Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-09 / 211. szám

CEGLÉDI XXXV. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 9., HÉTFŐ Megalapozottabb elbírálás Tej jegyre sört? Az abonyi polgármesteri hivatal a szociális gondos­kodásnak legalább féltucat változatát. gyakorolja. Újabban az alacsonynyug- díjasok, a nagycsaládosok és munkanélküliek cukrot és lisztet vásárolhatnak a hivatalnál kedvezményes áron. Az előbbit 40, az utóbbit 12 forintért szerez­hetik be az érintettek, s mint Pető istvánné előadó tájékoztatásából kiderült, igen jelentős mennyiséget sikerült értékesíteni. Segélyezés A most kezdődött tanév első osztályosai — szociális helyzetüktől függetlenül — kivétel nélkül térítésmen­tesen kapják meg tanköny­veiket. Hasonló módon kapnak tankönyvet, egyéb iskolai felszerelést, tornaöl­tözetet a második és nyol­cadik osztályosok, ha a ' családjuk anyagi helyzete olyan, hogy támogatásra szorul. A tornacipőket pél­dául közvetlenül a Martfűi Cipőgyártól szeretnék be­szerezni, természetesen kedvezményes áron. Pető Istvánné szerint a jogos igényeket teljesíteni tud­ják. Ám, hogy az valóságo­sabb, megalapozottabb le­gyen, a kérelmek elbirálá- sában jobban számítanak az osztályfőnökökre, akik­nek több információjuk van a gyermekek szociális körülményéről. A lehető­séggel lehet élni, s úgy tű­nik, visszaélni is. A rendelet... — Június elsejétől köte­lezően elő van írva a tej- jegykiadás — mondta az előadó. — Ebben az ellá­tásban a rendszeres szo­ciális, nevelési segélyezet­tek, valamint azok a hadi- gondozottak részesülnek, akik pénzellátásból sem maradnak ki. Csak ők kap­hatják. Sem a nagycsalá­dosok, sem az alacsony nyugdíjjal rendelkezők, sem az olyan munkanél­küliek, akiknek családjában kisgyerek van, nem jelent­hetnek be igényt. Sajnos, a rendelet nem teszi lehető­vé. Tehát a tejjegy nem ad­ható, hanem a felsoroltak­nak kell juttatni. Ezt per­sze sokan nem tudják, s gyakran azt vágják fejünk­höz, hogy a nekem vagy a hivatalnak szimpatikus sze­mélyeknek adjuk a jegyet. A vonatkozó rendelet még a méltánylás lehetőséget sem kínálja fel. — S ez még az ügynek csak az egyik oldala. Tu­domásunkra hozták, hogy az élelmiszerboltokban olyanok jelennek meg a tejjeggyel és vásárolnak, akik nem jogosultak az igénybevételre. Amiből az következik: egyesek elad­ják a jegyet, s minden bi­zonnyal áron alul. Olyan esetről is tudunk, hogy Extra búza a sláger Ritka búza, ritka árpa, ritka rozs ... mondja a nó­ta. Ha ritka a búza, az már baj. Kevés lesz ugyan­is a termés. Am a mennyi­ség mellett napjainkban a felvásárlók egyre igénye­sebbek és jól megvizsgál­ják, hogy a pénzükért mi­lyen minőségű termést vesznek át. A kétezer va- gonos ceglédi tárházban is a legolcsóbb takarmánybú­zát (520 forint mázsánként) nem veszik át. A nemzet­közi mércét az USA ke­ménybúza jelenti. Bár a szovjeteknek és más gabo­naimportőr országoknak fizetési gondjaik vannak, azért az extra, vagy malmi I. osztályú búza megvételé­re minden bizonnyal „ösz- szekaparják” a kellő össze­get. Ha megfelelő minőségű búzával lépünk ki a nem­zetközi piacra, megtarthat­juk, sőt javíthatjuk is mos­tani pozíciónkat. A búza minőségének a javítása tehát létkérdés. Ám a mostani helyzetet érzékelve erre kevés a re­mény. A mezőgazdasági nagyüzemek szegények, mint a templom egere és jövőjüket sem látják tisz­tán. Cegléden az extra bú­záért mázsánként 620 forin­tot fizetnek. Viszont a mal­mi II. osztályú búzáért csak 550 forintot. Csakhogy! Az extra termés betakarításá­hoz extra vetőmag szüksé­geltetik. Ami persze nem olcsó mulatság. ugyanis mázsája 1500 forint, s ez alaposan megnöveli a ter­melési költségeket és nem is biztos, hogy megtérül, mert nincs tető a gabona­tábla felett. Szegény ember vízzel főz alapon a nagy­üzemek ősszel várhatólag nem fémzárolt, extra ve­tőmagot juttatnak a föld­be, hanem ráfanyalodnak a saját termésre. Ez pe­dig nagy baj, mert nem­hogy javul, hanem még romlik is a búza minősé­ge. Olyan ördögi kör ez, amelyből valamilyen mó­don ki kellene törni. Csak senki nem tudja, hogy miként... (r. i.) Jó kérdéseket várnak Csúcsforgalom