását. Nem lesz ebből baj? — Éppen ellenkezőleg! Az ágazat strukturális vál­tozása, legalábbis annak a céljai világosak, de előre látható, hogy ez hosszú fo­lyamat. A pontos megvaló­sulását öt-tízéves távlatban sőoktatási intézményének közös — ünnepi tanévnyi­tóján a köztársasági elnök kiemelte önmegismerésünk fontosságát, mert a mai va­lóság ismerete teszi lehető­vé, hogy a jövőben is ma­gunk maradjunk. Ha valaki ismeri önmagát, nem lát el­lenséget a másban — fejtet­te ki. Majd szólt arról, hogy az egyetemi oktatók­nak fontos szerepük van: a 21. századra felkészítő is­kolában másként kell taní­tani. Göncz Árpád a megnyitót követően a szegedi egyete­mi hallgatók, képviselőivel találkozott. A hallgatói ön- kormányzatok képviselői mindenaapos gondjaikkal ismertették meg a köztársa­sági elnököt. Arra a kér­désre, hogy kinek van ma szüksége hazánkban a ma­gyar ifjúságra, Göncz Ár­pád kijelentette: bár frá­zisnak tűnik, a jövőnek, a nemzetnek. A magyar ifjú­ság nélkül nincs jövő, kéo- zett ifjúság nélkül pedig nincs felemelkedés. A köztársasági elnök új­ságírók előtt beszélt arról, hogy ha nem tudjuk záros határidőn belül megoldani az oktatás abszolút elsősé­gét, akkor óhatatlanul ön­magunkat ítéljük lemara­dásra: „Nemzeti öngyilkos­ságot követünk el. Ketyeg az ifjúsági bomba, ketyeg az elavulásbomba, és itt a jövő fenyegetése, amely már nemcsak kihívás szá­munkra”. Ez a probléma sokkal többet jelent, mint bármi­lyen politikai vita, bármi­féle politika — mondta Göncz Árpád. nehéz előrejelezni, de mi i feltételezett új szerkezet hez alakítjuk a tantervein két. Határozottan előnyös hogy az oktatási törvény el készültét megelőzően lehe tőségünk van teljesen sza badon gondolkodni. Ha bár mi megkötné a kezünket nehezebben tudnánk alkal mazkodni a mezőgazdasáj várható igényeihez! 8 Kaptak-e külföld segítséget az új képzés rendszer fejlesztéséhez' — Anélkül nem is lehe­tett volna eljutni idáig. Égj év alatt több mint nyolcvar egyetem, főiskola, intéz­mény képviselője fordul meg nálunk, s magam ii sok intézményt meglátogat­tam. Programunk ugyanak kor tükrözi a sajátságoi magyar viszonyokat is Pénzügyi szempontból szin­tén nagyon fontos a segít­ség: a Tempus program ke­retében például közel egy­millió dollárt sikerült kü­lönböző képzési formákrE koncentrálni. 8 Talán a GATE pél­dája azt sugallja, hogy van kiút? — Optimista vagyok, de nem .is igen értem a kér­dést, hiszen az egyetemi ok­tatóknak a világ összes tá­ján elsőrendű feladatuk a társadalom szolgálata, a ki­vezető utak megtalálása. A stratégiák kidolgozásá­nál persze óvatosan kell el­járni, nagyon reálisan kell gondolkozni, különösen az anyagi feltételeket illetően. A kiút számunkra teljesen világos: Magyarország, a magyar gazdaság azt igény­li, hogy sokkal több egye­temi hallgató legyen, a mai százezernek legalább a két­szerese. Nem maradhatunk meg a negyven éve gyako­rolt képzési formáknál, így nem tudunk kooperálni a nyugati országokkal. Mi­közben magunknak is meg kell tanulnunk a finanszí­rozást. elsősorban a megta­karítási lehetőségek kihasz­nálásával, a kormányzat­nak is számolnia kell az- -zal, hogy ezek sokkal költ­ségesebb programok, mint a régiek. A nemzetgazda­ságnak többet kell áldoznia a felsőoktatásra, s biztos vagyok abban, hogy két- három év múlva lesz is rá lehetősége. 8 Intézménye úttörő szerepet vállalt a kül­honi magyarság szak­képzésének elősegítésé­ben és híres volt arról is, hogy nagy számú szovjet diákot képez. Hogyan tovább? — Jó visszhangra talált a múlt tanévben a Beregszá­szon és Csíkszeredán szer­vezett ; kéthetes • továbbkép­ző tanfolyamunk. Továbbra .is tanulnak nappali tagoza­tunkon határainkon túl élő magyarok; Ma pedig esküt tesznek a többi elsőssel együtt azok az erdélyi fia­talok — negyvenen — akik a gépészmérpöki kar táv­oktatási tagozatán kezdik meg tanulmányaikat. A szovjet diákok képzése is folytatódik a nappali tago­zaton, igaz, hogy a 150 fős keret több éve nincsen tel­jesen kihasználva. Ha az ukrán kormány elképzelése megvalósul, jövőre talán ar­ról is beszámolhatok, hogy a keret terhére magyar lakta vidékekről magyar anyanyelvű diákok kerül­nek Gödöllőre! Balázs Gusztáv Ó MONDTA Nincsen (?) Kitűnő irodalomtörté­nész, kiváló (ó, régi Mozgó Világ!) lapszer­kesztő. Volt. Most poli­tikus. A Világ (91/36.) négy oldalt adott annak az interjúnak, amely az MDF kulturális főszaK- értőjével, az Országgyű­lés kulturális bizottságá­nak elnökével, azaz Ku­lin Ferenccel készült. Szomorú szívvel vettük tudomásul, hogy volt kollégánk nem szereli „a” magyar sajtót (beli nehéz lehet így tárgyal­ni, dönteni arról a par­lamenti bizottságban!), ám ez is, mint sok más az interjúban, a vélemé­nyek körébe tartozik, s mint ilyen, nem vitaté­ma: tiszteletben tartan­dó. Mondott azonban vala­mit K. F., megállapítás­ként, ami erősen elcsodál- koztatott bennünket. Azt mondta, kerestek ,.egy minden vitán felül álló­an pártatlan embert, akiről ráadásul feltéte­lezzük, hogy nem befo­lyásolható, és rábízzuk a televízió irányítását. Elég hamar rá kellett azonban jönnünk, hogy ilyen emberek nincse­nek. „Igaz, szó sem esett a hozzáértésről mint feltételről a pártatlan­ság és a befolyásolha- tatlanság mellett, de ezen már nem ütköz­tünk meg ... Azon azon­ban igen, hogy ilyen emberek nincsenek! S kiderült az is, hogy K. F. szerint . az egyik ember a kormánypár­tokhoz húz, a másik az ellenzékhez... csak ilyenek között tudunk válogatni”. Ezek szerint csakis kétféle ember van. Mint a viccben ... Csakhogy ez nem tréfa! Vajon hogyan lelhet­nek rá például az ango­lok (meg más nációk) a kellő személyekre? Eset­leg nem a pár t embe­rek között válogatnak? Képesek rá! K. F. az in­terjú egyik helyén Ber­zsenyire hivatkozott. Te­gyük mi is. A felkölt nemességhez című költe­ményében írta: „Csak sast nemzenek a sa­sok ...” Az előítéletek pedig előítéleteket... KLIENS „Nemzeti öngyilkosságot követünk el”

Next

/
Thumbnails
Contents