Szeptember 10-én, kedden Ceglédről a Magyar Autó­klub városi irodájábóá je­lentkezik a rádió Csúcsfor­galom című műsora. Az adás előtt 13.30 és 14.30 óra között a ceglédi kaszinóban közlekedési ankét lesz, amit ugyancsak Petress István vezet. A térség, Cegléd, a 4-es számú főút közlekedési helyzetével, problémáival, a biztosításokkal kapcsolatos kérdéseket várnak elsősor­ban. Ugyanezek a témái a délután 3 órakor kezdődő Csúcsforgalomnak is. Az adás ideje alatt a 11-022-es ceglédi telefonon várják a közérdeklődésre számottar- tó bejelentéseket, kérdése­ket. tejjegyre sört akartak vá­sárolni. Ugyancsak a bősz- szántó esetek közé tarto­zik: némely magántulaj­donú élelmiszerbolt nem fogadja el a jegyet, pedig a rendelet értelmében mind a magán-, mind a szövetkezeti vagy vállalati tulajdonban lévő üzletnek teljesítenie kell a jegyre történő vásárlást Kölcsön A hivatal segélyezések­kel foglalkozó ügyintézője további elbeszéléséből ki­derült: minél közelebb ke­rülünk a fűtési szezon kezdetéhez, annál többen nyitnak rá ajtót és kérnek támogatást. Laposabb az emberek pénztárcája, ugyanakkor a tüzelő na­gyon drága lett, s az ön- kormányzat támogatási le­hetőségei is végesek. A segítő szándék azért meg­van, hiszen valamennyi pénzt a fűtési időszakra is tartalékolnak. Elsősorban 5-6 hónapos lejáratú, ka­matmentes kölcsönt szeret­nének adni a rászorulók­nak. Azért ilyen időtartam­ra, hogy a pénz forogjon. Gy F. A kéményeket is kerülje el a kontár! Amíg manapság jó né­hány cég amiatt aggódik, hogy nincs elegendő felada­ta, addig a Pest Megyei Kéményseprő Vállalat ceg­lédi kirendeltségének bő­ven akadt teendője az el­múlt nyolc hónapban. Bá­lint István vezetőtől meg­tudtuk, hogy három város, harminc község mintegy ki­lencvennyolcezer kéménye tartozik hozzájuk. Szolgál­tatásaikat — a megelőző, felderítő tevékenységet, a kémények és tüzelőberen­dezésele rendszeres ellenőr­zését, karbantartását — igyekeztek az eddig meg­szokott színvonalon végez­ni. A vezető véleménye sze­rint a kéménnyel kapcso­latos bármiféle változtatást. — üzembe, valamint hasz­nálaton kívül helyezést, visszabontást, átépítést — csak a vállalat hivatalos szakvéleménye alapján sza­bad megcsinálni. Annál is inkább, mert a kontár be­avatkozásoknak komoly kö­vetkezményei lehetnek. Az ellenőrzéseknél általában a régi, vályogból, sárfalból, lukacsos téglából épült ké­ményeknél észleltek hibá­kat, míg az újaknál a szak­szerűtlen bélelés volt a leggyakoribb gond. Az éves terv szerint hu- szonnégyezer-ötszáz kémény füstnyomáspróbáját és mű­szaki felülvizsgálatát kell elvégezniük. Mivel ez a négyéves kötelező kontrol­lok befejező ciklusa, ügyel­nek arra, hogy ne boruljon fel a megszokott forgató- könyv. A kirendeltség ti­zenhatezer-kétszáz kémény Újra költözik Gubody Ferenc 1884-től huszonhárom éven át — halá­láig — Cegléd polgármestere volt. Nevéhez fűződik a városháza felépítése, leköveztette a főutcákat, szolgála­ta idején megkezdődött a villamosítás, sikerrel harcolt a ceglédi gimnázium létesítéséért. Halála után két évvel Cegléd polgárai szobrot állítottak emlékére a róla elne­vezett parkban. A második világháborút követő viszon­tagságok után a mellszobor 1985-ben kerülhetett ismét „köztérre”; a Kossuth Ferenc utcában a gyógyszertár előtt áll. Horvai János alkotása rövidesen újra költözik, visszakerül a Gubody parkba, illő helyére (Apáti-Tóth Sándor felvétele) söprését, ellenőrzését ol­dotta meg. A megmaradt nyolcezer-háromszázzal kapcsolatos teendők nem okoznak különösebb gon­dot. Annál inkább az, hogy létszámhiánnyal küszköd­nek. Két-három személlyel szeretnék bővíteni a gárdát. Természetesen, oki iszik vagy nem tud elszámolni a pénzzel, az nem lehet ná­luk alkalmazott. Elenged­hetetlen kritérium az er­kölcsi bizonyítvány. Az elmúlt hónapokban javult a kapcsolatuk a la­kossággal. Az emberek egyre kevésbé veszik há­borgatásnak, ha a munka­társak felkeresik őket. Rek­lamáció elvétve fordul elő. Az is azért, mert eg.y-két új kolléga nem figyeli a házszámot, vagy a névvál­tozást. Persze a hibát azon­nal orvosolják minden eset­ben. Ügy látszik, hogy a kö­zeljövőben a vállalat — amely a megyei önkor­mányzat műszaki irodájá­hoz tartozik —* nem kíván árakat emelni. A kirendelt­ség örömmel venné, ha a polgárok lehetővé tennék továbbra is, hogy a felada­tokat rendszeresen elvégez­hessék, és szükség esetén bejuthassanak a lakásba s azokba a helyiségekbe, ahol a tüzelőberendezést üzemeltetik. Fehér Ferenc TésztaspeciaSitások Komoly leckét kaptak Az olasz—magyar Tor- tellino Kft. ötvenmilliós ér­tékkel jött létre és immár működik is. Kovács Károly- tói, a Dél-Pest Megyei Sü­tőipari Vállalat igazgatójá­tól megtudtuk, hogy 1990- ben megköttetett a szerző­dés. Az első félévet a mű­szaki feltételek megterem­tésének szentelték. Ez idő alatt átalakították az épü­letet. Közben az olasz part­ner a megállapodás szerint leszállította a korszerű gép­sort. A nyersanyag-adago­lástól a késztermék becso­magolásáig szinte nincs szükség emberi kézre. A berendezés óránként két mázsa tészta gyártásá­ra alkalmas. Egyelőre zö­mében egy, esetenként két műszakban tevékenyked­nek a munkatársak. A ké­sőbbiekben a kft. alighanem áttér a két, sőt, három mű­szakos termelésre. Jelenleg a TortelHni és Ravioli né­ven ismert, töltelékes olasz tésztaféleségeket készítik. Ezek a termékek az Opál helybéli boltjaiban már többnyire megvásárolhatók. A szakértők és a fogyasz­tók első visszajelzései meg­lehetősen kedvezőek. Az olasz partnernek és a kinti vendéglátósoknak is küld­tek készítményeikből. Az ottani vélemények szerint a minőség eléri, az íz pedig meghaladja az itáliait. Min­denesetre a sütőipariak számára megnyugtató a si­keres bemutatkozás. A későbbiekben a ter­mékcsalád rendkívül széles skálán mozoghat. Nemcsak az eltérő alakzatok jelent­hetik a változatosságot, ha­nem a különféle töltelékek is — húskészítmények, saj­tok, gyümölcsízek. Végezetül Kovács Károly elmondotta, már most ko­moly érdeklődés van külho­ni piacról is, ám erről még korai lenne beszélni. Az el­ső félévben a termelés fel­tételeinek megteremtése volt a faladat. Az egység nem kis leckét kapott a második hat hónapban sem: az esztendő végére null­szaldós eredményt érjen el. Termeljen annyit, amivel a gyártás beindításához és a termék piaci bevezetéséhez szükséges többletköltsége­ket fedezni tudja. Ameny- nyiben ennek a kihívásnak megfelelnek, azt már meg­nyugtató teljesítménynek könyvelné el az igazgató. f. f. Píaeon Ha péntek, akkor nagypiac Cegléden. így volt leg­utóbb is. Az Opál áruház melletti sivár területen már reggel hat óra körül szállingóztak az árusok. Nagyvá­radról, Odesszából, Kassáról és Krakkóból. Azért voltak köztük magyarok is. Valamint vietnamiak. Bizonyára a hatalmas távolság az oka, hogy az ázsiaiak — főleg órákltal csencseltek — kissé későn érkeztek. A jobb he­lyeket már elfoglalták a korábban kelők. Ebből aztán támadt egy kis galiba. Az egyik vietnami fiatalember egy 120 kilós magyar piacoló elé akart pakolni. Hazánk­fia ezt zokon vette. Figyelmeztette a kis embert, hogy: „Kotrás innen!" Ám a vietnami nem óhajtott odébb állni. Szó szót követett, a hajthatatlanság láttán a ve- csési árus a tettek mezejére lépett. Felkapta a vietna­mit, és holmijával együtt öt méterrel arrébb vitte. Igaz, hogy megfenyegette, de nem verte mag. Már ez is valami! Hiába: a magyar—vietnami barát­ság sem a régi... (r.) em Mozim A Szabadság filmszínház­ban szeptember 9-én, 10-én, 11-én, hétfőn, kedden, szer­dán: Terminator 2 (ame­rikai soi-fi). Az előadások este 6 és 8 órakor kezdőd­nek. Az autósmoziiban szep­tember 9-én, 10-én, hétfőn, kedden: Magas szőke + két szőke (francia filmvígjáték). 11-én szerdán, Belevaló pa­papótló (amerikai vígjá­ték). Az előadások este fél 9 órakor kezdődnek. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. # A szerkesztőség vezetője Fehér Ferenc. • Munka társak: Tamasi Tamás é Rozgonyi István. # Posta cím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Te lefax és telefon: (20) 11-400 • Telex: 22-6353. • Hirde tésfelvétel: Hírlapkiadó Vál la lat Közöin ség szolgálata Cegléd, Teleki u. 30.: kedd csütörtök, péntek 9-től 12-ig szerda 10—17 óráig. Tele fon: (20) 10-763.

Next

/
Thumbnails
Contents